//

Magyar nyelvű ápolóképzés indult a Vajdaságban

Cikkünk frissítése óta eltelt 6 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Magyar nyelvű, nappali munkarendű ápolóképzés indult a Vajdaságban szerdán, az alapképzés első évében 11 hallgató kezdhette meg tanulmányait.

A BSc-szintű ápolóképzést a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara (PTE-ETK) az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) külhoni képzésfejlesztési elképzeléseivel összhangban indíthatta el.

A várakozások szerint 2020-ra a képzésben résztvevők száma eléri a száz főt, az itt megszerzett oklevelet pedig az Európai Unió országaiban is elismerik.

Az volt a cél, hogy bővítsék a magyar nyelvű képzések számát a Vajdaságban – hangsúlyozta Maruzsa Zoltán miniszteri biztos, az Oktatási Hivatal elnöke az évnyitón tartott beszédében. Emlékeztetett arra, hogy Zentán és Szabadkán már nyitottak magyar együttműködéssel képzéseket, és harmadik helyszínként a nyugat-bácskai Zombort jelölték ki. Hozzátette: a vajdasági képzés célja az is, hogy a szerb egészségügyi ellátást igénybe vevőkkel magyar nyelven is képzett szakemberek foglalkozzanak.

Másfél évig zajlottak az előkészítő munkálatok, például felújították azt az épületet, a Magyar Polgári Kaszinót, ahol majd az oktatás zajlik – részletezte.

Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora kiemelte, hogy a PTE-ETK a legerősebb oktatói gárdával rendelkezik Magyarországon, és a vajdasági képzésben résztvevőket is ugyanazok a tanárok tanítják majd, akik a pécsieket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Zomborban tanulók mesterszinten folytathatják tanulmányaikat, valamint egészségtudományi doktori iskola is működik a pécsi karon.

Rendhagyónak nevezte a szerdai tanévnyitót Hajnal Jenő, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Úgy fogalmazott: öröm az, hogy magyar nyelvű képzés indult a Vajdaságban olyan hallgatók számára, akik a szülőföldjükön akarnak tovább tanulni, ott akarnak boldogulni. Úgy vélte, az ilyen képzések a szülőföldön maradást segítik, és arról az esélyről szólnak, hogy a leendő értelmiséget az anyanyelvén és a szülőföldjén tudják kinevelni, ezzel pedig versenyképességükhöz is hozzájárulnak. Az MNT szempontjából – folytatta Hajnal Jenő – nem is lehet fontosabb célja a képzésnek, mint a szülőföldön való boldogulás elősegítése, hiszen így anyanyelvüket és identitásukat is meg tudják őrizni a vajdasági magyar fiatalok.

Előző sztori

Labdarúgás: hibátlan kupaszerda a Csongrád megyei csapatoktól (FRISSÍTVE)

Következő sztori

Barbár sír-rekonstrukciók, különleges ékszerek a Kass Galériában