Lázár: 2500 milliárd forintos útfejlesztés indul

A kormány 2500 milliárd forintos közútfejlesztési programot hagyott jóvá szerdán - jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

A tárcavezető kifejtette, 2022-ig 81 főút újulhat meg és mintegy ezer kilométer új négysávos autóút és autópálya épülhet hazai és európai uniós forrásokból, ami az infrastruktúrafejlesztése mellett a gazdasági versenyképességet is növeli majd. Az útfejlesztések pontos jegyzékét az erről szóló, hamarosan nyilvánosságra kerülő kormányhatározat tartalmazza majd.

Lázár János

példaként említette az M2-es gyorsforgalmi út Budapest és Vác közötti szakaszát, amelyre 57 milliárd forintot költenek, valamint a várpalotai elkerülő út befejezése 18 milliárd forintért, továbbá a megyei jogú városok összekötését az autópályákkal és minden autópálya kivezetését az országhatárig. Szólt arról is, a kormány a következő időszakban szeretné megkezdeni a beruházásokat, egy jelentős részüket pedig már szeretné 2018-2019-ben befejezni. A kabinet emellett 1100 milliárd forintot szán vasútfejlesztési programra, amelynek egyebek mellett része lesz a Nyugati és a Keleti pályaudvarok felújítása, valamint egy balatoni körvasút létrehozása - ismertette Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte továbbá, hogy a Volán 180 új autóbuszt szerez be mintegy 22-24 milliárd forint értékben a gazdasági kabinet javaslatára, bevételi lehetőséget teremtve a magyar buszgyártóknak. Lázár János szólt arról is: a kormány elfogadta Pest megye fejlesztési koncepcióját, amelynek települései 2016-tól kezdődően 80 milliárd forintnyi célzott állami forrásban részesülnek. Idén 5, jövőre 25, majd pedig 50 milliárd forintot kapnak mikro-, kis- és közepes vállalkozások, egyházak, nonprofit szervezetek és települési önkormányzatok. A Testnevelési Egyetem fejlesztésének első két ütemére 44 milliárd forintot nyújt a kormány, első lépcsőként rekonstrukciókra, majd egy 2018-ig megépítendő új tömbre az Alkotás úton - ismertette. Kiemelt állami beruházásként hagyta jóvá a kormány a vízügyi ágazat mintegy 300 milliárd forintos beruházást. A miniszterelnök a kormány nevében garanciát vállal a 2024-es olimpiai pályázat következő szakaszának megvalósítására - sorolta a döntéseket a miniszter, hozzátéve: jóváhagyták a világban üldözött keresztények megsegítéséért felelős tízfős államtitkárság felállítását is az Emberi Erőforrások Minisztériumában. Több tucatnyi törvény módosítása várható az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakítása érdekében, az "elektronikus akadálymentesítésért", a személyes ügyintézés elkerülése érdekében - ismertette a tárcavezető. A gazdasági adatok áttekintését követően Lázár János kijelentette: 2010 óta 660 ezerrel nőtt a munkahelyek száma Magyarországon, és időarányosan soha akkora összegű adó nem folyt be az államkasszába, mint idén. Mindezek ellenére vizsgálják, hogyan növelhető a gazdaság teljesítménye, amelynek egy lehetséges iránya a járulékcsökkentés. A miniszter kérdésre előrehaladottnak ítélte a paksi bővítés engedélyezési eljárását, amelyről, mint mondta konstruktív együttműködés zajlik az Európai Bizottsággal. A kórházi kancelláriarendszer kialakításáról "érzékeny vita" zajlik - válaszolta, hangsúlyozva: a kormány egy jó fenntartói rendszerben érdekelt, amelynek kialakításáról megítélése szerint támaszkodni kell a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tapasztalataira is. A miniszter kérdésre súlyos hibának tartotta, hogy kormányzásuk alatt, 2018-ig nem épül ki közvetlen összeköttetés a repülőtér és Budapest belvárosa között, mint mondta, a vizes világbajnokságig ugyan lesznek eredmények ez ügyben, de nem átütő erejűek. Lázár János kérdésre "a szervező aljas hazugságának" nevezte

Gyurcsány Ferenc

szavait, aki a miniszterelnökre és a házelnökre is célzott, amikor megnevezte a 2006-os zavargások megszervezőit. A külföldi titkosszolgálatok magyarországi jelenlétéről szóló kijelentésére ugyanakkor Lázár János azt mondta: mivel Gyurcsány Ferenc több évig volt az ország miniszterelnöke, erről adekvát információi lehetnek. Hozzátette: nem cáfolja, hogy egyes titkosszolgálatok jelenléte igen erős az országban. Beszámolt arról is: a Seuzo-kincsek megszerzésének körülményeiről szóló adatok 30 éves titkosítását azért kezdeményezte, hogy azok nyilvánosságra kerülése ne hátráltassa a kincs további részeinek megvételét. Ígéretet tett ugyanakkor arra, hogy a teljes gyűjtemény megszerzése után felülvizsgálják a titkosítást. A Budapest-Belgrád vasútvonal beruházásával kapcsolatban nem merült fel a korrupció gyanúja - mondta -, a 85 százalékban kínai hitelből megvalósuló beruházásról azért tárgyal a kormány az unióval, hogy annak tenderei teljes egészében megfeleljenek az uniós jognak. Ugyancsak kérdésre reagálva úgy fogalmazott, "őskáosz van nagyon sok ember fejében" 1956-tal és azt követő kivégzésekkel kapcsolatban, ezért nagyon hiányolja már azokat a plakátokat, amelyek "Kádár János gyilkos mivoltára" figyelmeztetnek. A Magyar Nemzet a fideszes

Farkas Flórián

parlamenti bizottsági tagságának megszűnéséről kérdezte Lázár Jánost, aki azt mondta, bizottsági tagcserék heti rendszerességgel fordulnak elő, az elmúlt 25 év parlamenti gyakorlatában pedig nem számít kirívó esetnek, ha egy képviselő nem vesz részt aktívan egy bizottság munkájában. A lap újságírója ezt követően azt kérdezte, hogy a munkaalapú társadalmat hirdető kormány miért nem szankcionálja ezt, Lázár János pedig erre válaszul arra szólította a kérdezőt, hogy "ne cigányozzon", majd kijelentette, Farkas Flórián elvégezte a rábízott munkát.

A kormányfő a nemzetállamok megerősítését képviseli Pozsonyban

Az unió maradjon a nemzetek Európája - ezt fogja képviselni a magyar miniszterelnök a visegrádi országokkal együtt a pénteki, pozsonyi uniós csúcstalálkozón a Miniszterelnökséget vezető miniszter ismertetése szerint. Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatóján hozzátette: kezdeményezni fogják azt is, hogy a hatáskörén túlterjeszkedő Európai Bizottság térjen vissza végrehajtó funkciójához. A V4-ek szerint a döntéseket az Európai Tanácsnak kell meghoznia - hangsúlyozta -, a megbomlott egyensúlyt vissza kell állítani, meg kell törni a bizottság túlhatalmát. Az EB nem folytathat olyan önálló politikát, amely ellentétes a tagállamok érdekeivel - fűzte hozzá. Ilyen ügynek ítélte a bevándorlók kötelező betelepítésének kérdését. A tárcavezető elmondta, a Brexit utáni közösségről tárgyaló uniós találkozón a közép-európai térség országai a legfontosabb feladatként szólnak majd a bolgár határvédelem támogatásáról, hiszen "Európa jövője most a bolgár-török határon dől el". A térség országai hangsúlyosan szólnak majd a közép-európai együttműködésről, és közös piacuk megerősítéséről, az uniós hadsereg szükségességéről és a Frontex megerősítéséről. Foglalkozni kell Európa biztonságával, mivel egy atomhatalom kilépésével az unió veszíthet globális jelentőségéből - hangsúlyozta Lázár János. Emellett egységesen állnak ki a V4-ek az európai költségvetési szigor és a közös támogatáspolitika érvényesítése mellett is - ismertette Lázár János. Szólt arról is: a magyar kormány kiemelt érdeke is az, hogy védje a Brexit után a Nagy-Britanniában élő magyar vendégmunkások érdekeit. Lázár Jánost kérdezték a kvótanépszavazás lehetséges következményeiről is. A tárcavezető hangsúlyozta, amennyiben Magyarországon is érvényesíteni kellene az illegális bevándorlók uniós kötelező szétosztását, akkor először arról indulna vita, hogy hova telepítsék le őket, majd arról, hogy azt milyen forrásból tegyék. A miniszter szerint az Európai Unió soha nem fogja teljes egészében fedezni az illegális bevándorlók letelepítését, ezért az októberi referendum sikertelensége esetén a magyar állampolgároknak is anyagi áldozatot kellene vállalniuk. A betelepítésben érintett önkormányzatoknak több embert kellene támogatnia, így a segélyezés fejenkénti összege is csökkenne - fejtette ki a miniszter kérdésre, hozzátéve, a betelepítettek minden uniós tagországban egyforma mértékű szociális támogatást kapnának, "az praktikusan négyszer, ötször annyi, mint amennyit cigány honfitársainknak tudunk biztosítani szociális támogatásként". "Tehát, ha valaki bevándorló az kap majd 300 eurót, ha valaki roma, az kap 30 eurót" - mondta. Lázár János hangsúlyozta, a magyar kormány ezért továbbra is azt kéri minden magyar állampolgártól, hogy vegyen részt az október 2-i népszavazáson és támogassa a kormány törekvéseit az ország védelme érdekében. A voksolás tétjeként említette, hogy a magyarok akarnak-e muszlim bevándorlókat Magyarországon, vagy sem. Kiemelte,

Angela Merkel

német kancellár a közelmúltban élesen bírálta azokat az országokat, amelyek elzárkóznak a muszlim illegális bevándorlók befogadásától, a magyar kormány szerint azonban erről csak a választók dönthetnek. Lázár János további kérdésekre válaszolva megerősítette, egyes becslések szerint összesen 2 millió illegális bevándorló vár szétosztásra az unióban, így Magyarországra mintegy 130 ezer embert telepíthetnek. A miniszter megismételte, a migrációs krízisben ott kell segíteni, ahol a baj van, ezért kell például a magyar kormánynak Szíriában kórházat építeni. Megjegyezte továbbá, a segítés kötelességéből nem következik "beláthatatlan társadalmi folyamatok elindítása". Lázár János közölte továbbá, hogy egy éve működik a biztonsági határzár a déli országrészen, a kormány szerdai ülésén pedig a bel- és honvédelmi miniszter is köszönetét fejezte ki az ott szolgálatot teljesítő katonáknak és rendőröknek. A Miniszterelnökség vezetője jó döntésnek nevezte a kerítés felépítését, ami nélkül szerinte továbbra is ellenőrizhetetlenül érkezhetnének az illegális bevándorlók. Kiemelte, jelenleg azért nincs akkut bevándorlási krízis, mert a balkáni országos és Magyarország közösen lezárta a migránsok útvonalát. Lázár János emellett ismét aláhúzta, hogy a kormány célja egy újabb belső kerítés felépítése a magyar-szerb határon, a határőrök toborzása pedig jól halad.