Közélet

A MOL szegedi bányászati üzemének fél évszázados múltját ünnepelték Algyőn + FOTÓK

A MOL szegedi bányászati üzemének fél évszázados múltját ünnepelték Algyőn + FOTÓK

2016. szeptember 10., szombat
A MOL szegedi bányászati üzemének fél évszázados múltját ünnepelték Algyőn + FOTÓK
BC5K0560

A tápéi egyes kút 1965-ben tört fel, erre alapították a MOL Nyrt. szegedi bányászati üzemét. „A mezők sohasem halnak meg” – hangzott el az ünnepségen, vagyis a szakemberek szerint Algyőnek nemcsak jelene, hanem jövője is van az olajiparban.

Ötvenegy éve fedezték fel az algyői szénhidrogén-mezőt, ami az 1965-ös esztendő nagy szenzációjának számított, s amelyre alapozva rá egy évre megépülhetett a Szegedi Bányászati Üzem. 1965 júniusában tört fel a tápéi egyes kút, 1966 augusztusában erre alapították azt az üzemet, mely később a Szegedi Bányászati Üzem nevet kapta, s melynek fél évszázados fennállását ünnepelte Algyőn a MOL Nyrt. Kutatás Termelés és az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Kőolaj-, Földgáz- és Vízszakosztály (OMBKE KFVSZ). Az ország legnagyobb kőolajlelőhelye található a térségben, ami nemzetközi mércével mérve is jelentős, hiszen a régió a hazai gáz- és kőolajtermelés közel harmadát adja. Az ország teljes földgáz igényének tizedét, kőolaj igényének öt százalékát biztosítja. „Az elmúlt 50 évben Algyő adta a magyar olajiparnak a csúcsát, aranykorát: múltját, jelenét és jövőjét” – összegzett

Szakál Tamás

, a MOL Nyrt. kutatás-termelés igazgatója a rendezvényen. Mint elmondta, fél évszázad után is a jövőt tudják ünnepelni, és ezt az elmúlt 50 év alapozta meg. A jubileum alkalmából először a szegedi bányászati üzem nagyjaira emlékeztek, akiknek áldozatos munkája nélkül a magyar olajipar talán nem jutott volna el a jelenlegi szintre.

Pozsgai János

emléktáblájának koszorúzásakor elhangzott, neve nemcsak Algyővel fonódott össze, hanem Kiskunhalason és a Dunántúlon is fogalommá vált, tisztelet övezte mindenütt – hangzott el emléktáblájának koszorúzásánál. „Amit ő talált, abban biztos találat volt, s amit mondott, abban biztos lehetett, hogy az emberek megcsinálták és 2-3 napon belül el volt végezve” – hangzott el. Azt is tőle tanulhatták meg a szakemberek, hogy a mezők sohasem halnak meg.

Juratovics Aladár

emléktábláját is megkoszorúzták, majd síremlékén tartottak megemlékezést.

Molnár Áron

polgármester úgy fogalmazott, Juratovics Aladár egy olyan ember volt, aki tudtán kívül is nagy hatást gyakorolt Algyőre. 1966-ban megbízták meg azzal, hogy alakítsa ki a szegedi üzemet, akkor talán ő sem gondolta, mi lesz ennek a vége, mekkora lesz is ez az üzem, és mekkora hatást gyakorol az itt élők sorsára. Mindössze 17 emberrel kezdte el akkor a munkát, majd több ezer emberrel dolgozott közösen azért a szénhidrogén kitermelés eredményességéért. A polgármester hozzátette, 2005-ben posztumusz Algyő díszpolgári címet adományozott neki az algyői képviselő-testület, ezzel is elismerve azt a munkáját, amit 25 éven keresztül Algyőért végzett. „A település életében összekapcsolódott nevével az óvoda és az iskola kibővítésével, elkészültek a barakképületek, ami több száz dolgozónak biztosított szállást. Később, amikor látszott, hogy az üzem hosszú távon fog működni, lakások épültek, így például a Bartók Béla utcai panelházak, de Algyő területe is bővült, elkezdődött a vezetékes gáz kiépítése, de vízvezeték, csatorna-hálózat is épült, valamint utak és járdák, de lett a településen ABC és bisztró is. Az infrastrukturális fejlesztéseken kívül azt a társadalmi hatást is ki kell emelni, ami az akkori 5500 fős Algyő életére nagy hatással volt, hiszen nagyon rövid időn belül ezer fővel nőtt a nagyközség lakosságszáma, és – ahogy mondani szoktuk – rengeteg gyüttmönt érkezett a településre, ami nagy érdemnek számít” – mondta el Molnár Áron.

BC5K0546

A település első embere portálunknak elmondta, a szénhidrogén-kitermelés teljesen új pályára állította Algyőt, a nagyközség robbanásszerű fejlődésnek indult, s reméli, ez a fejlődés nem áll meg, s ebben továbbra is nagy szerepe van azoknak az üzemeknek, amely az olajiparra települtek a nagyközségbe. „Szegedtől 1997-ben vált le Algyő, és a mai napig az idetelepült ipar által nyújtott iparűzési adóból fejlesztjük részben a települést. Igyekszünk ezt a pénzt úgy elkölteni, hogy a MOL is büszke legyen arra, hogy jól használjuk fel az általuk fizetett adót. Az elmúlt két évben a MOL és a település kapcsolatában egy új fejezet kezdődött, az elmúlt évet is sikeresnek értékelhetjük, és idén is több közös rendezvényünk lesz” – magyarázta Molnár Áron. A jubileumon a visszaemlékezéseket az Algyői Faluházban tartották, ahol többek között

Dank Viktor

gyémánt okleveles geológus, az MTA doktora és köztestületi tagja, a volt Országos Kőolaj – és Gázipari Tröszt kutatási vezérigazgató-helyettese is felelevenített, milyen körülmények is voltak, akkor, amikor elkezdték a kutatási munkát a környéken. Dank Viktor elmondta, a kutatási folyamat során is 20 és 5 éves terveket kellett készíteniük, amitől bizony nem volt tanácsos eltérni. Elmesélte, nem volt egyszerű dolga a dolgozóknak akkoriban, ugyanis voltak olyan szabályzók, amelyek szembeállították egymással a kollégákat. „A kutató fúrások méter után lettek fizetve, s akkoriban a szovjet jelmondat az volt, hogy fúrjatok gyorsabban, mélyebbre, mint mások. Vagyis méterhajsza volt. Itt meg kellett alkudni a geológusnak a fúrómérnökkel, a ’ti is a piacról éltek’ szemlélettel, különben nem tudtuk meggyőzni a vezetést, hogy a felfedezett készletek után adjanak prémiumot az embereknek” – mesélte Dank Viktor. A kutatófúrásokat akkoriban az állam fizette, míg a termelőt a tröszt, ezért azzal a trükkel éltek, hogy több fúrást kutatónak tituláltak, vagyis az állammal fizettették ki. Ennek az lett az eredménye, hogy a külföldi szakemberek az ellenőrzéskor azt állapították meg, hogy a kutató részleg nem dolgozik jól, nem tudták ugyanis, hogy mi áll a háttérben.”Ezeket a problémákat az itt dolgozó, egymással szembeállított kollégák intelligenciája, barátsága, szakmaszeretetet hidalta át” – hangsúlyozta. Ehhez hasonló történeteket elevenített fel, illetve a Szegedi Bányászati Üzem indulásáról, az ott folyó munkáról szólt még az ünnepségen

Valastyán Pál

okleveles gáztechnológus mérnök, az NKFV Szegedi Üzemének volt Gázüzemvezetője, a MOL Rt. Szegedi Bányászati Üzemének volt üzemigazgatója;

Kecskés Tamás

vegyipari gépész üzemmérnök, a MOL Rt. Szegedi Bányászati Üzemének volt HR igazgatóhelyettese; valamint

Pálfi Mihály

okleveles olajmérnök, a Dél-Magyarországi Termelés MOL Termelés irányítója.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.