Közélet

Ítélet várható a terrorcselekménnyel vádolt Budaházy György és társai perében kedden

Ítélet várható a terrorcselekménnyel vádolt Budaházy György és társai perében kedden

2016. augusztus 28., vasárnap
Ítélet várható a terrorcselekménnyel vádolt Budaházy György és társai perében kedden

Keddre tűzte ki az elsőfokú ítéletet kihirdetését a terrorcselekménnyel vádolt Budaházy György és társai perében a Fővárosi Törvényszék.

A vád szerint a

Budaházy György

által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos eszközökkel próbálta megváltoztatni a kormánypártok politikáját és félelmet kelteni a lakosság egyes csoportjaiban. A vádlottak az ügyészség szerint Molotov-koktélos támadást intéztek MSZP- és SZDSZ-pártirodák, képviselők, valamint

Hiller István

szocialista oktatási miniszter,

Kóka János

szabad demokrata frakcióvezető otthona ellen,

Szilvásy György

titkosszolgálatokat felügyelő miniszter vidéki ingatlanánál pedig robbantottak. Ezeknél a cselekményeknél senki nem sérült meg, a terrorcselekmények az ügyészség szerint rongálással valósultak meg. Az eljárás adatai szerint kezdetben felmerült Fidesz-irodák elleni támadás is, de ezt a csoport tagjai ellenezték, és végül az elsőrendű vádlott is arra jutott, hogy "most még ne". Az egyik vádpont szerint négy álarcos vascsővel véresre verte

Csintalan Sándor

HírTV-s műsorvezetőt, korábbi vezető szocialista politikust, majd amikor a sértett már az életéért könyörgött, a támadók elvették a pénztárcáját és távoztak. Egy másik vádpont egy székesfehérvári bankautomata felrobbantásáról szól, ahol az ügyészség szerint a terrorszervezet működéséhez, bűncselekmények elkövetéséhez és az elkövetői kör támogatásához próbáltak pénzt szerezni. Az ügyészség szerint a terrorszervezet cselekményeivel előbb az egészségügyi törvény parlamenti elfogadását, majd

Gyurcsány Ferenc

kormányfő lemondása után

Bajnai Gordon

kormányalakítását próbálta megakadályozni, és előre hozott választásokat kikényszeríteni. Az ügyészség szerint a Vörös Csepel szórakozóhely, a Broadway Jegyiroda és két melegbár elleni támadásnak a lakosság egyes csoportjainak megfélemlítése volt a célja. Miután az egyik felgyújtott bárban voltak vendégek, abban az esetben aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés kísérletével valósult meg a vádhatóság szerint a terrorcselekmény. A vádlottak túlnyomó többsége tagadta bűnösségét, ám volt aki magára és másokra is terhelő vallomást tett. Az egyik korábbi gyanúsított például, aki a hatóságokkal együttműködött, a tárgyaláson már tanúként tett társaira terhelő vallomást. Az egyik vádlott beszélgetéseiről pedig többórányi hangfelvétel készült, amely az ügyészség szerint lényeges pontokon támasztja alá a vádat. Az ügyész vádbeszédében tavasszal húsz évet megközelítő fegyházbüntetést indítványozott az első és másodrendű vádlottnak, és tíz-tizenöt év körülit még tucatnyi társuknak. Kiemelte: ilyen hosszan tartó, szervezett terrorcselekmény-sorozatra Magyarországon az elmúlt évtizedekben nem volt példa, ezért indokolt szigorú büntetések kiszabása. Az ügyészség szerint alapos szervezés és szigorú hierarchia jellemezte a terrorcsoportot, vezetője, Budaházy György a "katonai parancsnokság" elnevezést használta, "katonái" pedig jelentettek neki, az ő irányításával vidéken gyakorlatoztak, felkészültek például a Molotov-koktélos támadásokra. A célpontokat előre kiszemelték, felderítették, a támadásokat előkészítették. Minden vádpont alól felmentést kért ugyanakkor májusi védőbeszédében a terrorcselekménnyel vádolt Budaházy György ügyvédje, aki a párizsi és brüsszeli véres merényletekre utalva úgy fogalmazott: "boldog az az ország, amelynek ilyen terroristái vannak".

Szikinger István

szerint a nyomozás során több törvénytelenség történt: kényszerítettek, fenyegettek gyanúsítottakat, a titkos információgyűjtés anyagát jogellenes módon szerezték be, és miközben volt olyan házkutatás, ahol a fel nem használt metrójegyeket is lefoglalták, Budaházy György telefonjának még a híváslistája sem szerepel a terhelő bizonyítékok között. Az ügyvéd szerint a terhelő vallomások többségét olyanok tették, akik vagy valamilyen módon, akár anyagilag érdekeltek voltak, vagy pedig megfélemlítettek. A vádbeli esetek nem terrorcselekmények, hiszen nem kényszerítés, csupán véleménykifejezés volt a céljuk. Kisebb súlyú rongálások, amelyeket esetenként maguk a sértettek sem tudtak mire vélni. Például Szilvásy György a vidéki házánál történt robbantás után azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy csak a kint felejtett hígító okozta a kisebb detonációt. A terrorcselekmények miatt folyó eljárásban Budaházy Györgyöt 2009 júniusában fogták el és helyezték előzetes letartóztatásba, a büntetőper még a törvényszék jogelődjén, a Fővárosi Bíróságon kezdődött több mint öt éve, 2011 márciusában. Budaházy György előzetes letartóztatása több mint két évig tartott, 2011 szeptemberében a bíróság házi őrizetet rendelt el, amelyet később lakhelyelhagyási tilalomra enyhített, majd 2014 júniusában minden kényszerintézkedést megszüntetett. Budaházy György neve 2002-ben vált ismertté, amikor a választás eredménye, a szocialista-szabad demokrata koalíció győzelme ellen tiltakozva néhány társával lezárta az Erzsébet hidat. A következő években tüntetéseket szervezett, és több eljárás folyt ellene. Néhány - az 2006. őszi események idején és a következő hónapokban közzétett - internetes írása miatt például jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete miatt, ám abban az ügyben végül a Kúria 2012 júniusában bűncselekmény hiányában felmentette. Akkoriban a Kúria a Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálása miatt indított büntetőügyben pénzbüntetéssel sújtotta Budaházy Györgyöt. Részben neki adtak viszont igazat az általa a Budapesti Rendőr-főkapitányság ellen egy tíz évvel korábbi rendőri intézkedés miatt indított polgári perben.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.