Kósa Lajos Tusványoson: nemzeti szuverenitást érintő kérdés, hogy Magyarország eldönthesse, kik a polgárai

A nemzeti szuverenitást érintő egyik legfontosabb kérdésnek nevezte Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem pénteki kerekasztal-beszélgetésén, hogy Magyarország meghatározhatja-e, kik a polgárai. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a kettős felelősség elvét hangsúlyozta, Szél Bernadett, az LMP társelnöke pedig azt mondta: zsarolásnak egyetlen nemzet sem engedhet.

Kósa Lajos

, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: az egyik legfontosabb magyar szuverenitást érintő kérdés, hogy Magyarország határozhatja-e meg, kik a polgárai, kik élhetnek ott és ha valaki ide akar jönni, azt milyen feltételek mellett teheti meg. Erről a jogunkról nem mondtunk le soha - fogalmazott a kormánypárti politikus, aki utalt az alaptörvényre is. Kósa Lajos kijelentette: nem lehet belemenni abba, hogy valaki más döntse el, kikkel kell együtt élnünk. A népszavazás ennek a szuverenitásnak a megerősítéséről szól - rögzítette. "A házamban bárkit vendégül láthatok, de azt nem tűröm el, hogy a szomszéd mondja meg, hogy kit engedjek be" - fogalmazott a fideszes politikus. A szentatya helyesen mondja: segíteni kell embertársainkon, de azt "hadd határozzuk meg mi, a segítségnyújtásnak milyen formáját választjuk" - mondta. Az Európai Uniónak euromilliárdokkal kell azokban az országokban segítséget nyújtania, ahol válság van. Azok segítségét is joggal lehet elvárni, akik "voltak szívesek felgyújtani a puskaporos hordót" - közölte, majd megjegyezte: az Egyesült Államok volt az, amely a legintenzívebben támogatta a demokrácia-exportot, ami teljes kudarc.

Harrach Péter

, a KDNP frakcióvezetője kiemelte: első pillanattól a kettős felelősség elvét hangsúlyozták, azaz, aki ténylegesen menekült, annak meg kell adni a védelmet, lehetőleg a saját hazájában. A gazdasági, szociális szempontok miatt megjelenő bevándorlóktól azonban meg kell védeni Európát - tette hozzá. Kitért arra is, hogy a nyugati kultúra válsága újabb lendületet kapott, ugyanakkor a kereszténység mindig egyensúlyt teremtett az emberi személy méltósága és a közösségek között.

Szél Bernadett

, az LMP társelnöke azt mondta, hogy magyar és magyar ember között nem lehet különbség. A migráció és bevándorlás mindig is nemzeti hatáskörben volt az unióban és ott is kell maradnia, zsarolásnak egyetlen nemzet sem engedhet - mutatott rá. A válasz tehát az urna előtt a nem - közölte. Ugyanakkor kicsit szokatlan forma, hogy a kormány kezdeményez népszavazást, főleg amikor más témákban ez nehézségbe ütközik. Jó lenne, ha népszavazás és népszavazás között sem lenne különbség. A népszavazás mellett ugyanakkor a bérekkel is foglalkozni kellene, ez sok millió magyar embert érintő kérdés - tette hozzá Szél Bernadett. Kitért arra is: a szülőföldön való maradás joga olyan alapvető jog, amiért mindent meg kell tenni. Az LMP társelnöke

Soros György

migráció ügyében tett nyilatkozatairól azt mondta: visszautasítják, amikor nagy befolyású emberek meg akarják mondani, hogy egy népcsoport, nemzet esetében mi a helyes magatartás. Más térfélen kellene fociznia, nem ebben a témában kellene tanácsokat adnia - jegyezte meg. Kitért arra is:

Ferenc pápa

nyilatkozatai útmutatásként szolgálhatnának sok politikus számára, de kiforgatni ezeket soha, semmiképpen nem szabad. Harrach Péter a szabad vasárnapra vonatkozó kérdésre azt mondta: a cél az volt, hogy a munkavállalók érdekeit szolgálják, hogy ezek az emberek az egyetlen pihenőnapon a családjukkal lehessenek. Ez több százezer embert érint. A parlament döntését nem szavazták meg - emlékeztetett, hozzátéve: ugyanakkor a helyzetet elfogadják. "Koalíciós partnerek vagyunk" és a koalíció szempontjai fontosabbak, mint ez a kérdés - közölte a KDNP frakcióvezetője. Szél Bernadett az új LMP-s társelnökről,

Hadházy Ákosról

elmondta: nincs szerepleosztás, semmi nem változik, a korrupcióinfót a kormányinfóval egyidejűleg igyekeznek minden csütörtökön megtartani. Úgy látta: a kormány offshore lovagokat hagy szabadon garázdálkodni, sőt kormánybiztosok lehetnek. Ezzel - kampányígérete ellenére - nem számolt le a Fidesz. Kósa Lajos az új MSZP-elnökről,

Molnár Gyuláról

azt mondta: nem igazodik ki a szocialistákon, nem lehet kiszámítani milyen vonalon vannak, milyen politikát folytatnak. Azt látja, még ők sem értik saját magukat - jegyezte meg. Az állami körben dolgozóknál rendkívül jelentős béremelés volt - reagált a fideszes politikus Szél Bernadett felvetésére, és példaként a katonákat, rendőröket, pedagógusokat, közigazgatásban dolgozókat említette. Rendszerszinten 2010 óta ez a kormány tette a legtöbbet a korrupció felszámolásáért - mutatott rá Kósa Lajos egy másik téma kapcsán, és kitért a korábbi pártfinanszírozási rendszerre, amelyet megváltoztattak. Harrach Péter megjegyezte: 2010 és 2014 között az ellenzék kommunikációja a demokrácia-deficitről szólt. "Bejött? Nem, az emberek úgy látták, ez nem igaz" - fogalmazott. Most arról szól az ellenzék kommunikációja, hogy szegényedik az ország és gazdagodnak a politikusok. Aki a kormányon van vagy volt, szembesül azzal, milyen intézkedéseket kell tennie és azzal is, hogy ha ezek nem eredményesek, újabbakra van szükség. Mindig lesz korrupció, bármilyen kemények ezek az intézkedések - tette hozzá. Harrach Péter egyetértett abban Kósa Lajossal, hogy kizárólag kormányzati eszközökkel a demográfiai helyzeten nem lehet javítani, összetett kérdésről van szó. A bérekről azt mondta: történtek lépések, de az egészségügyi szakdolgozóknál mindenképpen emelésre van szükség. Ami ott van, az botrány - fogalmazott.