Brit EU-népszavazás: lemondott a miniszterelnök a Brexit-tábor győzelmét követően

Megszerezte a brit EU-tagságról tartott népszavazás voksainak többségét a kilépést pártoló tábor, így véglegessé vált győzelme. A győzelemhez 16,8 millió szavazatra volt szükség, és a Brexitre, vagyis a kilépésre leadott voksok száma a péntek reggeli hivatalos adatok szerint átlépte ezt a számot.

Az eredmények alapján a választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százalék a bennmaradásra. Nagy-Britannia 43 éve, 1973-ban csatlakozott az Európai Unió elődszervezetéhez, a Európai Gazdasági Közösséghez. Két évvel később is tartottak egy népszavazást arról, hogy Nagy-Britannia az EGK tagja maradjon-e, de akkor a brit választók kétharmada a bennmaradásra voksolt. A Brexit-tábor győzelmének hírére a font a péntek reggeli londoni kereskedésben csaknem 10 százalékos zuhanással 1,35 dollár alá, 31 éve nem mért mélypontra gyengült. A font jóval nagyobb mértékben esett, mint az 1992-es fekete szerda után, amikor a rendkívüli befektetői nyomás miatt kikerült az akkori európai átváltási mechanizmusból. A népszavazási eredmény nem jelenti azt, hogy Nagy-Britannia azonnal kilép az Európai Unióból. A lisszaboni szerződés vonatkozó cikkelye két évig terjedő tárgyalási folyamatot irányoz elő ilyen esetekre a kilépési feltételekről, és ez meghosszabbítható, ha ebbe az összes EU-tagállam beleegyezik. A referendum előtt a brit kormány visszatérő érve volt a bennmaradás mellett, hogy Brexit esetén akár egy évtizedig elhúzódó tárgyalássorozat és az ezzel járó bizonytalanság várhat Nagy-Britanniára. A népszavazás eredménye ugyanakkor azt jelenti, hogy nem lép életbe az a reformcsomag, amelyről

David Cameron

miniszterelnök a referendum kiírása előtt Brüsszellel és az uniós társállamok vezetőivel megállapodott. Ennek fő elemei közé tartozott volna a külföldi EU-tagállamokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók szociális ellátását szabályozó előírások jelentős szigorítása. A reformok életbe lépésének feltétele az volt, hogy a britek a népszavazáson a bennmaradásra voksolnak. A Brexit-párti kampány vezetői által a népszavazás előtt felvetett tervek alapján ha Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból, az ausztráliai elbírálási rendszerhez hasonló, pontozásos módszerre alapuló bevándorlási szabályozást kellene meghonosítania az EU-tagállamokból érkező munkavállalókkal szemben. Ezt a tervet

Boris Johnson

volt londoni polgármester és a Brexit-párti kampánytábor másik frontembere,

Michael Gove

igazságügyi miniszter terjesztette elő június elején. Az elképzelés alapján Nagy-Britannia 2020-ra, a következő brit parlamenti választások idejére honosítaná meg az új bevándorlási mechanizmust, amely különböző kritériumok alapján, pontozásos rendszerrel bírálná el a letelepülési és munkavállalási kérelmeket a külföldi EU-tagállamokból érkezők esetében is. A tervezett kritériumok között szerepel az angol nyelv magas szintű ismeretének megkövetelése, és annak előírása, hogy minden külföldi jelentkezőnek az adott munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítése legyen. Ha ez a terv megvalósul, az véget vetne az uniós állampolgárok jelenlegi szabad nagy-britanniai munkavállalásának, jóllehet a már Nagy-Britanniában élő és dolgozó külföldi EU-munkavállalókra visszamenőlegesen az új szabályozás nem vonatkozna. A Brexit-tábor győzelme felveti az újabb skóciai függetlenségi népszavazás lehetőségét is, miután Skóciában a 32 választókörzet mindegyikében a bennmaradás hívei kerültek többségbe.

Nicola Sturgeon

skót miniszterelnök, a Skóciát kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője pénteken már alig burkolt utalást is tett erre, kijelentve: az eredményekből egyértelmű, hogy Skócia népe az Európai Unióban látja országa jövőjét. Sturgeon elődje,

Alex Salmond

- aki a 2014 szeptemberében tartott, az elszakadást ellenző tábor győzelmével végződött első függetlenségi népszavazás után adta át helyét a jelenlegi skót kormányfőnek, és most a brit parlament alsóházában képviseli skóciai választókörzetét - a minap már az új függetlenségi referendum lehetséges időpontjára is egyenes utalást tett. Az EU-népszavazás kampányának egyik televíziós vitaműsorában kijelentette: Brexit esetén már a kilépés feltételeiről szóló tárgyalások két évben megszabott időszaka alatt meg kellene rendezni az újabb skóciai függetlenségi népszavazást. Salmond véleménye szerint ha Skóciát "akarata ellenére kirángatnák az EU-ból", akkor az újabb függetlenségi referendumon a skótok többsége már megszavazná az elszakadást Nagy-Britanniától. A Sinn Féin, az Észak-Írországot kormányzó koalíció második legnagyobb pártja, a britellenes katolikus mozgalom vezető politikai ereje szintén népszavazást helyezett kilátásba "az ír sziget egyesítéséről", miután Észak-Írországban 56 százalékos többségbe kerültek az EU-tagság hívei.

Online:

20.13: Hillary Clinton a "bizonytalanság időszakáról" beszél

A demokraták várható elnökjelöltje, Hillary Clinton pénteken a "bizonytalanság időszakának" minősítette az Egyesült Királyságban született döntést az Európai Unióból történő kilépésről, és úgy vélekedett, hogy ez emelte a tétet a novemberi amerikai elnökválasztáson is. Clinton szerint e bizonytalan időszakban kivált szükség lesz nyugalomra és megfontolt, tapasztalt döntéshozóra a Fehér Házban, hogy megvédhessék az amerikai polgárokat, és az Egyesült Államok barátait és szövetségeseit is. A volt külügyminiszter írásos közleménye után - amelyben egyébként, Obama elnökhöz hasonlóan, ő is hitet tett az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság változatlan "különleges viszonya" mellett -, kampányának tanácsadói sajtókonferencián fejtették ki, hogy Donald Trump Brexittel kapcsolatos álláspontja kártékony. Trump pénteken reggel Skóciában - ahol egyik golfpályája megnyitóján vesz részt - azt mondta újságíróknak, hogy a britek "visszavették országukat", ahogyan szerinte ez az Egyesült Államokban is megtörténik majd a novemberi elnökválasztáson. Jake Sullivan, a Clinton-kampány külpolitikai főtanácsadója sajtóértekezleten hangsúlyozta: Trump állásfoglalása ismételt bizonyíték arra, hogy a republikánusok várható elnökjelöltjét a heveskedő természete sem teszi alkalmassá arra, hogy elnök legyen. "Donald Trump aktív volt annak érdekében, hogy ez az eredmény szülessék és nyomában gazdasági zűrzavar alakuljon ki" - fogalmazott Sullivan, s hozzátette, hogy Hillary Clinton szemszögéből ezért is nagyon fontos, hogy ki kerül majd a Fehér Házba. Nyilatkozatot adott ki pénteken délben az amerikai kormány külkereskedelmi minisztériumának főmegbízottja, Michael Froman is, aki a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről (TTIP) szóló amerikai-európai tárgyalásokon az amerikai delegáció irányítója. Közleményében Froman leszögezi, hogy a brit kilépés az Európai Unióból nem teszi semmissé a szabadkereskedelmi tárgyalásokat. "A TTIP gazdasági és stratégiai létjogosultsága változatlanul erős" - fogalmaz a közleményben Froman.

20.02: Közgazdász: nincs ok pánikra

Csath Magdolna közgazdász szerint Nagy-Britannia minden országgal meg fog egyezni, az Európai Unióval is ki fogja alakítani a megfelelő kapcsolatokat, pánikra nincs ok, inkább józanul kell beszélni. A szakértő az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában kifejtette: a döntés alapvetően a pénzvilág érdekeit sértette, a City, a brit és egyben az EU-s pénzvilág központja úgy érezheti, a kívül kerüléssel veszít hatalmából, lehetőségeiből. Eközben viszont a brit gazdaság a második legerősebb az unióban és ötödik a világban, tehát erős, jó kereskedelmi kapcsolatokkal, így nem kellene kétségbe esni - hangsúlyozta a közgazdász. A szakértő a britek döntését részben azzal indokolta, hogy a lakosság besokallt a sok befolyásolótól, fenyegetőtől, a globális hatalmaktól, üzeneteik ellenhatást értek el. A közgazdász szerint az egyik legnagyobb kérdés, hogy az EU-s vezetés miként tud egy konszolidált megoldást találni a helyzetre, hogyan kezeli majd az eltérő véleményeket. A kritikus brit hang kikerülésével fennáll a veszélye, hogy a németek és a franciák jobban uralni tudják az egész uniót, amelynek egyik fura jele az Angela Merkel német kancellár által összehívott megbeszélés, amelyre - a demokráciához nem illően - nem hívta meg az összes tagországot. Csath Magdolna a britek leminősítésének veszélyére úgy reagált, hogy ez is csak egy pánik reakció: Magyarországnak is van tapasztalata a hitelminősítőkkel, "olyan, mintha nem mindig objektíven mérnének".

19.37: Takács Szabolcs: szoros EU-brit együttműködést kell kialakítani

Szoros EU-brit együttműködést kell kialakítani a kiválást követően is, ahogy a kétoldalú kapcsolatokat is tovább kell fejleszteni - mondta Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára Luxembourgban, az uniós országok európai ügyekkel foglalkozó tárcavezetőinek tanácskozását követően magyar újságíróknak telefonon nyilatkozva pénteken. Takács Szabolcs aláhúzta: le kell vonni a tanulságokat, hogy Nagy-Britannia lakossága miért gondolta ilyen nagy arányban, hogy jobb lesz nekik az unión kívül. El kell kezdeni egy mélyreható, közös gondolkodást azért, hogy megértsük, mi volt a britek fő problémája - vélekedett. Arról tájékoztatott, hogy a tanácskozáson részt vevő brit uniós ügyekért felelős miniszter a bevándorlást nevezte meg az első számú problémának. Ennek kapcsán látták úgy a brit szavazók, hogy nem kaptak megnyugtató, meggyőző és az ő véleményüket is figyelembe vevő válaszokat. A "hogyan tovább" részleteinek megbeszélése és kidolgozása a jövő héten esedékes állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójának feladata lesz - mondta. Utalva David Cameron brit kormányfő pénteken bejelentett lemondására hozzátette: akkor lesz érdemes a kilépés feltételeiről tárgyalni, ha Nagy-Britannia részéről erős legitimációval bíró kormány tárgyal az európai uniós partnerekkel. Takács Szabolcs arról is beszámolt, hogy a pénteki tanácskozás migrációs vitáján hangoztatott magyar álláspont szerint kiemelten kell foglalkozni a migráció kiinduló és tranzit országaival. Megállapodást kell kötni velük arról, hogy területükön jöhessenek létre az uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központok, az úgynevezett hotspotok annak érdekében, hogy már ott eldőlhessen, ki jogosult arra, hogy beléphessen az Európai Unió területére. Akkor tud az Európai Unió együttműködni velük a kereskedelem, a befektetések, a vízum- és fejlesztéspolitika területén, ha ők is segítenek megoldani a migrációs válságot - hangsúlyozta az államtitkár. Takács Szabolcs kiemelte: nem arra kell összpontosítani, hogy hogyan lehet kezelni, hanem arra, hogyan lehet megállítani a migrációt.

19.30: A horvát kormány megtesz mindent a következmények csökkentésért

Sajnálatának adott hangot az ügyvezető horvát kormány pénteken az európai uniós tagság feladását eredményező előző napi brit népszavazás miatt, egyúttal hangsúlyozta, mindent megtesz a brit kiválás Horvátországot érintő hátrányos következményeinek enyhítéséért, és a többi uniós tagállammal együtt azon munkálkodik, hogy EU egységes és erős maradjon. A kabinet közleménye szerint a brit kiválás (Brexit) a legnagyobb csapás az EU egységére nézve olyan pillanatban, amikor az unió bővítési folyamata a szomszédos országokra is kiterjedne. A kabinet úgy véli: nem szabad elfelejteni, hogy az EU nem csak szigorú szabályok és törvények együttese - mint az a hosszú csatlakozási folyamat alatt tűnhetett -, olyan nemes gondolatok megvalósítása a célja, mint a béke és együttműködés megteremtése Európában a több száz éves ellentétek után. "A britek döntése nem változtatott ezen" - olvasható a szövegben, amely szerint Zágráb bízik abban, hogy az Egyesült Királyság korrekt és jó partnere marad az EU-nak. "Az egyesült Európa magasztos céljainak, a közös munkának, a biztonságnak és a stabilitásnak továbbra sincs alternatívája" - szögezte le a horvát kormány.

19.28: Tusk: a bennmaradó "huszonhetek" informális tanácskozására is sor fog kerülni az EU-csúcson

A Nagy-Britannia távozása után bennmaradó "huszonhetek" informális tanácskozására is sor fog kerülni az európai uniós állam- és kormányfők jövő heti csúcstalálkozóján - írta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az uniós vezetőknek küldött pénteki meghívólevelében. A Nagy-Britannia uniós tagságáról kiírt csütörtöki népszavazás "negatív kimenetelére" való tekintettel a referendum politikai következményei lesznek elsősorban a kétnapos csúcstalálkozó középpontjában - olvasható a levélben. Donald Tusk fontosnak tartotta, hogy a bennmaradó tagállamok vezetői David Cameron brit kormányfővel, de nélküle is megvitathassák a történteket és a következő lépéseket. Mint írta, kedden huszonnyolcas körben tárgyalnak az uniós állam-, illetve kormányfők, a szerdai napon azonban már csak a bennmaradók maradnak majd Brüsszelben, hogy a britek kilépésének következményeiről és a "kiválási folyamatról" egyeztessenek. A szerdai ülésnapon nem kizárólag Nagy-Britannia uniós tagságának megszüntetéséről lesz szó, a tanácskozás résztvevői a szűkebb körű Európai Unió jövőjéről is tárgyalni fognak. Sajtóhírek szerint Donald Tusk telefonon egyeztette David Cameronnal a kedden kezdődő uniós csúcstalálkozó programját. Nagy-Britanniában csütörtökön arról tartottak népszavazást, hogy az ország továbbra is az Európai Unió tagja maradjon-e. A hivatalos adatok szerint a brit választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százaléka pedig a bennmaradásra.

18.49: A franciák 35 százaléka szavazna az Európai Unióból való kilépésre

A franciák 35 százaléka szeretné, ha országa kilépne az Európai Unióból, 54 százalék pedig a bent maradást támogatja - derül ki egy pénteken nyilvánosságra hozott friss felmérésből. A Nagy-Britannia Európai Unióból való távozását (Brexit) eredményező népszavazást követően az Odoxa közvélemény-kutató intézet által készített felmérés szerint az elmúlt két hónapban hét százalékkal nőtt azok aránya Franciaországban, akik a kilépést pártolják. A Marine Le Pen vezette Nemzeti Front a nagy-britanniaihoz hasonló népszavazást szorgalmaz Franciaországban is. A pártelnök pénteken jelezte, hogy ha jövőre elnökké választják, féléven belül kiírja a referendumot. "A Nemzeti Front meggyőzte a szimpatizánsait arról, hogy a kilépés jó megoldás lenne, ezért a párt szavazótáborának 77 százaléka már ezt szeretné" - mondta Céline Bracq, az Odoxa igazgatója az I-télé hírtelevízióban. "A többi francia azonban egyértelműen a bent maradást szeretné" - tette hozzá. A felmérés szerint a pártkötődés nélkülieknek 61, a jobboldali tábor 75, míg a baloldali szavazóknak 76 százaléka szavazna Franciaország uniós tagságának megmaradása mellett, ha most rendeznének a kérdésről népszavazást. A felmérés csütörtökön és pénteken 1011 felnőtt korú francia állampolgár megkérdezésével készült.

18.27: Nicolas Sarkozy új európai szerződést szorgalmaz

Nicolas Sarkozy volt francia államfő olyan új európai szerződést szorgalmazott pénteken a Nagy-Britannia Európai Unióból való távozását (Brexit) eredményező népszavazást követően, amely többek között a külső határok ellenőrzésének megerősítését és az Európai Unió bővítési folyamatának leállítását is előírná. "A brit nép választott és a józan ész azt diktálja, hogy kimondjuk, az elutasításnak ezt az érzését sok francia és sok más európai is osztja. Amit kimondott a brit nép, azt más népek is kimondhatják Európában. Nem tehetjük meg, hogy ezt nem vesszük tudomásul" - fogalmazott a volt köztársasági elnök. A legnagyobb francia ellenzéki párt, a jobboldali Köztársaságiak elnöke az Európai Unió "hatalmas válságáról" beszélt és "sürgősnek" nevezte az Európai Unió "alapvető újraalapítását" egy új szerződéssel. "Európának a britek nélkül is működnie kell, és egyébként van időnk átgondolni a viszonyunkat a szomszédos országgal" - hangsúlyozta Nicolas Sarkozy, aki szerint a 27-ek Európája nem működhet többet a korábbi módon. A volt elnök ezért azt kérte, hogy az európai állam- és kormányfők döntsenek olyan új európai szerződés kidolgozásáról, amely "megmutatná a kontinens népeinek, hogy Európa eltökélt abban, hogy a sorsát kézbe veszi". Nicolas Sarkozy öt pillért javasolt az új szerződéshez: Európa külső határai ellenőrzésének megerősítését, az eurózóna gazdasági kormányának beindítását, az EU kompetenciáinak mintegy tíz stratégiai pontban való meghatározását és a korábbiaknál jobb intézményi működést. A volt elnök szerint "Európa bővítésének folyamatát pedig egyértelműen le kell állítani egy újabb döntésig, mert Törökországnak nincs helye" az EU-ban.

18.21: Több mint százezren írták már alá az újabb referendum kiírását célzó petíciót Nagy-Britanniában

Több mint 100 ezer ember írta alá péntek délutánig az EU-tagságról szóló újabb brit referendum kiírását célzó petíciót a brit parlament internetes oldalán. A parlamentnek ennyi aláíróval már kötelezően fontolóra kell vennie a petíció vitára bocsátását. A petíció egy új szabály elfogadását célozza, amelynek értelmében a népszavazáson legalább 60 százalékkal kell nyernie valamelyik oldalnak, 75 százalékos részvétel mellett. Ellenkező esetben újabb fordulót, azaz újabb népszavazást kell kiírni. Az eredmények szerint a csütörtöki népszavazáson a választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százalék a bennmaradásra. A brit választási bizottság a manchesteri városházán közölte, hogy a népszavazáson mintegy 33 és fél millióan vettek részt, a szavazásra jogosultak 72 százaléka. Magyar idő szerint délután 6 órakor már több mint 140 ezer aláírás gyűlt össze, és a britek olyan rohamtempóban látogatták a parlament petíciós oldalát, hogy egy időre össze is omlott.

16.51: Török miniszterelnök: Európának alaposan át kell gondolnia a brit népszavazás eredményét

Az Európai Uniónak alaposan át kell gondolnia a csütörtöki brit népszavazás eredményét - mondta Binali Yildirim török miniszterelnök pénteken. Yildirim hozzátette: a közösségnek a jövőképét is értékelnie kell. Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter szerint hibásnak bizonyult az EU bővítési és integrációs politikája. Ömer Celik, az európai ügyekért felelős miniszter úgy vélte, hogy a brit kampányt beárnyékolta az iszlám- és a törökellenes hangulat. A kilépés támogatói azzal érveltek, hogy törökök milliói áraszthatják el az Egyesült Királyságot, ha Nagy-Britannnia az unióban marad, Törökország pedig belép. A török diplomáciát különösen rosszul érintette David Cameron brit miniszterelnök májusi kijelentése, miszerint "az eddigi török lépéseket tekintve nem valószínű, hogy Törökország a 3000. év előtt csatlakozik az Európai Unióhoz". Nagy-Britannia hagyományosan támogatta Törökország felvételét az Európai Unióba. Nurettin Canikli miniszterelnök-helyettes Twitter-üzenetében úgy fogalmazott: "az Európai Unió szétesésének folyamata megkezdődött. Nagy-Britannia hagyta el elsőként a hajót". Nihat Zeybekci török gazdasági miniszter írásos nyilatkozatában azt közölte, hogy Ankara továbbra is fenntartja, sőt megerősíti gazdasági kapcsolatait Londonnal. Hangsúlyozta: a britek döntése nem érinti Törökországnak az Európai Unióval való viszonyát sem. Zeybekci 2017-ben jelentős közös eredményeket kíván elérni az EU-val a vámunió reformjának köszönhetően. 2015-ben az Egyesült Királyság volt Törökország második legnagyobb piaca. A Nagy-Britanniába irányuló török export mértéke elérte 10,5 milliárd dollárt, a teljes kereskedelmi forgalom pedig a 16 milliárd dollárt. Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán jelezte: Törökország a brit példához hasonlóan népszavazást tarthat az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozás kérdéséről, ha az unió rosszindulatúan visszatartja a folyamatot. Az államfő várhatóan az esti böjttörő vacsorán, az iftaron értékeli majd a Brexitet.

16.46: Putyin: Oroszország sosem mondott véleményt a brit népszavazásról

Oroszország sohasem avatkozott be a brit népszavazás ügyébe, azzal kapcsolatban nem hangoztatott semmiféle véleményt, ezért ezzel kapcsolatban bármely minősítés a politikai kultúra alacsony szintjének megnyilvánulása - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Taskentben. Az elnök David Cameron brit kormányfőnek arra a kijelentésére reagált, amely szerint "Putyin boldog lesz", ha Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból. Az orosz vezető szerint ez "inkorrekt kísérlet volt a brit közvélemény befolyásolására", amely azonban így sem ért célt. "Véleményem szerint senkinek sincs joga ahhoz, hogy - főleg a szavazást követően - valamiféle orosz álláspontról beszéljen. Ez nem más, mint a politikai kultúra alacsony szintjének megnyilvánulása" - fogalmazott Vlagyimir Putyin. "Véleményem szerint nagyon korrekt magatartást tanúsítottunk, ügyeltünk arra, hogy semmilyen módon ne befolyásoljuk ezt a folyamatot, erre kísérletet sem tettünk" - nyilatkozott. Hangsúlyozta, hogy Cameron kijelentése alaptalan volt és ma is az, és hogy a választás a brit alattvalók ügye volt. Elmondta, hogy Moszkva figyelemmel kíséri és elemezni fogja a britek EU-ból való kilépésének folyamatát. Putyin megfogadta, hogy az orosz vezetés igyekszik a minimálisra csökkenteni a brit döntés következményeinek hatását az orosz gazdaságra. Az orosz elnök szerint a referendum eredménye azt tükrözi, hogy a britek elégedetlenek a migránsok beáramlásával párhuzamosan erősen megromlott biztonsággal, és nem akarnak "más országokat és egész népeket eltartani". Vlagyimir Putyin kifejezte meggyőződését, hogy a népszavazás negatív tőzsdefolyamataiban hamarosan korrekció megy majd végbe. Rámutatott, hogy a piacok megingása negatív hatással van a hagyományos orosz termékekre. Leszögezte ugyanakkor, hogy a Brexitnek lesznek majd pozitív és negatív hatásai a világra, de ezek nem vezetnek majd globális katasztrófához. Megjegyezte ugyanakkor, hogy maga a népszavazás megrendezése és az azt követő eredmény annak a jele, hogy a brit kormány "magabiztosan" és egyben "felületesen" viszonyult a saját országa és az EU számára sorsdöntő kérdésekhez. Vlagyimir Putyin megállapította, hogy a Brexit nem gyakorol majd semmilyen hatást az EU Oroszországgal szembeni szankciós politikára. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ha az európai partnerek "megérnek" a konstruktív párbeszédre, akkor Moszkva a pozitív lépésekre pozitívan fog reagálni. Hangsúlyozta, hogy Oroszország mindig csak válaszlépésként hozott az EU-val szemben gazdasági büntetőintézkedéseket. Putyin felhívta az EU-t: ne várja el olyan dolgok teljesítését Oroszországtól, amelyek nem tartoznak a kompetenciájába. (Ezzel az orosz elnök arra utalt, hogy Brüsszel az ukrajnai rendezésről megkötött minszki megállapodások maradéktalan végrehajtásához köti a szankciók feloldását, Moszkva pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy az alku több pontját éppen Kijev nem hajtja végre.)

16.31: Londoni magyar nagykövet: folyamatos tájékoztatás a kint élő magyaroknak

A londoni magyar nagykövetség folyamatosan tájékoztatja majd a kint élő magyarokat a Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépéséből adódó helyzetről - mondta a nagykövet péntek délután az M1 aktuális csatornának nyilatkozva. Szalay-Bobrovniczky Kristóf közlése szerint a kint élő magyaroknak most nincs teendőjük. Várhatóan bonyolult és évekig tartó folyamat kezdődik, de mindent megtesznek annak érdekében, hogy a tárgyalási folyamat végén a magyarok "a legkedvezőbb pozícióban" legyenek - hangsúlyozta. A péntek reggeli hivatalos adatok szerint megszerezte a brit EU-tagságról tartott népszavazás voksainak többségét a kilépést pártoló tábor. Az eredmények alapján a választók csaknem 52 százaléka szavazott a kilépésre és mintegy 48 százalék a bennmaradásra. Nagy-Britannia 1973-ban csatlakozott az Európai Unió elődszervezetéhez, az Európai Gazdasági Közösséghez (EGK). "Történelmi időket élünk" - fogalmazott a londoni nagykövet, hozzátéve: az emberek döntöttek, és a magyar kormány ezt tiszteletben tartja. Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte, hogy egy "fontos elv érvényesült", miszerint hallgatni kell az emberekre. Minden ország, minden nemzet megérdemli és fenntarthatja magának a jogot, hogy saját sorsába beleszólhasson - fűzte hozzá. Mint mondta, látszik, hogy a kampányban a bennmaradásra ösztönzők gazdasági érveivel szemben most a gazdasági népvándorlás ügye volt, ami inkább megszólította az embereket, s erre az Európai Unió nem tudott bizalmat keltő választ adni. Változásokra lesz szükség az unióban - jegyezte meg.

16.10: Obama: a Brexit nem érinti az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság különleges kapcsolatait

Barack Obama szerint a Brexit ellenére sem változik az amerikai-brit viszony. Az amerikai elnök pénteken, helyi idő szerint péntek reggel közleményben hangsúlyozta: az Egyesült Államok tiszteletben tartja az Egyesült Királyságban született döntést. "Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság különleges kapcsolatai tartósak és az Egyesült Királyság NATO-tagsága továbbra is az Egyesült Államok külpolitikájának, biztonságpolitikájának és gazdaságpolitikájának sarokköve marad" - szögezte le az elnök. Az állásfoglalás hangsúlyozta az Európai Unió és az Egyesült Államok jó kapcsolatát is, amely "sokat tett a stabilitás, a gazdasági növekedés és a demokratikus értékrend és elvek előmozdításáért a kontinensen is és másutt is". Az amerikai elnök hitet tett amellett is, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió továbbra is nélkülözhetetlen partnere marad az Egyesült Államoknak, még akkor is, ha most újrakezdik tárgyalásaikat Európa stabilitása, biztonsága és gazdasági felvirágzása további biztosítás érdekében. Nem sokkal az amerikai elnök közleménye előtt rövid nyilatkozatot adott Paul Ryan, a képviselőház republikánus elnöke, aki szintén arról beszélt, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság "különleges viszonyát" a szigetországi voks nem érinti.

16.00: Donald Trump üdvözli a brit kilépést

Donald Trump a republikánusok várható elnökjelöltje először Twitter-üzenetben örvendezett, majd nyilatkozatban is tudatta, hogy elégedett a brit döntéssel. Donald Trump, aki Skóciában tartózkodik, hogy megnyissa az egyik új golfpályáját, először Twitter-üzenetet tett közzé, amelyben úgy fogalmazott: a britek "visszavették az országukat, úgy, ahogyan mi visszavesszük majd Amerikát. Ez nem vicc". A republikánusok várható elnökjelöltje ezt követően nyilatkozott az újságíróknak is. "Megmondtam, hogy ez lesz, és azt gondolom, hogy ez nagyszerű dolog" - mondta, alighogy magánrepülőgépe landolt skót földön. Hozzátette: "az emberek dühösek, mindenütt a világon dühösek a határok miatt, mert idegenek jönnek az országba és átveszik a hatalmat" - fogalmazott Trump. Az interjú után Trump még egy közleményt is kiadott, amelyben leszögezte: "az Egyesült Királyság polgárai gyakorolták minden szabad ember szent jogát, kinyilvánították függetlenségüket az Európai Uniótól és arra szavaztak, hogy ismét kézbe veszik a saját politikájuk fölötti uralmat.

15.43: Csalódásának adott hangot a cseh államfő

Csalódásának adott hangot Milos Zeman cseh államfő a brit népszavazás eredménye miatt, és úgy vélte, hogy annak Nagy-Britannia és Európa számára is következményei lesznek. "Természetesen csalódott vagyok, mint sokan mások, akikben tudatosult, hogy milyen következményei lesznek ennek Nagy-Britannia és az Európai Unió számára is" - jelentette ki a cseh államfő pénteken egy internetes televíziónak adott interjúban. "Az első elemzések azt mutatják, hogy a brit választók mérsékelt többségének döntése mögött a migráció kiváltotta aggodalmakat kell keresni" - mutatott rá Milos Zeman. A cseh államfő szerint a brit népszavazás eredményének negatív hatása lesz az Európai Unióra, mert a Franciaország-Németország tengelyt már nem fogja ellensúlyozni a brit befolyás, ennek következtében pedig rosszabbodik a gazdasági helyzet. "Az Európai Bizottságnak - mivel a brit döntésben az Európai Bizottság nagyon alacsony hatékonyságú működése is közrejátszott, beleértve a migrációs válsághoz való hozzáállást - most kissé szabadabb lesz a keze" - vélekedett az elnök. Milos Zeman úgy látja, hogy Csehország veszíteni fog Nagy-Britannia távozásával az EU-ból. "A piac minden szűkülése természetesen a gazdasági feltételek rosszabbodását hozza magával" - jelentette ki Zeman. Felhívta a figyelmet arra, hogy a cseh export több mint 80 százaléka jelenleg az Európai Unióba irányul, amely a brit piac elvesztésével kisebb lesz.

14.54: A Kreml egy virágzó EU-ban érdekelt és az orosz-brit kapcsolatok javulását reméli

Oroszország abban érdekelt, hogy az Európai Unió nagy gazdasági erő maradjon, ugyanakkor azt reméli, hogy az új realitások alapján javulni fog az orosz-brit viszony - jelentette ki a brit népszavazás eredményét kommentálva pénteken Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. Peszkov Vlagyimir Putyin elnök egy korábbi kijelentését idézve hangsúlyozta, hogy Moszkva a referendum eredményét Nagy-Britannia belügyének, valamint a London és a Brüsszel közötti kapcsolatok tárgyának tekinti. Ezt a tényt egyébként valamennyi, az ügyben állást foglaló orosz politikus és közhivatal hangsúlyozta. "Az Európai Unió Oroszország nagyon fontos partnere a kereskedelemben, a gazdaságban és beruházások terén, ezért Moszkva abban érdekelt, hogy az EU nagy, virágzó, stabil és kiszámítható gazdasági erő maradjon" - hangoztatta Taskentben a Kreml szóvivője. "Reméljük, hogy (Nagy-Britanniában) az új realitások alapján felülkerekedik annak a megértése, hogy jó kapcsolatokra van szükség" - tette hozzá. Peszkov megjegyezte, hogy a kétoldalú kapcsolatok története nem egyszerű, és Moszkvában "nem mindig" tapasztalnak készséget London részéről a párbeszédre és az együttműködésre. A szóvivő szerint orosz részről nem számítanak arra, hogy a brit kilépésről szóló népszavazás nyomán az EU enyhítene az Oroszország ellen az ukrajnai beavatkozás miatt bevezetett szankciókon. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök Szentpéterváron rámutatott, hogy a referendum eredménye nemcsak Nagy-Britanniára és az EU-ra lesz hatással, de az új kockázatforrásokat jelent az orosz és az egész világgazdaságra nézve. Szavai szerint Moszkvának "nem okoz örömöt" a font és az euró árfolyamának ingadozása és az olajár visszaesése. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Taskentben - brit hivatali partnere, Philip Hammond azon kijelentésére reagálva, miszerint a Moszkvában megörültek a Brexitnek - kijelentette: "nem szereztem orvosi képesítést, ezért az orvosi eseteket nem kommentálom". A moszkvai külügyi tárcának a TASZSZ hírügynökség által ismertetett kommentárja szerint a referendum rávilágított az unión belüli ellentétekre egyebek között az integráció mélységének kérdésében. "Nyilvánvalóan sok függ majd attól, hogy milyen döntést hoz majd a népszavazás eredménye alapján a brit parlament és az ország kormánya" - hangzott a minisztériumi állásfoglalás. "Politikai földindulásnak" nevezte a történteket Moszkvában Alekszej Puskov, az Állami Duma külügyi bizottságának elnöke. A RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva hangoztatta, hogy Oroszországnak a referendum végeredményének kialakulásában nem volt szerepe. Úgy vélekedett, hogy az nemcsak a Brexit ellenzői, hanem Barack Obama amerikai elnök személyes vereségét is jelenti. Tatyjana Zvereva, az orosz külügyi tárca diplomáciai akadémiája euroatlanti központjának vezetője a szövetségi törvényhozás felsőházában úgy vélekedett, hogy a referendum nyomán, amely "gyökeresen megváltoztatja a helyzetet" Európában, fel fognak erősödni a szakadár törekvések. Prognózisa szerint az EU-ban háttérbe szorulnak majd az Oroszországgal szembeni bírálatok.

14.53: Jaroslaw Kaczynski: új európai alapszerződésre van szükség

A Brexitre adandó pozitív válasz az lenne, ha megreformálnák az Európai Uniót - jelentette ki pénteki varsói sajtóértekezletén Jaroslaw Kaczynski, a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke, hozzátéve: új európai alapszerződés kidolgozására van szükség. A PiS elnöke szerint az EU-ban szükséges reformok bevezetése - mely sokéves folyamat lenne - "egyfajta ajánlatot jelenthetne az Egyesült Királyság számára is". A reformok után az uniós intézmények "nem önkényes módon működnének", újradefiniálnák az EU és a nemzetállamok közötti hatáskörmegosztást, szem előtt tartva mindenekelőtt a szubszidiaritás, vagyis az ügyközeli döntéshozatal elvét. Kaczynski, bár megvalósíthatatlannak minősítette a konszenzus elvének szélesebb körű alkalmazását az Európai Tanács döntéshozatalában, a "nagyobb egyhangúsággal meghozott döntésekhez" való visszatérést javasolta, példaként hozva fel a "joanninai kompromisszum" jelenleg korlátozottan alkalmazott módszerét. Ez lehetővé teszi az uniós döntéshozatalban kisebbségben maradt tagállamok számára, hogy bizonyos ideig elhalasszák a többség által megszavazott döntés végrehajtását. A PiS elnöke hangsúlyozta: Lengyelországban "nem merült fel az EU-ból távozás gondolata". "Franciaországban azonban már igen, és beszélnek róla Hollandiában is" - folytatta, rámutatva az Ausztriában és Csehországban is észlelhető "nagyon erős" unióellenes hangulatokra. "Mindez a válság nagyon radikális elmélyüléséhez vezethet" - figyelmeztetett. Úgy értékelte, hogy az EU ma is "a nemzetállamok Európája", és elutasította a föderalizáció irányába mutató törekvéseket. Hibásnak minősítette azokat az elképzeléseket is, melyek a "kis unióhoz", azaz a hat alapítótagból álló közösséghez való visszatérésről szólnak. David Cameron pénteken kilátásba helyezett lemondására utalva Jaroslaw Kaczynski elmondta: a Brexit folyamatában két fél vett részt, a brit kormányfő becsületesen felajánlotta lemondását, de szerinte "az uniós hatóságoknak is fel kell tenniük maguknak bizonyos kérdéseket".

14.44: Megdöbbenést okozott a brit döntés a Balkánon

Megdöbbenést okozott az európai uniós tagságról rendezett brit népszavazás eredménye, a tagság feladása (Brexit) a balkáni országokban, a térség legtöbb államának ugyanis leghőbb vágya csatlakozni az Európai Unióhoz. Hat balkáni ország - Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia - szeretne csatlakozni jelenleg az Európai Unióhoz, és ez mintegy 20 millió embert jelent. A balkáni régió sajtója szerint a Brexit jelentősége csak a berlini fal leomlásához vagy a Szovjetunió felbomlásához hasonlítható, a népszavazás eredményét pedig történelminek, szomorúnak, tragikusnak, sőt katasztrofálisnak nevezik, amely akár láncreakciót is okozhat más, euroszkepticizmus felé hajló országokban is. Ugyanakkor a balkáni országok újságjainak beszámolói szerint az uniós tagságra vágyó országok a brit döntés miatt nem fognak változtatni európai integráció felé irányuló politikájukon. Hat balkáni ország - Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia - szeretne csatlakozni jelenleg az Európai Unióhoz, és ez mintegy 20 millió embert jelent. Szerbiával és Montenegróval már elkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, Macedónia 2005 óta, Albánia pedig 2014 óta tagjelölt, Bosznia-Hercegovina februárban nyújtotta be csatlakozási kérelmét, Koszovóval pedig 2015-ben írta alá az Európai Unió a stabilizációs és társulási megállapodást. Brüsszel ugyanakkor bejelentette: 2020 előtt nem várható semmiféle bővítés. A balkáni országok a stabilitás és a jólét megtestesülésének tartják az Európai Uniót, amelyhez mindenképpen mihamarabb csatlakozni szeretnének, habár az utóbbi időszakban némileg csökkent a lelkesedés, aminek legfőbb oka a migránsválság, és annak következményei.

14.24: A szlovák elnök elfogadja, de sajnálja a britek döntését

Andrej Kiska szerint el kell fogadni Nagy-Britannia polgárainak döntését, amelyet ő mindazonáltal sajnálattal vesz tudomásul - idézte a szlovák elnök nyilatkozatát az unióból való kilépésről tartott brit népszavazás eredményéről pénteken a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség. A szlovák államfő úgy fogalmazott: az európai integráció gondolata sebet kapott, s most az eddiginél lényegesebben jobban kell igyekezni, hogy a jövőben "jobb kondícióban legyünk", mivel - mint mondta - az Európai Unió Szlovákia számára is a szabad fejlődés, szolidaritás, prosperitás és biztonság záloga. Szlovákiának tanulnia kell a brit referendumból, de közelgő EU-elnöksége során esélye lesz arra, hogy megmutassa, kis nemzetként is meg tudja őrizni józanságát - ezekkel a szavakkal reagált a népszavazásra Andrej Danko, a pozsonyi parlament és a Szlovák Nemzeti Párt elnöke. Hozzátette: nem szabad figyelmen kívül hagyni a referendum eredményét, az uniónak reformokra van szüksége, amit az is bizonyít, hogy hivatalnokai sok esetben elszakadtak a valóságtól. A brit döntésre a szlovák külügyminisztérium is reagált. Szlovákia sajnálattal fogadja a népszavazás negatív eredményét, de elfogadja azt - írta a tárca az MTI-nek eljutatott közleményében. Hangsúlyozza: a kilépés folyamatának lezárásáig az Egyesült Királyság továbbra is tagja az EU-nak, amelyre igényes - a gyakorlati kérdések megválaszolását és a kapcsolatok rendezését célzó - tárgyalások várnak. Hozzáteszi: fontosnak tartja az EU önreflexióját avégett, hogy a polgárok bizalma ismét megerősödjön a közös európai projekt iránt. A brit népszavazás eredményére a pozsonyi törvényhozás pártjai is reagáltak, többségük sajnálkozását fejezte ki a brit döntéssel kapcsolatban, némelyikük reformok szükségességére mutatott rá. A többségtől karakteresen eltérő véleményt fogalmazott meg azonban két parlamenti ellenzéki párt, a Boris Kollár vállalkozó által tavaly alapított Mi Családunk, illetve a szélsőjobboldalinak tartott, Marián Kotleba vezette Mi Szlovákiánk Néppárt. Előbbi vezetője gratulált a briteknek, akik szerinte hazafiságról és büszkeségről tettek tanúbizonyságot, utóbbi pedig üdvözölte a döntést, és ígéretet tett arra, mindent megtesz avégett, hogy Szlovákia is kilépjen az unióból. A két párt együttvéve 25 mandátummal rendelkezik a 150 fős pozsonyi törvényhozásban.

14.19: Meredeken emelkedik a brit csődkockázati felár, recesszió jöhet

Példátlanul meredeken romlottak pénteken Nagy-Britannia államadós-kockázati mérőszámai, miután a brit EU-tagságról tartott népszavazáson a kilépést pártolók győztek. Londoni elemzői vélemények szerint jelentős az esélye annak, hogy a brit gazdaság egy éven belül recesszióba kerül. A Markit Financial Information Services piaci információszolgáltató cég pénteki kimutatása szerint a brit szuverén törlesztési leállás kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (CDS) középárfolyama 56 bázispontra ugrott a londoni piacon a 33 bázispontos előző esti záróról. Ez azt jelenti, hogy egységnyi, tízmillió dollárnak megfelelő névértékű brit államkötvény piaci csődbiztosítása most 56 ezer dollárba kerül az irányadó ötéves lejáratra, 23 ezer dollárral - 70 százalékkal - többe, mint egy nappal korábban. A brit szuverén CDS-kontraktusok ilyen mértékű napon belüli drágulására még nem volt példa a Markit londoni elemzői szerint. A brit államkötvények CDS-kontraktusai januárban 18 bázisponton kezdték az idei kereskedést, vagyis ennek az alapvető adóskockázati mérőszámnak az árazása most már több mint a háromszorosa az idei év elején mért szintnek. A Markit szerint ráadásul már érződik a járványhatás is, pénteken ugyanis Franciaország CDS-tranzakciói 49, Olaszország és Spanyolország csődkockázat-biztosítási ügyletei 25, illetve 24 százalékkal drágultak. A TD Securities globális befektetési tanácsadó csoport londoni részlegének elemzői pénteki helyzetértékelésükben közölték: 60 százalékos esélyt adnak arra, hogy a brit gazdaság tizenkét hónapon belül recesszióba kerül. A ház módosított előrejelzése szerint a font 2016 végére 1,20 dollár/fontra gyengül a népszavazás előtt mért 1,50 dollár körüli szintekről. A TD Securities elemzőinek előrejelzése szerint a brit népszavazás után kialakult helyzetben az amerikai jegybank feladatait ellátó Federal Reserve 2017 júniusáig nem emeli tovább irányadó kamatát, sőt a ház 30 százalékos esélyt lát arra is, hogy Fed kamatot csökkent, ha a népszavazási eredményből adódó, lefelé ható kockázatok ténylegesen érvényesülnek. A TD Securities londoni közgazdászai azzal is számolnak, hogy a Bank of England - a brit jegybank - augusztusban 0,50 százalékpontos kamatcsökkentést hajt végre, vagyis zéróra csökkenti alapkamatát, amelyet 2009 márciusa óta 0,50 százalékos történelmi mélyponton tart. A ház szerint a Bank of England mindemellett legalább 100 milliárd fonttal megtoldja a korábbi mennyiségi enyhítési ciklus során eddig kihelyezett 375 milliárd fontos eszközvásárlási keretét. A TD Securities londoni elemzői ezen felül még további 100 milliárd fontos mennyiségi enyhítési likviditásinjekciót is elképzelhetőnek tartanak szükség esetére.

14.10: Hollande: a britek döntése súlyos próba elé állítja Európát

A britek döntése az Európa Unióból történő kilépésről "súlyos próba elé állítja Európát", amely "többé nem lehet olyan mint eddig volt", s amelynek mostantól "a lényegre kell koncentrálnia" - mondta Francois Hollande francia államfő pénteken. A köztársasági elnök rövid televíziós beszédében "mély sajnálatát" fejezte ki a "fájdalmas döntés" miatt. Hozzátette, hogy tiszteletben tartja a britek választását, s a kilépésről szóló tárgyalásokat gyorsan le kell folytatni. A többi uniós tagállamnak viszont meg kell erősítenie a szabadság, a szolidaritás és a béke értékeit, és mostantól olyan kulcsterületekre kell koncentrálnia, mint a biztonságpolitika, a befektetés vagy a pénzügyi harmonizáció, valamint az eurózóna és (ez utóbbi) demokratikus kormányzásának megerősítése - hangsúlyozta Francois Hollande. A francia elnök szerint "óriási a szélsőségek és populizmusok jelentette veszély, mert mindig kevesebb időbe telik lebontani (valamit), mint felépíteni. Európának, ez meggyőződésem, nagy projektekkel kell foglalkoznia és nem a procedúrákban elvesznie" - fogalmazott. A francia államfő ennek érdekében javasolja Európa megreformálását a "lényegre koncentrálva". Francois Hollande ezért péntek reggel már tanácskozást hívott össze az illetékes miniszterekkel a reformjavaslatokról, a megbeszélésen jelen volt Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért, valamint adó- és vámügyért felelős francia tagja is. Hollande megerősítette, hétfőn Berlinbe látogat, hogy a keddi és szerdai brüsszeli uniós csúcstalálkozó előtt Angela Merkel német kancellárral egyeztessen, akivel egyébként péntek délelőtt több mint húsz percet beszélt telefonon. A berlini találkozóra Matteo Renzi olasz miniszterelnök is meghívást kapott. A köztársasági elnök délután 4 órára rendkívüli kormányülést is összehívott, s az elnöki hivatal azt is bejelentette, hogy az államfő kedden valamennyi politikai párt vezetőjét a hivatalába hívta, beleértve Marine Le Pent, az euroszkeptikus Nemzeti Front elnökét is. Nem sokkal Francois Hollande után Manuel Valls miniszterelnök azt mondta, hogy a Brexit győzelme egy olyan "rossz érzésnek a kifejeződése" az Európai Unióban, amelyről "sokáig nem vettünk tudomást". A kormányfő is sajnálatát fejezet ki a döntés miatt, de jelezte, hogy a "britek szabad döntését tiszteletben kell tartani". "Ez a kilépés, és ez az én meggyőződésem, összezavarja az értékrendeket és kollektív választ igényel" - hangsúlyozta Manuel Valls, aki szerint "túl sokáig hunytuk be a szemünket az európai népek figyelmezetései és kétségei előtt".

14.03: Fidesz: az EU bevándorláspolitikája a brit döntés fő oka

A Fidesz frakcióvezetője, Kósa Lajos az Európai Unió elégtelen bevándorláspolitikáját tartja a brit EU-népszavazáson született kilépési döntés legfőbb kiváltó okának. A frakcióvezető pénteki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, minden népnek joga van eldönteni, milyen politikai közösséghez akar tartozni. Ezért a britek döntését - vagyis hogy a csütörtöki referendumon a többség az EU-ból kilépést támogatta - a Fidesz-frakció tiszteletben tartja - közölte. Szerinte a brit népszavazás kampányában a legtöbb vita az EU migrációs politikájáról folyt. Az angolok úgy látják, az EU nem biztosítja a védelmüket, Brüsszel képtelen megvédeni saját polgárait - mondta Kósa Lajos, aki szerint ez volt a legfontosabb ok, amiért a britek többsége a kilépés mellett döntött. "Az nem fog menni, hogy miközben az európai szociálliberális elit bevándorláspárti, az európai választópolgárok döntő többsége nem az" - fogalmazott, hangsúlyozva: Magyarország egy erős Európában érdekelt, amely megvédi a polgárait, figyel a véleményükre. A politikus arra is felhívta a figyelmet: a magyar kormánynak mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az Angliában dolgozó magyarokat semmilyen joghátrány ne érje. "Szomorúan állapítjuk meg, hogy valószínűleg annak az embernek volt igaza, aki azt a bonmot-t fogalmazta meg, hogy Európa néhány millió migráns kedvéért elveszített 64 millió állampolgárt és Európa második legerősebb gazdaságát" - mondta a frakcióvezető. Arra a felvetésre, hogy a magyarországi ellenzék szerint a kormánynak vissza kellene vonnia a kvótareferendumot, Kósa Lajos úgy reagált: ez egy téves álláspont, de teljes mértékben alátámasztja azt a kormánypárti vélekedést, hogy az ellenzék a bevándorlásban érdekelt. A kvótareferendum fontos lépés annak érdekében, hogy a magyarok úgy érezzék, az EU nem egy barátságtalan otthon, ahol brüsszeli bürokraták döntése alapján bármely tagállamban bármit meg lehet tenni - jegyezte meg. A politikus kérdésre azt is egyértelművé tette, hogy a Fidesz-frakció elkötelezett egy erős EU mellett, ezen nem változtat a brit álláspont sem. Hangsúlyozta továbbá, hogy a munkaerő EU-n belüli szabad áramlása - amelyet nem lehet összekeverni az unión kívülről érkező migrációs nyomással - alapvető európai érték, a Fidesz mindig is ennek pártján volt, és ez ezután is így lesz. A péntekre összehívott, de határozatképtelenség miatt elmaradt nemzetbiztonsági bizottsági üléssel kapcsolatban Kósa Lajos kérdésre válaszolva azt mondta: a kormánypárti képviselők azért maradtak távol, mert szerintük az ülés a szocialisták pártelnök-választási kampányának lett volna a része, ahhoz pedig a kormánypártiaknak nem kell asszisztálniuk.

13.56: Az uniós intézmények vezetői kilépési szándékának mielőbbi bejelentésére szólították fel Nagy-Britanniát

Az Európai Unióból való kilépési szándékának mielőbbi hivatalos bejelentésére szólították fel Nagy-Britanniát pénteken az uniós intézmények vezetői. "Akármennyire is fájdalmas ez, bármilyen késlekedés szükségtelenül meghosszabbítja a bizonytalanság időszakát" - írta közös közleményében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság, Donald Tusk, az Európai Tanács és Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, illetve Mark Rutte, az Európai Unió soros elnökségét jelenleg betöltő Hollandia kormányfője. Mint írták, az uniós intézmények készen állnak arra, hogy zökkenőmentesen, azonnal elindítsák a kiválási tárgyalásokat Nagy-Britanniával, amelynek során a felek megegyeznek a kilépés feltételeiben. E folyamat lezárultáig azonban a szigetország továbbra is az Európai Unió teljes jogú tagjának számít, annak minden jogával és kötelezettségével. A közösségi jogot Nagy-Britanniának teljes mértékben alkalmaznia kell mindaddig, amíg az ország hivatalosan ki nem lép az unióból - olvasható a dokumentumban. A nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy a Nagy-Britannia távozása után bennmaradó tagországok továbbra is elkötelezettek az unió egységének megőrzése mellett. "Az unió a kerete a közös politikai jövőnknek. Összeköt minket a történelem, a földrajz és a közös érdekek, s ezek alapján fogjuk fejleszteni az együttműködésünket" - írták az uniós intézmények vezetői. Sajtótájékoztatóján Jean-Claude Juncker leszögezte, hogy a brit reformigényekről létrejött februári megállapodás a népszavazás végeredményére való tekintettel nem lép hatályba, megszűnik létezni. Juncker a nyilatkozatot ismertetve abbéli reményét fejezte ki, hogy Nagy-Britannia a jövőben is közeli partnere lesz az Európai Uniónak. Mint mondta, a kilépési egyezménynek mindkét fél érdekeit tükröznie kell, kiegyensúlyozottnak kell lennie.

13.52: Az orosz jegybank és az orosz vezetők nem aggódnak

Oroszország vezetői és központi bankja nem tartja különösebben kockázatosnak az orosz gazdaságra nézve Nagy-Britannia európai uniós tagságának megszűnését, de a moszkvai értéktőzsde és az orosz rubel is megszenvedte pénteken a brit népszavazás váratlan eredményét. A moszkvai értéktőzsde irányadó mutatói közül a dollárban számított RTS-index eddigi napi mélypontján 5,71 százalékos mínuszban, 887,44 ponton, a rubelben számított MICEX-index pedig 3,78 százalékos veszteségben, 1846,91 ponton állt. Helyi idő szerint délután fél három körül az RTS 4,70 százalékkal, a MICEX pedig 2,63 százalékkal volt alacsonyabb csütörtöki záróértékénél. Az euró 0,15 százalékkal 72,63 rubelre, a dollár pedig 2,80 százalékkal 65,61 rubelre erősödött a moszkvai tőzsde devizakereskedésében, de napi maximumán a dollár 3,09 százalékos, az euró pedig 2,04 százalékos nyereségben állt. A jegybank pénteken kiadott közleményében úgy fogalmazott, hogy a világpiacok reakciója nem okozott meglepetést, és nem jelent közvetlen fenyegetést Oroszországra nézve. A központi bank szoros figyelemmel követi a helyzet alakulását, és rendelkezik a szükséges eszközökkel az instabil piaci feltételek közötti működéshez. A pénzügyminiszter szerint a Brexitnek csak korlátozott hatása lehet az orosz gazdaság dinamikájára, a piaci kilengések nem lesznek olyan hevesek, mint a közelmúltban. Anton Sziluanov rámutatott, hogy a kőolaj árának csökkenése, a rubel gyengülése és a pénzpiaci volatilitás "kellemetlen esemény", de nagyságrendekkel kisebb mértékű, mint amit átélt az ország, amikor a nyugati szankciók bevezetésével párhuzamosan az olaj világpiaci ára csökkenésre váltott. "A brit népszavazás megmutatta, hogy a piacok és a világgazdaság töretlen fellendüléséhez fűzött remények túlságosan optimisták voltak... A világ már nem halad magabiztosan a globalizáció és a világkereskedelem fejlődésének útján" - hangoztatta a miniszter újságíróknak nyilatkozva. Orosz elemzők szerint a Brexit orosz gazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatása a nyersanyagárak csökkenésében nyilvánulhat meg, illetve abban, hogy a befektetők elfordulnak a kockázatosabb eszközöktől.

13.50: Londoni elemzők: meredeken emelkedik a brit csődkockázati felár, recesszió jöhet

Példátlanul meredek ívben romlottak pénteken Nagy-Britannia államadós-kockázati mérőszámai, miután a brit EU-tagságról tartott népszavazáson a kilépést pártolók győztek. Londoni elemzői vélemények szerint jelentős az esélye annak, hogy a brit gazdaság egy éven belül recesszióba kerül. A Markit Financial Information Services piaci információszolgáltató cég pénteki kimutatása szerint a brit szuverén törlesztési leállás kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (CDS) középárfolyama 56 bázispontra ugrott a londoni piacon a 33 bázispontos előző esti záróról. Ez azt jelenti, hogy egységnyi, tízmillió dollárnak megfelelő névértékű brit államkötvény piaci csődbiztosítása most 56 ezer dollárba kerül az irányadó ötéves lejáratra, 23 ezer dollárral - 70 százalékkal - többe, mint egy nappal korábban. Ilyen mértékű napon belüli CDS-drágulásra még nem volt példa a Markit londoni elemzői szerint.

13.35: Lengyel államfő: mindent meg kell tenni a dominóhatás elkerüléséért

A brit népszavazás eredménye arra inti az uniós vezetőket, hogy meg kell őrizni az Európai Unió egységét és összetartozását, és mindent meg kell tenni a dominóhatás elkerüléséért - jelentette ki pénteki krakkói sajtóértekezletén Andrzej Duda lengyel államfő. "Teljességgel tiszteletben kell tartani a brit társadalom akaratát" - hangsúlyozta Andrzej Duda. Kiemelte ugyanakkor azt is: az uniós vezetőknek mindent meg kell tenniük azért, hogy elkerüljék a dominóhatást, "nehogy további országok társadalmai kinyilvánítsák, ők sem akarnak az európai közösség tagjai lenni". Választ kell adni arra a kérdésre, hogy miért döntöttek a britek az EU-ból való távozásról - folytatta a lengyel elnök. "Nem úgy van-e, hogy az EU túl sokat kényszerít rá a hozzá tartozó tagállamokra, az emberek nem úgy éreznek-e, hogy sok ügyről Brüsszelben önkényes módon döntenek, anélkül, hogy ezt a társadalommal megkonzultálnák" - tette fel a kérdést. Hangsúlyozta: az Egyesült Királyság történelmi okoknál fogva is mindig Lengyelország stratégiai partnere volt, és az is marad, és a lengyel vezetés továbbá is törekedni fog a minél szorosabb gazdasági, politikai és katonai együttműködésre. A brit szigeteken élő mintegy 850 ezer lengyel helyzetét illetően Lengyelország további tárgyalásokat folytat a brit kormánnyal - helyezte kilátásba a lengyel államfő.

13.15: Szerb miniszterelnök: a berlini fal leomlása óta nem volt ekkora hatású esemény Európában

A berlini fal leomlása óta nem volt ekkora hatású esemény Európában, ezért nem lehet tudni, milyen hatása lesz az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kiválásának Szerbia európai integrációjára - jelentette ki Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök pénteki belgrádi rendkívüli sajtótájékoztatóján. A szerb kormányfő ugyanakkor hozzátette, hogy Szerbia számára az európai integráció jelenti a jövőt, jelenleg pedig a legfontosabb a gazdasági és a pénzügyi stabilitás megőrzése az országban, hiszen a világpiacra is óriási hatással volt a Brexit. "Garantálom, hogy nem rendül meg jelentősen a szerb pénzügyi és gazdasági stabilitás, ahogyan azt más országoknál látni lehet" - szögezte le, majd hozzátette, hogy a kormány pénteki ülésén a nemzeti bank kormányzója is részt vett, és azokról a lépésekről tárgyaltak, amelyek a stabilitás megőrzéséhez szükségesek. Megfogalmazása szerint az Egyesült Királyság állampolgárai a kilépést választották, és minden országnak a saját érdekeit kell szem előtt tartania. Szerbia érdeke a jobb jövő és a magasabb életszínvonal elérése. Tomislav Nikolic szerb elnök kabinetjének közlése szerint a brit népszavazás eredményétől függetlenül Szerbia nem változtat integrációs politikáján, habár az uniós bővítés válsága mindenki számára nyilvánvaló. A Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások a háttérbe szorulhatnak - vélekedett Tanja Miscevic az uniós tárgyalások szerbiai vezetője. Szerinte Brüsszelnek a szerbiai csatlakozásnál fontosabb lesz a 27 tagország és Nagy-Britannia tárgyalása, a migránsválság megoldása vagy a Törökországgal való megállapodás, és az unió bővítése csak ezek után kerülhet terítékre.

13.01: Skót miniszterelnök: napirenden az újabb skót függetlenségi népszavazás

Ismét napirendre került a népszavazás Skócia függetlenségéről annak nyomán, hogy a brit EU-tagságról tartott referendumon a brit lakosság többsége a kilépésre voksolt - mondta pénteken a skót miniszterelnök. Nicola Sturgeon a skót kormány edinburghi központjában felolvasott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Skócia lakosságának nagy többsége a bennmaradásra adta voksát. Felidézte: a Skóciát kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) választási programjában szerepelt, hogy a skót kormány fenntartja az újabb függetlenségi népszavazás jogát, ha Skóciát arra kényszerítik, hogy akarata ellenére távozzon az EU-ból. Ez a helyzet most előállt, ezért ismét napirendre került a függetlenségi népszavazás - mondta a skót kormányfő. Hozzátette: ha a skót parlament úgy dönt, hogy az újabb függetlenségi referendum a skót EU-tagság megőrzésének legjobb vagy egyetlen lehetséges módja, akkor e népszavazást a brit kilépés feltételeiről tartandó tárgyalások két évben meghatározott időtartama alatt meg kell tartani. Skóciában 2014-ben már tartottak egy referendumot a függetlenségről, de akkor az elszakadást ellenzők győztek. Nicola Sturgeon pénteki nyilatkozatában kijelentette: minden lehetséges módon érvényt kíván szerezni a skót nép által az EU-népszavazáson kifejezésre juttatott akaratnak, és ennek jegyében arra törekszik, hogy biztosítsa Skócia további tagságát az Európai Unióban és az EU egységes belső piacán. A skót kormány a lehető leghamarabb közvetlen tárgyalásokat kíván kezdeni az Európai Unió intézményeivel, az Európai Tanács elnökével és az EU tagországaival - mondta a skót kormányfő. Hozzátette: a hétvégén személyesen veszi fel a kapcsolatot az összes EU-tagállam vezetőivel, akiknek egyértelművé akarja tenni, hogy Skócia a további EU-tagságra szavazott. Nicola Sturgeon közölte: a skót EU-tagság fenntartásának minden lehetséges módjáról tárgyalni kíván az uniós partnerekkel. Az EU mindazonáltal már az első skóciai függetlenségi népszavazás előtt egyértelművé tette, hogy a függetlenség elnyerése esetén sem lenne garantált Skócia felvétele önálló országként az unióba. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság akkori elnöke a 2014-es skót referendum előestéjén a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: Skóciának új csatlakozási kérelmet kellene benyújtania, és ezt az összes többi tagállamnak egyhangúlag jóvá kellene hagynia. Barroso annak idején erőteljes kétségeinek adott hangot e jóváhagyás esélyeivel kapcsolatban, kevéssé burkolt utalásokat téve arra, hogy a saját szeparatista mozgalmaikkal küszködő EU-tagállamok nemigen látnának szívesen egy olyan új tagországot, amelyik egy másik országból vált ki. Pénteken a Sinn Féin, az Észak-Írországot kormányzó koalíció második legnagyobb pártja, a britellenes katolikus mozgalom vezető politikai ereje is népszavazást helyezett kilátásba "az ír sziget egyesítéséről", arra hivatkozva, hogy Észak-Írország lakosságának többsége is az EU-tagságra szavazott.

12.59: Hollande: a britek döntése súlyos próbára teszi Európát

A britek döntése az Európa Unióból történő kilépésről "súlyos próba elé állítja Európát", amely "többé nem lehet olyan, mint korábban", és mostantól "a lényegre kell koncentrálnia" - mondta Francois Hollande francia államfő pénteken. A köztársasági elnök rövid televíziós beszédében "mély sajnálatát" fejezte ki a "fájdalmas választás" miatt. Hozzátette, hogy tiszteletben tartja a britek választását, s a kilépésről szóló tárgyalásokat gyorsan le kell folytatni. A többi uniós tagállamnak viszont meg kell erősítenie a szabadság, a szolidaritás és a béke értékeit, és mostantól olyan kulcsterületekre kell koncentrálnia, mint a biztonságpolitika, a befektetés vagy a pénzügyi harmonizáció - hangsúlyozta Francois Hollande.

12.46: Iohannis: Románia elkötelezett marad az európai projekt mellett

Románia sajnálja, de tiszteletben tartja a brit választók döntését, a maga részéről azonban elkötelezett marad az európai projekt mellett - jelentette ki pénteken Klaus Iohannis román államfő arra reagálva, hogy az európai uniós tagságáról rendezett brit népszavazáson a többség a kilépésre voksolt. A román elnök a miniszterelnökkel, a jegybank kormányzójával és pártvezetőkkel folytatott válságtanácskozás után adott sajtónyilatkozatában nyugalomra intette honfitársait, hangsúlyozva, hogy a Brexit nem okoz kezelhetetlen problémákat a román gazdaságnak, és a román lej árfolyamát sem fenyegeti veszély. Úgy vélte, hogy az Európai Unió nagyon értékes projekt, továbbra is szükség van az egységre és szolidaritásra a benn maradó 27 tagállam között. Az európai eszmét tovább kell vinni, és a román politikai pártok között konszenzus van arról, hogy Románia része akar lenni ennek az építkezésnek - tette hozzá. "Európának sok a teendője: újra kell gondolni, javítani, és az egyszerű polgárok számára eredményesebbé kell tenni az európai projektet" - jelentette ki Iohannis. Rámutatott: Nagy-Britannia nem máról holnapra fog kilépni az Európai Unióból, legalább kétéves tárgyalássorozat következik, amelynek során Románia mindent meg fog tenni az ország és a Nagy-Britanniában élő románok érdekeinek érvényesítéséért. Nagy-Britannia az Európai Unióból történő kilépés után is fontos partnere marad Romániának, addig azonban nem lesz kivételezett státusa az Európai Unióban - szögezte le a román elnök. Megjegyezte: a románok egyik legfontosabb nemzeti célkitűzése volt az európai uniós integráció, a csatlakozás után azonban már nem volt olyan eszme, amely egységbe kovácsolta volna a nemzetet. Ideje új országprojektet közösen kidolgozni: ilyen értelemben a Brexitnek nevezett válság lehetőségeket is tartogat Románia számára - vélte Iohannis. "Azon leszünk, hogy Románia és az Európai Unió megerősödve kerüljön ki ebből a válságból" - jelentette ki a román elnök.

12.42: Szlovén miniszterelnök: a britek döntése bizonytalanságot okoz az EU-ban

A brit választópolgárok döntése rövid távon bizonytalanságot okozhat az Európai Unióban, kiváltképp a pénzpiacokon, másrészről viszont elősegíti az unió reformját, és tovább erősíti az integrációt - mondta Miro Cerar szlovén miniszterelnök pénteken, miután Nagy-Britannia előző nap népszavazáson úgy döntött, hogy kilép az Európai Unióból. Hozzátette: "ez lehetővé teszi számunkra, hogy szembenézzünk a kor kihívásaival, szolidárisabban, nagyobb elszántsággal és szorosabb együttműködéssel álljunk az EU-hoz". Cerar úgy vélte: az uniót meg kell őrizni és tovább kell erősíteni, mint olyan közösséget, amely támogatja a békét, az együttműködést, a szabadságot és a biztonságot. Szlovénia továbbra is az EU megerősítése mellett áll ki - mondta, majd hozzátette, hogy a Brexit nem lesz negatív hatással Szlovéniára. Karl Erjavec külügyminiszter sajnálatát fejezte ki, hogy a britek többsége az EU elhagyása mellett tette le voksát, ami szerinte Nagy-Britannia és az EU számára is megpróbáltatásokat hoz. Milan Brglez házelnök a sajtónak úgy nyilatkozott: tiszteletben tartja a britek döntését, de szerinte az Egyesült Királyság a Brexittel "nehéz és göröngyös utat" választott, amiben az EU is osztozni fog vele. "Úgy vélem, hogy az EU minden európai ország számára az egyetlen út, a demokrácia, a béke, a jogállamiság, a gazdasági fejlődés és a jólét útja" - hangsúlyozta a házelnök. A szlovén ellenzéki jobbközép pártok szerint a brit népszavazás eredménye Nagy-Britannia kudarca, de Brüsszelé is, a Brexit következményei pedig nagyobb hatással lesznek az Egyesült Királyságra, mint a kontinensre. Ivo Vajgl európai parlamenti képviselő, egykori külügyminiszter úgy ítélte meg, hogy a Brexit annak a következménye, ahogyan a brit EU-képviselők az unióhoz viszonyultak. "Saját karrierjüket mindig arra építették, hogy hangsúlyozzák sajátosságukat és fenntartsák státusukat, amely Nagy-Britannia számára lehetővé tette, hogy egyik lábbal az EU-ban, a másikkal pedig azon kívül álljon" - szögezte le Vajgl.

12.36: ET-főtitkár: együtt kell működni Londonnal az uniós polgárok érdekei miatt

A legjobb út Európa számára az, ha együttműködik az Egyesült Királyság kormányával az európai polgárok számára legelfogadhatóbb megoldás megtalálása érdekében - jelentette ki Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára a brit referendumot követően pénteken. A demokrácia és az emberi jogok betartása felett őrködő páneurópai szervezet főtitkára Strasbourgban hangsúlyozta: a népszavazáson született demokratikus döntést tiszteletben kell tartani. "Most mindenkinek arra kell összpontosítani, ami az európai nemzetek alkotta családunkat egyesíti, a demokráciára, az emberi jogokra és a jogállamiságra" - fogalmazott a főtitkár. Nagy-Britanniában csütörtökön arról tartottak népszavazást, hogy az ország továbbra is az Európai Unió tagja maradjon-e. A hivatalos adatok szerint a brit választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százaléka pedig a bennmaradásra.

12.31: Szijjártó: Európának le kell vonnia a tanulságokat

Európának le kell vonnia a Nagy-Britannia EU-tagságáról tartott népszavazás tanulságait - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteki rendkívüli sajtótájékoztatóján, a brit referendumra reagálva. A tárcavezető hangsúlyozta: az első ilyen tanulság, hogy "az emberek véleményét meg kell hallani, még Brüsszelben is". A második, hogy nem lehet következmények nélkül olyan politikát folytatni, amely figyelmen kívül hagyja az európaiak véleményét vagy szembemegy az akaratukkal - vélekedett. Közölte: mindenki érdeke az erős Európa, de ez csak akkor valósulhat meg, ha a súlyos kihívásokra igazi megoldásokat ad az unió, mert akkor nem lehet erős Európa, ha olyan válaszokat ad, amelyek meggyengítik a tagállamokat és az uniót.

Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

Szijjártó Péter további tanulságnak nevezte, hogy Európában el kell jönnie az őszinte politika korának. Az elmúlt időben képmutató és a politikai korrektségre irányuló, nem őszinte politikát folytatott az EU, és ennek következménye, hogy sok kihívásra, válságra nem tudott helyes válaszokat adni, így a válaszoknak tagállami szinten kellett megszületniük - fogalmazott. A külügyminiszter kijelentette: ideje Európában nevén nevezni a dolgokat, és ebből senkinek nem származhat gondja, a valós kihívásokra pedig valós válaszok kellenek. Azt mondta, a brit kilépés precedensértékű, az uniós szerződésekben ugyanis csak homályosan vannak szabályozva az ezzel kapcsolatos kérdések, így sok múlik az uniós intézményeken, hogy miként értelmezik a szabályokat. Tehát hosszú, bonyolult, sok vitával teli folyamat elé nézünk - vélekedett. Szijjártó Péter közölte: jövő héten az uniós intézmények már üléseznek, az elkövetkező nagyjából két évben sokféle értelmezés, vita várható. Sok fontos kérdés kerül majd napirendre, ilyen az uniós költségvetés kérdése is, hiszen Nagy-Britannia nettó befizető - mutatott rá. Kitért arra, hogy a népszavazást megelőző kampányban az egyik legfontosabb kérdés a migráció volt, és nem kérdés, hogy a balul sikerült európai bevándorlási politika az egyik kiváltó oka a britek döntésének. Az EU minden polgára arra számít, hogy fontos ügyekben az unió megvédi, de az EU nem tudott megfelelő választ adni ebben az ügyben, erre csak egyes tagállamok, például Magyarország, voltak képesek - magyarázta. Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy sok magyar él és dolgozik Nagy-Britanniában. Most várhatóan két évig tartó átmeneti időszak jön, ennek során Nagy-Britannia és az EU tárgyal a kilépés részleteiről, és London meghatározza, hogy a munkavállalásra és a tartózkodásra vonatkozó jelenlegi szabályozásban milyen változások lesznek. A magyar kormány figyelemmel követi az eseményeket, és ügyel arra, hogy a magyarok érdekeinek megfelelő tárgyalási mandátumot kapjon az EU ebben a kérdésben - közölte. Azt is elmondta, hogy könnyebb egy országgal úgy kereskedni, hogy az unión belül van, de meg kell várni, hogy gazdasági szempontból milyen kapcsolat lesz az EU és Nagy-Britannia között. Több Magyarországon is jelenlévő brit nagyvállalat vezetője korábban arról biztosította, hogy a referendum eredményétől függetlenül kitartanak Magyarország mellett, nem befolyásolja őket az eredmény - mondta. De nem csak a kétoldalú viszony a fontos a gazdasági következmények tekintetében, mert ha az egyik legjelentősebb kereskedelmi partnerünk kilép az integrációból, annak mindenképpen hatása lesz a kereskedelemre - tette hozzá. Szijjártó Péter végül kitért arra, hogy a visegrádi partnerekkel együtt kell működni a várható kedvezőtlen gazdasági hatások kivédésére, és Magyarország nyitott az együttműködésre más közép-európai országokkal is ezen a területen.

12.28: Fazekas: Nagy-Britannia fontos agrárpiaca Magyarországnak

A földművelésügyi miniszter bízik benne, hogy a magyar termékek Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése után is kijuthatnak a brit piacra, Fazekas Sándor az MTI kérdésére elmondta, részletes hatásvizsgálat készül a Brexit következményeiről. Remélte, hogy Nagy-Britannia olyan kereskedelmi megállapodásokat köt majd az EU-val, annak tagállamaival, amelyek lehetővé teszik, hogy a magyar termékek továbbra is eljuthassanak erre az igényes piacra A magyar cégek elsősorban minőségi termékeket, például borokat, feldolgozott húsárut, édességeket szállítanak a szigetország piacára - tette hozzá.

12.27: A Kreml egy virágzó EU-ban érdekelt és az orosz-brit kapcsolatok javulását reméli

Oroszország abban érdekelt, hogy az Európai Unió nagy gazdasági erő maradjon, ugyanakkor azt reméli, hogy az új realitások alapján javulni fog az orosz-brit viszony - jelentette ki a brit népszavazás eredményét kommentálva Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken Taskentben. Peszkov Vlagyimir Putyin elnök egy korábbi kijelentését idézve hangsúlyozta, hogy Moszkva a referendum eredményét Nagy-Britannia belügyének, valamint a London és a Brüsszel közötti kapcsolatok tárgyának tekinti. "Az Európai Unió Oroszország nagyon fontos partnere a kereskedelemben, a gazdaságban és beruházások terén, ezért Moszkva abban érdekelt, hogy az EU nagy, virágzó, stabil és kiszámítható gazdasági erő maradjon" - hangoztatta a Kreml szóvivője.

12.26: LMP: az EU vezetésének hibás politikája eredményezte a britek döntését

Az LMP az Európai Unió vezetésének hibás politikáját okolja azért, hogy a britek a közösségből való kilépés mellett foglaltak állást, a magyar kormány elsőszámú feladatának pedig jelen esetben a Nagy-Britanniában élő magyarok érdekeinek megvédését tartja. Ungár Péter, az Európai Zöld Párt elnökségi tagja pénteken, sajtótájékoztatón kijelentette: a britek döntését tiszteletben kell tartani, az uniót azonban új alapokra kell helyezni, ellenkező esetben több tagállam is hasonló döntést hozhat a jövőben. A politikus kifejtette: több hatáskört kell adni az Európai Parlamentnek az Európai Tanáccsal szemben, eddig ugyanis egyes tagállami vezetők "meg tudtak fúrni" olyan folyamatokat, amelyek az európai emberek többségének támogatását élvezték. Ungár Péter az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker személyes felelősségét is felvetette az eredményért. Hozzátette: Magyarország egy egységes és cselekvőképes unióban érdekelt, ez utóbbi azonban jelenleg nem látszik biztosítottnak. Magyarország érdeke továbbra is az uniós tagság - jelentette ki, hozzátéve: az LMP azonban támogatja az alapszerződések újratárgyalását, a többi közt annak érdekében, hogy a termőföld ne képezze a tőke szabad áramlásának részét.

12.22: MSZP: Magyarország veszített

Magyarország veszített - így értékelte a brit népszavazáson született döntést pénteken sajtótájékoztatón az MSZP elnök-frakcióvezetője, aki szerint a jelenlegi helyzetben a magyar kormány betelepítési kvótáról szóló referenduma az Európai Unióból kivezető út első állomása lehet, ezért meg kell állítani Orbán Viktor miniszterelnököt ezen az úton. Tóbiás József értékelése szerint a brit döntés következményeként Magyarországon lassulni fog a gazdasági növekedés, a következő évtizedekben kevesebb uniós fejlesztési forrás érkezik majd magyar településekre, és nyitva marad az a kérdés, hogy mi történik a Nagy-Britanniában élő és dolgozó 300 ezer magyarral. Úgy vélte, míg az európai uniós tagországok kormányai és pénzügyi vezetői válságtanácskozásokon keresik a közös megoldást, addig Orbán Viktor magyar miniszterelnök arról beszél, hogyan kösse össze a menekültkérdést saját népszavazási kérdésével. Szerinte a brit döntéssel "új helyzet van", világossá kell tenni, hogy a kormány népszavazási kezdeményezése az Európai Unióból kivezető út első állomása, ezzel szemben az MSZP népszavazási kérdése arról szól, hogy bent maradunk az Európai Unióban, és gazdaságában erős, biztonságos Magyarországot tudjunk építeni. Az MSZP elnöke kiemelte: a kormány populista, demagóg politikája az elmúlt években európai uniós vonatkozásban konfliktust és megosztottságot hozott. "Az állandó Brüsszellel való harcolás az ide vezet. Nagyon komoly árat fog fizetni Magyarország, ha ezen az úton tovább megy" - fogalmazott Tóbiás József, aki szerint meg kell állítani a miniszterelnököt ezen az úton, mert nem ezt kívánja Magyarország érdeke.

12.19: PM: a kormány védje meg a Nagy-Britanniában dolgozó magyarokat!

A Párbeszéd Magyarországért (PM) az EU-tagságról tartott, és a kilépést pártolók győzelmét hozó brit népszavazás nyomán felszólította a kormányt, hogy haladéktalanul kezdjen tárgyalást a brit kabinettel a Nagy-Britanniában dolgozó magyarok szociális jogainak védelméről. Szabó Tímea, az ellenzék párt társelnöke pénteken, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a magyar kormánynak mindent meg kell tennie, hogy a szigetországban dolgozó 300 ezer magyar munkavállalónak ne kelljen hazatérnie a "kilátástalan helyzetbe". A PM társelnöke emellett arra kérte a kormányoldalt, hogy ne használja belpolitikai csatározásra a britek kilépését az unióból, hanem minden parlamenti párttal tárgyaljon a Magyarországot érintő esetleges veszélyekről. Jávor Benedek, a párt EP-képviselője hangsúlyozta, az európai közösségnek azon kell gondolkoznia, miként hozhat létre egy erősebb, demokratikusabb, átláthatóbb és a problémákra jobb válaszokat adó uniót. Kulcskérdés, hogy Magyarország ebben a folyamatban részt tud-e venni, vagy ki- és lemarad - mondta, majd hozzátette, az európai együttműködés gyengülése Oroszország érdekeinek kedvez, ezért a magyar kormány nem "asszisztálhat" tovább ehhez a folyamathoz.

12.16: Osztrák kancellár: Európa veszíteni fog jelentőségéből, de dominóhatás nem lesz

Nagy-Britannia kilépésével (Brexit) Európa veszíteni fog jelentőségéből és helyzetéből a világban - jelentette ki Christian Kern osztrák kancellár pénteken, és egyúttal kizárta annak lehetőségét, hogy népszavazás legyen Ausztriában vagy más országban egy esetleges további kilépésről. A kancellár úgy vélte, hogy az Európai Unióban egészen világos következtetéseket kell levonni a csütörtöki brit népszavazás eredményéből, és el kell oszlatni az emberek félelmeit. Egyúttal intette a politikai vezetést a visszafogottságtól, utalva arra, hogy meglátása szerint az EU-pártiak eddig "túlságosan védekező módon" viselkedtek. A hosszú távú, elsősorban gazdasági kihatásokat érezni lehet majd a kellő időben - jelentette ki a kancellár, és leszögezte: nem számol azzal, hogy az osztrák gazdaságra a Brexitnek jelentős kihatása lenne. Nagy-Britannia Ausztriának a nyolcadik legfontosabb exportpiaca. Kern szerint az uniónak mind gazdasági, mind szociális kérdésekben reformokra van szüksége, azonban - vélte a kormányfő - az erről szóló párbeszédet nem elég Brüsszelben lefolytatni, hanem az európai fővárosokat is be kell vonni a folyamatba. Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár szerint "szomorú nap ez Európának", hiszen egy "mély bizalmi válság" mutatkozott meg. A gazdasági miniszteri posztot is betöltő politikus szerint az uniót ezek után már nemcsak béke- és jóléti szövetségként kell értékelni, hanem válságok, félelmek és nacionalista törekvések összességeként is. Európa korábban megmutatta, hogy a válságokból megerősödve tud kilépni, most is erre van szükség - jelentette ki az alkancellár, aki szerint egy ideig nyugtalanság lesz a nemzetközi pénzpiacokon, azonban középtávon megnyugszanak a kedélyek. Ezért a középtávú következmények meghatározására van szükség - jelentette ki Mitterlehner. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) közleményben üdvözölte a britek döntését, amely a párt szerint "a központosított politika és a tartós menekülthullám ellenében született". "Amennyiben az Európai Unió nem kezd hozzá azonnal átfogó és mély reformintézkedésekhez, ez az unió végét jelentheti" - olvasható az állásfoglalásban. A pártot vezető Heinz-Christian Strache és Harald Vilimsky főtitkár közleménye arra is kitért, hogy a változások csakis Martin Schulz európai parlamenti elnök és az Európai Bizottságot vezető Jean-Claude Juncker személye nélkül képzelhetők el. "Amennyiben nem lesznek uniós reformok, és olyan országok is tagfelvételt nyernek, mint például Törökország, az unióban maradásról szóló szavazás Ausztriában is politikai célkitűzéssé kell, hogy váljon" - foglalt állást az FPÖ.

12.14: KDNP: változtatni kell az EU működésén

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint intő jel a brit népszavazás eredménye, a jövőben változtatni kell az Európai Unió irányításán, működésén és hatékonyságán. A kisebbik kormánypárt pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy értékelte, hogy a britek unióból való távozásáról szóló döntés fájdalmasan érinti Magyarországot, a magyarokat és az egész EU-t. A KDNP és a magyar kormányzat is Európa-párti, de Brüsszelnek oda kell figyelnie az uniós polgárok hangjára - írták, hozzátéve: az unió vezetői nem törekedhetnek a nemzetállamok gúzsbakötésére. A Brexit - gazdasági következménye mellett - az EU értékválságáról és sok esetben tehetetlenségéről is szól - értékeli a kisebbik kormánypárt. Kitértek arra is, hogy a magyar politikusoknak felelősségük van nem csak Európa jövőjét, de a magyar polgárok boldogulását illetően is - legyenek ők idehaza, Nagy-Britanniában vagy máshol a világban. Éppen ez az oka annak, hogy a most elindult folyamatot fontos megállítani még akkor, amikor lényegi változtatásokkal ennek reális esélye van. "Ne engedjük elveszni azt az eszményt és azt a vívmányt, amelyet az Európa Unió testesíthet meg minden állam számára az öreg kontinensen!" - fogalmaztak a közleményben.

12.05: Kilépési szándékának mielőbbi bejelentésére szólította fel Nagy-Britanniát több EP-frakcióvezető

Az Európai Unióból való kilépési szándékának mielőbbi hivatalos bejelentésére szólította fel Nagy-Britanniát pénteken az Európai Parlament (EP) több frakcióvezetője. Péntek délelőtti brüsszeli egyeztetésüket követően a képviselőcsoportok vezetői közül többen is arra figyelmeztették Nagy-Britanniát, hogy nem tűrhet halasztást az ország kilépési szándékának bejelentése, azzal nem várhatják meg, hogy a kormányzó Konzervatív Párt októberi konferenciáján új kormányfőt válasszanak a távozási szándékát bejelentő David Cameron helyett. Az uniós előírások szerint a távozni szándékozó országnak két éve van arra, hogy tárgyaljon a kilépés feltételeiről, ez a határidő azonban csak akkortól számít, amikor hivatalosan is bejelentette távozási szándékát. A tárgyalási határidő közös megegyezéssel meghosszabbítható. Az Európai Néppárt EP-frakcióját vezető Manfred Weber felszólította a brit miniszterelnököt, hogy már az uniós állam-, illetve kormányfők keddi csúcstalálkozóján jelentse be országa kilépési szándékát. "El kell kerülnünk, hogy hosszúra nyúljon a bizonytalanság időszaka, nem ejtheti foglyul az európai kontinenst a toryk belharca" - emelte ki a német politikus. "Azonnali hatállyal meg akarjuk kezdeni a kiválási tárgyalásokat (...) A távozás távozást jelent" - fogalmazott. Gianni Pittella, a szociáldemokrata frakció első embere felelőtlenségnek nevezte, hogy David Cameron megpróbálja elhalasztani a kilépés hivatalos bejelentését. Kijelentette, a kormányfőt pártérdekek mozgatják, és nem törődik azzal, hogy mi lenne jó a brit nép számára. Guy Verhofstadt, az EP liberális képviselőcsoportjának vezetője szerint nem vehető komolyan a felvetés, hogy az egész kontinensnek ki kellene várnia, hogy véget érjen a tory párton belüli torzsalkodás. Gabriele Zimmer, a parlamenti patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal - Északi Zöld Baloldal frakcióvezetője szerint Cameron csak időt akar nyerni, és ha az Európai Unió hagyja, hogy a brit kormányfő játsszon vele, akkor elveszíti a hitelességét. Hozzátette, ha a következő uniós csúcstalálkozón nem történik meg a bejelentés, akkor a mai naptól kezdve kellene számítani a kiválási folyamat két évét. David Cameron brit miniszterelnök péntek délelőtt bejelentette távozási szándékát, miután az EU-tagságról tartott népszavazáson a kilépést pártoló tábor győzött. Elmondta, azt szeretné, ha a Konzervatív Párt októberi konferenciáján már más lenne Nagy-Britannia miniszterelnöke, és az Európai Unióval tartandó tárgyalásokat is már az utódjának kellene lefolytatnia.

12.02: Commerzbank: a piac elkerülte a legrosszabb forgatókönyvet

A legfontosabb hír, hogy a nemzetközi devizapiacon nem volt összeomlás, bár volt jó pár nagyobb ugrás az árfolyamokban, voltak komoly mozgások, de a piacok összességében működőképesek maradtak - értékelték a Brexit utáni azonnali helyzetet a Commerzbank elemzői péntek délelőtti konferenciabeszélgetésükön. A német székhelyű bank elemzői szerint a devizapiacok sokkal jobban teljesítettek, mint 2015 januárjában, amikor a svájci jegybank eltörölte a frank árfolyamküszöbét. A piacok most érzékenyebbek a rossz hírekre, mint szoktak lenni, továbbra is vannak kockázatok, de alapvetően már be is árazták a változásokat - közölték. Az elemzők szerint amikor olyan jelentőségű hírek vannak, mint a Brexit, normális, ha ilyen kilengéseket lehet látni az árfolyamokban, éppen ezért a központi bankokon most nincs nagy nyomás, hogy azonnal beavatkozzanak. A Brexit reálgazdasági hatásait más válságokhoz mérve, mint például a Lehman Brothers összeomlása 2008-ban vagy az EU déli tagországainak adósságválsága, ez nem olyan súlyos, így nem várható hogy az EU recesszióba süllyedjen pusztán emiatt - fejtették ki. Európában a részvényárfolyamok estek, de középtávon emelkedhetnek, ahogy megkezdődnek a konstruktív egyeztetések Nagy-Britannia és az EU között arról, hogyan történhet a szétválás. A Commerzbank elemzői szerint az EU-nak is érdeke, hogy Nagy-Britannia hozzáférjen az unió közös piacához. Az Európai Központi Banktól a Commerzbank munkatársai azt várják, hogy újra lazítani fog monetáris politikáján a Brexit miatt, míg az Egyesült Államokban a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve visszafogottságot mutathat, és majd csak akkor emel ismét kamatot, amikor már biztos benne, hogy ezzel nem okoz zavart a pénzpiacokon.

12.00: A Bank of England mindent megtesz a pénzügyi stabilitásért

A Bank of England mindent megtesz a brit pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartásáért, és kész több százmilliárd font pótlólagos likviditással segíteni a bankrendszert, ha erre szükség lenne - mondta pénteken a brit jegybank kormányzója, miután a brit EU-tagságról rendezett népszavazáson a kilépést pártolók kerültek többségbe. Mark Carney közölte: a következő időszakban várható piaci és reálgazdasági volatilitásra a brit pénzügyi vezetés jól felkészült, a Bank of England és a brit pénzügyminisztérium részletes készenléti terveket készített. A legnagyobb brit bankok számára előírt tőkekövetelmények tízszeresen haladják meg a pénzügyi válság előtti szintet, és a Bank of England e bankok esetében olyan stresszhelyzeti teszteléseket végzett, amelyek a mostaninál sokkal súlyosabb helyzeteket modelleztek - mondta Carney. Mindezek eredményeként a brit bankok több mint 130 milliárd font új tőkét hajtottak fel, és jelenleg több mint 600 milliárd font magas minőségű likvid eszközállományuk van - tette hozzá a Bank of England vezetője. Carney közölte: ez a hatalmas likviditásmennyiség kellő rugalmasságot biztosít a bankrendszernek ahhoz, hogy nehéz időszakokban is folytathassa a brit üzleti szféra és a háztartások hitelellátását. Mindemellett a Bank of England kész 250 milliárd fontnál több pótlólagos finanszírozás nyújtására normál piaci műveletei keretében, és ha szükséges, jelentős devizalikviditást is tud nyújtani - hangsúlyozta a Bank of England kormányzója. Hozzátette: a jegybank a következő időszakban kész bármilyen egyéb monetáris politikai lépésre is szükség esetén. A Bank of England már a népszavazás előtt bejelentette, hogy a referendum időpontja körül három soron kívüli indexált hosszú távú repoműveletet indít a kereskedelmi bankok számára, felső limit nélkül. A Bank of England nem titkolta, hogy ez a korlátlan likviditásinjekció-ajánlat arra az esetre szolgál, ha a népszavazáson a kilépést pártolók kerülnek többségbe, és az ezt követő esetleges piaci sokk likviditásszűkét okozna a brit bankrendszerben. Mark Carney a jegybank legutóbbi inflációs jelentését bemutató sajtótájékoztatóján kijelentette: a Bank of England előrejelzési forgatókönyvei azt a lehetőséget sem zárják ki, hogy a brit gazdaság technikai recesszióba süllyed, ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból.

11.51: Peking tiszteletben tartja a britek választását

Peking tiszteletben tartja a brit állampolgárok választását - közölte a kínai külügyminisztérium szóvivője pénteken, miután Nagy-Britannia előző nap népszavazáson úgy döntött, kilép az Európai Unióból. Hua Csuin-jing kijelentette, Kína továbbra is kész együttműködni Nagy-Britanniával, egyúttal teljes mértékben bízik a Kína és az EU közötti kapcsolatok jövőjében, ezekre hosszú távra szólóan és stratégiai szempontok alapján tekint. Egy szilárd és fejlett Európa mindegyik félnek érdeke - állapította meg. Kína reméli, hogy London és Brüsszel mielőbb megállapodásra jut viszonyukat illetően - tette hozzá. A Global Times című kínai napilap arról közölt cikket, hogy miközben az átlagpolgár kínait kevéssé foglalkoztatta a Brexit kérdése, a kínai elit tartott és tart a kilépéstől, illetve annak gazdasági, de még inkább politikai következményeitől. Ezt így fogalmazta meg: "a többpólusú világnak a nemzetközi kormányzásban több, az Egyesült Államoktól független hatalomra van szüksége. Az EU-nak kellene az egyiküknek lennie". Hozzátette, hogy Kína erős és egységes Európát szeretne látni. Gazdasági folyamatok elemzői szerint a kínai vállalatoknak át kell értékelniük a Nagy-Britanniához és a kontinentális Európához fűződő kapcsolataikat. Ennek részeként újra kell gondolniuk például azt az elképzelést, miszerint Londont szánták a kínai nemzeti valuta nemzetköziesítésének központi bázisául. Többen úgy vélik, a kínai cégek egy része át fogja helyezni működését a kontinentális Európába, a helyzet nyertese pedig Németország lehet, amely egyébként is Kína elsőszámú kereskedelmi partnere.

11.48: MNB: csökkenti a magyarországi kockázatokat a sérülékenység mérséklődése

A Brexit miatti kockázatokat Magyarországon érdemben csökkenti, hogy az ország sérülékenysége jelentősen mérséklődött az elmúlt években, a brit referendum eredménye ugyan volatilitást okozott a nemzetközi pénzügyi piacokon és a magyar eszközárakban is, a Magyar Nemzeti Bank azonban folyamatosan figyelemmel kíséri a pénzpiaci és állampapír-piaci fejleményeket, felkészült a kockázatok kezelésére és mindent megtesz a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében - közölte a jegybank pénteken közleményben. Hangsúlyozták, hogy a kilépés menete csak hosszas tárgyalások után körvonalazódik, így a potenciális reálgazdasági hatásokat is csak ezt követően lehet pontosan felmérni. A kockázati indexek emelkedése a magyar eszközárakban is volatilitást okoz, ennek mértéke azonban eddig nemzetközi összehasonlításban nem tekinthető kiugró mértékűnek - jegyezték meg. Hozzáfűzték, "a Magyarországgal kapcsolatos kockázatokat érdemben csökkenti, hogy az ország sérülékenysége jelentősen mérséklődött az elmúlt években: mind a külső adósság, mind a devizakitettség erőteljesen csökkent, a folyó fizetési mérleg jelentős többletet mutat, a fiskális politika évek óta fegyelmezett, az államadósság fokozatosan mérséklődik, míg az ország devizatartalékainak mértéke megfelelő szinten áll, érdemben meghaladva az elemzők által figyelt referenciaértékeket". Mindez az ország hitelminősítésének javulásában is tetten érhető, a Fitch Ratings májusban a magyar államadós-osztályzat felminősítése mellett döntött, ezzel ismételten befektetésre ajánlott kategóriába került a magyar besorolás - idézték fel.

11.39: Stoltenberg: a NATO-ban változatlan marad az Egyesült Királyság helyzete

A NATO-ban változatlan az Egyesült Királyság helyzete, erős és elkötelezett szövetséges marad - jelentette be közleményében Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken. A brit nép döntése nyomán új fejezet nyílik Nagy-Britannia és az Európai Unió között, ugyanakkor a szigetország továbbra is vezető szerepet fog betölteni a katonai szövetségben - áll a közleményben. "Napjainkban, amikor számos változékony és bizonytalan tényezővel nézünk szembe, a NATO fontosabb együttműködési terep az európai szövetségesek, illetve Európa és Észak-Amerika között, mint korábban bármikor" - fogalmazott Stoltenberg. Hangsúlyozta: egy erős, egyesült és elszánt NATO a stabilitás nélkülözhetetlen pillére marad a zűrzavaros világban, kulcsszereplő a nemzetközi béke és a biztonság szempontjából. A főtitkár azt is kiemelte, hogy a szövetség továbbra is elkötelezett az Európai Unióval folytatott együttműködésben. "A júliusi varsói NATO-csúcstalálkozón fokozzuk az együttműködésünket, mivel együtt hatékonyabbak vagyunk közös értékeink megtartásában és nemzeteink biztonságának megőrzésében" - tette hozzá. Stoltenberg a brit referendumot megelőző napon úgy vélekedett, hogy Nagy-Britannia Európai Unióban maradása kulcsfontosságú lenne a transzatlanti biztonság és az erőszakos szélsőségek elleni közös erőfeszítések szempontjából. "Egy erős Nagy-Britannia egy erős Európában jó Nagy-Britanniának és ugyanúgy jó a NATO-nak is" - fogalmazott. "Annyi bizonytalansággal, annyi kiszámíthatatlansággal, terrorfenyegetésekkel, keleten pedig egy rámenősebb Oroszországgal vagyunk kénytelenek szembesülni. Úgy vélem, egy jobban szétzilálódott Európa csak hozzájárul a minket körülvevő bizonytalansághoz" - tette hozzá akkor Stoltenberg.

11.36: Jobbik: az EU gondolja végig koncepcióját!

A Jobbik értékelése szerint a britek távozása az Európai Unióból az utolsó esély arra, hogy Brüsszel újragondolja koncepcióját. Gyöngyösi Márton, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján az EU történetének egyik legnagyobb pofonjaként hivatkozott a brit referendum eredményére. Kiemelte ugyanakkor, hogy ez egyfajta esélyt is jelent, hogy az EU újragondolja: továbbra is a "központosítás és a diktatúra útján halad", és mellőzi a nemzetállamok akaratát, vagy revidiálja korábbi koncepcióját és a nemzetek Európájának letéteményese lesz. Utóbbival elkerülhetik az esetleges dominóeffektust, ami az EU széthullásához vezetne - mondta, kitérve arra is: bízik benne, hogy a továbbiakban a kelet-közép-európai országok hangját is meghallják Brüsszelben. Rossz jelnek nevezte, hogy a nagy tagállamok vezetői David Cameron kormányfőt kárhoztatják, szerinte ez rámutat arra a hamis és cinikus gondolkodásra, hogy ők csak akkor szeretik a demokráciát, ha az ő álláspontjukat legitimálja. A jobbikos politikus szerint tisztelet jár a brit szavazóknak és a politikai elitnek, az emberek óriási külső és belső nyomással dacolva teremtettek precedenst és fektették le az unión kívüli élet feltételeit. Gyöngyösi Márton arra is kitért: a brit népszavazás Magyarország számára is megmutatta, hogy lehetséges új feltételek kiharcolása. Ha nem változik az EU, akkor a Jobbik a csatlakozási szerződés és az alapokmányok újratárgyalását fogja szorgalmazni és ezt népszavazással is megerősítené - jelentette ki. Az unióból kilépést firtató kérdésre azt felelte: a Jobbik kivár az ügyben, azonban ha az unió nem képes tanulni a brit leckéből és tovább halad ezen az úton, akkor minden politikai erőnek végig kell gondolni, hogy érdemes-e e közösség tagjának maradni.

11.28: Horvát külügyminiszter: A brit népszavazás eredménye csapás az EU egységére

A brit népszavazás eredménye csapás az Európai Unió egységére nézve, amit tiszteletben kell tartani, mert arról tanúskodik, hogy a britek nem elégedettek az Unió működésével - mondta Miro Kovac ügyvezető horvát külügyminiszter pénteken az N1 hírcsatornának adott interjújában. Hozzátette: meg kell nézni, hogy ezek után hogyan lehetne az EU-t "hatékonyabbá tenni és átalakítani". Kovac úgy véli, az uniót közelebb kell hozni az emberekhez és a nemzetekhez. Szerinte az európai intézmények túl távol állnak az egyszerű állampolgároktól. Kiemelte, hogy Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból (Brexit) rossz pillanatban érkezett, "amikor még mindig a migráns- és adósságválsággal küzdünk"- mondta. Mindazonáltal hangsúlyozta, ez Horvátországra nézve nem jár különösebb politikai vagy gazdasági következménnyel. Nagy-Britannia elszakadási folyamata legalább két évig tart majd. Ezért lesz elég idő ahhoz, hogy Horvátország alkalmazkodni tudjon - szögezte le. "Továbbra is szorgalmazzuk a stabilitás megteremtését Délkelet-Európában és mindent megteszünk annak érdekében, hogy az Egyesült Királyság távozása az EU-ból ne legyen túl nagy hatással a bővítésre" - mondta Kovac az EU további bővítésére utalva. Mindazonáltal úgy ítélte meg, hogy realistának kell lenni, mert félő, hogy a történések lassítani fognak a folyamatokon.

11.25: Liberálisok: a magyar kormány vonja vissza népszavazási kezdeményezését!

A Liberálisok a brit népszavazás tanulságai alapján arra szólítják fel a magyar kormányt, hogy vonja vissza a betelepítési kvótával kapcsolatos népszavazási kezdeményezését - közölte Szent-Iványi István, a Magyar Liberális Párt külpolitikai szakértője pénteki sajtótájékoztatóján. A politikus szerint a brit népszavazáson a választók azért döntöttek az Európai Unióból történő kilépésről, mert a brit kormánypárt, beleértve David Cameron brit miniszterelnököt, kétarcú, kétértelmű politikát folytatott az EU-val kapcsolatban és gyakran rájátszott az Európa-ellenes érzelmekre. Szent-Iványi István úgy vélte: ez Magyarországon is tapasztalható, ezért a brit döntés tanulságait levonva arra szólította fel a magyar kormányt, hogy tegye egyértelművé viszonyát Európához, állítsa le a Brüsszellel szembeni kampányát és vonja vissza a betelepítési kvótával kapcsolatos népszavazási kezdeményezését. A liberális politikus elismerte, hogy a magyar népszavazásnak nem akkora a jelentősége, mint a brit kilépésnek, de szerinte ugyanazt az üzenetet közvetíti, azt, hogy "üzenjünk Brüsszelnek, mondjunk nemet Európára". Hangsúlyozta: a jelenlegi helyzetben sem Magyarországnak, sem Európának nincs szüksége erre a népszavazásra, amely már nem menekültekről szól, hanem Magyarország Európához tartozásáról. Szent-Iványi István a brit döntés vesztesének nevezte Nagy-Britanniát, Európát és a magyarokat is, a népszavazás nyertesei közé pedig az európai populistákat és euroszkeptikusokat sorolta, valamint Putyin orosz elnököt és mindazokat, akik Európa megosztásában és a gyengítésében érdekeltek. Hozzátette: az európai vezetőknek - köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek - közös felelősségük, hogy a június 28-ai európai csúcstalálkozón megtalálják a válságból kivezető utat, így meg lehessen őrizni az európai egység előnyeit.

11.20: Hornung Ágnes: folyamatos megújulásra van szükség

Az egész világra, Európára és Magyarországra is óriási hatása lesz a Brexitnek, a kormányzatnak, a bank-, és az üzleti szektornak egyaránt folyamatos megújulásra van szüksége - hangsúlyozta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára pénteken Budapesten, a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) háromnapos ülését lezáró üzleti fórumon. Már láthatók a piaci reakciók, ezért is lényeges mindhárom oldalnak együtt, mindig egy lépéssel a többiek előtt járni - tette hozzá. Az üzleti fórum jó alkalmat ad minden oldalnak a tapasztalatcserére, a jövő fejleményeinek előrejelzése fontos az események tükrében - tette hozzá. Megjegyezte: személyesen az utolsó pillanatig abban bízott, hogy a britek nem fogják megszavazni a kilépést. A nemzetközi pénzügyi intézményekkel a piacok és a gazdaság élénkítéséről fognak véleményt cserélni, körbejárják, hogy milyen lépéseket kell tenni a jövő gazdasági fejlődése vagy a hitelezés ösztönzése érdekében, mi Európa és Magyarország rövid illetve hosszú távú érdeke - sorolta. Remélte, hogy az ötleteket valós lépésekké tudják majd átalakítani. Nyikolaj Koszov, a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) elnöke megnyitójában a pénzügyi integráció és a kapcsolatok fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte: a magyar gazdaságirányítás az elmúlt 4-5 évben jelentős gazdasági és társadalmi sikereket ért el, a nemzetközi hitelminősítők szerint is. Mindez mutatja az elnök szerint, hogy Magyarországnak megvan az ellenállóképessége a fennmaradáshoz és a virágzáshoz még akkor is, ha Európa olyan nehéz időkkel szembesül, mint a Brexit. A magyar focicsapat sikerei is mutatják: a magyarok mesterien tudják kihozni a legjobb ár-érték arányt - mondta. Nyikolaj Koszov arról is beszélt, hogy az NBB válaszút előtt áll, minőségileg új stratégiát kell kidolgoznia, amihez megvan a megfelelő támogatottsága a delegációk és Magyarország részéről. Magyarország az NBB harmadik legnagyobb részvényese, a befizetett tőke legnagyobb aránya is magyar, a kelet-közép-európai régió pedig a hitelportfólió legnagyobb részével rendelkezik - ismertette. A régió jelentősége az NBB-ben tovább nő, ez a bank beruházási tevékenységét is meghatározza. Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke hangsúlyozta, minden szakértő és pénzügyi elemző egybehangzó véleménye szerint a régió és Magyarország jelentős szerepet fog betölteni az unió jövőjében, annak növekedési motorja lesz. Ez a magyar bankszektornak is számos lehetőséget rejt. Az elmúlt években a pénzintézetek mindenütt ugyanazokkal a szabályozási vagy ügyfélminősítési problémákkal szembesültek, a magyar bankszektornak ezen felül a devizahitelekkel is meg kellett küzdenie, ami politikai és szociális területen is óriási terhet jelentett, de sikeresen átvészelte ezt az időszakot. A magyar kormány az elmúlt két évben állta a szavát, megfelezte a bankadót, amivel jelentős költségcsökkentést érhettek el, ezért az elnök köszönetet mondott. A magyar bankszektor "prociklikus állatfaj", ami újabb ciklusba kezdhet - vélekedett. Az üzleti fórumon az NBB négy kétoldalú megállapodást kötött. Kuba nemzeti bankjával írtak alá együttműködési megállapodást, az ország teljes jogú tagságot szerzett a nemzetközi intézményben. Az NBB az OTP-vel stratégiai partnerségi megállapodást kötött, és 16 millió eurós finanszírozási megállapodást írtak alá a H2Q Építő Üzemeltetési Építőipari és Szolgáltató Kft.-vel, amivel a bank támogatja a BME ingatlanfejlesztését. Az NBB 30 ezer euró támogatást adott a WWF Magyarországnak a magyar vízgazdálkodás és vízügyi kockázatok kezelésének támogatásához.

11.07: Porosenko: a népszavazás eredménye ellenére meghosszabbítják az Oroszországgal szembeni EU-szankciókat

Petro Porosenko ukrán elnök pénteken reményét fejezte ki, hogy az európai uniós tagságról tartott brit népszavazás eredménye ellenére az EU meghosszabbítja a szankciók hatályát Oroszországgal szemben. Az ukrán államfő a Facebook közösségi hálózaton közzétett kommentárjában úgy vélte: annak ellenére, hogy a referendumon az unióból való kilépést pártoló tábor győzött, Nagy-Britannia továbbra is részese lesz az egységes Európának, és változatlanul védeni fogja az európai értékeket. "Véleményem szerint ma az elsődleges kihívás, ami előtt az Európai Unió áll, az, hogy miként találja meg az utat az euroszkeptikusok szívéhez annak érdekében, hogy ne legyen semmilyen esélyük az európai integráció ellenzőinek és bőkezű szponzoraiknak" - fogalmazott Porosenko. Brüsszeli források szerint az EU-tagállamoknak az unióhoz akkreditált nagykövetei kedden állapodtak meg arról, hogy újabb hat hónappal, január végéig meghosszabbítják az ukrajnai beavatkozás miatt Oroszországgal szemben hozott büntetőintézkedések hatályát. Ezt azonban még az uniós szakminisztereknek is jóvá kell hagyniuk. Irina Herascsenko, az ukrán parlament alelnöke pénteki Facebook-bejegyzésében aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a brit népszavazás eredménye kedvezőtlen hatással lesz Ukrajna EU-integrációs kilátásaira. "Az EU-t a migrációs válság nehéz próbatétel elé állította, Európát +cunamiként+ öntötte el az euroszkepticizmus, nő a támogatottsága a radikális és populista pártoknak (az uniós tagállamokban)" - fejtette ki. Szerinte mindezek tovább késleltethetik azt, hogy Ukrajna megkapja az EU-tól a régóta várt vízummentességet. Figyelmeztetett arra, hogy az unióban támadt megosztottság és a "félelem a holnapi naptól a Kreml vágyálmát teljesíti be". Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Ukrajnának nem szabad feladnia, tovább kell haladnia az európai integráció útján, mert - mint mondta - az ország számára "egyszerűen nincs más irány".

11.01: Bankszövetség: a bankszektor rendezett átmenetre és a hatások mérséklésére törekszik

A magyar és az európai bankszektor már korábban belefogott a vészhelyzeti intézkedési tervek kidolgozásába, a bankok mostantól a népszavazás eredményének hosszútávú hatásait vizsgálják, és a rendezett átmenetre törekszenek - erősítette meg a Magyar Bankszövetség az MTI-nek pénteken a Brexit miatt az Európai Bankföderáció által kiadott nyilatkozatot. Arra törekszenek, hogy minimalizálják az európai uniós tagországokat, az Egyesült Királyságot és a tágabb értelemben az európai gazdaságot érő hatásokat - jegyezték meg. "A bankszektor érdekképviseleteként biztosíthatjuk a magán ügyfeleket és a vállalkozásokat arról, hogy a banki szolgáltatások a szokásos módon folynak tovább" - írták. Megjegyezték azt is, hogy a bankszektor továbbra is elkötelezett a határokon átnyúló együttműködés iránt.

10.54: Rajoy nyugalomra int mindenkit, mert két évig még nem lesz változás

Spanyolország szomorúan veszi tudomásul, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unióból történő kilépés mellett döntött - mondta Mariano Rajoy ügyvezető miniszterelnök pénteken, rendkívüli sajtótájékoztatón reagálva a népszavazás eredményére. "Nyugalom, ezt akarom üzenni" - fogalmazott, kifejtve, hogy legkevesebb két évig tart az elszakadási folyamat (Brexit) az EU és az Egyesült Királyság között, amely rendezetten zajlik majd. A szigetországban élő spanyolokat, a Spanyolországban élő briteket és az érintett gazdasági vállalkozásokat külön is megszólítva Rajoy hangsúlyozta: minden, ami jelenleg érvényes, így marad a következő két évben is, az őket megillető jogok továbbra is hatályosak. Példaként említette a személyek szabad áramlását, a munkavállalást vagy a nyugdíjak folyósítását. Rajoy kiemelte, hogy a spanyoloknak most a vasárnapi parlamenti választásokra kell koncentrálniuk, arra, hogy megmaradjon az egység az országban. Beszélt az Európai Unió melletti elkötelezettségéről is. Mint mondta, Spanyolország éppen kijött a gazdasági válságból, újjáépíti a jóléti társadalmat, és feladata, hogy élen járjon az európai egység további fenntartásában. Európa fél évszázad alatt felépítette a békét, a haladást, a fejlődést, a biztonságot és ezt kell a továbbiakban megtartani - jelentette ki. A kormányfő szerint a spanyol gazdaság elég erős ahhoz, hogy elviselje a "turbulenciát", amit a brit döntés okoz. José García-Margallo spanyol külügyminiszter több sajtóorgánumnak is nyilatkozva azt mondta: aggodalommal tölti el, hogy a britek nemet mondtak Európára. "Ezzel a választással nagyon messze kerültünk, nincs visszaút" - jegyezte meg. A kormányfőhöz hasonlóan, ő is arról beszélt, hogy a kilépés nem azonnal történik meg, s van idő "a válás" következményeinek megoldására. Spanyolország és az Egyesült Királyság között kétoldalú megállapodást kell kötni a személyek, a tőke szabad áramlásáról. Erre példaként említette Svédországot és Kanadát. A miniszter komoly problémának nevezte, hogy a britek kilépésével a fennhatóságuk alá tartozó Gibraltár az unió külső határa lesz. "Gibraltár esetében, ami tulajdonképpen egy gyarmat, ezt a gyarmati állapotot kell megszüntetni" - mondta. A politikus szerint közös brit-spanyol fennhatóság mellett Gibraltár a kilépést követően is megtarthatná hozzáférését a belső uniós piachoz. "Függetlenül attól, hogy van-e Brexit vagy nincs, úgy véljük, hogy Gibraltár az Spanyolország" - fogalmazott Sáenz de Santamaría spanyol ügyvezető miniszterelnök-helyettes a közszolgálati rádió reggeli műsorában, és megerősítette, hogy Spanyolország kezdeményezni fogja Gibraltár közös brit-spanyol fennhatóságát. Az ügyvezető spanyol kormány pénteki ülésén is foglalkozik a Brexit következményeivel. A kabinet utoljára ülésezik a vasárnapi parlamenti választások előtt.

10.38: Lengyel külügyminiszter: el kell gondolkodni az európai integráció jövőjén

A brit EU-népszavazás után el kell gondolkodni az európai integráció jövőjén, törekedni kell arra, hogy ne az euróövezeti tagállamok uralják az Európai Uniót - jelentette ki Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter pénteken a PAP hírügynökségnek nyilatkozva. A brit távozás az Európai Unióból Waszczykowski szerint "más Európát jelent", melynek formájáról tárgyalni kell. A tárgyalások során "az eurokraták, az uniós politikusok talán átgondolják, milyen irányban kell továbbfejleszteni Európát, nehogy sor kerüljön újabb +exitekre+". Komoly vitára van szükség arról, hogy Európa szempontjából kívánatos-e az EU-n belüli változások "több évvel ezelőtt kilátásba helyezett iránya, a német-francia koncepció" - vélte a lengyel diplomácia vezetője. Meg kell gondolni, hogy az EU "egy központilag irányított politikai test" legyen-e - mondta, hozzátéve: törekedni kell arra, hogy "ne az euróövezet domináljon az egész EU-ban". A brit népszavazás eredményére a lengyel külügyminisztérium pénteken hivatalos közleményben is reagált. "Tiszteletben tartjuk az Egyesült Királyság állampolgárainak döntését" - áll a dokumentumban, mely ugyanakkor aláhúzza: a brit távozás "nem jelenti az európai projekt megkérdőjelezését", de "szükséges kezdeményezni az EU-reformokat, melyek az uniós bürokráciának csökkentésére irányulnának, a döntéshozatalnak nagyobb demokratikus legitimációt adnának, és jobban alkalmazkodnának az új kihívásokhoz". A közleményben aláhúzzák: Lengyelország a reformfolyamat aktív tagja lesz. "Most együtt kell cselekednünk, hogy megakadályozzuk az EU további megosztását" - szögezi le a lengyel külügyi tárca.

10.29: Martin Schulz: rendkívüli plenáris ülést tart kedden az Európai Parlament

Rendkívüli plenáris ülést tart kedden az Európai Parlament (EP) az uniós tagságról kiírt brit népszavazás eredménye miatt - jelentette be Martin Schulz, az uniós parlament elnöke péntek reggel Brüsszelben, miután megbeszélést folytatott az EP-frakciók vezetőivel. Sajtótájékoztatóján az EP német szociáldemokrata elnöke elmondta, a plenáris ülésen határozatot fogadnak el a referendum következményeinek pontos felméréséről. Martin Schulz leszögezte, az Európai Parlament aktív szerepet kíván játszani az eljárásban, amelynek során Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból. Mint mondta, a testület felkészült rá, hogy minden eszközével hozzájáruljon a konstruktív kiválási folyamathoz. A parlamenti elnök szerint ez nehéz pillanat Nagy-Britannia és az Európai Unió számára egyaránt, ugyanakkor stabilitásra van szükség mindkét oldalon. Először is alaposan fel kell mérni, hogy mik a szükséges következő lépések - hangsúlyozta. Az Európai Parlament állásfoglalása világos, sajnálatosnak tartjuk a népszavazás kimenetelét, a feleknek azonban tiszteletben kell tartaniuk a sajátjuktól eltérő véleményeket - mondta Schulz, aki szerint meg kell vitatni azt is, hogy miként lehetne jobbá tenni az Európai Uniót, illetve hogyan lehet megvédeni az eurózónát a font árfolyamának zuhanását követő piaci zavaroktól.

10.25: Fico: tiszteletben kell tartani a döntést, amely nem tragédia

Tiszteletben kell tartani és nem kell kommentálni a brit népszavazás eredményét, amely nem tragédia, hanem olyan valóság, amelyre a többi európai uniós tagországnak gyorsan reagálnia kell - jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök pénteken Rimaszombatban. Úgy vélte, óriási hiba lenne, ha az Európai Unió "maradó" 27 tagállamának a népszavazásra adott reakciója olyan lenne, mint az EU eddigi politikája. Kifejtette: az EU lakosságának óriási része elutasítja az unió migrációs politikáját, és nagy az elégedetlenség az EU gazdaságpolitikájával is. "Ezért csak rajtunk, az unió többi tagországán áll, találunk-e elég erőt annak kimondásához, hogy az EU politikájának alapvető változásokon kell átmennie" - tette hozzá. Robert Fico, aki a rimaszombati kihelyezett kormányülés szünetében tartott álló sajtótájékoztatót a brit népszavazás eredményéről, elmondta: Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia államfővel a héten tartott találkozóján, illetve Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével folytatott megbeszélésén felajánlotta, hogy folytassanak informális egyeztetést az EU jövőjéről. Kifejtette: "alapvetően atraktívabb" hozzáállást kell mutatni azokhoz a témákhoz, amelyeket az unió lakossága rendkívül negatívan ítél meg. A brit népszavazás eredményének esetleges dominóhatására utalva a szlovák kormányfő azt mondta: igaz, hogy az eredmény "különböző próbálkozásokhoz" vezethet, akár az eurózónát alkotó EU-tagállamok csoportjában is. Ez nagyban befolyásolhatja az életet Szlovákiában is - ami szerint óriási felelősséget tesz a szlovák kormány vállára. A népszavazás kapcsán "sok bejelentés várható Szlovákiában is, főként azok részéről, akik nem viselnek semmilyen felelősséget, ellentétben a szlovák kormánnyal" - jelentette ki Robert Fico, utalva arra, hogy parlamenti ellenzéke hetek óta masszív kampányt folytat az egy alkalommal már sikertelenül leváltani próbált Robert Kalinák belügyminiszterrel szemben. Ezzel összefüggésben felkérte az ellenzéket: hagyjon fel az "állam lerombolásával" és a bizonyítékok nélküli vádaskodással egy olyan időszakban, amikor rendkívül nehéz feladatokkal kell megbirkózni.

10.13: CIB: pánik után stabilizálódás jöhet, de a piaci hatás egyértelműen negatív

Az első pánikot követően stabilizálódó piacokra számít a CIB Bank elemzője, a Brexit hatását azonban egyértelműen negatívnak tartja és úgy véli, a növekedési kockázatok az EU-ban és Magyarországon is nőttek; tartós forintgyengülés nem várható, de az euróval szemben a 310-320-as szintre ragadhat be a forint. Az MTI-nek pénteken délelőtt eljuttatott kommentárjában Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője hangsúlyozta, hogy a referendum eredménye utáni első piaci reakciók egy "mini pánikot" tükröztek, a tőzsdeindexek zuhantak, a font 10 százalékot meghaladó mértékben gyengült, erősödött a dollár és a jen is, drágult az arany, míg az olajár csökkent. A feltörekvő piaci devizák is nyomás alá kerültek, a forint az euróval szemben 322 forintig gyengült. Trippon Mariann kiemelte, hogy néhány napon belül stabilizálódó piacokra számít, mivel a népszavazás végeredménye nem jár azonnali következményekkel. A referendum előtti szintek elérését azonban nem tartja reálisnak. Az első pánikreakciókat a régió is megérezte, a BUX-index hirtelen több mint 5 százalékot esett, az euró 318 forint körül ingadozik. A negatív hatásokat tompíthatják az erős fundamentumok, és tartós piaci feszültségek esetén az MNB likviditásbővítő intézkedésekkel segíthet. Megjegyzi, hogy a magyar kivitel kevesebb, mint 5 százaléka irányul a szigetországba, így a direkt hatások korlátozottak, de az elhúzódó bizonytalanság miatt romló európai növekedési kilátások a magyar gazdaságra is hatással vannak. Az MNB és kormány 3 százalék körüli idei növekedési prognózisára erősödtek a lefelé mutató kockázatok. Az MNB kamatcsökkentés rövid távon nem kerül napirendre, szükség esetén likviditási intézkedések jöhetnek szóba - írta, és megjegyezte, ha a fejlett jegybankok 3-6 hónapos távon újabb jelentős lazítást hajtanak végre, romlanak az európai és hazai növekedési kilátások, ezért szóba kerülhet a kamatcsökkentési ciklus újraindítása. Rövid távon a reálgazdasági hatások egyértelműen negatívak az Egyesült Királyságra, Európára és a globális gazdaságra is. Példaként az összeomló fogyasztói és üzleti bizalmat, a visszaeső beruházásokat, a recessziós kockázatok erősödését, a tőkekiáramlást és a gyengülő fontot említette. A referendummal az EU is számottevően meggyengült, a közvetlen reálgazdasági hatásokon túl (export) a bizalomra is negatívan hat a népszavazás eredménye. A lefelé mutató növekedési kockázatok erősödése miatt a vártnál hosszabb ideig tarthat vagy a vártnál lazább lehet EKB monetáris politikája - írta. A politikai bizonytalanság is nő: erősödnek a szélsőséges, EU-szkeptikus erők (Franciaország, Spanyolország, Olaszország). Az Egyesült Államokban pedig a közvetlen reálgazdasági hatásokon túl a globális bizonytalanságok erősödése, a dollár felértékelődése, a piaci turbulenciák csökkentik a júliusi Fed kamatemelés (Federal Reserve - az amerikai jegybank szerepét betöltő szövetségi tartalékbank) esélyét. Trippon Mariann hangsúlyozza, hogy a briteknek két évük van a kilépés lebonyolítására, az uniós szabályok szerint a kilépő országnak két éven belül kell tető alá hozni az EU-val való kapcsolatot szabályozó új egyezményeket, addig gyakorlatilag a régi szabályok érvényesek. Emellett a világ többi országával és nemzetközi szervezetekkel érvényben lévő egyezményeket is replikálni kell, ami óriási feladat, hiszen jelenleg az EU-nak 53 kereskedelmi egyezménye van más országokkal - írta. A hosszabb távú hatások közé sorolta az elemző, hogy bár az EU befizetést a britek megspórolhatják, ezt a hatást a külkereskedelem és az FDI (külföldi működő tőkebeáramlás) visszaesése ellensúlyozza. "Bár ki lehet kerülni a sokszor merev EU-szabályozást, a brit gazdaság (munkaerő-, árupiac) már ma is a legkevésbé szabályozott az OECD tagok közül, és bár korlátozhatnák a bevándorlást az EU-ból, a kieső munkaerőt máshonnan kellene pótolni" - jegyezte meg. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Brexit mellett érvelő jelentős politikai befolyással bírók szinte kivétel nélkül az EU-tagság nélküli teljes hozzáférést szeretnék elérni a közös piachoz. Teljes hozzáférést azonban csak azok kaphatnak, akik a legtöbb EU-szabályt, szabályozást magukra nézve elfogadják és befizetnek az EU költségvetésbe - írta. A britek bruttó módon évi körülbelül 20 milliárd fontot fizetnek, ami a GDP fél százaléka, a visszatérítéseket is figyelembe véve pedig a nettó befizetés/fő mutató alapján a 10 nettó befizető ország közül a nyolcadikak a sorban. A norvégok a brit nettó befizetés 90 százalékát, a svájciak 50 százalékát teljesítik. (Svájcnak kisebb hozzáférése van a piachoz, például bankjaik az EU-ban nem szolgáltathatnak korlátlanul.) További kérdésnek nevezi az elemző, hogy az EU mennyire lenne "segítőkész" egy ilyen tárgyalási folyamatban. Tovább nehezítheti a megállapodást, hogy a brit piac nem minden tagállam számára egyformán fontos, miközben a megállapodást minden tagállamnak jóvá kell hagynia. Trippon Mariann hangsúlyozta, hogy megoldás lehetne egy WTO-típusú (World Trade Organization - Kereskedelemi Világszervezet) szerződés is, ebben az esetben azonban csak a vámjellegű korlátozásokat bontják le, a nem-vám jellegű korlátozások maradnak, nehezítve a kereskedelmet. illetve köthetnek egy "sima" szabadkereskedelmi megállapodást, Kanadával azonban hét év alatt sikerült ezt "tető alá hozni", de még mindig nincs ratifikálva. Az ilyen megállapodások hosszadalmasak, az áruk és szolgáltatások nem teljes körét érintik. Nem lehet ugyan kizárni, hogy a briteknek sikerül minden akadályt leküzdeniük és végül számukra kedvező megállapodásokat kötni, ez azonban több évig tartó hosszadalmas folyamat, az évekig tartó bizonytalanság pedig komoly gazdasági költségekkel járna - írta az elemző.

10.09: Szlovák lapok: Brüsszel önreflexiójára van szükség

Utolsó figyelmeztetés, esély az unió önreflexiójára, lehetőség a szélsőjobbnak - így kommentálták pénteken a brit népszavazás eredményét a vezető szlovák lapok, amelyek a brit politikának és Brüsszelnek címzett kritikával sem takarékoskodtak. "A Brexit még nem jelenti az unió végét, de az utolsó figyelmeztetésnek számít az unió számára, hogy meg kell változnia, ha túl akar élni" - szögezte le pénteki főszerkesztői kommentárjában a liberális pozsonyi Sme napilap. Az interneten megjelent cikk írója szerint a britek többsége számára nem a gazdasági realitás volt a döntő, a mítoszok győztek azon érv felett, hogy a globalizált világban a nemzetállamok függetlenségéhez való visszatérés olyan, mint amikor az elkényeztetett gyermek mindent akar. Az EU-nak meg kell birkóznia a megrázkódtatással, hogy az ne legyen elindítója "az európai népek legjobb közös projektje" visszafordíthatatlan lemorzsolódásának - jegyezte meg a kommentátor. Hozzátette: ahhoz, hogy a "polgáraik szükségleteit kielégíteni és őket megvédeni képtelen elszigetelt nemzetállamokról szóló fantazmagóriák" ne kerüljenek túlsúlyba, az uniónak a polgárai számára is érthető nyelven kell elkezdenie beszélni. Aki elidegenedik a lakosságtól, az megfizet ezért, így lehetne jellemezni a brit népszavazás eredményét - írta pénteken főszerkesztői kommentárjában a Hospodárské Noviny című pozsonyi gazdasági-közéleti napilap internetes oldala. A cikkíró szerint a népszavazás eredményével Nagy-Britannia esélyt adott az Európai Uniónak az önreflexióra, arra, hogy kezdje el megmagyarázni az embereknek, mit miért csinál, és miért kellene azt akarni. "Már ha akarniuk kellene" - jegyzi meg a kommentátor, aki szerint valós lehetőség, hogy népszavazási hullámot indít el a brit eredmény, és azt sem lehet kizárni, hogy ez tényleg az unió végét jelenti majd. A hazugok és a tényekkel zsonglőrködők ünneplik ma győzelmi napjukat - olvasható a pozsonyi Pravda online változatában. A népszavazás eredményéről szóló pénteki kommentár szerint a brit Brexit-kampányban meggyőzték a választókat, hogy a munkahelyhiányról nem saját kiadáscsökkentő kormányzataik, hanem a bevándorlók tehetnek. A szélsőjobb és a populisták is ünnepelnek az egész kontinensen, mert a Brexitben lehetőséget látnak maguk és országaik számára is - vélekedett az Európa rossz napja című cikk írója. Hozzátette: eközben az Egyesült Királyság megosztott, és hasonlóan megosztott lehet Európa is, ha nem reagál megfelelő módon. "Hogy miként, azt jelenleg nem tudni" - fogalmazott.

9.58: Együtt: a brit kilépés még szorosabb együttműködésre int minden uniós tagállamot

Az Együtt elnöke szerint Nagy-Britannia kilépése még szorosabb együttműködésre int minden uniós tagállamot. Szigetvári Viktor az MTI-nek pénteken küldött közleményében sajnálatosnak nevezte a britek döntését az unióból kilépésről, mert az mind az európai közösséget, mind pedig Nagy-Britanniát gyengíti. Az Együtt szerint az unióban maradó államok feladata, hogy megtalálják az európai polgárok számára is nap mint nap megtapasztalható előnyöket hozó Európai Unió megteremtésének útját. Ezért Magyarországnak is tennie kell a pártelnök szerint, aki ezért azt követelte, hogy Orbán Viktor "hagyjon fel az Európa elleni hergeléssel, hazug, Európa-ellenes népszavazási kampányával". Szigetvári Viktor hozzátette: pártja a "hazug népszavazás" bojkottjára szólít fel. Közleménye szerint ha Magyarország részt akar venni az EU újjáalakulási folyamatában, "meg kell szabadulnia a hiteltelen, újra és újra színét és meggyőződését változtató Orbán Viktortól és rezsimjétől". Az ellenzéki politikus emellett arra szólította fel a magyar kormányfőt, hogy kövessen el mindent a Nagy-Britanniában dolgozó magyarok jogainak megvédéséért.

9.57: A román elnök válságtanácskozást hívott össze

Klaus Iohannis román államfő konzultációra hívta pénteken hivatalába a jegybank kormányzóját, Dacian Ciolos miniszterelnököt és a pártvezetőket, miután a brit népszavazáson a választók az Európai Unióból történő kilépésről döntöttek. A találkozó után a román miniszterelnök is tanácskozni fog helyetteseivel és a román diplomácia vezetőjével a kialakult helyzetről. Elsőként a román nemzeti bank szóvivője lépett a nyilvánosság elé: Dan Suciu szerint a jegybank felkészült a Brexitre, a román a lej árfolyama is megsínylette a brit kilépés hírét, de az értékvesztés elmondása szerint egyelőre mérsékelt, fele akkora, mint a többi közép-kelet-európai valuta esetében. A román bankközi piacon a reggeli órákban 0,6 százalékkal gyengült a lej az euróhoz képest. A román vezető tisztségviselők egyelőre nem kommentálták a brit választók döntését, a román média azonban a románokat hátrányosan érintő, drámai fordulatnak tekintik a népszavazás eredményét, amelynek főleg a gazdasági fejlődésre és a Nagy Britanniában dolgozó honfitársaikra lehetnek káros következményei. Hivatalosan mintegy 200 ezer román állampolgár dolgozik és adózik Nagy-Britanniában, 30 ezren az építőiparban, 27 ezren a vendéglátásban, 18 ezren a pénzügyi szektorban, 11 ezren az egészségügyben. London többszöri halasztás után 2014-től volt kénytelen megnyitni előttük - és a bolgárok előtt - a brit munkaerőpiacot. Egyes bulvárlapok már egy évvel korábban azzal riogatták a szigetország lakosságát, hogy románok százezrei érkeznek majd, hogy a városaik utcáin kolduljanak és a brit szociális rendszer szolgáltatásain élősködjenek. Nem tudni, hány román állampolgár dolgozik feketén, él bűnözésből, vagy koldul Nagy-Britanniában, szociális segélyt azonban mindössze 3400-an kértek, ezzel az Európai Unió államaiból érkezett segélyigénylések sorában a 13. helyen állnak a lengyelek, írek, portugálok, vagy akár németek és lettek után.

9.54: Szakértő: földrengésszerű változások jönnek

Földrengésszerű változásokat hoz a britek csütörtöki népszavazásának eredménye Nagy-Britannia belpolitikájában és világgazdasági kapcsolataiban is - mondta Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában. A szakértő azt mondta, egészen biztosan földrengésszerű változásokat fog elindítani az unióból kilépésről döntő népszavazás. A változások kiszámíthatatlanságát úgy érzékeltette: "fejest ugrunk a sötétségbe". Az biztos, hogy a brit belpolitikában, az Egyesült Királyság alkotmányos rendszerében, uniós kapcsolataiban, valamint a brit gazdaság és a világgazdaság többi résztvevője közötti kapcsolatokban egyaránt alapvető változások lesznek - jelentette ki. Hozzátette: valószínű, hogy hamarosan választásokat kell kiírni az Egyesült Királyságban, mert valakinek tiszta felhatalmazással kell rendelkeznie az unióval való tárgyaláshoz. Ezután jöhetnek az olyan alkotmányos kérdések, mint az esetleges újabb skót népszavazás a kiválásról, illetve akár Észak-Írország hasonló elképzelése is előtérbe kerülhet, hiszen ott is nagyon támogatták a bennmaradást. Mindezek után következhet az egyezkedés az unióval. Gálik Zoltán azt is fontos kérdésnek nevezte, hogy milyen utat választ ezután Nagy-Britannia a tárgyalásokon. Vajon a világkereskedelmi szervezet szabályai alapján történő kapcsolatra törekszik - amelynek értelmében vámok lesznek például az autóiparukon - vagy megpróbálják a norvég utat, amely az Európai Gazdasági Térségen keresztül hozzáenged a közös piachoz? - tette fel a kérdést. Kitért arra, hogy a svájci modellt is választhatják, de abban az esetben a londoni tőzsde érdekeit nem tudnák úgy képviselni, ahogy szeretnék. Megjegyezte: az európai elitnek is intő jel lehet, hogy a parlamentben csak néhány képviselővel jelen lévő Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) úgy tudott erőt kovácsolni e kampány mögé, hogy racionális helyett érzelmi témákat - bevándorlás, régi típusú szuverenitás visszahozása - pendített meg, és az emberek hallgattak erre. A britek számára vonzónak bizonyuló szuverenitásról a szakértő azt mondta: a mai világban a függetlenség nem gyakorolható úgy, ahogy például ötven évvel ezelőtt.

9.50: Válságülést tartott az olasz kormány a brit kilépést követően

Válságülést tartott az olasz kormány pénteken, Matteo Renzi olasz miniszterelnök vezetésével a kabinet Nagy Britannia európai uniós kilépéséről egyeztetett. Az olasz EU-államtitkár rémálomnak nevezte a Brexitet. A válságtanácskozáson többek között Paolo Gentiloni külügyminiszter, Pier Carlo Padoan pénzügyminiszter, valamint Ignazio Visco, az olasz jegybank elnöke vett részt. A brit népszavazás eredménye miatt az olasz balközép kormányerő, a Demokrata Párt (PD) pénteki vezetőségi ülését is elhalasztották. Az ülésen Matteo Renzi PD-főtitkári lemondatása szerepelt napirenden. Politikai földrengésnek nevezte Nagy Britannia kilépését az EU-ból Sandro Gozi, az EU-ügyekkel foglalkozó államtitkár a SkyTg24 olasz hírtelevíziónak nyilatkozva. Hangsúlyozta, hogy attól tart, más tagállamok is a Brexit útját követhetik. Sandro Gozi kijelentette, hogy a brit népszavazás eredménye ismeretlen területre vezette az Európai Uniót. Hozzátette, "nem szabad bizonytalanságban maradnunk, minél gyorsabban, legfeljebb két éven belül és minél határozottabban le kell bonyolítani Nagy Britannia kilépését az ehhez szükséges megállapodásokkal". Az olasz államtitkár szerint akár az EU végét is jelentheti, ha a brit példát más uniós tagállamok is követik. "Minden a reagálási képességünktől függ" - mondta Sandro Gozi, hangoztatva, hogy az EU-nak mostantól valóban politikát kell váltania, bebizonyítva, hogy a közösségi út erősebb a nemzetállami politikánál. Romano Prodi, az Európai Bizottság volt elnöke szerint el kell kerülni a pánikkeltést: felesleges lavinát kiáltani - mondta, ugyanakkor kijelentette, hogy a brit népszavazás eredménye mindenképpen erős jelzés Brüsszel számára, amelyben mostanáig nem tudatosultak az európaiak problémái. Prodi szerint a Brexit példája a vártnál kisebb mértékben "ragad majd át" más tagállamokra. A volt bizottsági elnök úgy fogalmazott, hogy a közép- és kelet-európai tagállamok ugyan "kísértést éreznek, de így jelentős EU-forrástól esnének el, és az életszínvonaluk zuhanásnak indulna". Matteo Salvini, az Északi Liga nevű jobboldali ellenzéki párt vezetője Twitter-fiókján üdvözölte a brit kilépést. Azt írta: "Köszönjük Nagy Britannia, most rajtunk a sor!". Salvini szerint a népszavazás eredménye mutatja, hogy a "szív, elme, büszkeség legyőzi a hazugságot, fenyegetéseket és zsarolást". Utóbbiakat az Északi Liga az EU-nak tulajdonítja.

9.26: Az MNB felkészült a helyzetre, fenntartja a pénzügyi stabilitást

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felkészült Nagy-Britannia európai uniós tagságáról tartott népszavazás mindkét kimenetére, így a Brexitre is - mondta Palotai Dániel, az MNB vezető közgazdásza, ügyvezető igazgató az MTI-nek pénteken. Elmondta: a magyar jegybankot nem érte felkészületlenül a népszavazás eredménye, az MNB folyamatosan figyelemmel kíséri a pénzügyi piacok reakcióját. Az MNB-nek minden eszköze megvan arra, hogy folyamatosan fenntartsa a pénzügyi stabilitást - jelentette ki Palotai Dániel.

9.18: Donald Tusk: a bennmaradó tagállamok elkötelezettek az Európai Unió egységének megőrzése mellett

A Nagy-Britannia távozása után bennmaradó tagországok továbbra is elkötelezettek az Európai Unió egységének megőrzése mellett - hangsúlyozta péntek reggel Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke, miután telefonon beszélt a tagállamok, illetve az uniós intézmények vezetőivel. Brüsszeli sajtótájékoztatóján Donald Tusk elmondta, az európai uniós állam-, illetve kormányfők jövő heti csúcstalálkozójának alkalmából sort fognak keríteni a bennmaradó "huszonhetek" informális tanácskozására is. A tanács elnöke javasolta, hogy az uniós vezetők kezdjenek el gondolkodni a kontinens jövőjéről. Tusk szerint az uniós tagságról kiírt brit népszavazás végeredménye beláthatatlan politikai következményekkel jár. Mint mondta, ez drámai pillanat, különösen Nagy-Britannia számára. Leszögezte, hogy bár más eredményre számítottak, az Európai Unió felkészült erre a "negatív forgatókönyvre" is. Az Európai Tanács elnöke biztosított afelől, hogy nem alakul ki jogi vákuum addig sem, amíg hivatalosan le nem zárul Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból. Mint mondta, a kiválási tárgyalások végéig nem szűnnek meg a szerződéses kötelezettségek a szigetországra vonatkozóan. "Ami nem öl meg, az erősebbé tesz" - hangoztatta végezetül Tusk, aki szerint az utóbbiak voltak az unió fennállásának legnehezebb évei. Mark Rutte, az unió soros elnökségét jelenleg betöltő Hollandia kormányfője később "csalódást keltőnek" nevezte a brit referendum kimenetelét. A miniszterelnök írásos közleményében arra figyelmeztetett, hogy a stabilitás fenntartása érdekében "higgadtan, lépésről lépésre kell megoldást találni".

9.04: Donald Tusk: beláthatatlan politikai következményekkel jár a britek távozása

Beláthatatlan politikai következményekkel jár az uniós tagságról kiírt brit népszavazás végeredménye, ez drámai pillanat, különösen Nagy-Britannia számára - jelentette ki péntek reggeli sajtótájékoztatóján Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Brüsszeli sajtóértekezleten Tusk leszögezte, hogy bár más eredményre számítottak, az Európai Unió felkészült erre a "negatív forgatókönyvre" is. Az Európai Tanács elnöke biztosított afelől, hogy nem alakul ki jogi vákuum addig sem, amíg hivatalosan le nem zárul Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból. Mint mondta, a kiválási tárgyalások végéig nem szűnnek meg a szerződéses kötelezettségek a szigetországra vonatkozóan.

9.02: Cseh védelmi miniszter: szembe kell nézni a valósággal

Ma fel kell dolgozni azt a sokkot, hogy Nagy-Britannia a távozás mellett döntött, holnap pedig értelmes módon szembe kell nézni a valósággal, mégpedig a La Manche csatorna mindkét oldalán - reagált a brit EU-népszavazás eredményére Martin Stropnicky cseh védelmi miniszter. "Az unió sárga lapot kapott. Erősebb felszólítást a reformokra csak nehezen lehet elképzelni. Amennyiben az EU ezt nem érti meg, azt kockáztatja, hogy pályán kívülre kerül" - véli Martin Stropnicky a Twitteren péntek reggel megjelent bejegyzésében. "A Brexit nagy tanulságot jelent számunkra. Az EU-nak reformokra van szüksége, hogy a jövőben közösen, s ne pedig külön-külön kelljen szembenéznünk a biztonsági fenyegetésekkel" - olvasható Petr Gazdík, a cseh képviselőház alelnökének szintén a Twitteren megjelent bejegyzésében. "Nagy-Britannia más útra lépett, mint az európai integráció. Ez súlyos és megfellebbezhetetlen döntés. A briteknek kisebb befolyásuk lesz az európai történésekre, és országuk is gyengébb, kevésbé fontos lesz, mint eddig" - jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva. A cseh kormányfőnek meggyőződése, hogy az EU-nak meg kellene változnia. "Nem azért, mert Nagy-Britannia kilépett, hanem azért, mert az európai projektnek a lakosság sokkal nagyobb támogatására van szüksége. Európának akcióképesebbnek, rugalmasabbnak, kevésbé bürokratikusnak és sokkal érzékenyebbnek kell lennie a sokszínűségre" - szögezte le Bohuslav Sobotka. Csehországnak ki kellene használnia a kialakult helyzetet, és újra kellene tárgyalnia az Európai Unióval kötött szerződését - jelentette ki Petr Fiala, az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt elnöke. "Minimálisan el kell érnünk, hogy kivételt kapjunk az európai menekültügyi és migrációs politika, illetve azon kötelezettség alól, hogy bevezetjük az eurót" - írta nyilatkozatában Petr Fiala. Leszögezte: a Brexit nem a britek hibája, hanem a rossz brüsszeli politika következménye. Az ODS véleménye az EU-ról nagyon közel áll a brit euroszkeptikusok álláspontjához. "A font esik, Moszkva ünnepel. Az ár magas lesz, és nemcsak pénzben" - írta a Twitteren Miroslav Kalousek, az ellenzéki TOP 09 párt elnöke. "Most mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy gyermekeink számára megmentsük a közös Európát. Nehéz harc lesz" - tette hozzá a cseh politikus, akinek pártja egyértelműen EU-párti.

8.59: Martin Schulz: várhatóan rövid időn belül megkezdődnek a kiválási tárgyalások

Várhatóan rövid időn belül megkezdődnek a kiválási tárgyalások Nagy-Britannia és az Európai Unió között - jelentette ki Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke péntek reggel, miután egyértelművé vált, hogy a kilépés támogatói nyertek az EU-tagságról kiírt brit népszavazáson. "Nagy-Britannia úgy döntött, hogy a maga útját járja. Úgy gondolom, a ma reggeli gazdasági adatok megmutatták, hogy ez rendkívül nehéz lesz" - közölte Schulz a ZDF német közszolgálati televíziónak adott interjújában. Az uniós parlament német elnöke elmondta, arra számít, hogy a kiválási tárgyalások hamarosan meg fognak kezdődni a felek között. Martin Schulz kitért a font árfolyamának meredek zuhanására is, és megjegyezte, nem szeretné, hogy az euró is hasonló gyengülést szenvedjen el. Az Európai Parlament elnöke arról is beszámolt, hogy reggel telefonon beszélt Francois Hollande francia elnökkel és hamarosan Angela Merkel német kancellárral is beszélni fog arról, hogy miként lehet megelőzni az unión végigsöprő "láncreakciót". Hozzátette, az Európai Uniónak nehéz lesz Nagy-Britannia nélkül boldogulnia, de a britek távozásával is biztosan sikerülni fog leküzdeni a kihívásokat. Mint mondta, az uniós vezetőknek "ésszerűen" végig kell gondolniuk, hogy milyen lépések következzenek, meg kell róla győződniük, hogy minden téren elvégzik a szükséges reformokat. A péntek reggeli adatok szerint a brit választók 51,9 százaléka szavazott a kilépésre, 48,1 százaléka pedig a bennmaradásra.

8.49: Szerbiát meglepték az előzetes eredmények, Belgrád a csatlakozásban látja a jövőt

Meglepték a szerb sajtót az uniós tagságról rendezett brit népszavazás előzetes eredményei, mert Szerbia évek óta európai uniós tagságra vágyik, az Egyesült Királyság viszont éppen a kilépésről döntött. Ivica Dacic szerb külügyminiszter a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) péntek reggeli híradójában csak röviden reagált az előzetes eredményekre, és közölte, a nap folyamán a szerb kormány hivatalosan is állást foglal az ügyben. A szerb diplomácia vezetője szerint a briteknek joguk van ahhoz, hogy saját sorsukról döntsenek, ők pedig úgy döntöttek, hogy nem akarnak az Európai Unió tagjai maradni. Adott esetben Szerbia lakossága is szabadon dönthet majd arról, szeretne-e csatlakozni az EU-hoz vagy sem - folytatta Ivica Dacic. Leszögezte ugyanakkor, hogy Szerbiának ebben a helyzetben saját érdekeit kell szem előtt tartania, az ország folytatni kívánja az európai integrációt, és az a célja, hogy csatlakozzon az unióhoz. A Brexit hatásai miatt Belgrádnak annak érdekében is mindent meg kell tennie, hogy megőrizze az ország gazdasági és pénzügyi stabilitását. Ivica Dacic úgy fogalmazott: azzal, hogy az Egyesült Királyság lakosságának többsége az EU-ból való kilépésre szavazott, nem veszett el az európai eszme, és az Európai Unió nem tűnik el. Szerbia 2008-ban írta alá a stabilizációs és társulási megállapodást Brüsszellel, majd 2012 márciusában elnyerte az EU-tagjelölti jogállást. A csatlakozási tárgyalások 2014 januárjában kezdődtek meg, az első tárgyalási fejezetet viszont csak sokkal később, 2015 decemberében nyitották meg. Derűlátó becslések szerint Szerbia a leghamarabb 2020-ban válhat az EU teljes jogú tagjává.

8.43: Lengyel külügyminiszter: rossz hír Európa számára a Brexit

Rossz hír a Brexit Európa számára - jelentette ki Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter péntek reggel a TV Republika lengyel konzervatív hírtelevízióban, arra reagálva, hogy a kilépés támogatói kerültek többségbe a Nagy-Britannia EU-tagságáról kiírt népszavazáson. "Ez rossz hír Európa és Lengyelország számára egyaránt" - mondta Waszczykowski, hozzátéve: az Egyesült Királyságra nézve a kilépés destabilizációt jelent. "Mindnyájan meg akarjuk őrizni az EU-t, kérdés csak az, hogy milyen formában" - hangsúlyozta a lengyel diplomácia vezetője, úgy értékelve: jelenleg két, akár több évig is elhúzódó folyamat várható: a brit távozással párhuzamosan az EU-brit kapcsolatok új formájáról folytatnak majd tárgyalásokat. Elmondta, hogy kedden Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke telefonon felhívta Beata Szydlo lengyel kormányfőt. "Előre látta a most bekövetkezett helyzetet, a brüsszeli tisztségviselők készültek erre a népszavazási eredményre, és ez valóra is vált" - mondta Waszczykowski. A külügyminiszter később a lengyel közszolgálati rádiónak is nyilatkozott, mondván: a távozási folyamat befejezéséig Lengyelország tagállamnak tekinti az Egyesült Királyságot, ragaszkodik az uniós szerződések betartásához, és odafigyel a szigeteken élő lengyelek érdekeinek biztosítására is. Arra az újságírói kérdésre, hogy az új helyzetben az EU-ban Németország válik-e Lengyelország természetes stratégiai partnerévé, Waszczykowski úgy válaszolt: gazdasági értelemben most is Berlin Varsó uniós főpartnere, ahogyan az Egyesült Királyság eddig a biztonságpolitikában volt az. Ryszard Czarnecki, a kormányzó Jog és Igazságosság párt európai parlamenti (EP) képviselője, az EP elnökhelyettese szerint Nagy-Britannia távozása "óriási veszteség" az EU számára. Czarnecki a lengyel közszolgálati rádióban nyilatkozva kijelentette: a britek távozásáról szóló döntés azt is jelenti, hogy Európa külkapcsolataiban meggyengül, és a lengyelek számára különös súllyal bír az a tény, hogy ez az Oroszországgal való viszonyra is vonatkozik. Németország szerepe az új helyzetben erősödni fog, ez "bizonyos mértékben Franciaországra is vonatkozik" - vélte az EP elnökhelyettese. Czarnecki szerint a Brexit hatással lehet az Egyesült Királyságban élő lengyel közösségre is, melynek egy része várhatóan visszatér Lengyelországba. A brit szigeteken főleg munkavállalás céljából tartózkodó lengyelek számát mintegy 850 ezerre becsülik. A Brexit "Nagy-Britannia végét jelenti, az EU számára pedig nagy változást hoz" - értékelte a TVN24 hírtelevíziónak nyilatkozva Aleksander Kwasniewski volt lengyel államfő. A brit távozás szerinte "többéves sokkot" okozhat Európában, mely "a nacionalisták és a populisták szerepének erősödésével jár". Lengyelországnak ebben a helyzetben erősítenie kell az EU-n belüli kapcsolatait, nem lenne jó, ha "alternatív csoportosulásokra, például a visegrádi országcsoportra helyezne nagy hangsúlyt" - vélte Kwasniewski, elutasítva egyúttal az EU föderalizációjára irányuló törekvéseket. Grzegorz Schetyna volt külügyminiszter, a vezető ellenzéki párt, a Polgári Platform elnöke, a Radio Zet lengyel kereskedelmi rádiónak nyilatkozva azt hangsúlyozta, hogy Európa "ne reagáljon idegesen, ne sértődjön meg Nagy-Britanniára". "Nagy távolságtartás szükséges, valamint jó ötletek arra vonatkozóan, hogyan lehet csökkenteni a brit döntésből következő veszteségeket" - értékelte. Schetyna figyelmeztetett annak veszélyére, hogy Európában a jobboldali pártok a brit út követésére törekednek majd, és szorgalmazta a lengyel-német-francia tárgyalási formátumban, az úgynevezett weimari háromszögben folytatott együttműködés szorosabbá tételét.

7.50: Manfred Weber: a kilépéspártiak győzelme jelentős károkat okoz mindkét félnek

Sajnáljuk, ugyanakkor tiszteletben tartjuk a brit szavazók döntését, amely mindazonáltal jelentős károkat fog okozni a briteknek és az uniónak is - hangsúlyozta Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportjának vezetője péntek reggel, miután egyértelművé vált, hogy a kilépés támogatói kerültek többségbe a Nagy-Britannia EU-tagságáról kiírt népszavazáson. "A kiválási tárgyalásokat két éven belül le kell zárni, Nagy-Britanniának nem lehet része különleges bánásmódban. A távozás távozást jelent" - emelte ki Twitter-üzenetében a német politikus. "Jobb és okosabb Európát szeretnénk" - közölte Manfred Weber, aki szerint kulcsfontosságú feladat lesz, hogy közelebb hozzák a lakossághoz az Európai Uniót és felvegyék a küzdelmet a nacionalizmus és a populizmus ellen. Mint írta, ez a referendum nem Európáról, hanem Nagy-Britanniáról szólt, más tagállamokban határozott többségben vannak az európai projekt támogatói. "Az erős Európa életbiztosítás a tagországok mindegyike számára" - fogalmazott. Sajnálatát fejezte ki a népszavazás eredménye miatt Gianni Pittella, az EP szociáldemokrata frakciójának vezetője is, mondván, hogy a "rémálom-forgatókönyv" vált valóra. Az olasz politikus történelmi hibának nevezte a történteket, amelyekért szerinte David Cameron brit miniszterelnök a felelős. Pittella mindemellett leszögezte, itt az ideje, hogy az uniópárti erők új lendületet adjanak az integrációs folyamatnak. Ugyancsak péntek reggel Beatrix von Storch, az euroszkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája frakció képviselője lemondásra szólította fel Martin Schulzot, az Európai Parlament és Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét. "Június 23-a történelmi nap. Megkérdezték az embereket, és ők döntöttek. Az Európai Unió kudarcot vallott politikai unióként. Junckernek és Schulznak választ kell adnia, le kell mondaniuk" - írta közleményében a képviselő. Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság vezető szóvivője néhány nappal ezelőtt újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, Jean-Claude Juncker akkor sem fog lemondani, ha a britek végül a kilépés mellett döntenek. Syed Kamall, az Európai Konzervatívok és Reformerek nevű frakció képviselője kifejtette, hibás döntés lenne, ha az Európai Unió úgy akarná megakadályozni a brit példa terjedését, hogy megbünteti Nagy-Britanniát. "Remélem higgadt és értelmes válasz születik, amely figyelembe veszi annak a szükségességét, hogy Nagy-Britannia és Európa többi része továbbra is együttműködjön a kölcsönös érdekek mentén" - mondta. "Kelletlen lakótársak helyett barátságos szomszédokká kell válnunk" - tette hozzá. Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő közölte, "a drámai eredmény ismeretében most már bátran leszögezhetjük: Cameron részéről ez a kezdeményezés egy felelőtlen, szűk látókörű, saját hatalmon maradását nemzete jövője elé helyező, öncélú kalandorság volt, amelynek nyomán végeredményben csorbul a brit kormány tekintélye Európában és csökken nemzetközi mozgástere is". Hozzátette, "ha a Brexit-drámától mégis valami pozitív európai hatást remélhetünk, az legfeljebb az lehet, hogy Cameron politikai bűne a jövőben több józanságra intheti Orbán Viktort vagy bármely olyan vezetőt, aki hasonlóképpen hajlamos lenne saját hatalmi szempontjait nemzete érdekei elé helyezve Európa-ellenes, nacionalista kalandokba taszítani országát". Péntek reggeli közleményében Ujhelyi István MSZP-s európai parlamenti képviselő a "különutas, populista megoldások" veszélyeire hívta fel a figyelmet. Mint írta, a "félelmekre és a nacionalista gőgre épített hazárdőr politika sokakat megtévesztett Nagy-Britanniában, amelynek súlyos következményei lesznek". Leszögezte, "Európai közösségünk a mai nappal válaszúthoz érkezett, a mag-országok hamarosan az unió érdemi átalakítására tesznek majd javaslatot (...) Magyarországnak pedig velük kell maradnia". A hivatalos adatok szerint a brit választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százaléka pedig a bennmaradásra.

7.43: Orbán: Brüsszelnek meg kell hallania az emberek hangját

Orbán Viktor miniszterelnök azt tartja a brit népszavazás legnagyobb tanulságának, hogy Brüsszelnek meg kell hallania az emberek hangját. A kormányfő péntek reggel azt követően nyilatkozott így a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, hogy a brit EU-tagságról tartott csütörtöki népszavazáson győzött a kilépést pártoló tábor. Orbán Viktor szerint elemezni kell, milyen ügyek voltak meghatározóak a brit EU-tagság vitájában. Úgy látja, a meghatározó erejű kérdés a bevándorlás volt. A britek keresték arra a kérdésre a választ, hogyan tudnak ellenállni a modern kori népvándorlásnak - fogalmazott. Tiszteletben kell tartani a britek döntését, mert minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy a saját sorsáról ő maga döntsön - tette világossá.

7.08: Elemzők: a tőzsdéken meredek zuhanás várható, hosszú tárgyalássorozatra kell felkészülni

A tőzsdéken meredek zuhanás várható, és hosszú tárgyalássorozatra kell felkészülni Nagy-Britannia és az Európai Unió között az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, miután a csütörtöki népszavazáson Nagy-Britannia elszakadását támogatók kerültek többségbe. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a tőzsdéken meredek zuhanás várható, a font akár kétszámjegyű gyengülést is mutathat a dollárral szemben, az euró is nyomás alá kerül. A forint a feltörekvő devizákkal együtt, de a kisebb sérülékenység miatt talán mérsékeltebb ütemben gyengülhet, így elérheti a 320-as szintet az euróval szemben. Úgy vélte, a kilépés minimálisan lassíthatja a magyar gazdasági növekedést. Uniós forrásvesztéstől egyelőre biztosan nem kell tartani, mivel azt szerződésben rögzítették, a brit befizetési kötelezettség pedig nem szűnik meg a kiválás lezárásáig, de lehet, hogy a 2014-2020-as uniós ciklus végéig sem. Utána nyilván csökken a brit befizetés, de a visszatérítés is, így kisebb forráson kevesebb országnak kell osztoznia - jegyezte meg a szakértő. Az üzleti hangulat drámai romlása miatt azonban a beruházások mind Nagy-Britanniában, mind Európában jelentősen visszaeshetnek. A szakértő felhívta a figyelmet, hogy a kiválás nem egyik napról a másikra történik, legalább kétéves folyamat, és sok a kérdőjel körülötte. Kérdéses, hogy a brit miniszterelnök beadja-e a lemondását, előre hozott választásokat írnak-e ki, ebben az esetben ki tárgyal majd az EU-val kilépésről, újra ki akarnak-e lépni a skótok, és ezt követően az északírek, ami az Egyesült Királyság felbomlásához vezethet. Kérdéses az EU stratégiája is, mivel nyilván nem szeretnék vonzóvá tenni a kilépést egy könnyű kiválással, ez viszont jelentősen tovább ronthatja a gazdasági kilátásokat. Kérdéses, hogy a kiválást követően meg tudnak-e egyezni Norvégiához vagy Svájchoz hasonló státuszról, ami viszont brit befizetést is megkövetel, amit pedig éppen el akarnak kerülni. Végül nem tisztázott az sem, hogy a londoni pénzügyi központ (City) áttelepül-e más EU tagállam területére - mondta. Ürmössy Gergely, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint hosszú tárgyalássorozat veszi kezdetét Nagy-Britannia és az Európai Unió között, ami több évig elhúzódhat. A tárgyalások kimenetele körüli bizonytalanságok miatt a beruházási aktivitás csökkenhet az euróövezetben, azonban az véleménye szerint nem kerül recesszióba. Nagy valószínűséggel az Európai Központi Bank (EKB) hamarosan a jelenleginél is magasabb fokozatba kapcsolja a "pénzpumpát", hogy a pénz- és tőkepiaci volatilitást csillapítsa és támaszt adjon a gazdasági növekedésnek. Igaz, hogy Magyarország közvetlen gazdasági és külkereskedelmi kapcsolata Nagy-Britanniával relatíve kicsi, a közvetett hatások miatt mégis sérülhet a magyar gazdaság növekedése. Az elemző szerint a legsúlyosabb esetben egy recesszió sem elképzelhetetlen, de még ekkor sem kell tartani attól, hogy Magyarország csődbe menne. Turbulens piaci környezetben a magyar állampapírhozamok valószínűleg emelkedésnek indulnának, illetve a német állampapírokhoz képest a kockázati felár is növekedne. Ha bekövetkezne az elképzelhető legrosszabb forgatókönyv, azaz a nemzetközi tőkepiaci hangulat annyira elromlana, hogy a piacok lefagynának és eltűnne a kereslet a magyar állampapírok iránt is, akkor sem kéne attól tartani, hogy a magyar állam rövidtávon ne teljesítené a kötelezettségeit, hiszen a költségvetés stabil lábakon áll, az MNB-nél vezetett számlán felhalmozott tartalék pedig jelentős, 1416 milliárd forint, a GDP több mint 4 százaléka volt május végén. Úgy vélte, a forint felülteljesítő lehet a turbulens időszakokban, azaz kisebb mértékben értékelődhet le más feltörekvő piaci devizákhoz képest köszönhetően annak, hogy kimagasló mértékű - a GDP 4,4 százaléka tavaly - a folyó fizetési mérleg többlete, illetve a külső adósság jelentősen csökkent az elmúlt években.

7.08: Szakértő: más világ lesz Brüsszelben Nagy-Britannia kilépésével

Más világ lesz az Európai Unióban Nagy-Britannia kilépésével, szűkebb, hatékonyabb döntéshozatalra lesz szükség Brüsszelben - mondta Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, intézetigazgató az MTI-nek. A szakértő kifejtette: az ország nem léphet ki azonnal az unióból, csak fokozatosan, a kilépési folyamat akár két évig is eltarthat, hiszen tisztázni kell, mire jogosult Nagy-Britannia és mire nem. Így tárgyalni kell kereskedelmi szerződésekről, Nagy-Britannia hozzáférési lehetőségéről az uniós belső piachoz, továbbá a vámtételekről a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben - sorolta. Magas István szerint ha Nagy-Britannia hajlandó kapcsolatban maradni az EU-val, Svájchoz és Norvégiához hasonló viszonyt alakíthat ki az unióval. Ezek az országok befizetnek az EU kasszájába, cserébe a hozzáférésért a közös piachoz - mutatott rá. Ugyancsak fontos kérdésnek nevezte, hogy a tőke és a munkaerő unión belüli szabad áramlása miatt mennyire lesz szigorú az EU a kilépő országgal szemben, e tekintetben azonnali intézkedésekre lehet szükség, mert kérdéses, hogy rögtön lesz-e hatása a kilépésnek vagy csak átmeneti időszak után. Az elemző az EU-ról beszélve kitért arra: biztosan átalakul a politikai döntéshozatal, ami akár ahhoz vezethet, hogy egy szűkebb mag jön létre, és a történtek még inkább arra késztethetik az uniót, hogy Nagy-Britannia nélkül sokkal ütőképesebb - bár nagymértékben tekintélyt vesztő - európai vezetés álljon fel. Biztos, hogy a kilépés után más világ lesz az Európai Bizottság és a működési mechanizmusok tekintetében, szűkebb és hatékonyabb döntéshozatali mechanizmusra lesz szükség - közölte. Meglátása szerint e tekintetben fejti ki a legnagyobb hatását a brit kilépés. Arról szólva, hogy Skócia felvetette, ha Nagy-Britannia távozik az EU-ból, Skócia kiléphet az Egyesült Királyságból (újabb függetlenségi népszavazást tarthatna), Magas István annak a véleményének adott hangot, hogy ez a téma csak kisebb feszültséget válthat ki. Sokkal lényegesebb, hogy más országokban milyen fejleményeket indíthat el a britek döntése. Mindazonáltal vélhetően nem idéz elő hasonló lépést máshol a brit népszavazás, mert a megmaradt uniós tagállamoknak szorosabbra kell zárniuk a soraikat, erőt és szervezettséget kell mutatniuk, hogy újraszerveződve megerősödhessen az unió - mondta. A szakértő arról is beszélt, hogy a voksolás után nincs visszaút, nem képzelhető el, hogy a szavazók akaratával ellentétesen Nagy-Britannia mégsem hagyja ott az uniót.

6.42: Nagy kilengések a piacokon

Komoly mozgásokat indított el a világ pénzpiacain és értéktőzsdéin annak a növekvő valószínűsége, hogy a britek elhagyják az Európai Uniót. A biztonságos menedéknek számító nemesfémek ára emelkedett és egyebek között a japán jen jegyzése meredeken nőtt, miközben a brit font és kőolaj ára csökkent, az ázsiai börzék mind komoly mínuszban álltak reggel negyed hét körül. Hajnalban a font 1,4882 dolláron indított, és ahogy a csütörtöki szavazatok összeszámlálásával nőtt az EU-ból történő kilépés valószínűsége, úgy gyengült, 6.15 órakor már csak 1,3435 dolláron jegyezték. A japán jen eközben 2013 novembere óta legmagasabb szintre erősödött a dollárral szemben. Hajnalban 99 jent is ért egy dollár, reggel negyed hétkor 100,70 jenen jegyezték az amerikai devizát. Mintegy háromnegyed órával az ázsiai tőzsdék zárása előtt valamennyi vezető térségbeli börze mínuszban állt, a tokiói tőzsde Nikkei225 indexe mutatta a legnagyobb, csaknem 8 százalékos veszteséget. Az arany ára 5,5 százalékkal (68 dollárral) 1332 dollárra erősödött, az ezüst jegyzése 2,8 százalékkal (0,5 dollárral) 17,88 dollárra emelkedett, az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 3,07 dollár (6,05 százalék) eséssel 47,84 dolláron állt.

6.08: Jelentős forintgyengülés kora reggel

Jelentősen gyengült a forint péntek kora reggelre a nemzetközi devizakereskedelemben hajnal óta azokra a nem végleges adatokra, hogy a britek többsége az EU-ból történő kilépés mellett döntött. Az euró jegyzése a kora hajnali 312,97 forintról 318,16 forintra, a dolláré 273,98 forintról 289,16 forintra, a frank árfolyama pedig 284,39 forintról 296,44 forintra változott pénteken, percekkel reggel 6 óra előtt. Az euró árfolyama is esett a dollárhoz képest: a hajnali 1,1424 dollárról 1,0915 dollárra.