Labdarúgás: három légióssal erősített a Tanárképző

Három külföldi légióssal erősített a megyehárom Homokháti csoportjában szereplő USC Tanárképző: Miskolczi József együttesének kerete két vietnámi, valamint egy tunéziai labdarúgóval bővült, közülük pedig ketten már gólt is szereztek a hétvégi, Sándorfalva II elleni mérkőzésen. A nem hétköznapi erősítésekről a Tanárképző mesterét, valamint Sofien Boudabous-t, a csapat tunéziai játékosát kérdeztük.

Idénybeli huszadik vereségét szenvedte el az USC Tanárképző a Csongrád megyei III. osztály Homokháti csoportjában: különösebb meglepetést és érdekességet az sem tartogatott magában, hogy a csoportot nyolc pont előnnyel vezető Sándorfalva SK II. simán legyőzte a sereghajtót, a 8-3-s vendégsiker ugyanakkor nem csak az gólokban dús 90 perc miatt lehet a megszokottól eltérő, igaz, a fordulóban volt egy 13-1 és egy 12-0-s végeredmény is, viszont a Tanárképző három góljából kettőt két, nemrégen leigazolt játékos szerzett: az első félidő vége előtt a vietnámi

Pham Quoc Anh

, majd az 53. percben a tunéziai

Sofien Boudabous

is betalált, igaz az ő teljesítményük is kevés volt ahhoz, hogy megállítsa a 22 meccséből 21-et győzelemmel abszolváló Sándorfalva II-t. Mellettük még egy vietnámi játékos,

Vo Hong Phuc

is debütált az együttesben. „Testnevelés-edző szakon tanulnak a Szegedi Egyetemen, majdnem fél évet vártam, mire megérkezett az igazolásuk. Jó ideje már nálunk edzenek, vártunk az engedélyekre, majd a sportorvosira, hiszen nekik nincsen TAJ-kártyájuk. Amint rendben volt minden, rögtön játszottak is” – tért ki az új erősítésekre

Miskolczi József

, az USC Tanárképző vezetőedzője. Az új fiúkról kapcsolatban Miskolci József kifejtette, kispályán egészen jól mozogtak, ugyanakkor a nagypályás futball más mozgást igényel esetükben is. „Még gyűjtöm az információkat róluk, az látszik, hogy alapvetően nem nagypályás futballistákról beszélünk, hiszen a két vietnámi játékos nem volt leigazolva hazájában. Nem akarok hamar ítéletet mondani róluk, az látszik, hogy az egyiküknek egészen jó cselező készsége van, de ugye ez csapatjáték. Az azonban továbbra is nehezíti a dolgunkat, hogy jóformán ahányszor kapura lőnek ellenünk, annyi gólt kapunk, továbbra is keresünk egy kapust. Hétvégén is lőttünk három gólt, méghozzá a tabella első helyén álló csapatnak, de nem mentünk vele sokra. A másik gondom, hogy sok sérülés is sújt bennünket, az Etelka sori műfüves pályán játsszuk a hazai meccseinket, ehhez pedig nincsenek hozzászokva a játékosaim, az élő fű elnyeli a lábakat, ez pedig visszadobja. Azt mondták, hogy a Kisstadiont azért nem kaphatjuk meg, mert felújítják, közben nem csináltak rajta semmit sem. Jobb volt ott játszani minden szempontból. Arra viszont büszke vagyok, hogy egyetemi csapat lettünk idén is, hiszen egyetemisták alkotják a csapatomat” – tért ki a Tanárképző sorsát idén megnehezítő tényezőkre Miskolci József. A három új légiós közül Sofien Boudabous már a Csongrád II ellen 3-1-re elvesztett bajnokin a kispadon ült, azonban a debütálására várni kellett: a Sándorfalva II elleni meccsen azonban már a kezdő sípszókor a pályán volt, amit góllal hálált meg, miképp betalált Pham Quoc Anh is. „Mindketten elöl játszottak a meccsen. Vo, a másik vietnámi játékos is remek srác, csak kicsit gyenge fizikailag, szednie kell a lábait, mert könnyen felborítják. Nagyon sok testnevelő van az egyetemen, kijöttek az edzéseinkre, és végül leigazoltuk őket. Kíváncsi vagyok, hogy mire lesznek majd képesek a meccseken, mert bár míg nem volt meg az igazolásuk, akkor is mondtam neki, hogy legalább nézzék meg a csapatot, de egyszer sem jöttek el velünk” – fogalmazott portálunknak Miskolczi József. A Tanárképző rutinos mestere kitért rá: korábban hiába volt sok igazolása, régen volt már arra példa, mint ami a hétvégén történt vele, hogy öt cserét is nevezhetett volna egy meccsre – az idén ugyanakkor kétszer arra is volt példa, hogy heten is bevetésre vártak a Tanárképzőben a kezdőcsapat tagjai mellett.

Gyorsabb és keményebb a foci Tunéziában

A 21 éves Sofien Boudabous az SZTE testnevelő-edző szakán tanul, amelyet idén kezdett el. Korábban hazájában, Tunéziában, a Club Africain csapatában is focizott mintegy öt éven keresztül, a Tanárképzőben szélső támadóként kapott szerepet. Barátaival, a két vietnámi hallgatóval közösen döntött úgy, hogy csapatot keres magának Szegeden, és végül a Tanárképzőhöz szerződtek. Tavaly a Balassi Intézetben tanult Budapesten. „Kilenc hónapig tanultam a magyar nyelvet Budapesten. Úgy érzem, nem nehéz az iskola Szegeden, sokat kell persze tanulnom, de a délutánjaim általában szabadok, így belefér a foci” – mondta el a Tanárképző tunéziai játékosa. Sofien Boudabous nővérén keresztül került Magyarországra, lánytestvére a szegedi orvosi karon tanul, ő pedig egy ösztöndíjon keresztül kapott lehetőséget arra, hogy itt folytathassa tanulmányait. A szegedi egyetem elvégzését követően később Tunéziában, vagy Franciaországban szeretne élni. „Szerintem az emberek barátságosabbak Tunéziában, mint itt. Az a tapasztalatom ugyanakkor, hogy otthon erősebb az egyetem, ott is tanultam testnevelést, de ott keményebb volt az oktatás, azzal, hogy eljöttem, elvesztettem két évet, hiszen meg kellett tanulnom magyarul, hogy tudjak iskolába járni, hiszen ezt a szakot nem lehet angol nyelven végezni” – tette hozzá Sofien Boudabous.

„Nehéz nálunk futballozni, a képességnek döntő szerepe van. Ha tudsz futballozni, és jó vagy, akkor jöhetsz, ha viszont nem, akkor elküldenek a klubtól. A csapatomban látom, hogy valaki nem annyira tehetséges, viszont játszhat, nálunk ilyen nincs. Ebben persze szerepe lehet annak is, hogy ott kapunk a játékért pénzt is, míg itt nem. Tunéziában nagy szerepe van a pénznek a labdarúgásban, ugyanakkor azt látom, hogy gyorsabb és agresszívabb is a játék otthon, mint itt, Magyarországon. A pályaviszonyok ugyanakkor hasonlóak, a fővárosban vannak nagyon jó pályák, de a kisebb városokban már ez nem mindig jellemző” – mondta el a magyar és a tunéziai futball összehasonlításáról a Tanárképző labdarúgója. Ahogy arra Sofien Boudabous kitért, hazája válogatottja véleménye szerint esélyes lehet arra, hogy kijusson a következő, 2017-ben esedékes Afrika Kupára, a jelenleg a lengyel

Henryk Kasperczak

által irányított válogatott csoportjában második helyen áll Libéria mögött négy fordulót követően, ami még kijutást is érhet, hiszen a két legjobb csoportmásodik a csoportok győztesei jutnak ki a Gabonban esedékes tornára – jelenleg még pont a második legjobb csoportmásodik Tunézia, köszönhetően plusz hetes gólkülönbségének. Az Afrika Kupán egyébként legutóbb 2015-ben, Egyenlítői-Guineában járt Tunézia: akkor a negyeddöntőben (ahogy ezt Sofien többször is kiemelte beszélgetésünk során) hathatós bírói segítséggel esett ki Tunézia, mivel a kilencvenedik percben egy véleményes büntetőt fújt be a játékvezető a házigazda Egyenlítői-Guineának, akik végül 2-1-re meg is nyerték a meccset. A mauritius-i

Rajindraparsad Seechumot

, a meccs játékvezetőjét, akit kevés választott el attól, hogy megverjék a meccs után, egyébként

fél évre eltiltották

a játékvezetéstől a találkozót követően, amelyen végül 41-12 volt a faultarány a végére: Tunézia ellen. Érdemes a Nemzeti Sport

összefoglalóját

is elolvasni a meccsről. http://www.youtube.com/watch?v=We_8W7FZhI0