Hétfői programajánló: Költészet Napja

József Attila születésének 111. évfordulójának jegyében telik a hétfői nap Szegeden, az SZTE, a Jósika Pince és a Millenniumi Kávéház is megemlékezik a költőről.

Az Egyetemi Tavasz nyitó napján közös verselést szervez az SZTE Kulturális Iroda. "József Attila idén lenne 111 éves; születésnapján, a Költészet Napján úgy idézzük meg egyetemünk egykori diákját, hogy délután 1 órától hajnali 1 óráig folyamatosan olvassuk verseit. Óránként váltják egymást különböző egyetemi és városi szervezetek, csapatok, közösségek. Minden órának van „versőre”, aki óvja, vigyáz­za, szervezi a verselés folyamatosságát. Bárki bekapcsolódhat egy-egy vers erejéig." Részletes program

. Modern hősök és példaképek címmel Bene Zoltán író mesél mítoszokról, történelemről, a modern társadalom példaképeiről és a régi korok hőseiről a

Somogyi-könyvtár Móra utcai fiókkönyvtárában

(Móra u. 21.) A program 16 órakor kezdődik. „Korunk társadalomtudósai szerint a modern, nyitott társadalomban nincsenek hősök és nincs is rájuk szükség. De vajon a régi korok hősei élnek-e még a mai köztudatban? Egyáltalán: szükség van-e rájuk? Kellenek-e példaképek, s lehetnek-e a mai ember példaképei régi korok hősei? Bene Zoltán számos novellájában, több regényében foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, miközben igyekszik élővé tenni egy magyar s egyben európai mitológiát, különös tekintettel a szegedi mítoszokra” – olvasható a rendezvény ajánlójában. Az MTA SZAB Fotóművészeti Munkabizottsága kiállítása várja az érdeklődőket az

SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban (TIK)

17 órától. A kiállított képek az MTA SZAB Fotóművészeti Munkabizottsága tagjainak munkái, az elmúlt esztendő legsikerültebb anyagaiból. A kiállítást megnyitja: Fülöp Ferenc akadémikus, az MTA SZAB elnöke. Kiállítók: B. Nagy Balázs, Csákány Lóránt, Dobóczky Zsolt, Dusha Béla, Farkas Attila, Gyenes Kálmán †, Gyeviki János, Kis Lajos, Lévai Krisztián, Nagy István, Német Gabriella, Török Erika, Varsányi András, Vári Dénes. Megtekinthető április 16-ig, hétköznapokon 08.00-20.00, szombaton 08.00-16.00 óráig. A XIII. Egyetemi Tavasz és az Egyetemi Fotópályázat anyagából válogatott kiállítást nyitja meg Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora az

SZTE Rektori Hivatalában

18 órától. Közreműködik: Borbás Johanna (fuvola). A kiállítás megtekinthető április 29-ig, munkanapokon 08.00-18.00 óráig. Kötetlenül emlékeznek József Attilára a

Jósika Pincében

19 órától. "Emlékezzünk klasszikus költőinkre egy pohár bor vagy sör mellett. Hozd el kedvenc versedet, mond el vagy olvasd fel. Beszélgessünk róluk, emlékezzünk meg életükről. Különösen a szegedi, Szegedhez kötődő költőkre: Juhász Gyulára, Babits Mihályra, József Attilára, Radnóti Miklósra, Petri Csatlós Ferencre." Az est házigazdája, moderátora Németh János versmondó. "Kopogtatás nélkül" címmel szervez kortárs drámabemutatót az Okuláré Projekt a

Millenniumi Kávéházban

19 órától. "Tizedik fordulójához érkezett a városokon és országhatárokon átívelő kortárs dráma ősbemutató sorozat, az Okuláré! Ennek a kerek fordulónak a megünneplését összekapcsoltuk egy neves eseménnyel, méghozzá április 11-ével, a Költészet Napjával. József Attila születésnapját megünneplendő a mostani eseményre drámaírók helyett KÖLTŐKET kértünk fel. Olyat is, akik már írt ebben a műnemben és olyat is, aki még nem. Költőink az ismert József Attila vers, a Kopogtatás nélkül inspirációjára írnak 15 perces egyfelvonásosokat. A feladat szerint reagálhatnak az adott szókapcsolatra, a versre vagy a teljes József Attila-i életműre." Részletek

. Az

SZTE Herman Ottó Kollégiumban

Kakuszi Péter intézetvezető főiskolai tanár (SZTE JGYPK) "A polgár Márai" címmel tart előadást 20 órától.

Folyamatos kiállítások, programok:

A londoni Globe Színház kicsinyített mása, a Hamlet, Othello 19. századi magyar fordításai mellett a Romeo szerepét Szegeden alakító Lugosi Béla fényképe is látható a

Somogyi-könyvtár

Shakespeare-emlékkiállításán, amelyet az „avoni hattyú” halálának 400. évfordulója alkalmából rendeztek. Az Angliában a nemzet dalnokaként („Bard of Avon”, „The Bard”) tisztelt drámaíró, költő és színész életművét a bibliotéka régi, angol, német Shakespeare-kiadásai, első magyar nyelvű fordításai, századfordulós, színes nyomatokkal gazdagított díszkiadásai, valamint műveinek 20. századi illusztrációi révén mutatják be. Igazi kuriózum a Szegedi Nemzeti Színház 1910-es „Romeo és Julia” előadásának plakátja, amelyen a férfi főszerep megformálójaként Lugosi Béla neve (a későbbi Drakula) neve olvasható, fényképe pedig az ugyancsak szegedi Színházi Ujság címoldaláról néz ránk. A Szegedi Egyetemi Színjátszó Társaság legendás „szegedi Hamletjének” rendezője, a tragikus sorsú ifj. Horváth István Örök színház című kötetét ugyancsak láthatják az érdeklődők. A könyvtár földszinti kiállítóterének üvegfalán Shakespeare műveinek illusztrációban gyönyörködhet a közönség. Kass János, Gyulai Líviusz, Borsos Miklós, Reich Károly, Würtz Ádám mellett kevésbé ismert, ám jelentős művészek munkái egészítik ki a válogatást. A tárlat plakátján a kortárs drámaíró Ben Johnson elismerő sorai olvashatók: „Nem kőbe vésve él tovább neved: / azért élsz, mert olvassák könyvedet.” A Somogyi-könyvtár Shakespeare-emlékkiállítása május 4-ig tekinthető meg. Különleges anyagokból és technikával készült ékszerekből rendeznek bemutatót a

Somogyi-könyvtár

első emeleti folyóirat-olvasótermében. Szabó Nóra „NOSZA” kézműves ékszerek című kiállításán különféle anyagok újrahasznosításával, dróthajlításos technikával és pirográffal készült ékszereket is láthat a közönség. A kiállítás megtekinthető április 11-ig tekinthető meg. Müller Miklós (Nicolás Muller) fotóművész szegedi témájú alkotásaiból rendeznek kiállítást a

Somogyi-könyvtárban

. „Az 1913-ban Orosházán született Müller Miklós 1931 őszén iratkozott be a szegedi egyetem állam- és jogtudományi karára. Ekkoriban született meg benne a tudatos fotózás igénye. Megismerkedett a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tagjaival, Radnóti Miklóssal, Ortutay Gyulával, Baróti Dezsővel, Tolnay Gáborral, Buday Györggyel. A harmincas évek közepén születtek meg első művészi értékű szociofotói. 1938-ban a háborús légkör, illetve az antiszemitizmus terjedése miatt külföldre utazott. Párizsban egy évet töltött, majd egy riport kapcsán Spanyolországba utazott volna, de csak Portugáliáig jutott el. Innen a marokkói Tangerbe utazott, ezután végleg elszakadt szülőföldjétől. 1947 nyarán barátja, Fernando Vela meghívta Llanesbe, a spanyol tengerpartra. Családjával végleg itt telepedett le, és 2000-ben itt is hunyt el. 1998 március 15-én a 85 éves művész munkássága elismeréséül a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjét kapta.” – írja a

. A kiállítás ajánlója kiemeli, hogy Müller Miklósnak az első Szegedi Szabadtéri Játékokról készült felvételei művelődéstörténeti szempontból is jelentősek. A tárlat 21 Müller-fotó mellett az idős alkotóról, és spanyolországi otthonáról készült felvételeket is fölvonultat. A fényképgyűjteményt könyvek egészítik ki: olyan köteteket mutatnak be, amelyeket szerzőik (köztük Radnóti Miklós) a fotóművész számára dedikáltak. A kiállítás április 11-ig tekinthető meg.

Indiában élt, magyar származású festőművésznők alkotásaiból nyílt kiállítás a

Móra-múzeumban

: az anya, Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet olyan indiai történelmi szereplőket is megfestettek, mint Mahatma Gandhit, India kultikus politikusát és szellemi vezetőjét. 1930-ban költözött Indiába a nagykanizsai Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet képzőművész egy látomás hatására. A két nő egész további életét Indiában töltötte: megismerkedtek Mahatma Gandhival, az indiai függetlenségi harc vezetőjével, akiről később portrét is festettek. A lány Indira Gandhi, India miniszterelnöknőjének közeli barátja lett, akit 1984-ben tragikus körülmények között saját testőrei gyilkoltak meg. A szegedi múzeumban a két festőművésznő alkotásait ismerhetik meg most az érdeklődők: a közel negyven festményen csendéletek, tájképek, a buddhizmussal kapcsolatos látomások elevenednek meg. Emellett bemutatják a nagy indiai közéleti személyiségekről, politikusokról készült portréikat, valamint a festőnők használati tárgyait, ékszereit és buddhizmussal kapcsolatos emlékeit is.

Tapintható kiállítást tekinthet meg a közönség a

Móra Ferenc Múzeumba

n: az Ujj-É című tárlaton érméket foghat kézbe, tapogathat meg bárki a Kultúrpalotában. Egy újszerű kezdeményezés kapcsán jött létre az a tapintható érem-kiállítás, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeumban mutatnak most be. A közel száz alkotást tartalmazó tárlaton bárki megfoghatja az érméket, sőt! A kiállítás kifejezett célja, hogy a tapintható érmék segítségével közelebb hozza a tárgyakat a látogatókhoz. A tárlaton tizenhét kortárs éremművész alkotásait mutatják be, melyek mindegyike izgalmat rejt magában tapintás szempontjából. Az érméket különleges biztonsági szalaggal látják el, valamint biztonsági kapukkal őrzik, így garantálva épségüket. A technológiai megoldás révén a kiállítás helyszínén a látogató szabadon mozoghat az éremmel, elveheti a teljesen nyitott tárolóból, leülhet, összehasonlíthatja más darabokkal, azaz: „ismerkedhet” vele. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.