Egy átlag európai hatszor annyi halat fogyaszt, mint mi – felmerült a halhús áfájának csökkentése

Pedig Szegeden és Magyarországon komoly múltja van a halételek fogyasztásának, népszerűsítésüket több kampány segíti. Az Algyői Halászcsárda vezetője a célért minőségi alapanyagok és jó halászlé segítségével küzd. A szakminiszter fontosnak tartaná a halhús áfájának csökkentését, erről a halászcsárda-tulajdonos és Szeged parlamenti képviselője is úgy gondolja, fontos lépés lenne ahhoz, hogy árban is visszanyerje versenyképességét a hazánkban tenyésztett hal.

„A magyar halfogyasztás az európai átlag egyhatoda, ezért szükséges népszerűsíteni, jelenleg is folyik egy ezt megcélzó kampány” – mondta

B. Nagy László

országgyűlési képviselő, Csongrád megye fejlesztési biztosa, aki maga is szívesen horgászik, habár hozzátette, idén eddig egyszer jutott ideje erre. A magyarok átlagosan évi három-öt kilogramm halat esznek, miközben az egész földrészt tekintve a polgárok fejenként 18 kilogrammot fogyasztanak el. A 2014-ben elindított

Kapj rá!

kampány is ezt a célt szolgálja. A a Felelős Gasztrohős Alapítvány most ezekben a hetekben a Szimpla Kerttel szintén azt

szeretné elérni

, hogy a hazai halakat fogyasszák az emberek, s ne a túlhalászott tengerieket. Az akcióhoz csatlakozóktól többek között azt kérik, hogy #halathon hastaggel fotózzák le az általuk fogyasztott halételeket. „Nagyon jó lenne, ha hetente egyszer vagy akár kétszer is hal lenne a tányéron, ez nagyon fontos a humán táplálkozás miatt is” – a politikus szerint elsősorban az arányosság és a rendszeresség a fontos e tekintetben.

„Maga a szegedi régió predesztinálja arra az embereket, hogy halat egyenek, mert aki idejön, s szereti az ebből készült ételeket, halászlé nélkül el nem megy” –

Barta László

, az Algyői Halászcsárda vezetője szintén szívügyének tekinti a halfogyasztás népszerűsítését. S hogyan tehetnek ezért? „Jó halászlét adunk, minőségi alapanyagokból készült ételeket szolgálunk fel” – osztotta meg a siker receptjét. „A csárdába elhozott gyerekeket is mindig arra biztatom, hogy legalább kóstolják meg a halászlét, mert ha nem teszik meg, tíz év múlva éhen halok” – emiatt szerencsére nem kell aggódnia Barta Lászlónak, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, aki egykor fiatalként járt a csárdába, most már szülőként hozza el csemetéjét. Tavaly az egyik nemzetközi cég reklámjában bemutatta, hogy akár halászlékockával is csinálnak tökéletes bajai és szegedi halászlevelet, az ügyből botrány lett, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára,

Zsigó Róbert

, aki egyben Baja korábbi polgármestere, levélben kérte a vállalatot a videó terjesztésének megszüntetésére. Ezzel kapcsolatban Barta László azt mondta, hogy a mostani trendek a természetes alapanyagok irányába fordulnak, ma már gasztronómiai körökben a vegeta szitokszónak számít. „Én huszonnégy éve vagyok az Algyői Halászcsárdában, de soha nem engedtem be az üzletbe halászlékockát. Ha van alapanyagunk, akkor ezek a kényelmi termékek fölöslegesek” – osztotta meg álláspontját.

Fazekas Sándor

vidékfejlesztési miniszter múlthéten, a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. pénteki évértékelő rendezvényén elmondta, más termékekhez hasonlóan a halhús áfáját is célszerű lenne 5 százalékra csökkenteni, hogy a hal ne legyen aránytalanul drága a sertés-és a baromfihúshoz képest. Az MTI tudósítása szerint a kormány már foglalkozik a kezdeményezéssel, de B. Nagy László konkrét előterjesztést még nem látott. „Mindenféleképpen fogyasztás ösztönző lenne” – vélekedett a javaslatról a halászcsárda vezetője. Egyetért ezzel B. Nagy László is, úgy látja, jelenleg nem versenyképes a halár, ami a tavi haltenyésztők fejlődését is gátolja. Fontosnak tartja az ágazat kifehéredését, hogy a magyar hal versenyképes legyen az importáruval. Barta László azonban nemcsak a hal áfa-kulcsát látja problémának, egykor Szegeden 10-12 helyen lehetett halat vásárolni, ma viszont csak néhány nagyobb hipermarketben és a Mars téren tudják beszerezni az élőt, vagy a feldolgozottat. „Jó lenne, ha most is több helyen lehetne vásárolni halat, ami persze nem egyszerű kérdés, hiszen a vállalkozónak meg kell élnie belőle” – fogalmazott a csárda vezetője.