Egyház

Hencz Péter: Jézus Krisztus keresztre feszítése és testi halála - Orvosi elemzés

Hencz Péter: Jézus Krisztus keresztre feszítése és testi halála - Orvosi elemzés

2016. március 25., péntek
Hencz Péter: Jézus Krisztus keresztre feszítése és testi halála - Orvosi elemzés
Hencz_Peter

Jézus Krisztus élete és tanítása alapozta meg a keresztény vallást és jelentős mértékben hatott az emberiség történetére. A betegek iránti könyörületessége nagy hatással volt a modern orvostudomány fejlődésére. A Biblia, a korabeli keresztény, zsidó és latin történelmi források alapján, felhasználva az orvostudomány legújabb eredményeit (az egyik legnagyobb példányszámú amerikai orvosi tudományos folyóirat, a Journal of American Medical Association 1986. márc. 21. száma), ma már pontosan reprodukálható életének - megkínzásának, keresztre feszítésének és testi halálának – utolsó órái.

A nagycsütörtöki hagyományos ünnepi vacsorát követően Jézus a tanítványaival a Gecsemáni kertbe, az Olajfák hegyére ment, ahol vért izzadott. Ez az orvosi irodalomban hemohidrózis néven ismert jelenség, oka a rendkívüli lelki megrázkódtatás okozta izzadságmirigyekbe történő bevérzés. Tekintettel a hideg áprilisi éjszakára az izzadásos vérvesztés és testének lehűlése hidegrázást okozott. Az éjszakai többszöri tárgyalások eredményeképpen halálra ítélték. A római kivégzések törvényes bevezetése a korbácsolás volt, melynek eszköze a rövid nyelű korbács volt, mely nyélből, bőrszíjakból és a végükre kötött vasgolyókból, birkacsontokból állt. A római törvények az ütések számát nem korlátozták. A korbácsolás célja az elítélt megkínzása, megalázása és a halál előkészítése volt. Jézust lemeztelenítve arccal egy oszlophoz kötötték úgy, hogy kitárt karjai az oszlopot átöleljék. Orvosi szempontból a korbácsolás a vázizomzat igen fájdalmas zúzódását (crush), vérvesztéses sokkot okozott. Jézust a források szerint súlyosan megkorbácsolták, állapota már akkor igen kritikus volt. A gúny céljából bíborba öltöztetés, majd a palást letépése további fájdalmakat és vérveszteséget okozott. A keresztre feszítést valószínűleg a perzsák alkalmazták először és

Nagy Sándor

közvetítésével juthatott a rómaiakhoz. Egyike volt a legmegalázóbb kivégzési módoknak, amely maximális fájdalommal és szenvedéssel lassú haldoklást okozott, 3 – 4 órától 3 – 4 napig tartva. Az egész kereszt súlya mintegy 150 kg lehetett, vízszintes szára kb. 50 kg. Így Krisztust – a művészi ábrázolásokkal ellentétben – „csak” a vízszintes szár vitelére kötelezhették a korbácsolás helyétől a kivégzés helyéig (via crucis). Krisztus ekkor már olyan rossz állapotban volt, hogy a vállain átvetett gerendát nem bírta, többször földre rogyott,

Cyrenei Simon

segített neki. A kivégzés helyén, a Golgotán az elítélt fájdalomcsillapítás céljából, borból és epéből készült italt kapott, melyet Jézus elutasított. Ezután a földre teperték és kiterjesztett karját a keresztgerendához szögezték 13 – 18 cm hosszú és 1 cm vastagságú szögekkel. A szögek a csuklókon keresztül hatoltak át (nem a tenyerén, ahogy azt a művészek ábrázolták) többszörös idegsérüléseket okozva. Krisztust a keresztgerendával függőleges cölöpre, a magasba emelték, és lábait térdben megroggyantva a lábközépcsontokon keresztül a cölöphöz szögezték. Feje fölé helyezett táblára héberül, latinul és görögül írás került: Názáreti Jézus, a zsidók királya. A kereszten függő áldozat mellkasa a mélyponton belégzési helyzetbe kényszerült. A kilégzéshez karjait könyökben meghajlítva és lábait térdben kiegyenesítve fel kellett emelkednie, miközben megostorozott háta a gerendát súrolta. Így minden légvétel a rendkívüli fájdalmát tovább fokozta. A halál végső oka a sokk volt. A haldokló Jézus a kereszten megbocsájtott ellenségeinek: „Atyám, bocsáss meg nekik, hisz nem tudják, mit tesznek.” (Lk 23, 34). Jézus hirtelen halálának oka fatális szívritmuszavar lehetett, mely előtt hangosan felkiáltott: „Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet.” (Lk 23, 46). Ekkor nagypéntek délután 3 óra lehetett. Feltámadásának időpontja vasárnap hajnali 6 órára tehető.

Hencz Péter

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.