Enyhítették a társát megölő szegedi hajléktalan büntetését

Megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla Hegedűs István vezette büntetőtanácsa a halált okozó testi sértés miatt B. Károly ellen indított büntetőügyben az I. fokon eljáró Szegedi Törvényszék ítéletét. A vádlott cselekményét az ítélőtábla halált okozó testi sértés bűntette helyett súlyos testi sértés büntette kísérletének minősítette, a vádlott büntetését pedig 5 év fegyházról és 5 év közügyektől eltiltásról 2 év 10 hónap fegyházra és 3 év közügyektől eltiltásra enyhítette.

Az ítélet indoklásakor elhangzott: a vádlott bűnössége egyértelmű, ugyanakkor felelőssége csak a súlyos testi sértés kísérletében állapítható meg. Ugyanis a vádlott a sértett meglökéskor súlyos testi sértés okozásával számolhatott, de nem számíthatott arra az extrém, nem hétköznapi helyzetre, hogy a töltésről a sértett után gurulva, annak testére rázuhanva olyan sérülést okoz, amely végül a sértett halálához vezet. Erre még a gondatlansága sem terjedt ki, ezért döntött az ítélőtábla a minősítés megváltoztatásáról. A minősítés változásával függ össze, hogy a vádlott az enyhébb súlyú bűncselekmény miatt jóval kisebb büntetést kapott. Az ítélet jogerős, ellene fellebbezésnek nincs helye.

A bűncselekményről

A korábban hatszor büntetett vádlott legutolsó szabadságvesztés büntetéséből 2013 áprilisában szabadult, majd ezt követően Szegeden élt hajléktalanként. Megismerkedett

G. István

sértettel, aki már több éve hajléktalan, és ezen életvitele miatt rossz egészségi állapotban volt. Nagyon lesoványodott, testsúlya 53 kiló volt, míg a vádlotté 100 kiló körül mozgott. A két férfi megismerkedésük után hajléktalanként járta Szeged utcáit, és eközben napi rendszerességgel, közösen, változó mennyiségű alkoholt fogyasztottak. 2013. május 19-én a vádlott és a sértett együtt töltötte a napot. Ennek során a Torontál téren a délelőtti óráktól pontosan nem megállapítható mennyiségű szeszes italt fogyasztottak, amelytől mind a ketten alkoholos befolyásoltság állapotába kerültek. Az egész napos italozás után úgy döntöttek, hogy az éjszakát a Tisza árterében lévő zöld területen töltik. Este 20.45 körül elindultak az ártér irányába, majd a töltés tetején – az eljárás során ismeretlenül maradt okból – szóváltás alakult ki közöttük. Ennek során a jelentős erőfölényben lévő vádlott megütötte a sértett arcát, aki megtántorodott, de nem esett el. Ekkor a sértett 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Ezt követően kölcsönösen lökdösni kezdték egymást, és a vádlott a sértettet egy határozott mozdulattal lelökte a több méter magas, meredek töltésoldalról. A sértett a bántalmazás következtében a töltésen legurult, míg a vádlott a saját lendületétől és ittasságából fakadóan az egyensúlyát elveszítette, és a sértettel együtt leesett a töltésoldalról. A vádlott a legurulás után a töltés alján teljes testsúlyával a hátán fekvő sértett mellkasára esett. A vádlott ezután felkelt a sértett mellkasáról, és pár méterre a sértettől lefeküdt. Eközben a sértett mozdulatlanul maradt a hátán. Nem sokkal később elkezdett esni az eső, ami miatt a vádlott a továbbra is mozdulatlanul fekvő sértettet otthagyta és elgyalogolt a közelben lévő buszmegállóba. A sértett a vádlott magatartása következtében kétoldali bordatöréseket is elszenvedett, amely miatt légzési elégtelenség lépett fel nála, és ennek következményeként elhalálozott. A sértett a bordatörések után nem vált eszméletlenné, a légzési elégtelenség nála fokozatosan alakult ki, így az időben – a sérülés keletkezése után 1-2 órán belül – történő orvosi ellátása a halálos következményt reális eséllyel elháríthatta volna. Miután a vádlott a sértettet a töltés oldalán otthagyta, az arra járó horgászok 23.30 körül fedezték fel a mozdulatlan férfit, majd a Vakok Intézetében dolgozóktól kértek segítséget. Ők értesítették a rendőrséget, akik mentőt küldtek a helyszínre, azonban a mentőszolgálat dolgozói már csak a halál beálltát tudták megállapítani.