Balog: Át kell gondolni a vegyes fenntartási rendszert (FRISSÍTVE)

A közoktatást helyzetéről tartott vitanapot a szocialisták kezdeményezésére az Országgyűlés kedden délután. Az emberi erőforrások minisztere a többi között azt vetette fel: jó-e, ha az iskolák működtetése az önkormányzaté, fenntartása pedig az államé.

Balog Zoltán

kedden a parlamentben a szocialisták által a közoktatás helyzetéről kezdeményezett parlamenti vitanapon közölte, változtatni kell a pedagógusok túlbürokratizált minősítési rendszerén, de annak lényegét nem szabad feladni. Beszélt arról is, hogy meg kell vitatni, jó-e a vegyes rendszer, vagyis hogy az iskolák működtetése az önkormányzatoké, a fenntartás pedig az államé. Jelezte, hogy az iskolák 17 százaléka van kizárólagos állami fenntartásban és működtetésben. A köznevelési rendszer fenntartásának sem minőségi, sem finanszírozási szempontból nem volt egyértelmű felelőse 2010-ben, az önkormányzati rendszer az összeomlás előtt állt - magyarázta az emberi erőforrások minisztere az iskolák fenntartásának állami kézbe adását. Balog Zoltán kijelentette: semmiféle megbízható adat nem létezett 2010-ben sem a tanárok számáról, sem arról, mennyibe kerül Magyarország számára az oktatás fenntartása. Ekkor alakult ki konszenzus arról, hogy az állam fenntartó szerepét erősíteni kell - hangsúlyozta a miniszter.

Fidesz: elkerülhetetlen volt az átalakítás

Pósán László

, a Fidesz vezérszónoka elkerülhetetlennek nevezte az oktatási rendszer átalakítását 2010-et követően, az értékelése szerint romokban hevert. A lépés céljaként azt jelölte meg, hogy a gyermekek versenyképes tudást szerezzenek, a pedagógusok pedig nagyobb megbecsülést kapjanak. Az MSZP-SZDSZ-kormány elhibázott lépései közé sorolta a szöveges értékelés bevezetését, az óraszámok ellenszolgáltatás nélküli megemelését, illetve azt, hogy a bolognai rendszer miatt 40 százalékkal kevesebben szereznek diplomát. A kormánypárti politikus a pedagógus életpályamodellt és a béremelést üdvözölve az első kézzel fogható eredménynek tartotta, hogy a tanári pályára jelentkezők száma 50 százalékkal emelkedett a 2014-15-ös tanévben, a pálya csúcsán pedig a félmillió forintot is elérheti egy egyetemi végzettségű tanár fizetése. Kitért arra, hogy a bérek reálértéke is magasabb, amit a rezsicsökkentéssel, a családi adókedvezményekkel, a személyi jövedelemadó és az áfa csökkentésével indokolt. Pósán László több gyakorlati példát hozott debreceni intézményvezetőktől, akik a béremelést és a munkafolyamatok átalakítását is méltatták.

MSZP: rendszerváltás kell az oktatásban

Tóbiás József

, az MSZP egyik vezérszónoka egy oktatási rendszerváltás igényét fogalmazta meg, szerinte a kormány ágazati kérdésként tekint rá, miközben Magyarország jövőjéről van szó. Értékelése szerint a családi háttér ma is meghatározza a gyerekek sorsát, az iskola pedig nem csökkenti, hanem konzerválja a társadalmi különbségeket. Az ellenzéki politikus a gimnáziumi és felsőoktatási férőhelyek csökkentésével magyarázta az elvándorlást is és alulfejlettnek minősítette a szakképzési rendszert. Bírálta azt is, hogy rekord alacsony azok száma, akik egy idegen nyelvet beszélnek.

Hiller István

, az MSZP másik vezérszónoka az intézményközpontú oktatás helyett a gyermekközpontú rendszer mellett foglalt állást, s azt mondta: amíg van Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) nincs rendszerszintű változás. Ismét a szervezet megszüntetését sürgette és azt javasolta, hogy az önkormányzatok lehessenek a fenntartók. A szocialista politikus azt kérte, hogy állítsák vissza a tankötelezettség korhatárát 18 évre és alkossanak új közoktatási törvényt.

KDNP: az ellenzék politikai vitákat akar, köznevelési szlogenekkel

Rétvári Bence

, a KDNP vezérszónoka szerint az, hogy az MSZP-s Tóbiás József és a jobbikos Gyöngyösi Márton is közösen vett részt a vitanap kezdeményezésében, azt jelzi, hogy a vita nem a gyerekekről szól, hanem arról, hogy az ellenzék a politika terepévé akarja tenni az oktatást. Kifejtette: jól látható, hogy pártkötődéssel rendelkező szereplők - képviselők, jelöltek, pártszervezők - bukkannak fel minden tüntetésen, legyen szó Veszprémről, Szombathelyről, Pécsről, Szegedről vagy Hajdúszoboszlóról. Számukra a kormány elleni tiltakozás a legfontosabb, nem az oktatás helyzete - összegezte véleményét a kormánypárti politikus, aki azt is bírálta, hogy tanulmányok írásával korábban száz millió forintokat kereső emberek független szakértőként próbálnak feltűnni. Rétvári Bence szóvá tette azt is, hogy a szocialista kormányok csak a 13. havi bér eltörlésével 17 milliárd forintot vettek ki a pedagógusok zsebéből, összességében pedig több 100 milliárd forintot vontak ki az ágazatból. Ezt a jelenlegi kormány visszapótolja ezt és még több forrást von be - tette hozzá. Felvetette azt is, hogy az MSZP továbbra is a tandíj bevezetésének pártján áll-e, és felidézte: a szocialisták kormányzása alatt 381 iskolát zártak be és 17 ezer tanárt bocsátottak el.

Jobbik: az oktatás az egészségügy mellett a legfontosabb ágazat

Vona Gábor

, a Jobbik frakcióvezetője azt mondta, hogy az oktatás nem egy, hanem az egészségügy mellett talán a legfontosabb ágazat, mert ott dől el a magyar jelen és jövő. A magyar közoktatás 26 éven keresztül tartó folyamatos zuhanásáról beszélő politikus úgy látta, hogy a Fidesz és az MSZP egy "szinte menthetetlenül XX. századi vitát folytat", és a megoldás egy jövendő kormányra vár. Szavai szerint a kormánypártok tagjai korábban "megspórolták" az egyeztetéseket, most "démonizálják" a pedagógusokat és politikai szálakat keresnek a demonstrációk mögött. A területen a kilencvenes években hat százalék fölötti, 2003-ben pedig öt százalék fölötti volt a GDP arányos ráfordítás, ez 2013-ra 3,9 százalékra csökkent és Magyarország regionális sereghajtóvá vált - emelte ki. A szakmával le kell ülni, és a Klik feloszlatása után ki kell alakítani egy új koncepciót - szögezte le. A másik vezérszónok,

Dúró Dóra

is azt fejtegette, hogy a Klik ebben a formában nem alkalmas a feladatának ellátására. Az állam ott avatkozzon be, ahol erre szükség van, nem kell "ész nélkül" minden iskolát államosítani - javasolta. Emellett hibásnak nevezte, hogy a tankönyvpiacot ilyen formában államosították. Hangsúlyozta, hogy 2010-ben körülbelül 17 milliárd, 2015-ben pedig körülbelül 15 milliárd forint volt a tankönyvköltés. Utóbbihoz viszont hozzájött két kiadó államosítása, a tankönyvfejlesztés, a digitális fejlesztések, ami összesen további 14,9 milliárd forintot jelent - emelte ki.

LMP: csődöt mondott az oktatási rendszer

Ikotity István

, az LMP vezérszónoka elöljáróban a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanárainak leveléből idézett, majd azt mondta, hogy tüntetések voltak korábban is, de most "valami beérett, valami összeállt", mert sokan érzik, hogy "

Orbán Viktor

és

Hoffmann Rózsa

oktatási rendszere" csődöt mondott. Az oktatás ügyét a korábbi szocialista és liberális kormányok sem vették komolyan. A forráskivonás 2003-ban indult meg, azóta GDP arányosan a források harminc százaléka tűnt el - emlékeztetett. A pedagógusok béremelése százmilliárd forintos nagyságrendű forrásokat adott az oktatásnak, de ezt más területek kárára finanszírozták - emelte ki. A Klik csődbejutása a "kóros alulfinanszírozásának" köszönhető - nyomatékosított Ikotity István, aki hangsúlyozta: mielőbb pótolni kell a közoktatásból hiányzó kétszáz milliárd forintot, középtávon pedig folyamatosan növelni kell a forrásokat. Az iskolarendszer fenntartásáról azt mondta, hogy a szélsőségesen liberalizált modellről a szélsőségesen központosítottra váltottak, a Klik pedig "megfojtja az iskolák önállóságát". Amelyik önkormányzat szeretné és képes a fenntartásra, az kaphassa vissza az iskoláit - ismertette elképzelésüket, nyomatékosítva, az LMP visszaállítaná annak jogát, hogy újra a települések nevezhessék ki az iskolaigazgatókat. Az oktatási rendszer maradi, az LMP csökkentené a tananyagot és az oktatást a XXI. század igényeihez igazítaná - közölte.

Szabó Tímea: a politizálás nem a kormánypártok monopóliuma

Szabó Tímea

(független) az iskolát képesítés nélkül elhagyók számának emelkedését és az elviselhetetlen adminisztratív terheket említette felszólalása során. A PM társelnöke bírálta a szabad tankönyvválasztás eltörlését, a diákok és tanárok terheinek növekedését. Kijelentette azt is, hogy a politizálás nem csak a kormánypártok monopóliuma, mert ehhez az ellenzéknek és a civileknek is joguk van.

Fidesz: az iskolákban direkt pártpolitikai akcióknak nincs helye

Németh Szilárd

(Fidesz) szerint a kormány és a Fidesz-KDNP már hetekkel ezelőtt leszögezte, hogy számukra a gyermek középpontba állítása a legfontosabb a közoktatás területén. Hozzátette: az iskolákban direkt pártpolitikai akcióknak nincs helye; a legfontosabb szereplőknek az iskolákban nem a minisztert, az államtitkárokat tartják, hanem a tanítókat, tanárokat. Szerinte a köznevelés területén nem lehet hőbörögve, cinikusan, nagyképűen megoldani a problémákat. Össze kell ülniük azoknak, akiknek a rendszer működtetésében dolga van, hogy megbeszéljék milyen irányba kell menni - mondta. A kormánypárti politikus problémák közé sorolta, hogy 2002 és 2010 között kivették a pénzt az oktatásból. Közölte, az elmúlt öt évben hihetetlen összegek jutottak az iskolák felújítására, tornatermek létrehozására. A pedagógusbérek kapcsán csepeli országgyűlési képviselő révén kerületéből hozott példákat: 2010-ben bruttó 189 ezer forint volt az átlagbére egy csepeli pedagógusnak, most 288 ezer forint. Csepelen 2010 februárjában kölcsönt kellett felvennie az önkormányzatnak, hogy kifizesse a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók bérét - tette hozzá. A Klebelsberg-központ megújítását elképzelhetőnek nevezte, de szerinte az átalakításához idő kell. Németh Szilárd azt mondta, a Klik nem kapott jelest, nagyon rossz osztályzatot kapott.

MSZP: az EMMI minden lehetséges hibát elkövetett

Az MSZP-s

Harangozó Tamás Mendrey László

, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete vezetőjének levelét olvasta fel. Ebben az szerepelt, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma minden lehetséges hibát elkövetve verte át a társadalmon a köznevelési törvényt. A levél a többi közt arra tért ki, hogy az iskola jelenleg megfosztja a gyerekeket a valódi gyermekkor megélésének élményétől, az iskoláknak pedig nincs illetékese. Nem az a baj, hogy többet dolgoznak a pedagógusok, hanem hogy munkájuk nem hatékony - szerepelt a levélben.