Óvodabezárások: már fellángolt a vita Szegeden, élesednek a tiltakozások

Öt óvoda bezárására tettek javaslatot, a végső döntés a februári közgyűlésé, de a kérdés már most komoly vitákat generált. A városvezetés szerint szükséges rossz, a jobboldal pont az ellenkezőjét gondolja. A pedagógiai és a finanszírozási szempontok is előkerültek.

Öt óvoda - a Temesvári körúti, a Rókusi körúti, a Teréz utcai, a Gáspár Zoltán utcai és a Rókás óvoda (Sólyom utca) - bezárását javasolják a februári közgyűlés tagjainak. Az ötlet érthető módon nem túl népszerű, több szülő, aki gyerekét az adott intézménybe viszi, vagy oda szerette volna járatni, kifejezte elégedetlenségét a közösségi oldalon. A politikusok is elmondták pro és kontra véleményüket,

Botka László

(MSZP) polgármester

, hogy akár hét-nyolc óvodát is bezárhatnának a csökkenő gyermeklétszám miatt, de csak ötnél teszik ezt meg, s azt is kifutó rendszerben

(ez utóbbi kijelentés csak részben igaz - szerk)

.

Tóth Péter

, a Jobbik szegedi önkormányzati képviselője

más véleményen van, ő szerinte alapos indok nélkül zárják be az intézményéket, s aggódik annak okán, hogy a gyermekek lelki fejlődésében is csorba eshet, illetve nehézségeket okozhat a szülőknek az, hogy az egyetlen öt órakor nyitó óvoda, a Teréz utcai, szintén megszűnik. Indokként a csoportok és a gyermekek létszámának csökkenését nevezték meg

a Délmagyarország

cikke szerint, miután 202 csoportban 4865 férőhelyük van, azaz csoportátlagként 24,08 gyerekkel számoltak, míg a valós átlag csak 21,2, azaz 4283 óvodás jár a szegedi intézményekbe. Korábban, 2003-ban ugyan alig volt magasabb ez az érték (21,8 fő) a jelenleginél, de az ezt követő nyolc év során, amikor gyermekek száma 4913-ra növekedett, inkább a csoportlétszámokat emelték átlagosan közel három fővel, hogy megfeleljenek az elvárásoknak.

Óvodaigazgatóság: Hatékonyabb a pedagógiai munka alacsonyabb gyermeklétszámnál, de el kell fogadni, hogy a finanszírozás az első

Ha ez igaz, akkor pontosan mi is indokolja a bezárásokat? - kérdezte

Bartha László

, a Tisza Lajos Közéleti Egyesület (TLKE) elnöke a fentebbi statisztikai adatok ismeretében. Az általa vezetett szervezet - a szakmában dolgozó, s az érintett tagokkal történő konzultáció után - azt az álláspontot fogadta el, hogy a húsz fős csoportokat tartanának ideálisnak. Ezt a számot erősíti meg

Népszabadság

egyik riportja, amelyben egy fővárosi óvodavezető tizennyolc-húsz gyermek elhelyezését gondolná optimálisnak egy-egy csoportban. "Hatékonyabb a pedagógiai munka alacsonyabb létszámnál, ezt mint óvónő el kell, hogy ismerjem" - mondta lapunknak Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Óvodák Igazgatósága vezetője,

Bartáné Tóth Mária

, amikor szóba hoztuk az említett cikket. Hozzátette, azonban látni kell a finanszírozói oldalt is, szerinte az állami normatívához több százmilliót tesz hozzá az önkormányzat évente, ezért tudomásul kell venni a fenntartó döntését. "Nem tudok Magyarországon olyan önkormányzati fenntartású óvodát említeni, ahol az optimális állapot és a szakmaiság lenne az elsődleges, s nem a finanszírozás" - magyarázta, megjegyezve, mint pedagógus örülne maga is, hogy ha ez másképp lenne.

A polgármester kijelentésével ellentétben ötből csak két óvodát zárnak be kifutó rendszerben, a másik háromra már idén lakat kerül

Habár döntés csak a februári közgyűlésen lesz, a részletek kidolgozása már megkezdődött, sőt néhány pontatlan információ is elterjedt. Az óvodaigazgatóság vezetője cáfolta Botka Lászlót, mert csak két óvodát érint a kifutó rendszer, a Teréz utcait és a Gáspár Zoltán utcait, ezek 2017 nyarán szűnnek meg óvodaként funkcionálni, míg a másik három intézményt már idén bezárják. Nem igaz az sem, hogy minden csoporttal mehet az óvónénije, ez ötből csak két óvodánál igaz, a Rókás óvodából a Tünde térre átkerülőknél és a Temesvári körútról a Vedres utcába áthelyezett gyermekeknél, a többi helyen csupán a szükséges kapacitás áll rendelkezésre. Bartáné Tóth Mária szerint húsz-huszonöt fős óvodai csoportok lesznek a bezárások után, az átlagot 22-23 főre becsüli. A külterületeken kisebb létszámúak maradhatnak a csoportok, de hangsúlyozta, az ebben érintett tagóvodák bezárását nem tervezik, mert nem lenne alternatívájuk.

TLKE: Rossz üzenetet hordoz az óvodabezárás, mikor a kormány pont a gyermekvállalás elősegítéséért tesz intézkedéseket

"A számokhoz ragaszkodva azt kell mondanom, hogy 633 gyermekkel kevesebb van az intézményi férőhelyekhez képest. Nem az előterjesztés, hanem a tények és az adatok mellett szólok" - mondta az óvodaigazgatóság vezetője. A TLKE inkább a tények és adatok mögé próbált látni. Szerintük az öt óvoda bezárása mellett a csökkenő gyerekszám tendenciája a lehető legrosszabb a városban, mert ez azt az üzenetet hordozza, hogy a munkahelyek hiánya miatt a fiatalok inkább máshol vállalnak munkát. "Eközben

, hogy az utóbbi években

(valószínűleg az utóbbi tíz évet érti ez alatt a polgármester, 2011 és 2015 között körülbelül kétezer emberrel gyarapodott a város népessége - szerk.)

nyolcezer fővel növekedett a város lélekszáma. Hogyan lehetséges az, hogy miközben a lakosságszám nő, a gyerekszám csökken? Itt valami probléma lehet!" - vélekedett a TLKE elnöke. "Nagyon rossz üzenetnek tartom az óvodabezárásokat, mikor a kormány mindent megtesz, hogy növelje a több gyermeket vállalók támogatását,a családi otthonteremtési kedvezményt (CSOK) kiterjeszti, az érintettek számára adókedvezményeket biztosít!" - osztotta meg véleményét Bartha László. Azt tanácsolja, hogy akár a kihasználatlan IKV lakásokból is adhatnának el a (használt ingatlanhoz felhasználható) CSOK-ra helyezve a hangsúlyt, illetve megfelelő építési telkeket is kellene felkutatni.

Mi lesz a speciális pedagógiai programokkal?

A TLKE szerint pont a megszűnő, kisebb csoportlétszámú, ezért a gyerekek testi-lelki fejlődését könnyebben biztosító intézmények adhatnának egy olyan megerősítést a betelepülő szülőknek, hogy Szegedet érdemes választani. Az óvodaigazgatóság

honlapja

szerint két bezárásra ítélt intézmény is speciális pedagógiai programot vett át, a Temesvári körúti és a Rókusi körúti óvoda is adaptálta

Nagy Jenőné

Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel című alternatív programját. Napjainkban egyre több szülő látja szükségét, hogy csemetéje tehetségét minél hamarabb kibontakoztathassa, így jogosan merül fel a kérdés, hogy az új óvodában megmaradhat-e a művészeteken a hangsúly. "Az előbbi tagóvoda idén módosította a pedagógiai programját, már csak egyes elemeket használnak" - pontosította a honlapon található információkat Bartáné Tóth Mária. Úgy gondolja, ezek a részegységek gond nélkül beépíthetőek az új intézményben. A Rókusi körúti óvoda esetében sem lát problémát, mert Petresi utcában - ahova a gyerekek kerülnek - művészeti bázisóvoda van. Szintén nem egyértelmű, hogy az Európai Unió támogatásaiból történt fejlesztésekkel hogyan számol el a város. "Udvarfejlesztéseket hajtottunk végre egy projekt keretében, az így megvásárolt eszközök odakerülnek, ahova a gyermekek többsége megy. A szakmai programokat is folytatnunk kell az új óvodákban, ez kötelezettségünk, ennek pontos módját még egyeztetjük a tagóvodákkal" - nyilatkozta az óvodaigazgatóság vezetője a szegedi óvodák részére adott uniós források őket érintő szeletéről.

Mégis lehet, hogy lesz új bölcsőde?

Pár napja

, hogy miközben óvodabezárásokról döntöttek, bölcsődékből hiány van a városban.

Király Sándorné

, a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Bölcsődéi igazgatója Alsóvárost és Újszegedet emelte ki, mint olyan városrészeket, ahol kevés a férőhely. A bezárásra ítélt óvodákból csak egy, a Temesvári körúti, található érintett részen, mégsem itt jöhet létre egy újabb bölcsőde. "Úgy tudom, hogy a Rókusi körúti épület iránt érdeklődik a bölcsődeigazgatóság, azonban az, hogy lesz-e ebből bölcsőde, a fenntartó döntésétől függ" - osztotta meg a SZEGEDma Hírportállal Bartáné Tóth Mária. Tehát az a lehetőség, hogy az üressé váló óvodákból élettel teli bölcsődék sarjadjanak ki, az önkormányzat kezében van.