Közélet

Orbán Balázs Szegeden: A jogrendszer és a politikai kommunikáció együtt lökik a szakadékba az uniót + FOTÓK

Orbán Balázs Szegeden: A jogrendszer és a politikai kommunikáció együtt lökik a szakadékba az uniót + FOTÓK

2016. február 19., péntek
Orbán Balázs Szegeden: A jogrendszer és a politikai kommunikáció együtt lökik a szakadékba az uniót + FOTÓK
tisza_lajos_orban_balazs03_gs

A migráció felszínre hozta az unión belüli nézetkülönbségeket. Hollandiából is érdeklődtek a határzár iránt.

„Nehéz volt összeválogatni egy olyan csapatot, amelynek tagjai különböző szemüvegeken keresztül látják a migrációt: a geopolitikai, a szociológiai, a gazdasági, a humanitárius szempontok vizsgálata együtt szükséges” – fogalmazott elemzőcsapatának összeállításáról

Orbán Balázs

, a Migrációkutató Intézet főigazgatója, aki a Tisza Lajos Közéleti Egyesület meghívására érkezett Szegedre. Az előadó két hete járt utoljára a városban,

Thierry Baudet

holland jobboldali véleményvezért, filozófust kísérte le a határhoz, aki meg szerette volna

tekinteni a magyar határzárat

.

Félmillió bevándorló telepedett le Magyarországon az utóbbi 25 évben, csak nem tűnt fel

A migrációt az előadó egy természetes folyamatnak látja, ami volt, van és lesz, s nem lehet jónak, vagy rossznak minősíteni, csupán az egyes migrációs hullámokról alkothatunk véleményt. „Negyedévszázad alatt félmillió ember költözött hazánkba, erre szükség is volt. A többségük határon túli magyar volt, de az ő beilleszkedésük sem volt egyszerű, gondoljunk csak arra, egyesek azért aggódtak, mert attól féltek, hogy elveszik a munkájukat” – utalt a

Gyurcsány

-kormány kettős állampolgárság elleni kampányára Orbán Balázs. „Azonban, ami most zajlik, arra nincs szavunk a szótárban” – tette hozzá.

migransok_0912_reggel08_gs

A migráció egy reflektor

Klímahelyzet, szegénység, háború, túlnépesedés – többek között emiatt kerekedik fel a világ stabil térségei irányába annyi ember Fekete-Afrikától Bangladesig. Azonban a tömeges migráció egyben destabilizálhatja a célországokat az amerikai szakirodalom szerint, ennek jeleit látja a szakértő a szabad mozgáshoz való jog korlátozásában, az Európai Unió tagállamainak vitáiban. Úgy véli, a következő lépés a szabad munkavállaláshoz való jog korlátozása lesz, Nagy-Britannia már összemossa az unión belüli és kívüli migrációt, a németek és az osztrákok pedig a helyzetet kihasználva „menekültbéreket” javasolnak, így a német és a közép-európai munkavállalókra vonatkozó bérminimumnál kevesebbért tudnának migránsokat dolgoztatni. „A migráció egy reflektor, amely megmutatja, hogy nagy különbségek vannak az unión belül” – vélekedett. „A jogrendszer és a politikai kommunikáció együtt lökik a szakadékba az uniót” – fogalmazott erőteljesen a kutató. A menekültügyi rendszer az 1951-es genfi konvenció filozófiáját követi, amely szerint a menekültek akár gyalogosan átsétálhatnak a szomszédos országba, s onnan nem lehet őket visszaküldeni, tipikus példa erre az 1956-os forradalom után Ausztriába emigrált magyarok története. A hidegháborús helyzetre felállított elképzelés ma már nem működik, a szerződés létrejöttekor másfélmillió érintett volt, ma az ENSZ adatai szerint hatvanmillió, ha csak a negyven százalékuk megkapja a menekültstátuszt, az is hatalmas szám, s erre jön még a többi migráns…

tisza_lajos_orban_balazs13_gs

Nem mindegy, hogy mit üzen a politika a migránsoknak

Intézetében modellezték egy olyan afgán család szemszögéből a szituációt, amely el akarja juttatni legkisebb fiút Németországba. Vízumot nem adnak a közelben, s valószínűleg pozitív elbírálásra sem számíthatnak. Az egyetlen megoldás a migránsok számára így az, ha minden határon átgázolnak, nem működnek együtt a tranzitországokkal, s olyan helyen nyújtják be kérelmüket, ahol a legmagasabb szociális juttatások vannak. Fokozza a problémát, hogy hiába ugyanaz hivatalosan a kiindulópont, mégis két állam homlokegyenest más véleménnyel van arról, hogy kinek jár menekültstátusz. „A mi (uniós) menekültügyi jogrendszerünk generálja ezt a folyamatot ennek köszönhetően” – hívta fel a figyelmet Orbán Balázs. A politikai kommunikációval az a probléma, hogy olcsó elindulási költségeket, majd sok pénzt ígér a szociális rendszerek, vagy a munkalehetőségek által. Ezzel szemben Ausztrália olyan videókkal üzen, amelyek azt tartalmazzák, hogy aki illegálisan érkezik, annak nem járhat menekültstátusz – a valóságosnál is keményebb üzeneteket fogalmaznak meg.

tisza_lajos_orban_balazs09_gs

A föderatív megoldások nem megfelelőek

Destruktív vitának nevezte az arról folytatott diskurzust, hogy alkalmas-e a kerítés a migrációs folyamat elterelésére. Ugyanezt gondolja a terrorveszély kihirdetésével kapcsolatos ellenzéki hangokról. Fontosabbnak tartja az arról szóló vitát, hogy meg lehet-e ezt a hullámot állítani. Ugyan Nyugat-Európában még mindig erőteljes a gazdasági szemlélet, de a párizsi és a kölni események után egyre inkább előtérbe kerül az integrációról, a közbiztonságról, a biztonságpolitikáról szóló diskurzus – igaz, még mindig nem elég hangsúlyosan. Pozitívnak tartja, hogy végre van konszenzus, mindenki úgy látja, hogy ekkora tömeg kezelhetetlen, habár

Angela Merkel

egyelőre csak a mennyiséget sokallja. Bízik benne, hogy Brüsszelben történni fog valami, de nem ért egyet a német kancellárral, aki a nyitott európai kapuk politikájára épít, de közben lassítani, nehezíteni próbálja az elindulást. „Ez humanitárius szempontból sem korrekt, de nem is működhet, mert túlzottan külső szempontokra épít, csak Törökországtól, Görögországtól, a balkáni államoktól függ, hogy mit tartanak be, s mit nem” – magyarázta. Ráadásul minden lépés hiábavaló lehet, egy-egy kisebb hatás miatt, például egy olyan török lépés okán, amely akadályozza az ország menekültjeinek munkavállalását, mert ellenkező esetben a helyi lakosok nem jutnak munkához. Nem mindegy, hogy föderatív Európában, vagy a Nemzetek Európájában gondolkodunk. Az előbbi már a Schengen külső országaira – Görögországra, Olaszországra – tett nagy teher miatt egyszer kudarcot vallott, a kvótarendszerrel Merkelék mégis ezt erőltetik. Orbán Balázs ezért inkább az utóbbit javasolná, mert az EU-n belül túl nagyok a különbségek. Az viszont továbbra sem kérdés, hogy a migráció Európa, s egyben Magyarország kihívása marad 2016-ban is. Az Alsóvárosi Polgárőr Egyesület tagjai mindenesetre meghívták Orbán Balázst a déli határhoz. Azt, hogy az elmélet és gyakorlat találkozásából mi sül ki, még nem tudjuk.

A migrációt az előadó egy természetes folyamatnak látja, ami volt, van és lesz, s nem lehet jónak, vagy rossznak minősíteni.KLIKK: http://szegedma.hu/?p=610743 Közzétette: Szegedma Hírportál2016. február 18.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.