"Négyszáz esztendős harc" eredménye vagy szakítás az ezeréves múlttal? - Konferencia a második Magyar Köztársaságról az Emlékpontban

"A nemzetgyűlés most határozni fog, a történelem pedig ugyanúgy fog ítélni a mi elhatározásunk felett... " - mondta Slachta Margit szerzetesnővér, nemzetgyűlési képviselő a köztársaságtörvény 70 évvel ezelőtti parlamenti vitájában egyetlen ellenvéleményként. A Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvénycikk február 1-jén lépett hatályba: eltörölte a királyság intézményét és Magyarországot köztársasággá nyilvánította. A második Magyar Köztársaságról és annak megítéléséről rendez tanácskozást az Emlékpont ma délelőtt 11 órai kezdettel a vásárhely közgyűjteményben.

A magyar jakobinusoktól induló, majd a kossuthi emigrációban hangsúlyosabban megjelent köztársasági gondolat 1918-19 fordulóján rövid időre öltött testet a "minden más országtól független és önálló népköztársaságban". A második világháborút követően a baloldal részéről ‑ a szovjet megszállási övezet más országaihoz hasonlóan ‑ vetődött fel az államforma megváltoztatása, melynek törvényjavaslatát a magyar nemzetgyűlés közjogi és alkotmányjogi bizottsága 1946. január 28-án tárgyalta, majd 29-én a parlament elé terjesztették azt. A kormánypártok által támogatott javaslattal szemben a

Mindszenty József

bíboros vezette katolikus egyház a történelmi államforma, a monarchia mellett állt ki. A nemzetgyűlési vitában egyedüli ellenzőként

Schlachta Margit

amellett foglalt állást ‑ beszédét durva és gúnyos bekiabálásokkal zavarták meg ‑, hogy a hatalom nem a népnek tartozik elszámolással, hanem a mindenhatónak kell számot adni annak felhasználásáról. "Egy ezeréves megszentelt múlttól szakítjuk el az országot. A jövő felelőssé fog tenni minket elhatározásunkért.” - mondta az első női képviselő. A nemzetgyűlés 1946. január 31-én elfogadta az 1946. évi I. törvénycikket, amely kimondta a királyság intézményének eltörlését és Magyarországot köztársasággá nyilvánította. A szavazást követően azonnal hatályba is lépett a köztársasági törvény. Napra pontosan hét évtizeddel ezelőtt a nemzetgyűlés közfelkiáltással

Tildy Zoltán

, kisgazda miniszterelnököt, református lelkészt választotta a (második) Magyar Köztársaság (első) elnökévé. A hódmezővásárhelyi Emlékpont február 1-jei konferenciáját

Miklós Péter

, a közgyűjtemény vezetője nyitja meg.

Antal Tamás

, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense az 1946. évi I. törvény létrejöttéről,

Palasik Mária

, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának osztályvezetője a köztársaság "ünnepéről" tart előadást. A köztársasági eszme jeles hódmezővásárhelyi képviselője,

Nagy György

(1879-1923) életpályáját vázolja fel

Zeman Ferenc

, az Emlékpont történésze. Az erdélyi születésű ügyvédet a Kossuth-hagyomány tisztelete és a '48-as eszmékhez való ragaszkodás vonzotta az 1910-es években Hódmezővásárhelyre. Innen indult el 1911. október 14-én a Magyar Köztársaság című folyóirata, melynek megjelenési napja ‑ minden hónap 14-én ‑ a Habsburg trónfosztás napjára (1949. április 14.) emlékeztetett. A Nagy György alapította Országos Köztársasági Pártot alig egy éves működést követően törvénnyel tiltották be, de politikai hitvallását ‑ a köztársaság nyílt követelése nélkül ‑ a Kossuth Lajos Pártban, és újságaiban a Kossuth Lajos Lapjában, majd a Kossuth Zászlóban vitte tovább. 1918 novemberében Nagy György, mint a Nemzeti Tanács jegyzője olvasta fel az Országház kupolatermébe azt a néphatározatot, amely kihirdette a magyar (nép)köztársaság megalakulását. Az Emlékpont tanácskozásának záró előadását

Hajagos Csaba

, a Katona József Múzeum történésze tartja Kordonok nélkül címmel az 1990. augusztus 18–19-én megrendezett kecskeméti nyitott repülőtér programról.