Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen

Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság (EB) a nem nyereséges szupermarketek szankcionálásáról elfogadott törvény miatt, mert úgy véli, hogy az korlátozhatja a vállalkozások letelepedési szabadságát.

Az Európai Bizottság illetékes szóvivője pénteken megerősítette az MTI-nek, hogy a brüsszeli testület az előző napon úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldött Magyarországnak, és ezzel megindult az eljárás a 2014 decemberében elfogadott jogszabály ügyében. A törvény megtiltja a napi fogyasztási cikkek árusítását a két egymást követő évben veszteségesen működő nagyobb üzleteknek. Az EB tájékoztatása szerint az új jogszabály nyomán a kiskereskedőknek megnövekedett kockázatokkal kell szembenézniük, ha be akarnak lépni vagy terjeszkedni akarnak a magyar piacon. A tartós veszteségességet tiltó törvény akadályozhatja a befektetéseket, és ezáltal a versenyképesség romlásával járhat és magasabb árakat eredményezhet - közölte a bizottság. A magyar hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak az EB által ismertetett kifogásokra. Ha a felszólító levélre nem érkezik válasz vagy Magyarország olyan észrevételeket tesz, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az Európai Bizottság úgy dönthet, hogy az eljárás következő lépéseként úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld Budapestnek. Ezt követően - ha szükséges - a bizottság az Európai Unió Bírósága elé viheti az ügyet.

Varga Mihály

nemzetgazdasági miniszter az érintett jogszabályról szóló javaslat indoklásában korábban azt írta, hogy a tartósan veszteséges működés közvetett módon gazdasági erőfölénnyel való visszaélést jelent, hiszen a nagy tőkeerejű vállalkozások így tüntetik el versenytársaikat. Ugyancsak csütörtökön lezárult a plázastopot elrendelő magyar törvény miatt megindult kötelezettségszegési eljárás. A 2012 januárjában életbe lépett jogszabály értelmében három évre általános építési tilalmat rendeltek el a 300 négyzetméter feletti kereskedelmi építményekre. A törvény 2014. december 31-ig volt hatályban, és azóta új szabályokat fogadtak el Magyarországon, a kötelezettségszegési eljárás így lezárult. "Az Európai Bizottság vizsgálja az új törvényeket és szorosan figyelemmel követi azok alkalmazását" - tájékoztatott a szóvivő.