Sport

Labdarúgás: 70 éve is negyedik volt a Szeged az NB I-ben...

Labdarúgás: 70 éve is negyedik volt a Szeged az NB I-ben...

2016. január 27., szerda
Labdarúgás: 70 éve is negyedik volt a Szeged az NB I-ben...

Képzeletbeli "futball-időutazásunk" során a szegediek 90 (1926-os élvonalbeli premierjét), majd 80 esztendős évfordulóit (1932-1943 közti sikerkorszakát) követően ezúttal már a negyvenes évek vége felé járunk. Amint azt az előző részben is említettem, 1943 nyarán másodszor esett ki az NB I-ből Szeged reprezentatív labdarúgó-csapata, de azonnal vissza is küzdötték magukat az élvonalba, sőt... Három évvel később már újra az NB I negyedik (!) helyezettjei voltak a Tisza-partiak! Éppen 70 esztendeje már ennek is, így ebből az alkalomból írok most a szegediek legendás - 1943 -1951 közti - élvonalbeli szerepléséről, mintegy folytatásaként a legutóbbi két futballtörténeti visszapillantásomnak... - írja honlapján Vitos György, a szegedi futball krónikása.

AZ ELŐZMÉNYEK... Az 1898-1899-es idénytől általam nagy gonddal végigkísért, immár a 117. évében járó szegedi labdarúgás 46. szezonja, az 1943/1944-es rövid "őrségváltást" hozott a helyi futballban: a lelkes kis vasutascsapat, az SZVSE az NB I-ben indulhatott, de - csakúgy, mint 1941-42-ben - rögvest ki is esett. A "nagy" Szeged, a SZAK viszont az NB II Déli csoportját nyerte meg fölényesen (28 bajnoki meccsén 137 találatot szerezve!!) és a másodosztályú gólkirályi címet a SZAK kitűnő balszélsője, Nagy Antal nyerte, így újra csak az NB I-re készülhettek a szegediek a háborús években! Sajnos, itt épp a "háborús éveken" volt a hangsúly, hisz 1944 őszén elindult ugyan a Szeged 17. élvonalbeli idénye, de a kegyetlen világháborús események, nevezetesen a szovjet és román "felszabadító csapatok" már 4, azaz négy forduló után romba döntötték az NB I-es bajnokságot, sőt, az egész országot is... A II. világégés befejezése előtti legutolsó NB I-es meccset Szegeden játszották a hazaiak épp a Ferencvárossal, ahol a legendás "házi gólkirály", Nagy Antal szerezte meg a vezetést, majd a Fradi gólrekordere, az 1938-ban világbajnoki ezüstérmes dr. Sárosi György egyenlített (1-1)! A Szeged az NB I félbeszakításakor egyébként a tabella 8. helyén vesztegelt... NEGYEDSZER IS 4.HELY AZ NB I-BEN! S az 1899 óta létező szegedi futball 48. idénye ismét "bombasikert" hozott 1945/1946-ban! Ennek megértéséhez azonban tudni kell, hogy a II. világháború után az MLSZ két 14-es létszámú NB I-es csoportban szervezte újjá a bajnokságot, a korábbi években elért eredmények alapján. S bizony, - az ugyancsak 14 fős Nyugati mellett - a Keleti csoportban a SZAK a későbbi bajnok Újpest és a Bp. Vasas mögött az értékesnek mondható 3. helyet szerezte meg! A népszerű Vasutas Stadionban például a Szeged 5-0-ra (!!) valósággal "lelépte" az angyalföldieket, a gólokat Kolozsi Kálmán (3), Szőcs Ferenc ill. Vörös Mihály szerezték! A legnagyobb vidéki rivális Debreceni VSC együttesét pedig oda-vissza egyaránt 4-1-re megverték... S a "hab a tortára" 1946. június 23-án jött Szegeden, 5000 helyi drukker óriási örömére, amikor a Szeged a néhány évvel korábbi 5-0-ás diadala után ezúttal 6-3-ra "verte agyon" a Ferencvárost, a gólokat Nagy Antal (3), Hernádi (2) Vörös ill. Mike (2) és Gyetvai szerezték! Egyébként a csoportok első öt helyezettje jutott a 10-es "nagydöntőbe", ahol a Szeged - 1935, 1940 ill. 1942 után negyedszer! - a szenzációsnak mondható 4. helyen végzett! A SZAK abban a "hosszú bajnokságban" 36 meccset játszott az NB I-ben, 21-szer nyertek és 98 gólt rúgtak a Tisza-partiak, ami azóta is az egyik legjobb NB I-es eredményünk! Érdekességként említhető - ha már éppen 70 esztendeje ennek... - , hogy a bajnoki szezon gólkirálya a pestszentlőrinci Deák Ferenc volt 66 (!!) góllal, őt a két újpesti klasszis, Zsengellér Gyula(51) és Szusza Ferenc (46) követte, míg a góllövőlista 5.helyén holtversenyben Vörös Mihály (Szeged) és a kispesti vagány, Puskás Ferenc végzett 35-35 találattal! Később az olasz Bari együttesében is eredményesen szereplő Vörös ezzel beállította Kalmár György 1941-42-ben elért 35 gólos szegedi NB I-es idénycsúcsát, de amíg ez négy évvel korábban a gólkirályságot jelentette Kalmár számára, addig Vörös "csak" ötödik lehetett ugyanezzel a teljesítménnyel, igaz, világklasszisok között... ÚJABB ÉLVONALBELI SIKEREK... Ezt követően már - 1946/1947-től - stabil középcsapattá vált a SZAK az NB I-ben, de a 16-os mezőnyben azért kissé meglepő volt, hogy az első 7 helyet kizárólag budapestiek foglalták el és a 9. helyezett Szegedet mindössze a Debreceni VSC előzte meg a vidéki csapatok közül! Bárcsak ma is elmondhatnánk ugyanezt az NB I-ben... Azért a pestiek hiába szedtek már akkoriban is össze minden tehetséges vidéki srácot, a szegedi futball jubileumi 50. idényében, 1947/1948-ban is alaposan megszórták ill. "megfricskázták" a fővárosiakat... Az akkori NB I sorsolása már az első fordulóban a Fradi oroszlánbarlangjába szólította Nagy Antalékat, akik 20 000 pesti fanatikus előtt 3-0-ra kiütötték a zöld sasokat! Góljainkat Ladányi László(2) ill. Vörös Mihály szerezték és egy különleges sztori foglalta a meccset "díszkeretbe"... A Fradi előtte egy hónapig Mexikóban és az Egyesült Államokban sikert sikerre halmozott, ezután jött nekik a Szeged, s akkor született az elkeseredett, ám rendkívül találékony Fradi szurkolók rigmusa: "TEMPIKÓ! TEMPIKÓ! SZEGED JOBB, MINT MEXIKÓ!!!"! A SZAK végül is a 20. NB I-es idényében a 12. helyen végzett a 17-es mezőnyben, mert fájdalom, de nemcsak a Fradival kellett játszania...Gyakran a derék "sporik" ugyancsak kőkeményen segítették a szegediek nevesebb ellenfeleit... Eklatáns példa erre a következő, az 1948/1949-es I. osztályú idény is... A SZAK 21. élvonalbeli szezonja sajnos, a kártyával ellentétben nem bizonyult nyerőnek... Fellángolások persze, akadtak, s ha a szegediek jobbak is voltak több meccsen az ellenfelüknél, akkor bizony, a játékvezetők "tettek" arról, hogy ne szerezzenek bajnoki pontot... Jó példa erre 1948. november 28-a, amikor a világklasszis Bozsik József és Puskás Ferenc csapata, a Kispest látogatott el a Tisza-parti városba. S a pesti Molnár István bíró több, mint egy perccel a befejezés előtt (...) pontosan akkor fújta le a játékot, amikor a szegediek szögletéből beívelt labda éppen a Kispest hálójába tartott... Még Puskás Öcsiék sem lehettek büszkék arra a 2-1-es sikerükre... A Szeged pedig meg sem állt a 14., kieső helyig... Így aztán az 1949-50. évi NB I megintcsak a szegediek nélkül indult, s a bajnoki címet első ízben a Bp. Honvéd szerezte meg, ugyanakkor az NB II 4 csoportjának bajnokságait a Diósgyőri VTK, a Tatabánya, a Bp. Bőripari DSE ("ezredik" fővárosi csapatként...) és a Tisza-partiak nagy örömére a SZAK-ból a vörösök nyomására "átalakított" Szegedi Szikra Munkás Torna Egylet (micsoda kommunista névförmedvény...) szerezte meg! Olyan csapatokat vertek a mieink laposra, mint a Békéscsaba és a Szolnoki MÁV, a '20-as évektől örökös riválisunknak számító csabaiaknak például két meccsükön 11-et rámoltak be a szegedi fiúk, ezáltal ismét az NB I-re készülhettek... 1950 őszén az oroszok utasítására át kellett térnünk a naptári éves bajnoki rendszerre, így akkor csak félidényes bajnokságot rendeztek... A még mindig SzSzMTE néven futó gárda derekasan helytállt az 1950 őszi egyfordulós bajnokságban, ahol a pesti nagyok (Bp. Honvéd, MTK, Újpest, Csepel, Vasas, FTC) mellett csupán a Dorog, a Salgótarján, a Diósgyőr, a Győr és a Szombathely előzte meg őket. Az újoncként kiharcolt 12. helyezés, no meg a másik szegedi klub, a Szegedi Honvéd feljutása pedig azt jelentette, hogy 1941-42 után másodszor - és eddig utoljára a futballhistóriában - Szegedet két csapat fogja képviselni az NB I-ben... Ez persze, még tovább fokozta a helyi klubok örökös széthúzását, s ennek levét isszuk sajnos, a mai napig is... Bizony, 1951-ben - pontosan 65 esztendeje!!! - az NB I 14-es mezőnyében egyszerre két szegedi csapatot is találhattunk: a SZAK-ból és SzSzMTE-ből ismételten "átnevezett" Szegedi Petőfit illetve az újonc Szegedi Honvédot! Az az év mai szemmel nézve különleges találkozást jelentett, mivel a későbbi SZEOL AK, majd Szeged SC és FC két korábbi jogelődje került szembe egymással, ráadásul rögtön egy NB I-es bajnoki szezonban! De ez már megint csak egy újabb érdekes, mellesleg fölöttébb tanulságos fejezethez tartozik....

Vitos György

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.