Keddi programajánló: Erdőszélen, Szimpla szerda

Folytatódnak az adventi programok a Belvárosban, karácsonyvárót rendeznek az Agórában, érembemutató lesz a Dómban, indul a REÖK új felolvasószínházi sorozata és a Szimpla szerdára látogat az SZTE EHÖK.

Karácsonyvárót rendeznek 14 és 18 óra között az

Agóra Gyermekkuckóban

, ahol mesehallgatással és kézműves foglalkozással idézik fel a karácsonyi hangulatot. Kézműves vásár, kulturális és zenei programok, adománygyűjtés, valamint többek között egy négyszáz méteres útvesztő is várja a szegedieket és a városba érkező vendégeket a következő hetekben a

Dóm téren

, a

Dugonics téren

, a

Klauzál téren

és a

Széchenyi téren

. Vasárnap meggyújtják a harmadik gyertyát a város koszorúján a Dóm téren. Részletes program

. Szabó Géza ötvösmester és Fritz Mihály szobrászművész bemutatják a "Szegedi Dóm Éremsorozat" legújabb tagját a

Dómban

16 órától. Házigazda: Kondé Lajos, a Dóm plébánosa, moderátor: Beslin Anita. Kedden indul a

REÖK

új felolvasószínházi sorozata, melynek közreműködői az apás szülés, majd az otthonszülés hazai úttörője és a népszerű színművésznő lesznek. A sorozat első részében egy szegedi hajléktalan nő szomorú élettörténetét ismerhetjük meg, akinek már hat éve az erdő ad otthont. A Városszél című, várostörténeti színházi sorozat után újabb kivételes kezdeményezés indul a REÖK-ben. December 15-én, kedden 19 órakor láthatják a nézők az Erdőszélen c. sorozat első részét, mely egy hajléktalan szegedi nő történetét meséli el, akit segíteni is kíván a REÖK a program bevételével. Herczeg Tamás, a Szegedi Szabadtéri Játékok és a REÖK igazgatója hangsúlyozta, független színházi társulatokkal eddig is szívesen működött együtt a REÖK, most pedig külön öröm, hogy házon belül indul el egy jelentős kezdeményezés. Az ünnepek előtt különösen szívszorító lesz ezzel a megható történettel találkozni, melynek tolmácsolását két jól ismert, karakteres szereplőre bízta az ötletgazda és rendező, Réczei Tamás. A szegedi születésű és fiatal korában a városban amatőr színpadokon is szereplő Geréb Ágnes illetve a manapság is rendkívül népszerű színművésznő, Papadimitriu Athina közösen tolmácsolják majd a felolvasószínházi anyag segítségével a szinte felfoghatatlan, mégis igaz életállomásokat. A hajléktalan nő évekig élt anyaotthonban, és bár lakhatna édesanyjánál és gyermekeinél, immár hat éve a városszéli erdő nyújt neki otthont. Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász, független bába szerepeltetésének szomorú apropója is van – bár a felolvasóest ötletének megszületésekor nem lehetett tudni, hogy ő vállalja ezt a feladatot –, hiszen egy szerencsétlenül sikerült, szülés utáni kórházi beavatkozás miatt ki kellett venni a nő méhét. A most kezdődő sorozatnak több állomása is lesz, melyek mindegyike Szegedhez köthető közéleti személyiségek és ismert színművészek segítségével mutat be elképesztő sorsokat. Az Erdőszélen programra szóló belépő 600 forintba kerül, Délmagyarország-előfizetőknek és SZTE-hallgatóknak a jegy 500 forint. http://www.youtube.com/watch?v=upYNbUQyn6c Az SZTE EHÖK vár minden érdeklődőt 19 órától a

Szegedi Nemzeti Színház

előadására, melynek címe Szimpla szerda. Részletek

.

Folyamatos kiállítások, programok:

"Rejtett kincsek" címmel nyílt kiállítás a Csongrád Megyei Önkormányzat képzőművészeti gyűjteményéből a

Reök Palotában

. Több évtizede gyűlik a Csongrád Megyei Önkormányzatnál egy igen jelentős képzőművészeti anyag, mely mára közel 400 alkotást foglal magába. Ezek egy részét a hivatal folyosóin is lehet látni, nagyobb része azonban a nagyközönség előtt rejtve volt eddig. Most a Reök-palota falain mutatkoznak meg ezek a többségében realista, naturalista művek, a vásárhelyi és a szegedi iskola kiemelkedő alkotóinak nagyszerű munkái. Több mint 180 festmény és pár szobor tekinthető meg a „Rejtett kincsek” című tárlaton, többek közt olyan klasszikus nagymesterektől, mint Tornyai János, Nyilasy Sándor, Dinnyés Ferenc, Vinkler László vagy Rudnay Gyula, és olyan kortárs nagyságoktól, mint Csáki Róbert, Tenk László, Dienes Gábor vagy épp Galambos Tamás. A kiállítás 2016. január 17-éig látogatható. Török Sophie (Tanner Ilona, 1895 – 1955) Baumgarten-díjas író, költő, Babits Mihály felesége születésének századik évfordulója alkalmából kamarakiállítást rendez a

Somogyi-könyvtár

. A második emeleti kölcsönzőben november 19-től december 23-ig megtekinthető tárlat könyvek, folyóiratok és fotók segítségével idézi föl az Asszony a karosszékben, Boldog asszonyok, Hintz tanársegéd úr és más művek szerzőjének életpályáját. „A tépelődő, vívódó női lélek fájdalmait szólaltatta meg verseiben, prózájában is jellegzetesen női témákkal foglalkozott” – írja Török Sophie-ról a Magyar Életrajzi Lexikon. „Nekem sajnos nem adatott meg valami maradandót alkotni, hiába készültem kisgyerekkorom óta írónak, ma – mint a legnagyobb élő magyar író felesége – távolabb vagyok ettől, mint valaha. Pedig ma minden lap nyitva áll a verseim számára, de soha senkitől őszinte kritikát, vagy jóakaratú biztatást többé nem kapok – írásaim csak egy szempontból érdekesek: hogy Babits Mihály életének intimitásait árulom bennük. (…) Milyen örökkévalóság várhat énreám? Túlvilágban nem hiszek, s vajon feljegyzi-e nevemet az irodalomtörténet, mert jó ebédeket főzök az uramnak, s ha fáj a torka, borogatást teszek a nyakára? Munkáira alig teszek hatást, csak feleség vagyok, semmi egyéb, s az irodalom számára sokkal fontosabb nálam az a fogarasi kis cukrászleány, kihez legszebb szerelmes verseit írta.” – Így vall Babits Mihállyal való kapcsolatáról Török Sophie, a Most én vagyok hang helyetted című könyvben.

Indiában élt, magyar származású festőművésznők alkotásaiból nyílt kiállítás a

Móra-múzeumban

: az anya, Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet olyan indiai történelmi szereplőket is megfestettek, mint Mahatma Gandhit, India kultikus politikusát és szellemi vezetőjét. 1930-ban költözött Indiába a nagykanizsai Sas Brunner Erzsébet és lánya, Brunner Erzsébet képzőművész egy látomás hatására. A két nő egész további életét Indiában töltötte: megismerkedtek Mahatma Gandhival, az indiai függetlenségi harc vezetőjével, akiről később portrét is festettek. A lány Indira Gandhi, India miniszterelnöknőjének közeli barátja lett, akit 1984-ben tragikus körülmények között saját testőrei gyilkoltak meg. A szegedi múzeumban a két festőművésznő alkotásait ismerhetik meg most az érdeklődők: a közel negyven festményen csendéletek, tájképek, a buddhizmussal kapcsolatos látomások elevenednek meg. Emellett bemutatják a nagy indiai közéleti személyiségekről, politikusokról készült portréikat, valamint a festőnők használati tárgyait, ékszereit és buddhizmussal kapcsolatos emlékeit is.

"Csak a jó meleg Afrika - A fekete kontinens állatvilága" címmel tekinthető meg kiállítás a

Móra Ferenc Múzeumban

december 31-ig. A tárlatra belépve a Kenya déli síkságain és Tanzánia északi részén élő maszájok házában találják magukat a vendégek. A néprajzi anyagban hangszerek, használati tárgyak, textilek szerepelnek. A következő teremben a kontinens állatvilágát mutatják be testközelből az érdeklődőknek. Az anyagban szerepelnek olyan ismertebb fajok, mint a zebra, az oroszlán vagy a krokodil, a tárlat egyik különlegessége pedig az a körülbelül 350 kilós elefántfej, melyet az egyik terem falára erősítettek a múzeum munkatársai. A ritka állatok közül a madagaszkári cibetmacskafélék közé tartozó fosszák és a szintén a szigeten élő gyűrűsfarkú maki vagy más néven katta is megtekinthető a tárlaton. A kiállításról nem hiányozhat a gyermekfoglalkoztató sem, ahol játékos formában mutatják be Afrika érdekességeit a legfiatalabb látogatóknak. Táblagépek segítségével egy afrikai faluba kalauzolják a vendégeket, hangeffektusokkal pedig különböző állatokat és egy vihart idéznek meg. A tárlat anyaga a Nagykárolyi Városi Múzeumból, a Magyar Természettudományi Múzeumból, a Savaria Múzeumból, magángyűjtőktől és vadászoktól érkezett Szegedre. A néprajzi tárgyakat pedig a nagyszebeni Astra Múzeum anyagából válogatták.

Tapintható kiállítást tekinthet meg a közönség a

Móra Ferenc Múzeumba

n: az Ujj-É című tárlaton érméket foghat kézbe, tapogathat meg bárki a Kultúrpalotában. Egy újszerű kezdeményezés kapcsán jött létre az a tapintható érem-kiállítás, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeumban mutatnak most be. A közel száz alkotást tartalmazó tárlaton bárki megfoghatja az érméket, sőt! A kiállítás kifejezett célja, hogy a tapintható érmék segítségével közelebb hozza a tárgyakat a látogatókhoz. A tárlaton tizenhét kortárs éremművész alkotásait mutatják be, melyek mindegyike izgalmat rejt magában tapintás szempontjából. Az érméket különleges biztonsági szalaggal látják el, valamint biztonsági kapukkal őrzik, így garantálva épségüket. A technológiai megoldás révén a kiállítás helyszínén a látogató szabadon mozoghat az éremmel, elveheti a teljesen nyitott tárolóból, leülhet, összehasonlíthatja más darabokkal, azaz: „ismerkedhet” vele. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.