Kultúra

Régi tudományok mai szemmel - Neolatin konferencia Szegeden

Régi tudományok mai szemmel - Neolatin konferencia Szegeden

2015. november 1., vasárnap
Régi tudományok mai szemmel - Neolatin konferencia Szegeden

A reneszánsztól a felvilágosodásig tartó neolatin kultúra magyarországi képviselőivel és műveivel foglalkozik az a háromnapos konferencia, amely csütörtökön kezdődik Szegeden - mondta el az egyik szervező, Kasza Péter, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa az MTI-nek.

Ebben az 1300-as évek elejétől az 1700-as évek végéig tartó fél évezredben az európai kultúra közös nyelve a brit szigetektől Erdélyig, Skandináviától Dél-Itáliáig javarészt a latin volt. Létezett egy közös európai kulturális elit, amelyet az egységes antik-keresztény alapok és a klasszikus európai kultúra közös nyelve, a latin szorosan összefűzött. Körükben egy ma már elképzelhetetlen kétnyelvűség uralkodott. Mi több, a költők, tudósok kulturális témákban gyakran jobban ki tudták fejezni magukat latinul, mint az anyanyelvükön. Ennek az elitnek szerves részeként, a nagy közös európai szellemi tér egyenrangú szereplőiként alkottak évszázadokon át a Kárpát-medencében élő írók, tudósok is - fejtette ki a kutató. A közös nyelvnek köszönhető nem csak az, hogy akkoriban a magyar szellemi elit otthonosan mozgott a nyugati kultúrában, de az is, hogy az európai elit nyelvi nehézségek nélkül ismerhette meg a magyar alkotásokat - fűzte hozzá. A 19-20. századi magyar költészet legkiválóbb értékeivel is csak vajmi kevesen lehetnek tisztában a nyelvhatárokon túl, ezzel szemben a latinul író

Janus Pannoniust, Mátyás király

kortársát a 15. század második felének egyik legkiemelkedőbb európai humanista verselőjeként tartották számon - emelte ki

Kasza Péter

. A nemzeti nyelvek előtérbe kerülésével a latin nyelven írott művek fokozatosan kiszorultak és mára szinte eltűntek az irodalmi kánonból, holott nélkülük csak részleges képet kaphatunk a megelőző századok műveltségéről. Ezen próbálnak változtatni a neolatin filológia művelői - jegyezte meg a szakember. Magyarországon például a 15. század végéig az irodalmi alkotások 90 százalékát latin nyelven írták. Az arány a következő évszázadban kezd a reformáció nyomén a magyar javára billenni. Igaz, hogy a 16. század végén

Balassi Bálint

már kizárólag magyarul versel, ám még a szigetvári hős dédunokája,

Zrínyi Miklós

17. század második felében írt prózai műveiben is természetes, hogy a szerző magyarról latinra vált és mintha erről meg is feledkezne, oldalakon át ezen a nyelven fejti ki gondolatait - mondta a kutató, aki emlékeztetett arra is: Magyarországon egészen 1844-ig a latin volt a hivatalos nyelv. Az idei szegedi neolatin konferencia a két évvel ezelőtti hasonló rendezvény folytatása. Akkor a humanista történetírásról és a 18. századi szépirodalomról szóltak az előadások, jövő héten a 15-18. századi magyarországi latin nyelvű tudományos irodalommal foglalkozik az ország számos egyeteméről, kutatóintézetéből érkező 29 előadó. Külön szekciókban vizsgálják a korszak asztrológiai, poétikai, teológiai, orvosi, történeti és politikai tudományos irodalmát. Az egyik előadás például a 17. századi radikális pacifizmus eszmekörét járja körül, mely szerint a keresztényeknek nemcsak támadó, de még védekező háborút sem szabad folytatniuk, ami a török háborúktól szenvedő Kelet-Közép-Európában különösen ellentmondásos fogadtatásra számíthatott. A természettudományos szekcióban több előadás foglalkozik a szinte egész neolatin korszakban nagy népszerűségnek örvendő csillagászattal és asztrológiával, amelyek fokozatos szétválása erre az időszakra tehető. A korszak kezdetén Mátyás király még jelentősebb döntései előtt konzultált udvari asztrológusaival, hogy az előjelekről tájékozódjon. Ma már ugyan az asztrológia nem minősül egzakt tudománynak, művelődéstörténeti jelentősége mégis felbecsülhetetlen. A maga korában a kulturális közbeszéd egyik mindenki által értett, használt része, "slágertéma" volt, és így a magas kultúra egyik építőeleme is. Ha azonban a régi műveltség egy ilyen rétege feledésbe merül, akkor egy egész korszak kultúrájának, máig érvényes irodalmi és képzőművészeti teljesítményeknek értelmezése, befogadása is szegényesebbé válik - emelte ki a szakember. A konferencián két történeti szekció is lesz: az egyikben a dokumentumokra támaszkodó, forráskritikával dolgozó, mindinkább tudományos igényű történeti irodalmat vizsgálják, köztük a legelső magyarországi várostörténetet, mely Szombathely krónikáját dogozza fel. A másik szekció viszont az eredetmítoszokhoz, legendákhoz kapcsolódó, inkább az antikvitás mintáit követő történeti irodalomra koncentrál. A Medicina-szekció előadásai az orvostudomány fejlődési állomásait vizsgálják: hogyan válik ki az emberi testet és betegségeit a klasszikus ókori, középkori szövegek és tekintélyek alapján tárgyaló ismeretanyagból a valódi, kísérleti, tapasztalati alapokon nyugvó természettudomány. A poétikai szekció egyik érdekesnek ígérkező előadása egy 18. századi magyar solymászati tankölteményről szól, amelynek szerzője Európában szinte egyedülálló módon versben dolgozta fel mindazt, amit középkor és a kora újkor talán legnépszerűbb, fejedelmi sportjáról tudni érdemes. Ráadásul a solymászatnak Magyarországon különleges rangja volt, miután ezt a nemes ragadozót az Árpádok óta totemállatként tisztelt turul madárral rokonították. Kasza Péter elmondta: a rendezvény célja a neolatin tudományterület magyarországi eredményeinek szisztematikus bemutatása. A távlati tervek szerint a konferenciasorozat idővel megteremtheti azt a tudásbázist, amelyen a magyarországi neolatin kultúra mindeddig hiányzó tudományos összegzése is elkészülhet. A konferencia helyszínválasztását az indokolja, hogy az országban egyedül Szegeden folyik egyetemi keretek között neolatin képzés - fűzte hozzá a szegedi klasszika filológia és neolatin tanszék oktatója.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.