Közélet

November 4. - Felvonták, majd félárbócra engedték a lobogót a Parlament előtt

November 4. - Felvonták, majd félárbócra engedték a lobogót a Parlament előtt

2015. november 4., szerda
November 4. - Felvonták, majd félárbócra engedték a lobogót a Parlament előtt

Katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbócra engedték Magyarország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 59. évfordulóján szerda reggel, Budapesten a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. A kegyelet kifejezéseként a lobogó egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.

November 4-ét a magyar kormány 2013-as rendeletében nyilvánította nemzeti gyásznappá. A hagyományokhoz híven szerda reggel a megemlékezések a Kossuth téren kezdődtek, ahol a Himnusz hangjaira felvonták, majd a Szózat kíséretében félárbócra eresztette a nemzet lobogót a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység állományába tartozó Honvéd Díszzászlóalj. A ceremónián közreműködött a Nemzeti Lovas Díszegység is. A megemlékezésen részt vett mások mellett

Benkő Tibor

honvéd vezérkari főnök, a diplomáciai testület több tagja, továbbá pártok, katonai és állami szervezetek képviselői. A Parlament előtti ünnepség a díszzászlóalj tiszteletadása mellett a Magyar takarodóval zárult. A HM Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal által szervezett központi rendezvények a rákoskeresztúri Új köztemető nemzeti emlékhelyen koszorúzással folytatódnak, a 300-as parcellánál

Vargha Tamás

, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára mond beszédet. Délután az Életreítéltek című dokumentumfilm bemutatóján

Gulyás Gergely

, az Országgyűlés alelnöke mond beszédet az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Este az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak emlékére tartott hagyományos emlékkoncerten a Szent István-bazilikában felhangzik

Giuseppe Verdi

Requiem című műve a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar előadásában. 1956. október 23-án Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a

Rákosi Mátyás

nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. A forradalom a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után fegyveres szabadságharccá változott. A forradalom sorsát szovjet katonai invázió pecsételte meg néhány nappal azután, hogy

Nagy Imre

miniszterelnök november elsején meghirdette Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. A harcok áldozatainak száma november 4-én a fővárosban 135 volt. A KSH 1957. januári jelentése szerint az október 23. és január 16. közötti események országosan 2652 (Budapesten 2045) emberéletet követeltek, és 19 226-an (Budapesten 16 700-an) sebesültek meg. Egy 1991-ben készült hivatalos statisztika szerint a szovjet hadsereg 669 katonája vesztette életét a harcokban, 51-en eltűntek. A forradalom leverését követő megtorlásban az ENSZ bizalmas adatai szerint 453 - az 56-os Intézet adatai szerint 229 - embert végeztek ki az 1956-os forradalomban játszott szerepük miatt. Életével fizetett

Nagy Imre

,

Maléter Pál

,

Gimes Miklós

,

Losonczy Géza

és

Szilágyi József

is.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.