Egyetem

Bernáth Árpád szegedi irodalomtudós kapta az Eötvös-koszorút + FOTÓK

Bernáth Árpád szegedi irodalomtudós kapta az Eötvös-koszorút + FOTÓK

2015. november 9., hétfő
Bernáth Árpád szegedi irodalomtudós kapta az Eötvös-koszorút + FOTÓK
tudomany_unnepe22_gs

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat megnyitó ünnepségének idén a Szegedi Tudományegyetem adott otthont, ekkor adta át a Magyar Tudományos Akadémia a kiemelkedő tudományos életmű elismerésére alapított Eötvös József-koszorúakt is. A rangos díjat heten vették át, köztük Bernáth Árpád, az SZTE Bölcsészettudományi Kar professor emeritusa.

Immár 12. alkalommal rendezte meg a Magyar Tudomány Ünnepét határon innen és túl a Magyar Tudományos Akadémia, mely rendezvény célja, hogy felhívja a figyelmet a tudomány társadalomalakító szerepére, a tudományos eredmények hasznosulására a mindennapokban. A tudományról azért fontos beszélni, mert az elmúlt 15 évben megduplázódott az egyetemi hallgatók és kutatók száma, ezzel együtt pedig az eredményeké is jelentősen növekedett - mondta

Barnabás Beáta

, az MTA főtitkárhelyettese. Az előremutató eredmények pedig arra kell sarkallják a piaci szereplőket, hogy kivegyék részüket a tudományok támogatásából. A főtitkárhelyettes megnyitóját követően

Szabó Gábor

akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora mutatta be a felsőoktatási intézmény kutatói és innovációs teljesítményét. A rektor úgy fogalmazott, az SZTE az a felsőoktatási intézmény, ahol a tudomány és a társadalmi felelősségvállalás találkozik, ami többek között azért fontos, mert az universitastól függ a dél-alföldi régió gazdasága és jóléte. A Tisza-parti egyetem rendre az élvonalban végez a nemzetközi rangsorokban, Szabó Gábor szerint messze legjobb eredményt az úgynevezett zöld egyetemi rangsorban tudhat magáénak az intézmény: 19. helyen áll a világ egyetemeinek sorában. A rektor bemutatott néhány eredményt azok közül, melyek jelentős szerepet játszottak és játszanak ma is a nemzetközi összehasonlításokban. A rákkutatás, az inzulintermelés az agykérgi idegsejtekben, egy Oxfordból érkező fiatal finn kutató a nemzetközi agykutatási programba, vagy a térbeli tájékozódás agyi térképének felfedezése mind olyan kutatás, ami híressé és ismertté teszi a szegedi egyetemet. "Van néhány kutatócsoport Szegeden, amelynek a vonzóképessége elég arra, hogy ne csak a magyarok menjenek külföldre, hanem a külföldiek jöjjenek hozzánk."

tudomany_unnepe12_gs

A Szegedi Tudományegyetem fontos együttműködő partnere a Magyar Tudományos Akadémia és stratégiai partnere a Szegedi Biológiai Kutatóközpont. "Nagyon gyümölcsöző és felhőtlen, számos tudományos együttműködésünk van az oktatás valamennyi szintjén részt veszünk a Szegedi Tudományegyetem életében. Évente pedig 80 PhD hallgató végzi itt tudományos kutatási jelentős részét" - mondta

Ormos Pál

főigazgató a rektor bemutatóját követően, majd ismertette a molekuláris biológia laborokkal és üvegházzal felszerelt, 1973-ban átadott újszegedi épületet. A kutatóközpontban ma biofizika, biokémia, genetika és növényi biológia teszi ki a tudományos struktúrát, s több mint 400 kutató dolgozik napi szinten az intézményben. Jelenleg is 6 Lendület-csoport működik a kutatók irányítása alatt, valamint egy Bolyai-díjas csoportvezető öregbíti a központ hírnevét.

Több SZTE-s oktató a kitüntetettek között

A megnyitó ünnepségen átadták az akadémia tudományos díjait. Kiemelkedő tudományos életművének elismeréseként Eötvös József-koszorúval tüntették ki

Bernáth Árpádot

, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusát,

Gáspár Lászlót

, a Szent István Egyetem professor emeritusát,

Geszti Tamás Bélát

, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusát,

Hegyi Klárát

, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont kutató professor emeritáját,

Jeney András Ivánt

, a Semmelweis Egyetem professor emeritusát,

Ovádi Juditot

, az MTA Természettudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadóját és

Szépvölgyi Jánost

, az MTA Természettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettesét.

tudomany_unnepe25_gs

Szily Kálmán-díjban részesült

Hay Diana

, az Akadémiai Levéltár osztályvezetője, az Oláh György-díjat pedig

Soós Tibor

, az MTA Természettudományi Kutatócsoport vezetője vehette át. Wigner Jenő-díjat kapott

Rónaky József

, az Országos Atomenergia Hivatal volt igazgatója, és

Török Szabina

, az MTA doktora. Bruckner Győző-díjat vehetett át

Kéri György

, a Semmelweis Egyetem tanára és

Mándity István

, a Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerkémiai Intézet tanársegéde. Punger Ernő-díjban részesült

Kónya Zoltán

, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszékét vezető egyetemi tanára. Megosztott MOL Tudományos Díjat kapott

Geiger András, Puskás Sándor, Bozóki Zoltán, Szabó Gábor, Mohácsi Árpád. Varga Attila

és

Gulyás Gábor

. Mikó Imre-díjat ítéltek meg aktív szakember kategóriában

Kirilly Kálmánnak

és

Szabó Andrásnak

, míg életmű kategóriában

Vincze Tamást

találták arra érdemesnek. Akadémiai Szabadalmi Díjjal jutalmazták

Bozóki Zoltánt

, az MTA-SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoport vezetőjét és

Iván Bélát

, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Anyag és Környezetkémiai Intézet kutatóprofesszorát. A SZAB Ifjúsági Díját Hegedus Ioan Andrei vehetette át.

Ez már a tudomány vége?

A Magyar Tudomány Ünnepén

Lovász László

, az akadémia elnöke tartott előadást Hogyan működik a tudomány? címmel. Az akadémikus felidézte

John Horgan

The End of Science című könyvében felvetett gondolatát, mely szerint a tudománynak hamarosan vége szakad, hiszen már mindent tudunk. A Wolf-díjas matematikus ebből a gondolatból indult ki, hogy azután a geocentrikus világképtől egészen a relativitáselméletig bizonyíthassa ennek cáfolatát.

tudomany_unnepe14_gs

"A magyar tudomány ünnepe is arról szól, szeretnének megértetni magunkat, tudósokat olyanokkal, akiknek talán nem annyira nyilvánvaló mit is csinál egy tudós" - mondta azzal kapcsolatban, mit szolgálnak a közel egy hónapig tartó programok. Lovász László egészen a tudóst hajtó erőig, a megismerés vágyáig kalauzolta el a hallgatóságot, hiszen mint mondta, e nélkül nem működnek a tudomány. Kérdésre mindig kérdéssel kell válaszolni, s egy-egy kutatási kudarcélmény nem hibát, hanem a probléma egy újabb megközelítését eredményezi. Sok áltudomány úgy jön létre, hogy egy kedvenc gondolatról nem ismerjük el, hogy nem állja ki a tudomány próbáját - tette hozzá. Az élet, a gazdaság és a történelem még mind olyan területek, ahol a tudománynak még van értelme. Az akadémikus rávilágított, számos olyan kézzelfogható tudományos eredmény segíti ma a mindennapjainkat, melyek alkalmazása nélkül teljesen más lenne az életünk; ilyen az okostelefon, az internet vagy a pénz. Az alapkutatások nemcsak gyakorlati hasznosulásuk miatt fontosak, hanem azért is, mert így kényszerítik versenyre a résztvevőket. Ugyanakkor hozzátette, a fiatalok kezében van a jövő, hiszen ők azok, akik a legmodernebb eszközöket és eredményeket el tudják vinni és értékesíteni tudják az ipari szereplők között. Lovász László kitért arra is, mint ahogyan a tudomány végét, úgy határait sem lehet pontosan meghúzni, hiszen a matematika és fizikával és a számítástechnikával, a kémia újabban pedig a biológiával jár kéz a kézben.

A Magyar Tudomány Ünnepe megnyitó ünnepségén Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tartott előadást.http://szegedma.hu/?p=587496

Szerző: Szegedma Hírportál2015. november 9.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.