Szakértő: biztonságpolitikai kockázatot jelentenek a migránsok között található dzsihadisták

Elég, ha csak kevesebb mint egy százaléknyi dzsihadista található az Európába érkező migránsok között, az már biztonságpolitikai kockázatot jelent - mondta Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója az M1 aktuális csatornán szerda este.

Friss hírek és fotók a migrációs válságról folyamatosan, percről percre itt a SZEGEDma.hu-n!

ÉLŐ KÖZVETÍTÉS:

20.45: Kormányszóvivő: a rendőrség felkészült a horvát-magyar határzárra

A magyar rendőrség felkészült arra a helyzetre, ha esetleg lezárják a horvát-magyar határt - mondta

Kovács Zoltán

kormányszóvivő csütörtökön az M1 aktuális csatorna esti műsorában. A szóvivő kérdésre válaszolva azt monda: a rendőrség készen áll arra, hogy ha be kell vezetni a határzárat, akkor kezelje az akár a röszkei eseményekhez hasonló helyzetet is.

19.36: Szakértő: le kell zárni Észak-Afrikát

Ha nem "zárja le" az Európai Unió Észak-Afrikát, akkor többmilliós migránsáradat öntheti el Dél-Európát - mondta

Pintér István

biztonságpolitikai szakértő az M1 aktuális csatorna csütörtök esti műsorában. A szakértő szerint elsősorban Görögországot, Spanyolországot és Olaszországot fenyegetik az Afrikából érkező migránsok. Rámutatott, hogy az afrikai kontinens a globalizáció vesztese, ugyanis akármennyi pénzt költöttek el fejlesztésére, igazából csak visszafejlődött. Ezért várható, hogy hamarosan tömegesen indulnak el onnan az emberek - tette hozzá.

18.55: Lengyel határőrök segítenek a magyar-szerb határon

Csehország és Szlovákia után Lengyelország is segítséget küld Magyarország déli határának védelmére, az onet.pl lengyel hírportál csütörtöki értesülése szerint 50-60 lengyel határőr készül a magyar-szerb határra. Az onet.pl meg nem nevezett lengyel uniós diplomatákra hivatkozva azt írta: a lengyel ajánlat a visegrádi országcsoport (V4) kormányfőinek csütörtöki brüsszeli egyeztetésén hangzott el. A V4 miniszterelnökei a menekültügyi politika témájának szánt csúcstalálkozó előtt tartották meg az ilyenkor szokásos V4-es megbeszélést. A lengyel határőrök a hírportál szerint 5-5 terepjáróval, illetve éjjellátó készülékkel felszerelt kocsival érkeznének, az ezzel kapcsolatos logisztikai kérdések tisztázása folyamatban van. A lengyel közszolgálati televízió a PAP hírügynökségnek nyilatkozó, meg nem nevezett lengyel diplomata szavait idézte, miszerint a lengyel határőrök szerepe a határ megfigyelése lesz, semmiképpen sem vesznek részt tényleges beavatkozásban a határon. Lengyelország október elején az uniós határőrizeti ügynökség (Frontex) missziója keretében egy helikoptert küldött nyolcfős személyzettel és egy összekötő tiszttel a magyar-horvát határra. A V4-ek eddig katonai és rendőri segítséget ajánlottak fel Magyarország déli határának védelmére. Csehország szerdán 21 katonát küldött a migránsválsággal kapcsolatban szervezett Balaton 2015 hadgyakorlatra, emellett egy csütörtöki bejelentés szerint 50 cseh rendőr is érkezik. Szlovákia 30 katonával és 50 rendőrrel járul hozzá Magyarország déli határának őrzéséhez.

18.47: V4-es miniszterelnökök: az uniónak egységesnek kell lennie a migrációs válság kezelésébe

A migrációs válság hatékony kezelése érdekében az EU-nak egységesnek kell mutatkoznia és képesnek kell lennie arra, hogy megtegye a fontos intézkedéseket - fogalmaztak a visegrádi csoport kormányfői az Európai Tanács csütörtöki ülése előtti egyeztetésükön elfogadott közös nyilatkozatukban. A nyilatkozatban azt írták: a visegrádi csoport (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) tagjai üdvözlik, hogy a csütörtöki ülésen a szeptember 23-i csúcstalálkozón folytatott vita eredményeiből indulnak ki az uniós állam- és kormányfők, és így tovább dolgoznak a migrációs válság hosszú távú megoldásán és hatékony kezelésén. A siker kulcsa, hogy az intézkedéseket fontosság szerint rangsorolják, és minél előbb, a szolidaritás szellemében megvalósítsák. Ezért a V4-es országok kinyilvánították készségüket, hogy a továbbiakban is hozzájárulnak az intézkedések megvalósításához nemzeti, regionális és európai szinten. Hangsúlyozták: a schengeni határok védelmének kell a legfontosabb feladatnak lennie, mert az az alapfeltétele a jelenlegi migrációs nyomás kezelésének. Mivel a megfelelő határvédelem rendkívül jelentős feladat, annak minden lényeges formáját figyelembe kell venni, és ez a kollektív felelősségvállalás esetleges növelését is jelenti, különösen azokban az esetekben, amikor ez segítséget jelenthet olyan tagállamoknak, amelyek kivételes nyomással néznek szembe és képtelenek egyedül megbirkózni a helyzettel. A dokumentum kiemelte: a visegrádi csoport tagjai a schengeni határok védelme melletti elkötelezettségük demonstrálására a szolidaritás jegyében összefogtak Magyarország támogatására, mert az országra jelenleg nagy teher nehezedik a migrációs válságban. Emlékeztettek, hogy Csehország és Szlovákia 50-50, Lengyelország pedig 50-60 rendőrt és 5 e célra felszerelt járművet küld Magyarországra. A V4-es kormányfők arra is kitértek a nyilatkozatban, hogy elkötelezettek az együttműködés erősítése mellett a külső országokkal is, különösen Törökországgal. "Törökország a megoldás része", ezért üdvözlik az EU-török akcióterv előkészítését, ez biztos alapot adhat a további egyeztetésekhez - mutattak rá. A V4-es országok továbbra is úgy látják, hogy fontos a menekültek megfelelő ellátása a hazájukhoz közel eső országokban. Felidézték, hogy a szeptemberi csúcson összesen 1,8 millió eurót ajánlottak fel a Világélelmezési Alapnak (WFP), és készek további forrásokkal hozzájárulni az alap és más szervezetek munkájához a jelenlegi migrációs válság kezelése érdekében. "Mivel rendkívül összetett helyzetről van szó, a visegrádi csoport tagjai ismét hangsúlyozták, hogy az EU-nak egységesnek kell mutatkoznia és képesnek kell lennie arra, hogy megtegye a fontos intézkedéseket. Azokat a lépéseket viszont, amelyek a közös erőfeszítésekre veszélyt jelentenek - így például a végleges áthelyezési rendszer - el kell kerülni" - áll a visegrádi országok miniszterelnökeinek közös nyilatkozatában.

17.53: Politico: szakértők a migrációs válságot tartják az Európa előtt álló legnagyobb kihívásnak

Az amerikai Politico című online lap által megkérdezett politikusok, diplomaták és tanácsadók többsége a migrációs válságot tartja az Európa előtt álló legnagyobb kihívásnak - derült ki a hírportál európai kiadása által csütörtökön közzétett eredményekből. A friss felmérésben több mint száz, a brüsszeli döntéshozatalra rálátó embert kérdeztek meg, többek között

Paul Wolfowitzet

, a Világbank volt elnökét,

Alexander Vershbow

-t, a NATO-főtitkár helyettesét és

Carl Bildt

egykori svéd kormányfőt. A szakértők nagyobb része úgy véli, hogy az Európai Unió nem adott megfelelő válaszokat a kontinenst sújtó, eddig példátlan menekültáradatra. A felmérésben részt vevők 9,7 százaléka nagyon rossznak, 43,5 százaléka rossznak, 31,5 százaléka pedig közepesnek tartja az unió válaszlépéseit. A többség szerint a válság nem megfelelő kezelése a szélsőségek megerősödéséhez vezet, az EU-nak ezért határozottabban kell fellépnie. Az Európa előtt álló második legsürgetőbb kihívásnak a szélsőséges populista és antidemokratikus erők felemelkedését nevezték meg a résztvevők. A júniusban megkérdezettek még Vlagyimir Putyin orosz elnök politikáját és az euróválságot tartották a legnagyobb kihívásnak. Oroszország kezelését illetően nem volt egyetértés a mostani válaszadók között: többen újabb szankciók elrendelésében, mások egy szíriai repüléstilalmi övezet létrehozásában látják a megoldást, vannak azonban olyanok is, akik szerint semmit nem kellene tenni. A Politico által megszólaltatott szakértők 60,5 százaléka helyeselte az Európai Parlament illetékes bizottságának döntését, amellyel elutasította azt a kezdeményezést, hogy a migrációs válság miatt elfogadott törvénymódosítások miatt eljárást indíthassanak Magyarország ellen az uniós szerződés hetes cikke alapján. A megkérdezettek 26,9 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy alkalmazni kellene Magyarország ellen a hetes cikkelyt, azaz meg kellene vonni Budapest szavazati jogát az Európai Tanácsban.

16.03: Orbán: Magyarország felkészült a schengeni előírások betartására

Magyarország teljesen felkészült arra, hogy a schengeni megállapodásnak megfelelően csak ellenőrzötten, szigorú előírások szerint lehessen belépni az országba a magyar-horvát határszakaszon - mondta

Orbán Viktor

miniszterelnök újságíróknak, az Európai Tanács csütörtöki brüsszeli ülésére érkezve. Az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója előtt a kormányfő kiemelte: ezt az állapotot Magyarország ha kell, egy órán belül meg tudja valósítani. Viszont ez csak "a második legjobb megoldás", a legelőnyösebb a görög határ lezárása lenne, ezt szeretnénk most elérni - hangsúlyozta. Orbán Viktor kifejtette: péntek reggel lehet véglegeset mondani a magyar-horvát határszakasz esetleges lezárásáról, egyelőre meg kell várni a V4-es országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) és az Európai Tanács egyeztetését. Mindenesetre Magyarország felkészült, "a zöldhatár védelméhez szükséges műszaki létesítmények elkészültek, a szükséges magyar élőerő jelen van", és a visegrádi partnerekkel nemzetközi összefogást is sikerült felépíteni - közölte. Hozzátette: ez "szívbéli barátságon nyugvó közép-európai együttműködés", amelynek keretében a V4-es partnerek több terhet átvesznek a határvédelemben. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az Európai Tanács legutóbbi ülésén hatpontos javaslatot mutatott be, amelyből lényegében öt pont megvalósult, de a hatodik, hogy "le kell menni délre és meg kell védeni" a görög-török határt, elmaradt. Most remélhetőleg olyan irányt vesz a megbeszélés, hogy megegyeznek e határszakasz lezárásáról - mondta. Közölte: Magyarország hajlandó ebben részt venni, mert bár képes arra, hogy schengeni szabályok alá vonja a horvát határszakaszt, ahogyan azt korábban a szerb szakasszal is megtette, de ez csak a második legjobb megoldás. Arra lenne szükség, hogy Görögország magától ellássa a szerződéses kötelezettségeit, amit eddig nem tett meg, és "ezért kerültünk mi is bajba" - magyarázta. Hozzátette: ha ezt Görögország "nem tudja ellátni, akkor lássuk el helyette mi". Az Európai Tanács szeptember 23-i ülésén Orbán Viktor azt javasolta, hogy Görögország engedje át külső határvédelmét azoknak az európai országoknak, amelyek készek ebben részt venni. Kezdeményezte a menekültek és a gazdasági bevándorlók szétválasztását még a schengeni övezet határán kívül, valamint a biztonságosnak tekintett országok listájának európai szintű meghatározását. Azt is ajánlotta, hogy minden tagállam növelje meg egy százalékkal uniós befizetését, és csökkentsenek minden kiadást egy százalékkal. Indítványozta továbbá kiemelt partnerség kialakítását azokkal az államokkal, amelyek nélkül nem lehet kezelni a helyzetet. Végül világkvóták létrehozására tett javaslatot, vagyis hogy az egész világot vonják be a válság kezelésébe.

15.36: Rendőrökkel is segítik a V4-es országok a déli határok védelmét

Katonák mellett rendőri erőket is ajánlottak Magyarországnak a déli határszakasz védelmének segítésére a visegrádi együttműködés (V4) társállamai - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) helyettes államtitkára az Országgyűlés külügyi bizottságának csütörtöki ülésén.

Altusz Kristóf

közölte: Csehország és Lengyelország 50-50, Szlovákia 20 rendőrt ajánlott fel, hogy Magyarország déli határszakaszán segítsék magyar kollégáikat a közrend és közbiztonság fenntartásában. A helyettes államtitkár felidézte: 21 cseh katona már meg is érkezett Magyarországra; ők a Balaton 2015 elnevezésű közös kiképzésen egy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre készülnek fel. Ugyancsak a migrációs válság kezelésére ajánlott katonai együttműködés keretében a tervek szerint november elsejével 30 szlovák katona is érkezik Magyarországra - tette hozzá a KKM helyettes államtitkára, megjegyezve: az, hogy V4-eknek ilyen gyorsan és hatékonyan sikerült megállapodni a katonai és rendőri együttműködésről, azt jelzi, hogy a visegrádi együttműködés országai pontosan értik egymást. A külügyi bizottság csütörtöki ülésén

Juraj Chmiel

, a Cseh Köztársaság magyarországi nagykövete amellett, hogy megerősítette a cseh segítségről szóló felajánlást, országuk V4-es soros elnökségi terveit, prioritásait is felvázolta. A cseh elnökség a bizalom és a kohézió megerősítéséről fog szólni - mondta a nagykövet, megjegyezve: kiemelten készülnek 2016 februárjára is, amikor a szövetség alapításának 25. évfordulóját ünneplik. Emellett beszámolt a Visegrádi Alap helyzetéről, valamint a jövő évben felálló V4-EU harccsoportról. Kitért az európai szomszédságpolitika erősítésére, a négy ország közötti biztonság- és védelempolitikai együttműködésre, különösen a kiberbiztonság területén. Szólt a V4 plusz elnevezésű tervekről is, melyek szerint a négy országnak további államokkal kellene szoros együttműködést kialakítania, nemcsak Európa-szerte, hanem az Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal, vagy akár Dél-Koreával. Erre reagálva Altusz Kristóf azt mondta: a magyar álláspont első körben egy közép-európai V4 pluszt tartana reálisnak. Aztán egy következő lépésben lehetne más, távolabbi országokat is bevonni az együttműködésbe.

Németh Zsolt

, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke felidézte, hogy sokan - különösen az év elején - kezdték temetni a visegrádi együttműködést. Ezért is fontosnak tartja, hogy a cseh elnökség vezérgondolata a bizalom helyreállítása. Ennek kapcsán

Gyöngyösi Márton

, a testület jobbikos alelnöke is pozitívan értékelte a V4 jövője szempontjából a cseh nagykövet által elmondottakat. Kiemelte például, hogy a migrációs válság is rámutatott arra, hogy Európa szomszédságpolitikája nem egységes, s más társadalmi berendezkedésekben gondolkodnak V4-ek, mint egyes nyugat-európai uniós partnerállamok. A bizottsági ülésen Juraj Chmiel, Altusz Kristóf és Németh Zsolt is felhívta a figyelmet arra, hogy a migrációs válság nyomán a nemzetközi politikában kissé háttérbe szorult az ukrán válság és a nyugat-balkáni országok helyzete. Németh Zsolt kiemelte: továbbra is kulcsfontosságú, hogy segítsék Ukrajnát, és ne lassuljanak le az ukrajnai reformok. A kormánypárti politikus úgy véli, az, hogy milyen politikai megoldás születik az orosz-ukrán konfliktus megoldására, az "nem kis mértékben" függ a V4-ektől is.

15.00: A Bundestag megszavazta a menekültügyi reformcsomagot

Nagy többséggel elfogadta csütörtökön a német törvényhozás alsóháza, a Bundestag a menekültügyi rendszer reformját szolgáló törvénycsomagot. A kormány előterjesztéseit 475 képviselő támogatta és 68 utasította el. A név szerinti szavazáson 57-en tartózkodtak. A törvényhozás másik kamarája, a tartományokat képviselő Bundesrat pénteken szavaz a reformról, amelyet a berlini vezetés a tartományi kormányokkal közösen dolgozott ki. Így a Bundestag után várhatóan a Bundesrat is elfogadja majd a csomagot. A változtatások célja a menedékjogi eljárások felgyorsítása és az elutasított kérelmezők mielőbbi távozásának előmozdítása, a menekültstátus megszerzésére esélyes menedékkérők beilleszkedésének támogatása és a menekültügyi rendszer finanszírozásának biztosítása. Az új szabályok november 1-jén léphetnek érvénybe.

14.57: Tusk szerint is többet kell tenni a válság kezelésének finanszírozásában

Az Európai Unió tagországai többet tudnak tenni és többet is kell tenniük a menekültválság kezelésére a migránsok kiinduló térségében tett erőfeszítések finanszírozását illetően - hangoztatta

Donald Tusk

, a tagországok állam-, illetve kormányfőit magában foglaló Európai Tanács elnöke a tanács csütörtöki értekezletét megelőzően. Megerősítette, hogy a tagállamok közül sok adós még egyebek között az az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának és a külön létrehozott pénzalapoknak tett pénzügyi felajánlások teljesítésével. Nem sokkal korábban

Jean-Claude Juncker

, az Európai Bizottság elnöke is arról beszélt, hogy a tagállamoknak be kell tartaniuk a szeptemberben tett pénzügyi vállalásaikat. Úgy vélte, ez az uniós országok szavahihetősége miatt is fontos. Tusk az uniós munkaadói, illetve munkavállalói szövetségek vezetőivel folytatott, úgynevezett háromoldalú szociális csúcstalálkozó után nyilatkozott. Fogalmazása szerint a szociális partnerek bizakodónak mutatkoztak abban a tekintetben, hogy a migránsválságot az unió az előnyére is fordíthatja. Mint mondta, óvatos optimizmusra ad okot számára, hogy a munkaadók és a munkavállalók részéről ideológiai megkülönböztetésről mentes, gyakorlatias és szolidáris hozzáállást tapasztalt a bevándorlóáradat kezelésével kapcsolatban. Donald Tusk megemlítette, hogy a brüsszeli EU-csúcstalálkozón döntés születhet az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex jogköreinek bővítéséről, mindenekelőtt arról, hogy az ügynökség is kezdeményezhesse a menekültstátusra nem jogosultak hazaküldését. Az állam- és kormányfői találkozó a migránsválság témakörében a külső határok ellenőrzésére, a regisztrációs folyamat hatékonyságának javítására, továbbá a menekültek hazájukba való visszatérésének és visszailleszkedésének támogatására összpontosít - jelezte az Európai Tanács elnöke.

14.44: ENSZ-főtitkár: a szíriai a legnagyobb humanitárius válság a második világháború óta

A második világháború óta eltelt időszak legnagyobb humanitárius válságának nevezte a szíriai konfliktust

Ban Ki Mun

ENSZ-főtitkár a római parlament alsóházában csütörtökön. A főtitkár Olaszország ENSZ-tagsága 60. évfordulója alkalmából vett részt a képviselőház ünnepi ülésén. Ban Ki Mun az Európába tartó migrációra és a közel-keleti térségre, valamint a líbiai helyzetre is kitért beszédében, amelyben a Szíriában zajló polgárháborút a legnagyobb humanitárius válságnak nevezte a második világháború óta. Köszönetet mondott Olaszországnak az Európába a Földközi-tengeren keresztül érkező bevándorlók segítéséért tett erőfeszítésekért. Megfogalmazása szerint Olaszország "bátor és mélyen emberi" választ adott a migrációra, és az elsők között cselekedett Európában, több tízezer ember életét mentve meg a "könnyek tengerévé" változott Földközi-tengeren. Ban Ki Mun hozzátette, hogy a migránsok segítése nem kizárólag a hazájukhoz földrajzilag közel lévő államok felelőssége, Európa minden országa felelős értük. Hangsúlyozta, hogy a "kényszer alatt történő" migrációnál nem lehet különbséget tenni a "segítséget megérdemlő vagy nem megérdemlő" migránsok között. "Olyan emberek valamennyien, akiknek segítségre van szükségük. Minden migránsnak védelemben kell részesülnie" - hangoztatta Ban Ki Mun. Az ENSZ főtitkára úgy vélte, hogy a békét jelenleg legsúlyosabban a Közel-Keleten és Észak Afrikában, valamint az ezekkel szomszédos térségekben növekvő szélsőséges erőszak fenyegeti. Egyúttal felszólította Líbia politikusait, hogy jussanak megállapodásra az ország stabilitása érdekében.

14.43: Öt ítéletet hozott a Szegedi Járásbíróság határzár tiltott átlépése miatt

Öt ítéletet hozott határzár tiltott átlépésének bűntette ügyében a Szegedi Járásbíróság csütörtökön - tájékoztatta a Szegedi Törvényszék szóvivője az MTI-t.

Juhászné Prágai Erika

közölte, a bíróság két vádlottat egy évre, hármat két évre kiutasított Magyarország területéről. A vádlottak közül négy szír, egy pedig indiai állampolgárságúnak vallotta magát. A vádlottak a mások által korábban megrongált határzáron keresztül vagy a kerítés alatt és felett átmászva léptek illegálisan magyar területre. A bíróság ítéleteit a vádlottak és védőik tudomásul vették, így azok jogerőre emelkedtek. A terheltek úgy nyilatkoztak, hogy nem kérik a tolmács által lefordított ítélet írásbeli kézbesítését anyanyelvükön.

14.40: Iohannis és Schulz jobb együttműködést sürget Törökországgal

A Törökországgal bevándorlási ügyekben folytatott európai uniós együttműködés javításának fontosságát hangsúlyozta brüsszeli közös nyilatkozatában

Klaus Iohannis

román államfő és

Martin Schulz

, az Európai Parlament elnöke. Az EP-elnök az uniós tagországok állam- és kormányfőinek találkozója előtt folytatott megbeszélést román vendégével. A sajtónak nyilatkozva Iohannis egyebek között kiemelte, hogy a menekültválság ellen annak gyökerénél kell hatékonyan fellépni, így nagyon fontos, hogy segítsék azokat az országokat, ahonnan a menekültek elindulnak. Szintén kiemelt figyelmet kell fordítani azokra az országokra, amelyeken keresztül vezet a menekültek útja az EU felé - tette hozzá, Törökországot említve név szerint. A menekültek mozgásának hatékonyabb ellenőrzését a jobb együttműködés révén lehet elérni - szögezte le a román államfő. Schulz nem sokkal korábban nyilatkozott arról, hogy "intenzív" közös munkát kell folytatni Törökországgal, most pedig ezt kiegészítette azzal, hogy a szóban forgó országoknak szükségük van az unió támogatására. Mint Iohannis elmondta, kitértek a schengeni övezet hatékony működésének fontosságára is, beleértve a külső határok ellenőrzését, illetve az övezeten belüli mozgásszabadság megőrzését. Külön méltatta a román államfő, hogy Schulz megerősítette: Romániának helye van a schengeni zónában.

13.22: Jobbik: a kormány zárja le a déli határt!

A Jobbik azt követeli a kormánytól, hogy korábbi ígéretének megfelelően a horvát szakaszon is zárja le Magyarország déli határát. Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján arra is felszólította a kabinetet, hogy tisztázza, milyen jövőt képzel a Magyarországra visszatoloncolni tervezett több tízezer migránsnak. A jobbikos politikus szerint ugyanis a kormány "aljas kettős játszmát" folytat a kvótarendszer ügyében, hiszen miközben belföldön harcosan elutasítja azt, addig az Európai Parlamentben kész elfogadni a kvótákat. Z. Kárpát Dániel megerősítette, a Jobbik továbbra is zéró toleranciát hirdet a migránsokkal szemben, a kvótarendszer megakadályozása érdekében pedig készek ügydöntő népszavazást kezdeményezni. Az ellenzéki képviselő szerint a kormány hozzájuk hasonló határozottabb fellépésére, valamint a déli határ fizikai lezárására azért is szükség lenne, mert jövőre a mostaninál is több migráns érkezhet Afrikából és Afganisztánból.

11.36: Börtönbüntetésre ítéltek egy román embercsempészt Kiskunfélegyházán

Gyorsított eljárásban, nem jogerősen 1 év 8 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélt a Kiskunfélegyházi Járásbíróság egy román állampolgárt, aki csaknem félszáz migránst akart egy teherautóval Budapesten át Németországba csempészni - tájékoztatta a Bács-Kiskun megyei főügyész csütörtökön az MTI-t. Nánási László közölte: a Kiskunfélegyházi Járási Ügyészség minősített embercsempészés bűntette miatt állította gyorsított eljárásban bíróság elé a 48 éves román férfit, akit szeptember 12-én az M5-ös autópályán, Kiskunfélegyháza közelében fogtak el a rendőrök. A vádlott aznap kora reggel egy ponyvás teherautóval a szerb-magyar határ közelébe utazott, ott felvett 47 szír migránst, akikről tudta, hogy illegálisan lépték át a határt, majd elindult velük az M5-ös autópályán Budapest felé, hogy onnan Nyugat-Európába, Németországba folytassák útjukat. A férfi az útért fejenként 100 eurót kért, amelyet Németországban fizettek volna ki neki. Az így remélt 4700 eurót azonban végül nem kapta meg, mert délelőtt az autópályán, Kiskunfélegyháza közelében a rendőrök megállították - közölte a főügyész. A román sofőrt a nyomozók őrizetbe vették, majd a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte. A tetten ért férfi beismerte a bűncselekmény elkövetését. A járási ügyészség több személynek segítséget nyújtva, vagyoni haszonszerzés érdekében elkövetett embercsempészés bűntette miatt állította bíróság elé. A Kiskunfélegyházi Járásbíróság a vádlottat az ügyészség indítványával egyetértve október 12-én bűnösnek mondta ki minősített embercsempészés bűntettében, 1 év 8 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte és 3 évre kiutasította az országból. Az ítélet nem jogerős, ellene az ügyész súlyosításért, a férfi és védője enyhítésért fellebbezett. A bíró az előzetes letartóztatást fenntartotta - tette hozzá Nánási László.

09.32: A BÁH idén 2,8 milliárd forintot fordított a migránsok ellátására

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) idén eddig 2,8 milliárd forintot fordított a migránsok ellátására - közölte az intézmény általános főigazgató-helyettese csütörtökön az M1 aktuális csatorna műsorában. Kiss Attila tájékoztatása szerint a tavalyi év hasonló időszakához képest 63 százalékkal nőttek a költségeik. Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) helyettes szóvivője azt közölte, idén eddig 378 647 illegális bevándorló lépett be Magyarország területére a külső schengeni határon. Szerdán a rendőrök 5157 embert fogtak el tiltott határátlépés miatt, a helyettes szóvivő közlése szerint túlnyomó többségük a horvát oldalról lépett be Magyarországra. Közölte azt is, hogy január óta 738 emberrel szemben rendeltek el nyomozást; ebből határzár tiltott átlépése miatt 716, a kerítés megrongálása miatt pedig 22 esetben indult eljárás.

07.49: Több mint 5100 embert fogtak el a rendőrök

A rendőrök 5157 embert fogtak el szerdán tiltott határátlépés miatt - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata csütörtök reggel a police.hu oldalon. A tájékoztatás szerint egy emberrel szemben embercsempészés, egy másikkal szemben közokirat-hamisítás miatt indult büntetőeljárás.

21.51: Szakértő: biztonságpolitikai kockázatot jelentenek a migránsok között található dzsihadisták

Elég, ha csak kevesebb mint egy százaléknyi dzsihadista található az Európába érkező migránsok között, az már biztonságpolitikai kockázatot jelent - mondta Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója az M1 aktuális csatornán szerda este. Speidl Bianka szerint már az ezredfordulón "a számon tartott dzsihadisták egynegyede európai útlevéllel rendelkezett". Hozzátette: az Iszlám Állam kettős politikát űz, egyrészt azt hirdeti, hogy a fennhatósága alatt élők nem hagyhatják el a szélsőséges szervezet által elfoglalt területet, másrészt a saját embereit igyekszik Európába juttatni. Úgy fogalmazott: ezért a most átvonuló tömegben elég, ha csak kevesebb, mint egy százaléknyi dzsihadista található, az már "óriási biztonságpolitikai kockázatot jelent".