Közélet

Rétvári: kötelező szűrővizsgálat lesz elrendelhető az menedékjogot kérőknek

Rétvári: kötelező szűrővizsgálat lesz elrendelhető az menedékjogot kérőknek

2015. október 6., kedd
Rétvári: kötelező szűrővizsgálat lesz elrendelhető az menedékjogot kérőknek
Illegális bevándorlás - Görögország

Az országos tisztifőorvos a menedékjogot kérők részére kötelezően elvégzendő szűrővizsgálatokat rendelhet el a jövőben a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet vagy az egészségügyi törvény szerinti egészségügyi válsághelyzet esetén - ismertette az egészségügyi törvény módosítását az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kedden az Országgyűlésben.

Friss hírek és fotók a migrációs válságról folyamatosan, percről percre itt a SZEGEDma.hu-n!

A tegnapi nap eseményeiről szóló részletes tudósításunk ide kattintva olvasható teljes egészében.

ÉLŐ KÖZVETÍTÉS:

20.35: Szakértő: a megrázó fotók letöltői szimpatizálhatnak az erőszakkal

Egy olyan ember, aki a telefonjával felveszi vagy letölti az internetről azt, hogy három embernek levágják a fejét egy karddal, az valószínűleg szimpatizál a terrorizmussal, az erőszakkal - mondta George Spöttle biztonságpolitikai szakértő az M1 aktuális csatorna kedd esti műsorában. Az M1 hétfőn hozta számolt be arról, hogy megrázó felvételeket találtak bevándorlók által elhagyott telefonokban. A tudósítás szerint a bevándorlók Röszkénél egy rendőri ellenőrzési pont közelében szemetet, gyógyszereket, cipőben hagyott kétszáz eurósokat, húsvágó bárdot, késeket, valamint mobiltelefonok is hátrahagytak. Az egyik telefonon például csak pornográf tartalmú fotók vannak, de olyat is találtak amelyen dokumentumok és különböző radikális tartalmú fotók és videók voltak. A csatorna megmutatta a felvételeket George Spöttle biztonságpolitikai szakértőnek, aki az egyik fénykép kapcsán kijelentette, hogy az az egyik "legbetegebb fotó, amit egész életemben láttam". A képen egy néhány hónapos csecsemő látható, akinek kezeibe egy lőfegyvert és egy tőrt tettek, illetve alkoholos üvegeket helyeztek köré. A tudósításban elhangzott, hogy nem lehet tudni, ki és mikor készítette vagy töltötte fel a telefonokra a felvételeket. A szakértő szerint arra biztosan lehet következtetni, hogy az ilyen ember vagy emberek többes személyiségűek és szimpatizálnak az erőszakkal és az erőszakos cselekedetekkel.

19.33: Nem csökken a migrációs nyomás Zákányra

Nem csökken a migrációs nyomás a horvát határ menti Zákányra, de a korábbiakhoz képest kiszámíthatóbb az illegális bevándorlók érkezése a zöldhatáron át, és az utóbbi napokban kisebb csoportokban is hozzák őket a vonatokkal Botovóból - számolt be

Jankó Szabolcs

(Fidesz-KDNP), a somogyi település polgármestere az MTI-nek telefonon kedd este. Közölte: reggel óta mintegy 3500 ember érkezett, és még 1500-at várnak valamikor még a nap folyamán. Egy-egy csoporttal most már "csak" 600-800, maximum 1000 ember érkezik, így az utánuk maradó hulladék összegyűjtése, és elszállítása is könnyebb és gyorsabb - jegyezte meg település vezetője. Ez utóbbival kapcsolatosan elmondta: ennek költségei az önkormányzatot terhelik, de már folyamatban vannak az egyeztetések, a korábbi ígéreteknek megfelelően hamarosan kapnak anyagi segítséget Belügyminisztériumtól. A polgármester arról is tájékoztatott, hogy a segélyszervezetek továbbra is szükség szerint segítenek a migránsoknak, az önkormányzat pedig a segélyszervezeteknek a készletek raktározásában. Jankó Szabolcs szerint a raktározással nincs gond, szállásból viszont a jelenleginél többre is szükség lenne. A környéken szinte minden szabad szálláshelyet lefoglaltak a segélyszervezetek, illetve a rendfenntartó szervezetek - mondta, hozzátéve: a falu határában lévő gyékényesi tórendszer mellett ugyan több száz hétvégi ház van, de csak kevés a fűthető, azokat pedig már mind lefoglalták. Az ideiglenes határzárról szólva a polgármester azt mondta: Zákány környékén kész a kettős védelmi rendszer, azaz elkészült a gyorstelepítésű drótakadály és a kerítés is áll. Hozzátette: egyik sincs teljesen lezárva, a Horvátországból érkező migránsoknak meghagytak egy két-három méter széles sávot, de az a rész is bármikor lezárható.

19.08: Bántalmazott egy rendőrt egy migráns Szombathelyen, őrizetbe vették

Bántalmazott egy rendőrt egy migráns a szombathelyi vasútállomáson, a férfit előállították - közölte a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság kedden a police.hu honlapon. A közlemény szerint egy Gyékényesről Hegyeshalomba tartó, illegális bevándorlókat szállító vonat megállt a szombathelyi vasútállomáson, a várakozás során egy nagyobb csoport leszállt a vonatról. A rendőrök a közrend és a közbiztonság fenntartása érdekében azonnal megtették a szükséges intézkedéseket, két külföldi azonban továbbra is ellenállást tanúsított, amelynek során egyikük bántalmazta a vele szemben fellépő rendőrt. A férfit a rendőrök elfogták és előállították, majd őrizetbe vették. Hivatalos személy elleni erőszak bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás indult ellene. A rendőri intézkedésnek ellenálló másik férfit a rendőrök továbbra is keresik - közölték.

19.06: Dimitrisz Avramopulosz: a határok lezárása nem megoldás

A határok lezárása nem megoldás, hosszú távon csak az államok közös szolidáris és felelősségteljes fellépése oldhatja meg a menekültválságot - mondta

Dimitrisz Avramopulosz

migrációért felelős uniós biztos kedden Zágrábban. Avramopulosz

Ranko Ostojic

belügyminiszterrel találkozott a horvát fővárosban, majd közös sajtótájékoztatót tartottak. Ezen a biztos azt hangsúlyozta, hogy Európának sokkal jobban meg kell szerveznie határai védelmét, a menekültek kezelését, de a megélhetési bevándorlók visszaküldését is azokba az országokba, ahonnét jöttek. Kiemelte: Horvátországnak együtt kell működni Szerbiával és a többi szomszédjával, mert a válságot az államok csak közös erővel tudják megoldani. Ranko Ostojic horvát belügyminiszter kijelentette, hogy az Európai Bizottság a rendelkezésére álló forrásokból segíteni fogja Horvátországot a migrációs válság kezelésében. A tárcavezető kiemelte: a válság ellenére Horvátország vállalja, hogy az európai uniós kvóta keretében menekülteket fogad. A miniszter jelezte: Horvátország továbbra is azon fog dolgozni, hogy erősítse a térség államai közti jószomszédi kapcsolatokat és megígérte, hogy segíti szomszédai uniós csatlakozását. A miniszter Szerbiára és Bosznia-Hercegovinára utalt. Az Európai Unió 70 millió euróval járul hozzá Horvátország migrációs és biztonsági törekvéseihez, továbbá 120 millió euróval segíti a schengeni zónához való csatlakozási felkészülését. Az uniós biztos a belügyminiszteren kívül találkozott

Kolinda Grabar-Kitarvic

államfővel és

Vesna Pusic

külügyminiszterrel is.

18.50: Több ezren utaztak át Magyarországon kedden

Több ezerre tehető azon migránsok száma, akik kedden átutaztak Magyarországon - hangzott el az M1 aktuális csatorna helyszíni beszámolóiban. A zákányi horvát-magyar határszakaszról bejelentkező tudósító elmondta: mintegy 3500 migráns lépte át kedden az államhatárt. A magyar rendőrök százas csoportokban kísérték őket az ott várakozó járművekhez, majd pedig elindultak velük a regisztrációs pontok felé. A tudósító szerint a bevándorlók Afganisztánból, Irakból és Szíriából érkeztek, legtöbbjük fiatal férfi, de sok volt közöttük a néhány éves kisgyermek is. Egy másik, az osztrák-magyar határról bejelentkező tudósító arról számolt be, hogy kedden megközelítőleg 5000 migráns érkezett a hegyeshalmi vasútállomásra. Elhangzott az is: az osztrák rendőrök azt ajánlják a migránsoknak, hogy akinek van pénze, az taxival utazzon tovább, akinek nincs, azt pedig buszokkal viszik el.

18.41: Öngyilkos lehetett a Németországban holtan talált menedékkérő

Öngyilkosságot követhetett el az a menedékkérő, akit holtan találtak hétfőn késő este a szállásán a németországi Türingia tartományban. Az ügyben indított vizsgálatok első megállapításai szerint valószínűleg egy 29 éves eritreai származású férfi halt meg a Saalfeld nevű kisváros menedékkérőket befogadó otthonában. A férfi minden bizonnyal bezárkózott a szobájába, és valamilyen gyúlékony folyadékkal leöntötte, majd felgyújtotta magát. A férfi az utóbbi időben depresszió tüneteit mutatta. Búcsúlevelet nem hagyott maga után - számolt be kedden hírportálján a Mitteldeutscher Rundfunk (MDR) regionális közszolgálati médiatársaság. Hétfőn késő este füst tört elő a férfi szobájából. A tűzoltókat egy szociális munkás riasztotta. Az otthon többi lakóját sikerült időben biztonságba helyezni. A saalfeldi befogadóállomáson nagyjából 120 menedékkérő lakik.

18.06: Fidesz: a szocialisták ismét hátba támadták Magyarországot

A Fidesz szerint az Európai Parlament (EP) migrációs helyzetről és a menedékkérők humanitárius körülményeiről tartott vitája során a szocialisták ismét hátba támadták Magyarországot. Ezt hangsúlyozta kedd este az MTI-hez eljuttatott közleményében a nagyobbik kormánypárt. Az EP keddi plenáris ülésén a témában a magyar képviselők közül a szocialista

Ujhelyi István

arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha egészséges, akkor egy 500 milliós uniónak nem lehet probléma a menekültválság, viszont azt látni, hogy beteg, és könnyebben legyőzhető, ha vírus támadja meg. Ez a vírus a politikai akarnokok, kormányfők önzése, a belpolitikai játszmájuk - húzta alá az MSZP alelnöke, aki egyúttal számon kérte az Európai Bizottságot: hol van az a jelentés, amelyet az EP a nyáron kért a testülettől a többi között a magyar kormányzat "Európa- és demokráciaellenes" intézkedéseinek vizsgálatáról.

Morvai Krisztina

arról kérdezte Ujhelyit, milyen nehézségeket okoz Szeged környékén a migrációs válság. Ujhelyi úgy válaszolt, hogy a magyar társadalom uszító kampány nélkül nem így reagált volna a válságra. A Fidesz közleményében minderre úgy reagált: az EP plenáris ülésén az európai és a magyar baloldal ismét megerősítette, hogy a bevándorlók mellett áll. Mint kiemelték: a szocialista Ujhelyi István "immár sokadik alkalommal támadta hátba Magyarországot" és példátlan módon maga követelte az Európai Bizottságtól, hogy készítsen végre újabb, hazánkat elítélő jelentést. "A szocialisták és a liberálisok minden áron politikai bosszút akarnak állni hazánkon, amiért Magyarország úgy döntött, meg kell védeni Európa és Magyarország határait" - fogalmazott közleményében a Fidesz.

17.36: A németek többsége már hibának tartja a Magyarországról elindult menedékkérők beengedését A németek többsége már hibának tartja a Magyarországról elindult menedékkérők regisztráció nélküli beengedését, és úgy véli, hogy a menekülteket az útjukba kerülő első biztonságos országnak kell befogadnia, Németországban pedig befogadási moratóriumot kell bevezetni - mutatta ki egy felmérés, amelyet kedden ismertetett a német sajtó. A Magyarországról elindult menedékkérők beengedéséről szeptember 5-re virradóra hozott döntést kezdetben a német lakosság kétharmada üdvözölte. A GfK kutatóintézet felmérése alapján viszont megváltozott a társadalmi légkör, és a lakosság 59 százaléka már hibának tartja a döntést, amelyről Angela Merkel kancellár a napokban egy interjúban kétszer is kijelentette, hogy helyesnek tartja és most is ugyanúgy meghozná. Az ország keleti részén, a volt NDK területén élők 69 százaléka szerint rossz döntés volt a Magyarországról Ausztrián keresztül érkezett tömeg beengedése. Bajorországban, ahol a legtöbben átlépték a német határt, 55 százalék vélekedik így. A német lakosság 90 százaléka szerint korlátozni kell a Németországban befogadandó menekültek számát. A kérdésről alkotott véleményt befolyásolja a képzettség: minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál kevésbé valószínű, hogy korlátozáspárti álláspontot foglal el. Ugyanakkor még az érettségivel vagy egyetemi végzettséggel rendelkezők körében is nagyon magas, 84 százalékos a menekültek számának korlátozását pártolók aránya. A reprezentatív felmérésben megkérdezettek 72 százaléka támogatja, hogy rendeljenek el menedékkérő-befogadási moratóriumot. Minden harmadik német nagyon erőteljesen sürgeti ezt. A keleti tartományokban az országos átlagot jóval meghaladó, 83 százalékos a kezdeményezéssel egyetértők aránya, míg nyugaton az átlagnál kevesebben - 63 százalék - ért egyet a követeléssel, amelyet elsősorban az Angela Merkel vezette konzervatív CDU bajor testvérpártja, a CSU képvisel. A határok ellenőrzését a németek 81 százaléka támogatja. Ebben a kérdésben is mutatkozik kelet-nyugati különbség: a volt NDK területén 92 százalék, a nyugati tartományokban 79 százalék támogatja a határellenőrzés visszaállítását. Erről a kormány szeptember 13-án határozott, hogy kezelhetőbbé váljon a menedékkérőknek a szeptember 5-ei döntés révén elindult tömeges és ellenőrizetlen beáramlása. A német lakosság több mint négyötöde, 78 százaléka úgy véli, hogy a menekültekről az első olyan biztonságos országnak kell gondoskodnia, amelyet a hazájukból elmenekülő emberek elérnek. Ez rendszerint nem Németország. A felmérést a piackutatással és a társadalomkutatással foglalkozó intézetek és cégek szakmai szervezeteinek közös egyesülete (IMSF) rendelte meg. Az egyesület feladata a szakma képviselete a nyilvánosságban. A német lakosság 14 év feletti részére nézve reprezentatív felmérést 1011 ember megkérdezésével végezték el szeptember 18. és 25. között.

17.12: Negyvenhárom ítéletet hozott a Szegedi Járásbíróság határzár tiltott átlépése miatt

Negyvenhárom ítéletet hozott határzár tiltott átlépésének bűntette ügyében a Szegedi Járásbíróság hétfőn és kedden - tájékoztatta a Szegedi Törvényszék szóvivője az MTI-t.

Juhászné Prágai Erika

közölte, a bíróság huszonnégy vádlottat egy, tizenkilencet kettő évre kiutasított Magyarországról. Egy esetben a bíróság megszüntette az eljárást, mivel a vádlott ismeretlen helyen tartózkodott. A vádlottak többsége szír vagy afgán állampolgárságúnak vallotta magát, de volt köztük olyan is, aki koszovói, illetve iraki személyi adatokat közölt. A vádlottak a mások által korábban megrongált határzáron keresztül vagy a kerítés alatt és felett átmászva léptek illegálisan magyar területre. A bíróság ítéleteit a vádlottak és védőik tudomásul vették, így azok jogerőre emelkedtek. A terheltek úgy nyilatkoztak, hogy nem kérik a tolmács által lefordított ítélet írásbeli kézbesítését anyanyelvükön. A szóvivő kitért arra: hétfőn a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság két olyan bangladesi állampolgár ügyében hozott határozatot, aki menedékkérelmet nyújtott be. Ők a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) - a bíróság korábbi döntése alapján - megismételt eljárásban hozott, kérelmüket elutasító határozatának felülvizsgálatát kérték. A bíróság mindkét bangladesi állampolgár beadványát elutasította, mivel a menekültügyi hatóság egyedileg megvizsgálta, hogy esetükben Szerbia biztonságos harmadik országnak minősül-e. A kérelmezők - akiket jogi képviselő segített - az eljárás során nem jelöltek meg olyan egyedi körülményt, amely ezt cáfolta volna - tudatta Juhászné Prágai Erika. A BÁH jogerős döntése szerint a két bangladesi állampolgár kérelme elfogadhatatlan, ezért a hatóság kiutasította a kérelmezőket az Európai Unió területéről.

16.43: Rétvári: kötelező szűrővizsgálat lesz elrendelhető a menedékkérőknek

Az országos tisztifőorvos a menedékjogot kérők részére kötelezően elvégzendő szűrővizsgálatokat rendelhet el a jövőben a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet vagy az egészségügyi törvény szerinti egészségügyi válsághelyzet esetén - ismertette az egészségügyi törvény módosítását az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kedden az Országgyűlésben.

Rétvári Bence

expozéjában kiemelte: Magyarország közegészségügyi-járványügyi helyzete stabil, de nem lehet figyelmen kívül hagyni a migrációs nyomásból fakadó, nyilvánvalóan fokozódó járványügyi kockázatot. Ez a kockázat több tényezőből áll: nem ismerik, nem ismerhetik az országba érkező migránsok korábbi betegségeit, a megkapott védőoltásait, és az sem tudható pontosan, hogy az országban, ahonnan jöttek, milyen a közegészségügyi-járványügyi helyzet - mutatott rá. Megjegyezte: az Országos Tisztifőorvosi Hivatal tájékoztatása szerint idén eddig kevesebb mint 1400, szeptemberben pedig mindössze 230 menekültstátuszért folyamodó vett részt szűrővizsgálaton a jogszabályban meghatározott betegségekkel összefüggésben. Ez még akkor is kockázatot jelent, ha az elvégzett vizsgálatok alapján a migránsok 95 százaléka egyik vizsgált betegségben sem szenved. A kötelező szűrővizsgálatok elrendelésének lehetősége lehetővé teszi a migránsok nagyobb arányú szűrését - tette hozzá. Beszámolt arról is, hogy az ellátásukra eddig több mint 200 millió forintot fordítottak és több mint 27 ezer szűrővizsgálatot végeztek el. Az államtitkár kitért arra, annak érdekében, hogy a szűrővizsgálatok minél magasabb arányban történjenek meg, felismerve ezáltal a fertőző betegségben szenvedőket, az elrendelt szűrővizsgálat elvégzése a menekültügyi hatóság által kijelölt helyen történne meg. A törvényjavaslat rendelkezik arról is, ha az elismerést kérő az államhatárról szóló törvény szerinti tranzitzónában adja be kérelmét, akkor ott kell elvégezni a szűrővizsgálatot. A kísérő nélküli kiskorúak és a várandósok esetében a szűrővizsgálatot soron kívül, más menedékjogot kérő személyt megelőzően kellene elvégezni annak érdekében, hogy védelmüket biztosítani lehessen - jelezte Rétvári Bence. Rámutatott arra is: a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésekor az egészségügyi válsághelyzetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Egészségügyi válsághelyzet akkor van, ha bármilyen okból olyan helyzet áll elő, amelynek következtében a helyi egészségügyi kapacitás nem elég az ellátási igények kielégítésére. Ilyenkor speciális egészségügyi szabályokat lehet bevezetni, mint például az átvezénylés, a megszokottól eltérő munkarend vagy az ellátási területek átalakítása, valamint az eszközök, gyógyszerek beszerzésének és pótlásának egyszerűbb eljárásrendje - jelezte. Hozzátette: válsághelyzet idején a módosítással a válsághelyzet megoldásába bevonható egészségügyi intézmények köre kibővül, ezért szükséges rendelkezni az egészségbiztosítás által fedezett összegen felül esetlegesen felmerülő többletköltségek megtérítéséről. A módosítással lehetőség nyílik az egészségügyi ellátóhelyek rendőri őrzésére is.

16.04: Rétvári: kötelező szűrővizsgálat lesz elrendelhető az menedékjogot kérőknek

Az országos tisztifőorvos a menedékjogot kérők részére kötelezően elvégzendő szűrővizsgálatokat rendelhet el a jövőben a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet vagy az egészségügyi törvény szerinti egészségügyi válsághelyzet esetén - ismertette az egészségügyi törvény módosítását az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kedden az Országgyűlésben. Rétvári Bence expozéjában kiemelte: Magyarország közegészségügyi-járványügyi helyzete stabil, de nem lehet figyelmen kívül hagyni a migrációs nyomásból fakadó, nyilvánvalóan fokozódó járványügyi kockázatot. Ez a kockázat több tényezőből áll: nem ismerik, nem ismerhetik az országba érkező migránsok korábbi betegségeit, a megkapott védőoltásait, és az sem tudható pontosan, hogy az országban, ahonnan jöttek, milyen a közegészségügyi-járványügyi helyzet - mutatott rá. Megjegyezte: az Országos Tisztifőorvosi Hivatal tájékoztatása szerint az idén eddig kevesebb mint 1400, szeptemberben pedig mindössze 230 menekültstátusért folyamodó ember vett részt szűrővizsgálaton a jogszabályban meghatározott betegségekkel összefüggésben.

15.37: Vona: mindent meg kell tenni a kvóta alóli mentességért!

A Jobbik elnöke arra kérte a kormányt és az Országgyűlést, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy Magyarország mentességet kapjon a bevándorlási kvóta alól. Vona Gábor keddi budapesti sajtótájékoztatóján üdvözölte a kormányfő által összehívott ötpárti egyeztetést és azt szorgalmazta, hogy a jövőben is legyen ilyen. A Jobbik semmilyen kvótát nem tud elfogadni - jelentette ki a pártelnök, aki bírálta, hogy a baloldali pártok nem adnak erre a kérdésre egyértelmű választ. Az ellenzéki politikus abszurd és rossz rendszerként hivatkozott a bevándorlók szétosztására, szerinte ez azt üzenné a közel-keleti és afrikai migránsoknak, hogy elkészült a mechanizmus, ami alapján elhelyezik őket, így érdemes elindulni. Vona Gábor szerint a kötelező kvóták bevezetésére vonatkozó belügyminiszteri tanácsi döntés jogi érvényessége is kérdéseket vet fel, s pártja támogatja, hogy a kormány az európai bírósághoz forduljon. A jobbikos politikus a kvóták parlament határozati javaslatban való elutasítását, illetve hazai népszavazás lehetőségét vetette fel, de szerinte a kormánynak az uniós alapszerződések módosítását is meg kellene vizsgálni. Középtávon komoly harcra kell készülni, amihez szövetségeseket kell találni - folytatta Vona Gábor, Szlovákiát, Csehországot, Romániát és Finnországot említve. Meggyőződése - tette hozzá -, hogy a kvótákat az unió vezetői és nem Európa polgárai támogatják, így érdemes volna az uniós népszavazás intézményét megteremteni.

14.22: Varga: a költségvetési hiány számítása során ne vegyék figyelembe a migrációs kiadásokat

Az Európai Unió a költségvetési hiány számítása során ne vegye figyelembe a migrációval kapcsolatos kiadásokat, mivel azok rendkívüli és egyszeri tételeknek tekintendők - szorgalmazta felszólalásában Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Európai Unió gazdasági és pénzügyminisztereit tömörítő Ecofin ülésén kedden, Luxembourgban. A szaktárca közleménye szerint a pénzügyminiszterek több tagállam - köztük Magyarország - kérésére megvitatták, hogyan lehetne a menekültválsággal kapcsolatban felmerülő többletkiadásokat kivételes jellegükre tekintettel méltányosan kezelni a költségvetési szabályrendszer tiszteletben tartása mellett. A bizottság Varga Mihály, valamint osztrák, olasz és görög kollégájának a helyzet kezelésére irányuló felszólalására reagálva a tanácskozáson jelezte, hogy vizsgálja a kezdeményező tagállamok felvetésének rövid- és hosszú távú hatásait. Osztrák kezdeményezésre felmerültek a Horvátországban folyósított svájci frank alapú hitelek euróra történő átváltásával kapcsolatos aggályok is. Az Európai Bizottság illetékesei vizsgálják a kérdést, azt azonban már megállapították, hogy a horvát kormány eljárása ellentétes az uniós ajánlásokkal, így egy esetleges pilot-eljárás lehetősége is felmerült a tanácskozáson. A miniszterek áttekintették továbbá a tagállami gazdaságpolitikák összehangolásának keretét képező 2015. évi európai szemeszter tapasztalatait, üdvözölték a Tőkepiaci Unióra vonatkozó cselekvési tervet (mely fontos szerepet játszhat többek között a kis- és közepes vállalkozások európai finanszírozásában, a beruházások fellendítésében), valamint kialakították az október 9-11. között Limában sorra kerülő IMF-Világbank éves közgyűlésre a közös EU-álláspont elemeit is - írja közleményében a szaktárca.

14.13: Brit belügyminiszter: nemzetállami szinten kell megoldást keresni A menekültválságra nem az Európai Unió, hanem az érintett tagállamok szintjén lehet csak megoldást találni - mondta kedden a brit belügyminiszter. Theresa May a kormányzó Konzervatív Párt Manchesterben zajló éves kongresszusán kijelentette: azoknak, akik szerint közös európai bevándorlási és menekültjog-politikára lenne szükség, azt üzeni, hogy Nagy-Britannia "a következő ezer évben" biztosan nem fog egy ilyen kezdeményezést támogatni. "Akik szerint a mostani kihívásra a még mélyebb integráció a válasz, azt mondom: vessenek egy pillantást azokra az országokra, amelyek csatlakoztak (a belső EU-határokat lebontó) schengeni egyezményhez, most pedig kerítéseket emelnek határaikon, és visszaállítják a határellenőrzést" - mondta kongresszusi beszédében a brit belügyminiszter. Theresa May visszautasította azokat a véleményeket is, amelyek szerint a menekültválság okozta probléma túlságosan nagy ahhoz, hogy a nemzetállamok egyedül megbirkózhassanak vele. Kijelentette: a válság éppen azzal oldható meg, ha a nemzetállamok maguk vállalnak felelősséget saját határaik megvédéséért. Vitába szállt azokkal is, akik szerint a bevándorlás nettó haszonnal jár a brit gazdaság számára. Theresa May szerint minden bizonyíték arra vall, hogy a tömeges bevándorlás nettó hatása a reálgazdaságra és a költségvetésre a legjobb esetben is zéró közelében jár. Ugyanakkor britek ezrei szorultak ki a munkapiacról, és sokan közülük azóta sem találnak munkát, Nagy-Britanniának pedig évente 210 ezer új lakást kell építenie, és 2024-ig 900 ezer új iskolai férőhelyet kell biztosítania a bevándorlásból eredő igények miatt. Hozzátette: nem szabad azonos elbírálás alá venni a tényleges menekülteket a gazdasági migránsokkal. "Teljesen érthető a jobb élet utáni vágy", de minden ország csak korlátozott számban tud befogadni bevándorlókat. Nagy-Britanniában is milliók szeretnének élni, de a tömeges bevándorlás ellehetetleníti a társadalmi kohéziót - mondta a brit belügyminiszter. Bejelentette, hogy a brit kormány egyéb szigorító lépések mellett véget vet annak az "abszurd" gyakorlatnak, amelynek alapján más EU-tagállamok polgárai is menedékjogot kérhetnek Nagy-Britanniában. Theresa May elmondta: az elmúlt öt évben 551 ilyen folyamodványt nyújtottak be a brit hatóságoknak más uniós tagországok állampolgárai, "Lengyelországtól Spanyolországig", és bár e kérvények nagy többségét elutasították, az eljárások így is több mint négymillió fontba (1,8 milliárd forintba) kerültek. A miniszter - egyelőre részletek nélkül - bejelentette azt is, hogy a brit kormány jövőre teljesen átalakítja és jelentősen megszigorítja bevándorlási és menedékjogi gyakorlatát. Egyenes utalást tett a szankciók lehetőségére, mondván: "következményei lesznek" annak, ha azok az országok, ahonnan migránsok illegálisan Nagy-Britanniába érkeznek, nem fogadják vissza a brit hatóságok által visszatoloncolt bevándorlókat.
12.58: A horvát belügyminiszter nem tartja barátságos lépésnek a cseh katonákat jelenlétét a határon Ranko Ostojic horvát belügyminiszter nem tartja barátságos lépésnek, hogy Csehország katonákat küld a horvát-magyar határra, hogy segítsen Magyarországnak a schengeni határ őrzésében. Erről a kelet-szlavóniai Opatovacon beszélt a belügyminiszter kedden a sajtónak. "Ez rossz üzenet, és nincs a baráti kapcsolatok szellemiségével összhangban" - mondta a miniszter, majd hozzátette: ha már katonákat akarnak küldeni valahova, küldjék inkább a görög-török határra, vagy Macedóniába. A belügyminiszter újságíróknak arról is beszélt, hogy a hatóságok továbbra is ingyen szállítják a migránsokat a horvát-magyar határra, amivel azt szeretnék elkerülni, hogy embercsempészek áldozataivá váljanak a már így is "sokat szenvedett emberek". A belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint szeptember közepe, azaz a szerb-magyar zöldhatár lezárása óta 120 ezer 958 illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt. A migránsokat - akik a zöldhatáron keresztül érkeznek Horvátországba -, az opatováci sátortáborba irányítják, ahol regisztrálják őket, majd rövid időn beül vonattal és buszokkal elszállítják a magyar határra. A migránsok számára kialakított folyosó Magyarország felé továbbra is rendben működik, azon híresztelések ellenére, hogy Magyarország lezárhatja Horvátországgal közös határát - mondta hétfőn Ostojic.
12.56: Sobotka: Csehország később több katonát is küld Magyarországra A Magyarországnak nyújtandó segítség második szakaszában Csehország több mint 25 katonát és rendőrt küld Magyarországra - jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök kedden Prágában, miután tárgyalásokat folytatott a cseh hadsereg vezérkarával. A cseh kormány hétfőn döntött arról, hogy első szakaszban Prága 25 katonát és szárazföldi műszaki eszközöket küld Magyarországra, hogy segítsen a schengeni határ őrzésében. A Magyarországnak nyújtandó segítségről csütörtökön tárgyalnak Luxemburgban a négy visegrádi ország belügyminiszterei, az európai uniós belügyi találkozó előtt. Sobotka bízik abban, hogy az akcióba Lengyelország és Szlovákia is bekapcsolódik. "A segítségnyújtás további formája és mértéke a magyar fél igényeinek függvénye" - mondta a cseh miniszterelnök. Közölte: Budapest konkrét igényeit a magyar belügyminiszter a csütörtöki találkozón ismerteti visegrádi kollégáival. Milan Chovanec cseh belügyminiszter korábban úgy fogalmazott, hogy Csehország több mint 100 katona és rendőr kivezénylésére számít. Martin Stropnicky cseh védelmi miniszter szerint a cseh katonák és rendőrök október 15-étől december 15-éig, tehát mintegy két hónapig lesznek Magyarországon. "Az Európai Unió egyre több politikusa beszél a külső schengeni határok védelmének megerősítéséről. Mindnyájan azonban szemérmesen hallgatnak arról, hogyan kellene ezt megtenni. Mi nem fogunk várni, és azonnal segítünk a magyaroknak" - szögezte le a hétfői kormányülés utáni sajtóértekezleten Stropnicky. Csehország jelenleg a V4-ek soros elnöke, és Prága ennek alapján kezdeményez közös lépéseket a migrációs válság megoldása érdekében.
12.15: Tusk: a külső határok megvédése az első parancsolat A migrációs válságban a külső határok megvédése az első parancsolat, ez elengedhetetlen feltétele a humánus és biztonságos migrációs politikának - jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén kedden. A korábbi lengyel kormányfő ugyanakkor Szlovákiával, Olaszországgal és Görögországgal együtt Magyarországot is külön kiemelte, arra az álláspontra helyezkedve, hogy ha az unióban valaki kijelenti, hogy nem fogja betartani a szabályokat, legyen szó a dublini rendeletről vagy a kvótákról, az a szolidaritás és közösség lényegét ássa alá. "A szabályok tisztelete mindig érdekeink egy részének feláldozását jelenti" - közölte Tusk. Az Európai Tanács elnöke a szolidaritást úgy értelmezte, hogy közös kötelesség a menekültek megsegítése és a külső határok védelme, mindenkinek teljesítenie kell kötelességét, de senkit nem szabad magára hagyni a terhekkel. A lengyel politikus közölte: szolidaritás nélkül Európa másokon sem tud segíteni. "Gyakorolni sokkal nehezebb a szolidaritást, mint prédikálni róla" - közölte Tusk. Az egykori miniszterelnök elmondta: az ENSZ Közgyűlésén tett látogatásakor az a benyomása alakult ki, mintha Európa a világ legrosszabb helye lenne a menekültek számára, ugyanakkor több százezren éppen azért kelnek útra, mert a közösség a legnyitottabb és legtoleránsabb mind között, és nagyobb a biztonság ott, mint máshol. "Nemsokára teokráciák oktatnak ki minket a vallási türelemről, diktatúrák a demokráciáról, és a tömeges exodus felelősei mondják majd meg, hogyan bánjunk a menekültekkel" - hangsúlyozta Tusk, szóvá téve, hogy egyes országok senkit nem fogadnak be, és Európára mutogatnak, több nyitottságot követelve. A politikus leszögezte továbbá, hogy nem szabad ábrándokat kergetni, az unió főleg csak magára számíthat, a környező világ nem siet segítségére. Egyeseknek megvannak a maguk gondjai, mások elégedetten nézik Európa küszködését. Tusk szerint új fajta politikai nyomás van születőben: a migrációs nyomás áthelyezése az egyik ország által a másikra olyan, mint egy új hibrid háború új fegyvere. Tusk egyúttal figyelmeztetett: további milliók indulhatnak útnak. A térségben tett látogatásán arra hívták fel figyelmét, hogy Bassár el-Aszad győzelme most esélyesebb, mint korábban, ami újabb menekülthullámot indíthat el. "Milliók álmodnak Európáról" - vélekedett Tusk. Az Európai Tanács elnöke szerint a határok hiánya és a könnyű belépés a "Wilkommenpolitikkal" párosulva mágnesként vonzza az embereket. "A külső határok nélküli Európa egyenlő a Schengen nélküli Európával. Ez pedig olyan rettegés táptalaja lesz mindannyiunk számára, amely előbb-utóbb politikai katasztrófához vezet" - húzta alá Donald Tusk. A pártok vezérszónokai közül Manfred Weber néppárti frakcióvezető arra helyezte a hangsúlyt, hogy az emberek bizonytalanok, és meg kell mutatni nekik, hogy az unió képes választ adni a helyzetre. Kiemelte, hogy a menekülteket Európa szívesen fogadja, de nem választhatják meg, melyik tagállamba akarnak menni. Gianni Pittella szociáldemokrata frakcióvezető negatív helyett pozitív hozzáállást, és az intézkedések felgyorsítását szorgalmazta. Ryszard Legutko, az Európai Konzervatívok és Reformerek hozzászólója arra mutatott rá, hogy sem az Európai Tanács, sem az Európai Bizottság javaslata nem jelent megoldást. A lengyel politikus szerint a migrációs válság során a tagállamok megzsarolták és kényszerítették egymást, egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat és intézkedéseket hoztak. "Ha az EU valóban ilyen állapotban van, akkor Isten segítsen meg minket" - zárta felszólalását Legutko. A liberális Guy Verhofstadt frakcióvezető keményen bírálta a tagállamokat, mert szerinte lassan és nem megfelelően reagálnak. A belga politikus azzal érvelt, hogy míg az Egyesült Államok és Oroszország Szíriával foglalkozik, a következményeket Európának kell viselnie. Őrültségnek nevezte, hogy nem lehet repüléstilalmi övezetet létrehozni Szíriában, mert az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása kell hozzá, de közben Oroszország BT-felhatalmazás nélkül bombázhat civileket. Philippe Lamberts, a zöldek belga társelnöke úgy fogalmazott, hogy a tanács jó úton jár, de tovább kell haladnia. Említette a legális belépési lehetőségek megteremtését és az állandó elosztási mechanizmus megteremtését. Louis Aliot a szélsőjobboldali frakcióból arra az álláspontra helyezkedett, hogy csak a tagállamok tudják megoldani a helyzetet, a tagállamok fölötti rendszer nem működik. A magyar képviselők közül a szocialista Ujhelyi István arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha egészséges, akkor egy 500 milliós uniónak nem lehet probléma a menekültválság, viszont azt látni, hogy beteg, és könnyebben legyőzhető, ha vírus támadja meg. Ez a vírus a politikai akarnokok, kormányfők önzése, a belpolitikai játszmájuk - húzta alá az MSZP alelnöke. A politikus egyúttal számon kérte az Európai Bizottságot, hogy hol van az a jelentés, amelyet az EP a nyáron kért a testülettől a többi között a magyar kormányzat "Európa- és demokráciaellenes" intézkedéseinek vizsgálatáról. Morvai Krisztina arról kérdezte Ujhelyit, milyen nehézségeket okoz Szeged környékén a migrációs válság. Ujhelyi úgy válaszolt, hogy a magyar társadalom uszító kampány nélkül nem így reagált volna a válságra. Balczó Zoltán, a Jobbik EP-képviselője az európai identitás és kultúra megvédését nevezte a legnagyobb kihívásnak, egyúttal pedig európai népszavazást szorgalmazott, hogy kiderüljön az európai polgárok akarata a menekültekkel kapcsolatban.

11.12: Szijjártó: a képviselők többsége szerint meg kell védeni a nemzeti szuverenitást

A parlamenti képviselők többségének álláspontja szerint meg kell védeni a nemzeti szuverenitást - összegezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kedd reggeli ötpárti egyeztetésen elhangzottakat újságíróknak. A tárcavezető budapesti sajtótájékoztatóján közölte: Orbán Viktor miniszterelnök utasította Trócsányi László igazságügyi minisztert, hogy a szerdai kormányülésre készítsen olyan javaslatokat a kötelező kvótákkal szembeni fellépésről, amelyek - az ötpárti tanácskozás alapján - élvezni fogják a parlamenti pártok többségének támogatását.

Szijjártó Péter; Orbán Viktor

A kormányhatározatot a parlament elé tárják, ugyanis erős felhatalmazással szeretnék felvenni a küzdelmet a kötelező kvótákkal szemben - magyarázta. Hozzátette, hogy a december 4-ei jogvesztő határidő időt ad a kormánynak, hogy teljesítse a pártok kérését. Az igazságügyi miniszter a követjövőben szlovák és cseh partnerével is egyeztet a témában. Szijjártó Péter a megbeszélésen elhangzottakból arra következtetett, hogy a képviselők többsége olyan álláspontot támogat, amely szerint helyre kell állítani az európai jogrendszert, jogszerűséget, és meg kell védeni a nemzeti szuverenitást. Közölte: sem Magyarországnak, sem Európának nem érdeke, hogy a kötelező bevándorlókvótákról szóló döntés hatályban maradjon. Felidézte: noha az Európai Tanács kétszer is arra a konklúzióra jutott, hogy ha lesz kvóta, akkor az csak önkéntes lehet, az Európai Bizottság ezzel szembenálló javaslatot tett, a kötelező kvótát pedig - nem konszenzussal, hanem többségi döntéssel - elfogadta a bel- és igazságügyi miniszterek tanácsa. Ezzel egy nemlétező jogi fogalom jött létre, és az Európai Bizottság gyakorlatilag módosította a dublini szerződést, holott erre ebben a formában nem kerülhetett volna sor. Nemzeti parlamentek nélkül ilyen döntést nem lehet hozni, erőteljesen felmerül a tagállami jogok elvonásának, a nemzeti szuverenitás megsértésének esete - szögezte le a miniszter. Szijjártó Pétert kérdezték arról a lapértesülésről, miszerint megválik a diplomácia irányításától. Azt felelte: év elején jelent meg az első hír a tárca szétválasztásáról, azóta ez nem történt meg. Arra, hogy ezt ő kérte volna, azt válaszolta, emlékezne rá, ha ilyet tett volna, de ilyen beszélgetés a miniszterelnök és közte nem volt. Ez megint egy ugyanolyan kacsa, amilyen már egyszer januárban felmerült és alaptalannak minősült - értékelt.

11.10: Országonkénti népszavazást javasol a CÖF-CÖKA

Országonkénti véleménynyilvánító népszavazást vagy népi konzultációkat javasol az uniós országokban a Civil Összefogás Fórum és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) a menekülthelyzet kezeléséről, a szervezet erről nyílt levelet írt mind a 28 tagállam miniszterelnökének. Csizmadia László CÖF-alapító, a CÖKA elnöke és a szervezet vezetői keddi budapesti sajtótájékoztatójukon azt mondták: felmérések szerint az európai polgárok többsége - a svédek kivételével - úgy gondolja, meg kell állítani a migránshullámot. Álláspontjuk szerint az unió vezetői nem cselekedhetnek az európai emberek véleménye ellenében, ezért lenne szükség arra, hogy az emberek közvetlen módon kinyilváníthassák akaratukat a gazdasági alapú népvándorlás kérdésében. Jelezték ugyanakkor, hogy a CÖF-CÖKA továbbra is támogatja a háborúk elől menekülők befogadását. Csizmadia László a sajtótájékoztatón felolvasta az európai miniszterelnököknek írt levelüket, amelyekben egyebek mellett azt írták: "Európa kormányainak és polgárainak csak akkor lehet tiszta a lelkiismerete, ha az emberek közvetlen véleménynyilvánítással, többségi erővel kinyilváníthatják a kontinenst elárasztó újkori gazdasági és kulturális, vallási honfoglalással kapcsolatos állásfoglalásukat." Fricz Tamás, a CÖKA kuratóriumi tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós államok mindegyikében létezik népszavazás, vagy hasonló, a közvetlen véleménynyilvánítást lehetővé tevő eljárás kiemelkedő súlyú kérdések eldöntésére. Azt, hogy népszavazást javasolnak, és az európai polgári kezdeményezés lehetőségének elvetik, azzal indokolta, hogy a 2012-ben bevezetett intézmény működését bürokratikus előírásokkal nehezítették meg, miközben a migránshullám gyors válaszokat igényel. Fricz Tamás szerint a népszavazásokon az európai polgároknak egyebek mellett arról kellene dönteniük, hogy a bevándorlási hullámot Európára nézve lehetőségként vagy veszélyként kezeljék. Közölte, a CÖF szerint nem lehet a véletlen műve, hogy tíz- és százezrek szinte egyszerre indultak el Európa felé, ez egy terv következménye. Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF szóvivője, a szervezet közjogi kabinetének vezetője elmondta, az Európai Bizottság október 29-éig nyilvános konzultációt tart a migrációról. Beszámolt arról is, hogy petíciót akarnak küldeni az Európai Parlament elnökének, Martin Schulznak amiatt, hogy - a kvótarendszerrel kapcsolatos javaslat alapján - migránsoknak, vagy menedékjoggal rendelkezőknek "kényszerlakóhelyet akarnak kijelölni". Ezzel szerintük sérülhet az unió egyik legfontosabb alapelve, a szabad mozgáshoz való jog. Megítélésük szerint jelenlegi formájában uniós és nemzetközi jogi normákba is ütközik ez a szabályozástervezet, ezért arra kérik az EP elnökét, mielőbb tűzze napirendre az ezzel kapcsolatos indítványukat. A sajtótájékoztatón szóba került a CÖF-CÖKA hétfőn megnyitott köztéri - az ellenzéki politikusokat korábbi, az illegális bevándorlással kapcsolatos kijelentéseikkel szembesítő - plakátkiállítása, valamint az arra érkezett pártreagálások. Csizmadia László közölte, pert indít Szigetvári Viktorral szemben azért, mert az Együtt elnöke azzal vádolta meg őket, hogy lopott költségvetési pénzekből kampányolnak. "Talán ne nyilatkozzon egy olyan ember (.), aki Soros György előtt folyamatosan csörgeti a perselyt" - jegyezte meg válaszul. A korábban kilátásba helyezett európai békemenet megtartására utaló kérdésre Csizmadia László azt mondta, ha másképpen nem megy, készen állnak arra, hogy megszervezzenek egy a nemzetek által támogatott békemenetet.

10.49: Ismét sok ezer embert vitt az utcára Drezdában a Pegida mozgalom Németországban a menekülthullám hatására ismét sok ezer embert mozgat meg az Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) nevű mozgalom, amelynek hétfő esti drezdai tüntetésén független becslés szerint csaknem 10 ezren vettek részt. A szokásos hétfő esti Pegida-felvonulás hónapokig egyre kevesebb embert vonzott Szászország tartomány fővárosában, de a menekülthullám felerősödésével ismét ezreket mozgat meg az idegen-, bevándorlás-, menekült- és muzulmánellenes mozgalom. A rendőrség a "számháborút" elkerülendő nem közöl becslést a Pegida-rendezvények résztvevőinek számáról, de a drezdai műszaki egyetem (TUD) diákjainak egy csoportja videófelvételek elemzése alapján valamennyi demonstrációról készít létszámbecslést. Szerintük nagyjából kilencezren lehettek a hétfő esti megmozduláson, ami jelentős növekedés az előző, egy héttel korábbi tünetés 7100-7500 körüli létszámához képest. A Pegida saját becslése szerint 20 ezren vettek részt az 1989-es tömegtüntetések mintájára szervezett, úgynevezett hétfő esti sétán. Több hét után ismét ellendemonstráció is volt, azon néhány száz ember jelent meg. A két rendezvény nagyobb rendbontás nélkül ért véget. A Pegida tüntetésének szónokai a német kormány és az Európai Unió menekültpolitikáját, valamint a Németországba érkező menedékkérőket bírálták, és követelték egyebek között a német határok lezárását. Felszólalt a Pegida legismertebb társalapítója, Lutz Bachmann is, aki ellen a drezdai ügyészség a napokban vádat emelt uszítás miatt. A mozgalom egyik vezető alakjaként számon tartott Götz Kubitschek polgári engedetlenségre szólította fel Szászország lakosságát, azt mondta, hogy a polgároknak blokád alá kell venniük a határátkelőket és a menedékkérők szállásait - számolt be kedden hírportálján a Mitteldeutscher Rundfunk (MDR) regionális közszolgálati médiatársaság. A Pegida tavaly októberben alakult Drezdában. Néhány hónap után egy mérsékeltebb irányzat kivált a mozgalomból. Az állampolgári ismeretek terjesztésével foglalkozó német állami intézmény, a Politikai Képzés Szövetségi Központja (bpb) szászországi szervezetének (SLpB) vezetője, Frank Richter az MDR hétfő késő esti híradójában azt mondta, hogy a mozgalom a szakadás után radikalizálódott, de hívei között nemcsak szélsőjobboldaliak vannak, hanem sok "megtévesztett" ember is. Frank Richter szerint akkor lehet kifogni a szelet a szélsőségesek vitorlájából, ha a döntéshozók, politikusok offenzív, "proaktív" hozzáállással közelítik meg a menekültválságból fakadó problémákat, és gondoskodnak arról, hogy rendezetté váljon a menedékkérők beáramlása, mert az most olyan szorongató érzést kelt sokakban, mint egy veszélyes természeti jelenség, amelyet nem lehet uralni. Azt is egyértelművé kell tenni, hogy Németország minden körülmények között eleget tesz humanitárius kötelezettségeinek, a menedékjogot pedig nem lehet megkérdőjelezni, és a törvényeket be kell tartanai mindenkinek mindenhol, így az interneten is. Hétfő este a Lipcse a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Legida) nevű szerveződés is tartott tüntetést. A szászországi nagyvárosban az MDR szerint nagyjából 700-an vettek részt a Legida megmozdulásán, amely ellen a No Legida nevű kezdeményezés felhívására ellentüntetést is tartottak. A két csoportot több száz rendőr tartotta távol egymástól. Az ellentüntetésen részt vett a Zöldek egyik társelnöke, Cem Özdemir is, aki szerint a Legida nem a lakosság félelmeit juttatja kifejezésre, hanem "ellenségnek nyilvánít egy egész népcsoportot". Ennek semmi köze az őszinte, nyílt vita iránti igényhez, hanem csupán rasszizmus, "a rasszizmus ellen pedig harcolunk" - mondta a szövetségi törvényhozás alsóházában (Bundestag) ellenzékben lévő párt vezetője. A Pegida és társszervezetei főleg a volt NDK területén fekvő Szászországban erősek. A jelenséget társadalomtudósok egyebek között azzal hozzák összefüggésbe, hogy a térségben Drezda második világháborús bombázásának emléke nyomán jellemző a németekről mint áldozatokról való gondolkodás. Azt is kimutatták, hogy az idegenellenesség Németországban azokban a régiókban a legerősebb, ahol a legkevesebb bevándorló él, így mindenekelőtt a volt NDK területén, ahol az ország nyugati vidékeihez képest elenyésző a bevándorlók aránya a lakosságban.

10.37: Megpihenni sem akarnak a presevói befogadóközpontokban a migránsok

Minél hamarabb papírokhoz szeretnének jutni, és tovább akarnak menni Horvátország felé a Macedóniából Szerbiába érkező migránsok, ezért már megpihenni sem akarnak a presevói befogadóközpontban - közölte a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) kedden. Októberben már napi 4-5 ezerre nőtt a macedón-szerb határt átlépők száma, illetve ennyien regisztráltatják magukat a határ közelében fekvő presevói központban. A regisztrációnál hosszú sorok állnak, a migránsok a pihenés helyett éjszaka is inkább az ügyintézést választják, nem szeretnék ugyanis alvásra "pazarolni" az idejüket. Az RTS tudósítójának jelentése szerint azok, akik már nem bírják tovább, hálózsákokban és sátrakban az utcán alszanak, hogy közel legyenek a regisztrációs helyhez. Sokan arról is hallottak, hogy Magyarország lezárná a Horvátországgal közös határát is, ahogyan Szerbia esetében tette, ezért minél hamarabb igyekeznek megtenni a Nyugat-Európába vezető útjukat. A helyszínen tartózkodó orvosok elmondták, hogy a leggyakrabban megfázási és kimerültségi tünetekkel keresik fel őket, de a nyugtatókat elutasítják, mert nem akarnak aludni. A vöröskereszttől meleg élelmet, adományozóktól pedig ruhát és lábbelit kapnak. A főleg Szíriából és Afganisztánból érkező migránsok célja általában Németország, a befogadóközpontnál várakozó autóbuszok és taxik azonban csak a horvát határig szállítják őket, ahonnan gyalog indulnak tovább, majd a határon átkelve ismét buszokkal és vonatokkal jutnak el a magyar határig.

10.35: Trócsányi: példaértékű a magyar-szerb együttműködés A migránsválság kezelésében tanúsított magyar-szerb együttműködés példaként szolgálhat mások számára is, de Horvátország szemlátomást nem tud mit kezdeni a helyzettel - jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter a Vecernje Novosti című szerb napilapben kedden közölt interjújában. A tárcavezető kiemelte, hogy a migránsválság azt is bebizonyította: közös európai fellépésre van szükség a helyzet megoldása érdekében. A magyar-szerb határon épített kerítéssel kapcsolatban Trócsányi László kifejtette, hogy elengedhetetlenül szükség volt rá, és nem bontják el mindaddig, amíg szükség lehet rá. "A kerítés nem oldja meg a migránsválságot, de a schengeni szabályok tiszteletben tartása és az uniós határok megvédése érdekében szükség volt rá" - fogalmazott a politikus, majd hozzátette: ugyanezt a célt szolgálják a vonatkozó, módosított törvények is. Kiemelte továbbá, hogy bebizonyosodott: hatékony lépésekről van szó, mert a magyar kormány azt remélte, hogy a bevándorlók száma a hatodára vagy a hetedére csökken majd, de még ennél is kevesebben érkeznek. Összetett kérdésről van szó - reagált Trócsányi László arra a megállapításra, amely szerint Horvátország elégedetlen volt azzal, ahogyan Magyarország és Szerbia kezelte a migránskérdést. Mint fogalmazott: történelmi szempontból nézve a magyar-horvát kapcsolatok hagyományosan jók, sőt barátiak voltak, figyelembe kell ugyanakkor venni, hogy Horvátországban hamarosan választások lesznek. "Úgy tűnik, Zágráb nem tud mit kezdeni a migránsválsággal járó kihívásokkal, és ez bizonyára frusztrációt okoz, amelytől, azt hiszik, megszabadulhatnak, ha más - például Magyarország - ellen fordítják a szavaikat" - magyarázta a miniszter. Megismételte a magyar kormány álláspontját, amely szerint az Európai Unió jövője elképzelhetetlen Szerbia nélkül, ezért Budapest mindenben támogatja Belgrádot, hogy mihamarabb teljesíthesse a teljes jogú tagsághoz szükséges követelményeket.
09.16: Ponta: Románia hibázott, amikor a befogadási kvóták ellen szavazott A román kormányfő szerint országa hibázott, amikor Magyarországgal, Csehországgal és Szlovákiával együtt a befogadási kvóták ellen szavazott az Európai Unió igazságügyi és belügyminisztereinek szeptemberi rendkívüli tanácskozásán. Victor Ponta egy hétfő késő este közvetített televíziós interjúban nem vitatta a riporternek azt a kijelentését, hogy "hiba volt" Magyarországgal, Csehországgal és Szlovákiával egy csoportba kerülni, és kijelentette: a rossz döntésért közösen viseli a felelősséget Klaus Iohannis államfővel. "Azt gondolom, hogy ez a fejezet véget ért, és megtanultuk belőle, hogy nem kell föltétlenül Magyarországgal lennünk a többiek ellen" - idézte a kormányfő szavait a Rador hírügynökség. Victor Ponta hozzátette: azt kell mérlegelni, hogy mit lehet nyerni akkor, ha nem szegülnek szembe Európával. Victor Ponta magyarázata szerint nagyon nehéz lett volna visszakozni, miután Klaus Iohannis államfő bejelentette, hogy Románia ellenzi a kötelező kvótákat. Úgy ítélte meg ugyanis, hogy ez nem olyan téma, amelyben konfliktust kell vállalnia az elnökkel. A miniszterelnök kifejezte reményét, hogy Romániát nem "állítják sarokba" Európában álláspontja miatt. "Ez nem jelenti azt, hogy hallgatnunk kell Schengen kérdésében. Nem korrekt, ami a schengeni csatlakozás ügyében velünk történik" - mondta arra utalva, hogy Románia 2011 óta teljesíti a schengeni övezethez való csatlakozás feltételeit, de az EU néhány tagállama továbbra is ellenzi felvételét. Victor Ponta elmondta, Románia nem mondott le arról a szándékáról, hogy csatlakozzék a schengeni övezethez, de Németország és Franciaország eddig "nem jelezte, hogy támogatná" ezt a törekvést, és Romániának ezt tudomásul kell vennie. Ezért Románia nem is ragaszkodott ahhoz, hogy az igazságügyi és belügyminiszterek következő tanácskozásán ez a téma napirendre kerüljön. Az ellenszegülés okai között a miniszterelnök az ellenző országok belpolitikáját említette. Szerinte a csatlakozást ellenző országokban "nem mutat jól" Románia támogatása a schengeni csatlakozás kérdésében.

09.14: ORFK-szóvivő: visszaszorult a szervezett bűnözői csoporthoz nem kötődő embercsempészek tevékenysége

A rendőrség tapasztalatai szerint visszaszorult a szervezett bűnözői csoporthoz nem kötődő embercsempészek tevékenysége - mondta Csiszér-Kovács Viktória, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője kedden az M1 aktuális csatornán. Mint mondta, év eleje óta 318 054 illegális bevándorlóval szemben intézkedett a rendőrség. Hozzátette: január 1. óta 1156 embercsempészt fogtak el. A rendőrség tapasztalata szerint a szervezett bűnözői csoporthoz nem kötődő embercsempészek tevékenysége visszaszorult. A nemzetközi szervezett bűnözői csoportokat "megzavarta" a biztonsági határzár építése, és új útvonalat keresnek. Kiss Attila, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) általános főigazgató-helyettese a műsorban elmondta, hogy a regisztrált menedékjogi kérelmek száma éjfélig 176 183 volt, hétfőn 15 menedékjogi kérelmet nyújtottak be. Ez is azt mutatja, hogy az illegális migránsok nem kívánnak Magyarországtól nemzetközi védelmet kérni - jegyezte meg. Mint mondta, a befogadó intézményekben jelenleg 603-an vannak. A határzár tiltott átlépése miatt elrendelt kiutasítások végrehajtása érdekében hétfőn 17 ember idegenrendészeti őrizetét rendelte el az idegenrendészet hatóság - közölte Kiss Attila.

08.57: Huszonhat eljárást kezdeményezett az ügyészség határzár tiltott átlépése miatt

Újabb huszonhat migráns bíróság elé állítását kezdeményezte a Szegedi Járási Ügyészség határzár tiltott átlépésnek bűntette miatt kedd reggelig - tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője az MTI-t.

Szanka Ferenc

közölte, a vádirat szerint a migránsok közül hárman Kelebiánál, hárman Mórahalomnál, míg húszan ismeretlen helyen érkeztek Magyarország területére. Tizenketten a már mások által megrongált határzáron keresztül, a többiek a kerítés alatt vagy azon átmászva lépték át illegálisan a határt. A vádlottak közül - akik valamennyien elismerték a bűncselekmény elkövetését - tizenegy szír, nyolc iraki, négy afgán, három pedig koszovói állampolgárnak vallotta magát. A migrációs válsághelyzet kihirdetése óta a Szegedi Járási Ügyészség 398 elkövetővel szemben kezdeményezett gyorsított eljárást határzár tiltott átlépésének bűntette miatt - tudatta a csoportvezető ügyész.

08.53: Ponta: Románia hibázott, amikor a befogadási kvóták ellen szavazott

A román kormányfő szerint országa hibázott, amikor Magyarországgal, Csehországgal és Szlovákiával együtt a befogadási kvóták ellen szavazott az Európai Unió igazságügyi és belügyminisztereinek szeptemberi rendkívüli tanácskozásán.

Victor Ponta

egy hétfő késő este közvetített televíziós interjúban nem vitatta a riporternek azt a kijelentését, hogy "hiba volt" Magyarországgal, Csehországgal és Szlovákiával egy csoportba kerülni, és a rossz döntésért közösen viseli a felelősséget

Klaus Iohannis

államfővel. "Azt gondolom, hogy ez a fejezet véget ért, és megtanultuk belőle, hogy nem kell föltétlenül Magyarországgal lennünk a többiek ellen" - idézte a kormányfő szavait a Rador hírügynökség.

Victor Ponta

hozzátette: azt kell mérlegelni, hogy mit lehet nyerni akkor, ha nem szegülnek szembe Európával.

08.47: A frakciókkal egyeztet Orbán Viktor

Egyeztetést tart a miniszterelnök a parlamenti pártok frakcióvezetőivel kedd reggel - tájékoztatta

Havasi Bertalan

, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-t.

Orbán Viktor

elsősorban a kötelező kvótarendszer elleni fellépés lehetőségeit szeretné megbeszélni a képviselőcsoportok vezetőivel - tette hozzá.

07.59: Kósa: értelmetlen és abszurd a kvótarendszer

Értelmetlen és abszurd a kvótarendszer, az Európai Unió a tagállamok önrendelkezését érintő kérdésben vont el jogot úgy, hogy arra nem kapott felhatalmazást - mondta

Kósa Lajos

, a Fidesz frakcióvezetője a TV2 Mokka című műsorában kedd reggel. A frakcióvezető hangsúlyozta: amíg arról vitatkoztak az európai országok, hogyan osszanak szét 120 ezer bevándorlót, többen jöttek, mint 120 ezren, csak Magyarországon több mint 300 ezer illegális bevándorló jött át, az egész EU-ban 600 ezernél több. Kérdéses, hogy miért maradna például egy Németországba indult illegális bevándorló a kvóta szerint kijelölt országában, például Szlovákiában, Dániában, Bulgáriában, Romániában. Ráadásul ha a kvóta szerinti elosztásnál egy illegális bevándorló schengeni tagországba kerülne, nyilvánvalóan másnap már tovább is utazna például Németországba - mondta. A frakcióvezető közölte: az EU a tagállamok önrendelkezését érintő kérdésben vont el jogot úgy, hogy arra nem kapott felhatalmazást. Minden országnak elidegeníthetetlen joga, hogy eldöntse, kit enged be, kivel akar tartósan együtt lenni - emelte ki. Emlékeztetett rá: a Fidesz-frakció arra kérte a kormányt, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a kötelező európai kvótarendszer ne valósuljon meg. Azt kérte a frakció, vizsgáljanak meg minden eszközt, például az úgynevezett európai polgári kezdeményezést, valamint az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságához való fordulást is. A világkvótáról szólva a frakcióvezető azt mondta, az arra hívja fel a figyelmet, hogy a világ számos országának ki kellene még vennie a részét a probléma kezelésében. Emlékeztetett rá: az "arab tavasz" folyamatát az Amerikai Egyesült Államok indította el, teljes felfordulást okozva a Közel-Keleten.

Orbán Viktor miniszterelnök utasította Trócsányi László igazságügyi minisztert, hogy a szerdai kormányülésre készítsen...

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. október 6.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.