Juncker: sokáig tart még a menekültválság

Sokáig eltart még a menekültválság, éppen úgy, mint a menekültek európai uniós tagállamok közötti méltányos elosztását szolgáló állandó rendszer kialakítása - mondta az Európai Bizottság (EB) elnöke csütörtökön a németországi Passauban.

Friss hírek és fotók a migrációs válságról folyamatosan, percről percre itt a SZEGEDma.hu-n!

ÉLŐ KÖZVETÍTÉS:

20.32: Kriminálpszichológus: módosítottak a túsztárgyalók oktatásán

Végh József

kriminálpszichológus szerint Magyarországon már módosítani kellett a túsztárgyalók oktatásán, mert a Közel-Keletről érkezett bűnözőkkel az életükről nem lehet egyezkedni, csak a halálukról - hangzott el az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában. A szakember szerint az ilyen emberek körében "dicsőség öngyilkos terroristának lenni", és "vetélkedés folyik, kinek a valakije lehet öngyilkos merénylő". Ezeknek az embereknek nem az élet, hanem a halál számít - fogalmazott Végh József. A kriminálpszichológust azzal kapcsolatban kérdezték meg, hogy a magyar hatóságok Röszkénél olyan, a migránsok által elhagyott mobiltelefonokat találtak, amelyeken agresszív, megrázó videojelenetek is voltak. Az egyik bemutatott felvételen egy fiatal férfi puskával rálő a társára, aki összeesik, majd később kamerára veszik a vérző sebet is. Egy másik felvételen két fiatal megállás nélkül pofozza egymást, míg mellettük egy férfi pisztollyal arra buzdítja őket, erősebben üssenek. A kriminálpszcihológus szerint ezekkel a gyakorlatokkal edzik egymást, hogy jobban viseljék a fizikai és lelki fájdalmat, és egy esetleges kihallgatásnál ne törjenek meg. Végh József szerint ezek az emberek a konfliktuskezelésnek az agresszív módját tanulták és tapasztalták meg otthon és abban az országban, ahonnan érkeztek. "Nekik, ha gyorsan kell megoldani egy konfliktust, marad az, hogy kinyírlak" - tette hozzá. A műsorban elhangzott: a migránsok közül többen halállal fenyegettek meg újságírókat konfliktushelyzetben.

19.57: Prága szövetségeseket keres a tartós migrációs kvóták elutasításához

A cseh diplomácia megpróbál újabb szövetségeseket szerezni az európai uniós tagállamok között, hogy együtt egy olyan, úgynevezett "blokkoló kisebbséget" alakítsanak, amely képes megakadályozni a tartós migrációs kvóták elfogadását - jelentette ki

Bohuslav Sobotka

miniszterelnök pénteken Prágában, miután találkozott az Európai Parlament cseh képviselőivel. "A visegrádi négyek országain kívül megpróbálunk más államokat is meggyőzni, hogy utasítsák el a tartós kvótarendszert" - mondta újságíróknak a cseh kormányfő. Példaként Finnországot és a balti államokat nevezte meg. Az Európai Unió - Csehország, Szlovákia, Magyarország és Románia ellenszavazata mellett - úgy döntött, hogy az EU-területére eddig bevándorolt 120 ezer menekültet egy bizonyos kulcs szerint elossza a tagállamok között. "A tartós elosztást, a tartós kvótarendszert azonban nemcsak ez a négy ország, hanem több állam is ellenzi" - mutatott rá Sobotka. A cseh kormányfő szerint a tartós kvótarendszert Lengyelország is ellenzi, bár az első menekültcsoport elosztását megszavazta. A cseh diplomácia támogatást fog keresni a balti és a skandináv államokban, és Európa déli részén is - mondta. A "blokkoló kisebbség" kialakításához legalább négy uniós tagállam szükséges, amelyekben az uniós összlakosság legalább 35 százaléka él. A cseh miniszterelnök úgy véli, hogy pillanatnyilag a tartós kvótarendszer kialakítása nincs napirenden. Először le kell szűrni a tapasztalatokat az első menekültcsoport elosztásáról, és a tartós mechanizmussal csak azután lehet foglalkozni. Bohuslav Sobotka hangsúlyozta: Csehország kész nagyobb számú menekültet befogadni, de kizárólag önkéntességi alapon.

19.51: A szlovák kormánypárt az Európai Szocialisták Pártjának tagja akar maradni

Továbbra is az Európai Szocialisták Pártjának (PES) tagja marad a szlovák kormánypárt, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) - szögezte le a párt egy pénteki sajtóközleményben, néhány héttel azután, hogy a szocialista pártcsaládban felmerült tagságának felfüggesztése. A lépést szeptember végén

Gianni Pittella

, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának vezetője indítványozta,

Robert Fico

szlovák kormányfőnek a migránsválság kezelésével kapcsolatban tett lépései miatt. A demokrata párti olasz politikus, aki a PES-elnökét kérte fel a felfüggesztési eljárás megindítására, azzal indokolta javaslatát, hogy szemben áll a pártcsalád értékeivel és politikai meggyőződésével, hogy a szlovák miniszterelnök "kitartóan nem hajlandó felelősséget és szolidaritást vállalni" a migrációs válságban. A szlovák kormánypárt pénteken rövid sajtóközleményében tudatta, hogy a Smer-SD kezdeményezése alapján a párt külkapcsolatokért felelős alelnöke,

Pavol Paska

pénteken többórás megbeszélést folytatott a PES elnökségével. A találkozón a migránsválságról, illetve Robert Fico azzal összefüggésben tett, "meg nem értett és az európai médiában félremagyarázott" kijelentéseiről volt szó - áll a közleményben.

18.52: Schiffer András: a migráció globális jelenségét a gyökerénél kell kezelni

A migráció globális jelenségét a gyökerénél kell kezelni - mondta az MTI-nek adott pénteki nyilatkozatában

Schiffer András

, az LMP társelnök-frakcióvezetője, aki részt vett Brüsszelben az Európai Zöld Párt pártvezetői találkozóján. Elmondta, a tanácskozáson a migrációs válság mellett a decemberi párizsi klímacsúcsra való felkészülés volt a vezető téma. Az előbbit illetően kiemelte: Törökországban hárommillió, valamint Libanonban és Jordániában is több millió menekült tartózkodik. Mindenkinek az az érdeke, hogy ezek az országok segítséget kapjanak, és hogy lehetőleg mindenki a saját szülőföldjén tudjon boldogulni - tette hozzá. Megjegyezte, a józan ész is ezt követeli, hiszen az EU-ban sokkal több pénzbe kerül a menekültek ellátása. Schiffer András szerint az európai zöldek egyetértenek abban, hogy egységes európai fellépésre van szükség. Az EU intézményrendszere megkésve reagált a krízisre, és eddig nem tudott életképes megoldásokkal előállni - tette hozzá. Az LMP vezetője emlékeztetett arra, hogy az európai zöldek évekkel ezelőtt jelezték annak a dublini rendszernek a működésképtelenségét, amely abban a tagországban írja elő az érkező menedékkérők regisztrálását, ahol először az EU területére léptek. Schiffer András szerint új eljárási rendszert kell kidolgozni, és a magyar miniszterelnöknek is javaslatokat kellene tennie arra, miként lehet felváltani valami mással a dublini eljárásrendet. A magyar zöldpárti politikus hangsúlyozta: a migrációs válságért a felelősség egyenlőtlenül oszlik el. Az Egyesült Államoknak, Oroszországnak és néhány nyugat-európai országnak jelentékeny része van abban, ami most történik a mediterrán világban - mondta. Szerinte "az erőforrások elrablására irányuló támadó háborús politika az egyik határozó oka a mostani migrációs válságnak". Hozzáfűzte ehhez, hogy amíg az európai nagyvállalatok gazdasági előnyt remélnek a migrációtól, addig kevés lesz a remény arra, hogy az érintett ázsiai országokban stabilitás jöjjön létre. Megjegyezte: a konfliktus mélyén "ott vannak az egyenlőtlen kereskedelmi feltételek, valamint az, hogy a globális nagyvállalatok folyamatosan lefölözik ezeknek az országoknak a társadalmát", folyamatossá téve a válságot a térségben. Példaként azt hozta fel, hogy ha Szíriából távozik a képzett munkaerő, a szellemi elit, akkor nincs remény a stabilitásra, hanem marad a fanatizmus és a konfliktus. Ami a Föld légkörének felmelegedését okozó károsanyag- (döntően szén-dioxid) kibocsátás csökkentését célzó decemberi párizsi klímacsúcsot illeti, ezzel kapcsolatban az LMP vezetője hangsúlyozta, hogy a korábbi hasonló értekezletekkel szemben most már konkrét terveket kellene megfogalmazni. "A környezetszennyezésből élő globális nagyvállalatokat, a klímabűnözőket ne engedjék be a tárgyalásokra" - fogalmazott Schiffer András. Szerinte az "olyan (olaj)cégeknek, mint az Exxon vagy a Shell, nincs helye Párizsban, a zöldek nem asszisztálhatnak ahhoz, hogy a csúcsértekezlet a klímabűnözők tisztára mosásáról szóljon". Elégedetten jegyezte meg: Alaszkában a zöld mozgalom kikényszerítette, hogy a Shell ne tudjon újabb fúrásokat végezni. Schiffer András kitért arra, hogy a klímaváltozás elleni fellépés nemzeti érdek is, hiszen a klímaváltozás hatását a nyári időjárási jelenségek révén testközelből lehet megtapasztalni Magyarországon. Elmondta, hogy a zöldek az európai országok vezetését, köztük a magyar kormányt is felszólítják arra, törekedjenek Párizsban "valós megegyezésre". Szerinte Magyarország az elmúlt években nem segítette elő a fordulatot az európai klímapolitikában.

18.49: A horvát vasutak kiszámlázza a magyarok által lefoglalt különvonat költségeit

A horvát vasutak (HZ) kiszámlázza a MÁV Magyar Államvasutak Zrt.-nek azokat a költségeket, amelyeket a horvát szerelvény lefoglalása miatt elszenvedett a társaság - mondta pénteken Zágrábban

Sinisa Hajdas Doncic

tengerészeti, közlekedési és infrastrukturális miniszter. A vonatot nagyon rossz állapotban, tele szeméttel küldték vissza Magyarországról - jelentett ki újságíróknak. "A közel 30 ezer eurós számla magába foglalja a takarítás költségeit és azt, hogy a fekália, a bűz és a szemét komoly károkat okozott a vagonokban, amiért azok több hétig ott álltak a magyar oldalon" - hangsúlyozta.

Orbán Viktor

miniszterelnök és

Kolinda Grabar-Kitarovic

horvát államfő október 7-ei tárgyalásán került szóba annak a horvát különvonatnak az ügye, amely szeptember 18-án - előzetes bejelentés, engedély és vonatszám nélkül - 36 horvát rendőrrel és 1059 migránssal érkezett Magyarországra, a magyarbólyi vasútállomásra. A történtek miatt Magyarország büntetőeljárást indított Horvátország ellen. A horvát elnök kérésére a kormány úgy döntött, hogy a vonatszerelvény a vasútbiztonsági vizsgálatok befejeződését követően visszatérhet Horvátországba. A szerelvény október 8-án délelőtt érkezett vissza a drávaszögi Pélmonostorra (Beli Manastir). A magyar büntetőeljárás bejelentésére reagálva a horvát közlekedési miniszter úgy reagált: Magyarország államfője túlságosan jobboldali beállítottságú, és a saját országában azt csinál amit akar, de Horvátország sorsáról nem dönthet. "Még 1918-ban leszedtük a magyar szimbólumokat a vasútállomásokról és a vonatokról, és nem fogjuk megengedni, hogy újra felkerüljenek" - szögezte le. A horvát vonat visszaszolgáltatása komoly vitát váltott ki a leköszönő szociáldemokrata kormány és a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) által jelölt

Kolinda Grabar-Kitarovic

államfő között is. A kormány vitatja, hogy az államfő érdeme lenne, hogy a vonat visszakerülhetett Horvátországba.

18.11: Szijjártó: a horvát kormányfő megsértette a magyarokat

A külgazdasági és külügyminiszter szerint legutóbbi nyilatkozatával

Zoran Milanovic

horvát miniszterelnök megsértette Magyarországot, a magyar embereket, ezért bekérette a horvát nagykövetet. A Külgazdasági és Külügyminisztérium pénteki közleményében emlékeztetett: Zoran Milanovic a horvát index.hr honlapon közölt nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy "Magyarország Európa vakbele", a miniszterelnöke "aktív kommunista, majd liberális volt, mindenből egy kicsit". Kifogásolta, hogy

Kolinda Grabar-Kitarovic

horvát elnök Magyarországon azt mondta, hogy a horvát menekültügyi rendszer egy nap alatt összeomlott, ugyanis Milanovic szerint a horvát rendszer példás, és ezt gondolják az európai vezetők is. "Mindenki magának választ társaságot, az enyém

Angela Merkel, Faymann

és

Cerar

", de hogy ki Kolinda Grabar-Kitarovic "társasága, nem tudom" - mondta a horvát kormányfő. Zoran Milanovic bírálta a horvát államfőt, amiért a V4-es országokkal tanácskozik, és erről nem egyeztetett vele. Hozzátette: a horvát külpolitikát a kormány irányítja.

Szijjártó Péter

mindezzel kapcsolatban kiemelte: "senki sem engedheti meg magának, hogy Magyarországról ilyen hangnemben beszéljen". Zoran Milanovic megsértette Magyarországot, a magyar embereket, ez a nyilatkozat "kulturálatlan, civilizálatlan, Európához nem méltó". A külügyminiszter úgy látja, aki ilyet mond, "az nem méltó egyetlen európai ország vezetésére sem". Nem jelent enyhítő körülményt Zoran Milanovicnak, hogy "jól láthatóan hetek óta frusztrált, mert országának bevándorlókat ellátó rendszere egy nap alatt összeomlott, így Horvátország elbukott az első komoly schengeni teszten" - vélekedett. A Külgazdasági és Külügyminisztérium azonnali hatállyal bekérette Horvátország budapesti nagykövetét.

18.03: Az ENSZ BT felhatalmazta az Európai Uniót az embercsempészek elleni fellépés második fázisára

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken felhatalmazta az Európai Uniót, hogy a líbiai partokhoz közeli nemzetközi vizeken átvizsgálhassa és lefoglalhassa az embercsempészek hajóit. A tizenöt tagú tanács tizennégy tagállama igennel szavazott az erről szóló, Nagy-Britannia által szeptemberben előterjesztett határozatra, Venezuela pedig tartózkodott. Az egy évre szóló mandátum arra is felhatalmazza a hatóságokat, hogy a menekülthajók fedélzetére lépjenek az utasok életének megmentése érdekében.

Matthew Rycroft

brit ENSZ-nagykövet üdvözölte a tanács döntését és elmondta, hogy a kimentett migránsokat Európába - nevük elhallgatását kérő források szerint Olaszországba - szállítják. A diplomata ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a tengeri művelet önmagában nem fogja megoldani a válságot, ugyanis nem szünteti meg a probléma kiváltó okait, a lépés azonban azt az üzenetet küldi, hogy "nem húzhatnak hasznot büntetlenül ebből az ördögi üzletből". Bár a nemzetközileg elismert líbiai kormány kezdetben ellenezte a határozatot, az ország ENSZ-nagykövete kedden azt közölte a világszervezettel, hogy elhárultak az ezzel kapcsolatos aggodalmaik, így beleegyeznek a dokumentum elfogadásába. A határozat kizárólag a líbiai partokhoz közeli vizekre vonatkozik, a Törökország és Görögország közötti tengerszakaszra nem. Márpedig az Európába tartó menekültek többsége már ezt, a Törökországból induló, majd Görögországon, a Nyugat-Balkánon és Magyarországon keresztül vezető, úgynevezett "nyugat-balkáni útvonalat" választja. A nyílt vizeken való fellépés az Európai Unió három fázisból álló tengeri művelete második fázisának felel meg. Az első fázist az információszerzés, a másodikat a nyílt tengeren, a harmadikat pedig a líbiai területen végrehajtott műveletek jelentik. A földközi-tengeri embercsempészettel szembeni, EuNavforMed elnevezésű uniós művelet első, felderítési szakaszának megkezdését július másodikán jelentették be Brüsszelben. Az EU-tagországok hétfőn arról döntöttek, hogy a második szakasza október 7-én kezdődik a katonai műveletnek, amelyet Sophiára neveztek át. A művelet harmadik fázisához az ENSZ Biztonsági Tanácsának a felhatalmazására, valamint Líbia ilyen irányú kérelmére lenne szükség, csakhogy az észak-afrikai országban egyelőre meglehetősen áttekinthetetlenek a hatalmi viszonyok. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) legfrissebb adatai szerint idén közel háromezren vesztették életüket, miközben a Földközi-tengeren át Európába próbáltak jutni. A Líbiában uralkodó káosz miatt sok afrikai és közel-keleti menekült ebből az országból indul el Európa felé.

17.46: Huszonhat ítéletet hozott a Szegedi Járásbíróság határzár tiltott átlépése miatt

Huszonhat ítéletet hozott határzár tiltott átlépésének bűntette ügyében a Szegedi Járásbíróság pénteken - tájékoztatta a Szegedi Törvényszék szóvivője az MTI-t.

Juhászné Prágai Erika

közölte, a bíróság tizenhét vádlottat egy, nyolcat két, egyet három évre kiutasított Magyarország területéről. Egy esetben a bíróság a tárgyalás elhalasztásáról döntött. A vádlottak többségében szír és iraki állampolgárságúnak vallották magukat, de volt köztük olyan is, aki szerb és albán személyi adatokat közölt. A vádlottak a mások által korábban megrongált határzáron keresztül vagy a kerítés alatt és felett átmászva léptek illegálisan magyar területre. A bíróság ítéleteinek java része jogerőre emelkedett, egy ügyben az ügyész három nap gondolkodási időt tartott fent az esetleges fellebbezés bejelentésére. A terheltek úgy nyilatkoztak, hogy nem kérik a tolmács által lefordított ítélet írásbeli kézbesítését anyanyelvükön.

17.42: Szijjártó: vissza kell szerezni az ellenőrzést a határok felett

Európának vissza kell szereznie az ellenőrzést határai felett - mondta a külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten, a Német Gazdasági Klub (DWC) konferenciájának megnyitóján. Nem lehet elviselhető mederben tartani a bevándorlási áradatot, ha az unió nem tudja visszaszerezni közös erővel a görög határok fölötti ellenőrzést - szögezte le

Szijjártó Péter

. Az Európai Uniónak gyors pénzügyi segítséget kell nyújtania Törökországnak, Jordániának, Libanonnak és az iraki Kurdisztánnak, amelyek most megóvják attól Európát, hogy milliós nagyságrendű bevándorlási hullám érje el - jelentette ki. Az Európai Unió történetének legnagyobb kihívása a bevándorlás - mondta, hozzátéve: a legfőbb probléma, hogy máig nem sikerült egységes európai választ adni erre a kihívásra. Ennek egyik oka, hogy nincs konszenzus arról, mivel áll szemben a közösség és mekkora a baj. Nem menekültválságról van szó, hanem masszív modern kori népvándorlásról, amiben egyszerre vannak jelen a menekülők, a gazdasági bevándorlók és az Iszlám Állammal összefüggésbe hozható elemek - tette hozzá a miniszter. A tömeges bevándorlás globális probléma, így a megoldásnak is globálisnak kell lennie. A közel-keleti és észak-afrikai térség destabilizálásához vezető nemzetközi politikai döntésekben nem Európa játszotta a főszerepet - fogalmazott Szijjártó Péter. Közölte: a transzatlanti közösség és Oroszország pragmatikus együttműködése nélkül a Közel-Keleten és Észak-Afrikában nem lesz stabilitás. Ha Európa nem tud együttműködni Oroszországgal, abból koordinálatlan akciók születnek, és ez még nagyobb káoszhoz vezet - mondta.

16.34: Áder: az EU-nak határozottabban kell fellépnie

Kevés idő van a cselekvésre a migrációs válságot illetően, ezért az eddigi halogatást sokkal határozottabb cselekvésnek kell felváltania az EU részéről - mondta

Áder János

köztársasági elnök pénteken, a V4-es államfők és a horvát elnök kétnapos balatonfüredi csúcstalálkozója végén tartott sajtótájékoztatón. A magyar államfő kiemelte: a migrációs válság kérdésében a lényeges szempontokat illetően egyetértés volt az elnökök között. Áder János megerősítette, hogy a migrációs válság egyszerre jelent humanitárius, bűnügyi és biztonságpolitikai kihívást. Magyarországra eddig több mint 300 ezer, Horvátországba pedig több mint 100 ezer ember érkezett, egy részük valóban háború elől menekül, és az EU-nak kötelessége gondoskodni róluk - közölte. A bűnügyi szempontokkal kapcsolatban elmondta: külön bűnözői - és kifizetődő - üzletággá vált az embercsempészet, ezen változtatni kell. Továbbá azt sem lehet elhallgatni, hogy lehetnek a migránsok között olyanok, akik "bizonyos küldetéssel érkeznek", ami minden uniós országnak nemzetbiztonsági kockázatot jelent - tette hozzá. A magyar köztársasági elnök kifejtette: a találkozón egyetértettek abban, hogy az EU határvédelmét meg kell erősíteni, ellenőrzötté kell tenni a belépést, e tekintetben jogszerűen kell eljárni, ahogyan az a világ más országaiban is történik. Megfelelő gondoskodás kell a rászorulóknak, és hotspotokat kell létrehozni a válságövezet peremén lévő országokban. A menekülttáborok felállításához, fenntartásához az EU-nak több forrást kell biztosítania, hogy ott megfelelő egészségügyi és szociális ellátást, valamint oktatást adjanak - sorolta. Hozzáfűzte: emellett a rendőri szervezetek és a szakszolgálatok közötti együttműködést erősíteni kell. Áder János hangoztatta: nem egyetlen ország problémájáról van szó, egy ország nem képes ezt a helyzetet megoldani, sőt az EU sem képes rá egyedül, nagyobb nemzetközi összefogásra van szükség.

Milos Zeman

cseh államfő hangsúlyozta: megértik Magyarország és Horvátország nehéz helyzetét, és remélhetőleg az EU határozottabb fellépést mutat, mint eddig, mert az unió egyelőre képtelennek látszik a saját külső határainak védelmére. Felidézte: a cseh parlament képviselőháza elutasította az uniós kvótarendszert, és a cseh kormány úgy döntött, hogy egységeket küld a magyar-horvát határra. A cseh elnök szerint senki sem tudja, a migránsok közül kik menekülnek valóban háború elől, és hányan vannak közöttük a gazdasági bevándorlók, sőt a dzsihadisták. A migránsok jelentős része jó helyzetben lévő fiatal, akik a családjukat hátrahagyták a a háborús övezetben - mondta. Megjegyezte: egy menekült kötelessége, hogy az első biztonságos országban kérjen menedékjogot, és ennek nem kell feltétlenül uniós tagállamnak lennie.

Andrzej Duda

lengyel elnök elmondta: hatékony és megfelelő uniós politika kell, de ma ilyen nem létezik, és a kvótarendszer sem hatékony megoldás. Az, hogy vannak európai országok, amelyen nem egyeznek bele a kvótákba, nem jelenti azt, hogy nem veszik figyelembe a humanitárius szempontokat - vélekedett. A lengyel elnök is hangsúlyozta, hogy a migrációs válság egész Európa gondja, és olyan megközelítést kell alkalmazni, amely ezt tükrözi. Ugyancsak kiemelte azoknak az országoknak a támogatását, ahol már vannak menekülttáborok, ott méltó körülményeket kell biztosítani az embereknek, hogy a háború után hazatérhessenek - magyarázta. Andrzej Duda megjegyezte: Lengyelország is 1200 kilométer külső uniós határt véd, és számol azzal, hogy ha Ukrajnában romlik a helyzet, menekültek érkezhetnek onnan.

Andrej Kiska

szlovák államfő közölte: fontos a szolidaritás az uniós országok között, nehogy Európa ismét keleti és nyugati részre, régi és új tagállamok csoportjára essen szét. Emlékeztetett: az elnökök által képviselt öt ország közül háromban hamarosan választások lesznek, ami nyilvánvalóan hatással van a belpolitikai vitákra. Az államfők feladata ezért elsősorban az emberek megnyugtatása, ugyanis, sok politikus kihasználja az emberek félelmét - mutatott rá.

Kolinda Grabar-Kitarovic

horvát államfő hangoztatta: a migrációs válság hosszú távú kihívás, az elkövetkező években is problémát fog jelenteni az EU-nak. Mint mondta, Horvátország szintén frontországgá vált az elmúlt hetekben, 137 ezer ember lépett eddig az országba, csütörtökön csaknem 8 ezer. A horvát államfő szerint segítséget kell nyújtani a rászorulóknak, menekülttáborokat kell létesíteni az első országokban, ahova belépnek hazájukat elhagyva, meg kell különböztetni a menekülteket és a gazdasági bevándorlókat, erősíteni kell az unió védelmi kapacitásait, hatékonyan kell ellenőrizni a határokat és együtt kell működni Törökországgal. Kérdésre válaszolva a V4-es határrendészeti együttműködésről Kolinda Grabar-Kitarovic elmondta: a schengeni határ védelméről van szó, ez nem egyszerűen magyar-horvát határszakasz. Ellenőrzött határátlépésre van szükség, vagyis a zöldhatárt ellenőrzik, de a határátkelőkön továbbra is be lehet majd lépni - közölte. Hozzátette: teljes határzárról nincs szó, és az nem volt témája a magyarországi megbeszéléseinek, hogy mikor léphetnek életbe intézkedések a magyar-horvát határszakaszon. A V4-es csúcstalálkozónak témája volt még a klímaváltozás is, ezzel kapcsolatban Andrej Kiska elmondta: minden országnak joga van meghatároznia, hogy milyen forrásokból fedezi az energiaszükségletét, és a megújuló energia felhasználása nem eredményezheti azt, hogy az európai gazdaságok, vállalatok veszítsenek a versenyképességükből. Emellett az államfők az együttműködés jelentőségét hangsúlyozták az energetikai kérdésekben is. A sajtótájékoztatón Andrzej Duda és Milos Zeman is részvétét fejezte ki

Göncz Árpád

egykori államfő halála miatt.

16.27: A német szociáldemokraták vezetői a menekültáradat megfékezését követelik

Németországban a menedékkérők beáramlásának korlátozását követeli az

Angela Merkel

kancellár vezette konzervatívokkal nagykoalícióban kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) két meghatározó vezetője,

Sigmar Gabriel

pártelnök, alkancellár és

Frank-Walter Steinmeier

külügyminiszter. A két politikus a Der Spiegel című hírmagazin szombati, digitális formátumban péntek este kiadott számában közölt vendégkommentárban hangsúlyozta, hogy a menekültválság kezelésében erősíteni kell a "realizmust", és nem szabad megfeledkezni a lakosságnak a válságtól függetlenül jelentkező gondjairól. Az alkancellár és a külügyminiszter kifejtette: társadalmi szakadást idézhet elő, ha mindig csak a médiában erőteljesen megjelenő két álláspont, az Angela Merkel-féle "sikerülni fog" és a menekült- és idegenellenes erők jelszavaként számon tartott "a hajó megtelt" körüli térben zajlik a vita a válságról. Inkább egy "őszinte vitát" kellene indítani "a folyamatok alakításának valós lehetőségeiről", és a "bizakodás mellett realizmusra" is szükség van. Szembe kell nézni azzal, hogy Németország nem tud tartósan évente egymilliónál is több menekültet befogadni és integrálni, ezért mindent meg kell tenni, hogy "ismét csökkenjen" az országba érkező menedékkérők száma. "Politikánknak csak akkor lesz tartós támogatottsága, ha nem terheljük túl az emberek segítőkészségét", és ha a menekültválság miatt nem alakul ki az az érzés, hogy a kormány elhanyagolja a német lakosságot és nem veszi komolyan "nagyon is valós igényeit és problémáit" - figyelmeztettek az SPD-s vezetők. A kormány útnak indította a menekültügyi rendszer mélyreható átalakítását célzó reformokat, de a "nemzetközi, különösen pedig az európai megoldásokon" is kitartóan és határozottan kell dolgozni. Meg kell erősíteni a meggyőződést, hogy a "nemzeti önzés nem jelent kiutat, de a közös cselekvés mindenkinek hasznos". A 120 ezer menekült európai uniós tagállamok közötti elosztásáról hozott döntés "jó, de nem elégséges", ezért tovább kell haladni a tartós elosztási rendszer felé - írta Sigmar Gabriel és Frank-Walter Steinmeier. Az EU-nak vannak működőképes intézményei, de ezek nincsenek felkészülve a jelenlegi menekültáradat kezelésére. Ezért meg kell erősíteni a Frontexet, az uniós határvédelmi szervet, és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) fejlesztésével ki kell építeni egy "közös menekültügyi hatóságot". Az uniós megoldások azonban csak akkor lesznek hatásosak, ha sikerül megállapodásra jutni az EU szomszédságában fekvő "kulcsállamokkal", mindenekelőtt Törökországgal. Ebben a törekvésben az Európai Bizottság tevékenységét kétoldalú migrációs párbeszéddel kell kiegészíteni, és támogatni szükséges a menekültek nagy részét befogadó államokat, Törökország mellett Jordániát és Libanont - tették hozzá az SPD vezetői. Hangsúlyozták, hogy a legnagyobb és leghosszabb távú feladat a menekültválságot kiváltó okok kezelése. Minden erővel törekedni kell a közép-keleti és észak-afrikai válságok rendezésére, és ehhez Oroszországgal is tárgyalni kell - írta az alkancellár és a külügyminiszter. Hozzátették, hogy meg kell akadályozni a szíriai állami intézményrendszer maradványainak teljes összeomlását, és újabb szíriai menekülthullámok megindulását Németország felé. Európa "válaszúthoz érkezett". Kialakulhat belőle egy kontinens, amelyen "ismét elválasztják egymástól az embereket a határsorompók, a kerítések és a nemzeti egoizmusok", de egy olyan földrész is, amely szakít az illúziókkal, és közösen birkózik meg a kihívásokkal - írta Sigmar Gabriel és Frank-Walter Steinmeier. A német szociáldemokraták nehéz helyzetbe kerültek a menekültválság miatt, mert a menedékkérők és menekültek elhelyezése, ellátása elsősorban a tartományok feladata, és az SPD a 16 tartomány közül 14-ben kormányon van, és 9 tartományt szociáldemokrata vezetésű kormány irányít. A tartományi kormányokban dolgozó SPD-s politikusok körében érezhetően erősödik az aggodalom a menekültválság miatt, és egyre gyakrabban hallani a menedékkérők számának korlátozását sürgető hangokat. Így például az alsó-szászországi tartományi kormány SPD-s belügyminisztere, Boris Pistorius egy pénteki lapinterjúban kiemelte, legfőbb ideje, hogy a szövetségi kormány hozzákezdjen egy "B-terv" kidolgozásához. "Legalább elméletben át kellene venni, hogy mi a teendő abban az esetben, ha a lehetőségek tényleg kimerülnek" - mondta a politikus. Rámutatott: a tartományba naponta majdnem ezer menedékkérő érkezik. "Nemsokára nem tudjuk majd tartani a lépést az új férőhelyek kialakításában. Az áradatot le kell fékezni és rendezettebbé kell tenni" - mondta az alsó-szászországi belügyminiszter.

15.29: Seehofer alkotmánybírósági eljárással fenyegeti a Merkel-kormányt

Horst Seehofer

bajor miniszterelnök pénteken Münchenben bejelntette, hogy Bajorország bepanaszolja az alkotmánybíróságon a német szövetségi kormányt, és "önvédelmi intézkedéseket" tesz, ha a berlini vezetés nem gondoskodik a menedékkérők hullámának csillapításáról. Horst Seehofer a bajor kormány rendkívüli ülése után sajtótájékoztatón közölte, hogy Bajorország a tartományok cselekvőképességének veszélyeztetésére hivatkozva fordulhat az alkotmánybírósághoz. A "bevándorlást irányítani és korlátozni kell", és ha Berlin nem teljesíti az erre vonatkozó bajor követeléseket, akkor München saját hatáskörben intézkedik - mondta Seehofer. A kilátásba helyezett lépésekről és azok időzítéséről csupán annyit mondott, hogy oktalanság volna előre elárulni részleteket. A bajor vezetés elsősorban azt követeli Berlintől, hogy gyorsan és világosan, a világ minden részén érthető módon jelezze, hogy kimerült Németország menedékkérő-befogadási kapacitása.

15.22: Az osztrákok 80 százaléka aggódik a menekülthullám miatt

Az osztrákok 80 százaléka aggódik az országot érintő menekülthullám miatt - derül ki a Marketagent piackutató intézet által végzett online felmérésből. Leginkább az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szavazói aggódnak, pontosan a szimpatizánsok 96 százaléka. Az Osztrák Néppárt (ÖVP) támogatóinak 76, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) szavazóinak 72 százaléka, a Zöldeket támogatók közül pedig 58 százalék nyugtalan a mostani helyzet miatt. Tízből nyolcan a jelenlegi válság kiéleződésétől tartanak. A megkérdezettek kevesebb mint ötven százaléka számít arra, hogy lenyugszanak a kedélyek. Az elvándorlás okaként az osztrák válaszadók 82 százaléka a háborút nevezte meg, 69 százalék pedig azzal is egyetértett, hogy az emberek a jobb élet reményében hagyták el hazájukat. A megkérdezettek több mint a fele nem gondolja azt, hogy Ausztriának előnye származhatna a menekültek befogadásából. Huszonnyolc százalék véli úgy, hogy az osztrák hiányszakmák profitálhatnak a migráns munkaerőből, 19 százalék szerint pedig a menekültek jelenléte az elöregedő osztrák társadalom miatt lehet előnyös. A válaszadók 65 százaléka attól fél, hogy a menekültek befogadása megterheli az osztrák szociális rendszert, nagyjából ugyanennyien tartanak nagyobb szociális konfliktustól is. A megkérdezettek 61 százaléka nyugtalan az iszlám elterjedése miatt, és csupán a válaszadók 4,5 százalékának nincsenek személyes fenntartásai a menekültekkel szemben. A migránsok megsegítésére a válaszadók 23 százaléka érzett már személyes indíttatást, közülük tárgybeli adományokat 72 százalék, pénzbeli támogatást 38 százalék adott, 17 százalék pedig tettekkel is segített a migránsoknak. A megkérdezettek 81 százaléka úgy gondolja, hogy Ausztria a menekülteket vendégszeretően fogadja. A válaszadók kétharmada nem elégedett az osztrák kormány menekültügyi intézkedéseivel, háromnegyedük nem bízik abban, hogy a kormány értelmes koncepciót dolgoz ki rá. A megkérdezettek fele egyetért a bevándorlók sátortáborokban való elhelyezéssel, 46 százalék támogatja a menekülteket regisztráló központok felállítását, ezt azonban a saját környezetében csupán 19 százalék helyeselné. Az uniós külső határok védelmét 54, az újra bevezetett osztrák határellenőrzést 41 százalék támogatja. A szeptember 17. és 28. között végzett közvélemény-kutatásban 2018 válaszadó vett részt.

14.21: Alapjogokért Központ elítéli a TASZ és az EKINT ombudsmani beadványát

Az Alapjogokért Központ a lehető leghatározottabban elítéli azt "a szélsőségesen individualista emberi jogi fundamentalizmust és gender-szemléletet", amelynek nevében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Eötvös Károly Intézet (EKINT) az ombudsmannál kifogásolja a zákányi óvodások magyar honvédeknek tett gesztusát. A központ pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében az előzményekről felidézte: még szeptember 30-án zákányi óvodások nevelőikkel együtt keresték fel a településen szolgálatban lévő katonákat és rendőröket, majd átadták nekik a saját maguk által készített ajándék szívecskéket, amelyek nemzeti színűre lettek kiszínezve, és a gyerekek jókívánságai voltak rájuk írva. A TASZ és az EKINT szerint azonban "az óvoda akciója megsértette a gyerekek és szülők emberi méltóságát és lelkiismereti szabadságát", mert "a katonai kultúra méltatása, a fegyverviselést erényként történő bemutatása" sérti "a világnézetileg semleges nevelés követelményét" - írták, és utaltak arra is, a két szervezet kifogásolta, hogy a nevelőnők elmondása szerint a mindennapok játékaiban "a fiúk katonának állnak, míg a kislányok vagy önkéntesek vagy bevándorlók szerepét öltik magukra". Az Alapjogokért Központ szerint egész egyszerűen érthetetlen, hogy kinek mi baja lehet azzal, ha a határon szolgálatot teljesítő magyar honvédeknek bárki - akár óvodapedagógusok, akár kis óvodások - ajándékot visz, gesztusértékűen meghálálva ezzel kemény és fáradságos munkájukat. Mindemellett az már valóban a közéleti abszurd kategóriájába tartozik, hogy a politikai korrektségből kinőtt gender-elmélet nevében a TASZ és az EKINT számára láthatóan fáj, hogy a kisfiúk "fiús", a kislányok "lányos" játékokat játszanak - írták. Nyugat-Európában, jellemzően a skandináv országokban mára elburjánzó gender-elmélet célja, hogy elmossa a különbségeket a hagyományos nemi szerepek között, "sztereotipnak" minősítve azokat. A TASZ és az EKINT által is vallott felfogás ehelyett a "társadalmi nemek" meghatározását vallja, amelynek alapja, hogy valójában nem is léteznek biológiai nemek, hanem mindenki "szabadon választhatja meg", milyen nemű - áll a közleményben. Magyarországon ez a gender-kultúra szerencsére még nem honosodott meg és nem is szabad meghonosodnia - vélekedik a szervezet, hozzátéve: teljesen természetes és normális, ha magyar óvodások magyar honvédeknek visznek ajándékokat, és az is, ha mindennapi nevelésük során a gyerekeket teremtett nemüknek megfelelően, a fiúkat fiúkként, a lányokat lányokként nevelik. A gender-kultúra, a nemi szerepek elmosása, a társadalom feminizálása az állampolgárok önazonosság-tudatát és végső soron egy ország alapvető védekezési képességét ássák alá - írták. "Az Alapjogokért Központ felhívja a TASZ és az EKINT figyelmét arra: Magyarország nem Svédország. Szerencsére" - írták.

13.34: Hétezren érkeztek Presevóba 24 óra alatt

Huszonnégy óra alatt, péntek reggelig rekordnak számító, mintegy hétezer migráns érkezett a dél-szerbiai Presevóba Macedónia felől, és jelenleg is körülbelül négyezren várnak arra, hogy nyilvántartásba vegyék őket a helyi befogadóközpontban - számolt be péntek déli híradójában a szerbiai közszolgálati televízió (RTS). A legtöbb migráns Szíriából, Afganisztánból és Irakból érkezett. Minél gyorsabban szeretnének továbbhaladni, mozgásukat azonban lassítja az eső és az egyre hidegebb időjárás. Szerbiában péntek reggel 4-10 fokot mértek. A vöröskereszt munkatársai csütörtökön háromezer esőkabát és ugyanennyi adag ételt osztottak szét - közölte az RTS -, ám hiány van meleg öltözékből és az időjárásnak megfelelő cipőből. Brüsszel újabb 17 millió eurós támogatást hagyott jóvá csütörtökön a migránsválság kezelésére Szerbia és Macedónia számára, ám ez Aleksandar Vulin szerb szociálisügyi miniszter szerint "korántsem elegendő, főleg ha figyelembe vesszük, hogy Szerbia több migránst látott el, mint Magyarország és Horvátország összesen". Szerbiába naponta átlagosan 2-4 ezer migráns érkezik, az országon az idén körülbelül 200 ezren haladtak át. Az ORFK csütörtöki tájékoztatása szerint idén január 1-jétől október 8-ig összesen 334 724 illegális bevándorló lépte át Magyarország schengeni határait.

12.55: Tolmácsot próbált megvesztegetni két embercsempész

Elfogta a Budapesti Nyomozó Ügyészség pénteken azt a két, embercsempészettel gyanúsított férfit, akik egy tolmácsot próbáltak megvesztegetni az ellenük indult nyomozás során - közölte a fővárosi főügyész az MTI-vel. Ibolya Tibor közleményében emlékeztetett: szeptember elején szegedi embercsempészek szír migránsokat raboltak ki Örkény és Pusztavacs térségében. Felidézte, az embercsempészek szeptember 3-án Röszkén megállapodtak négy szír migránssal abban, hogy fejenként 250 euró ellenében Budapestre szállítják őket, majd útközben - Örkény és Pusztavacs térségében - a szír állampolgárságú utasokat fegyverrel vagy annak utánzatával fenyegetőzve kirabolták. Az ügyben a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon indult nyomozás, amelynek keretében a nyomozók a két embercsempészt szembesítették a külföldi sértettekkel egy kirendelt tolmács közreműködésével. A szembesítések után a két gyanúsított rokonai felkeresték a tolmácsot azzal, hogy 5000-5000 eurót fizetnek neki, ha rábeszéli a szír sértetteket arra: változtassák meg a vallomásukat úgy, hogy az elkövetőknél nem volt fegyver. Kérték továbbá, hogy ha erre a szíreket nem tudja rábeszélni, akkor tolmácsoljon ő valótlanul a két gyanúsított érdekében. Két nappal később kérésüknek halálos fenyegetéssel is nyomatékot adtak. A budapesti nyomozó ügyészek pénteken kora reggel a Terrorelhárítási Központ (TEK) műveleti egységével sikeres akciót hajtottak végre két helyszínen - Szegeden és Budapesten - a tolmácsot megvesztegetni próbáló két férfi elfogása érdekében. A Budapesti Nyomozó Ügyészség a két férfit őrizetbe vette, gyanúsítotti kihallgatásuk vesztegetés hatósági eljárásban bűntett, kényszerítés hatósági eljárásban bűntett, valamint hamis tanúzásra felhívás bűntett megalapozott gyanúja miatt jelenleg is tart.

11.07: Nőtt a migránsok száma Horvátországban

Az elmúlt napokhoz képest nőtt a migránsok száma Horvátországban - tájékoztatott a horvát sajtó pénteken. A belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint szeptember közepe, a szerb-magyar zöldhatár lezárása óta 136 723 illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt. Horvátország területére - a kelet-szlavóniai Babska és Tovarnik körzetébe - csütörtökön 7798 migráns érkezett, akiket rövid időn beül vonattal és buszokkal elszállítottak a magyar határra. Csütörtökön éjfélkor 4426 fő tartózkodott az opatovaci ideiglenes sátortáborban. A belügyminisztérium közleménye szerint előreláthatólag nem csökken a migránsnyomás az országra. A horvát vasutak (HZ) jelentése szerint az elmúlt időszakban hetven különvonattal 88 650 menekültet szállítottak eddig a magyar határra. Pénteken 9 órakor Tovarnikról elindult a 71., migránsokkal teli vonat is a Zákánnyal szomszédos Botovóra.

07.54: Csaknem 4600 embert fogtak el csütörtökön tiltott határátlépés miatt

Tiltott határátlépés miatt csütörtökön 4583 embert fogtak el a rendőrök - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság péntek reggel a police.hu oldalon. Embercsempészés és közokirat-hamisítás miatt két-két büntetőeljárás indult - írták.