Közélet

Milanovic: “nem félek a határzártól”

Milanovic: “nem félek a határzártól”

2015. október 3., szombat
Milanovic: “nem félek a határzártól”
Illegális bevándorlás – Migránsok Szentgotthárdon

Pénteken 4897 embert fogtak el tiltott határátlépés miatt - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata szombaton a police.hu oldalon. Így idén már több mint 300 ezer illegális migránssal szemben intézkedtek a hatóságok.

Friss hírek és fotók a migrációs válságról folyamatosan, percről percre itt a SZEGEDma.hu-n!

A tegnapi nap eseményeiről szóló részletes tudósításunk ide kattintva olvasható teljes egészében.

ÉLŐ KÖZVETÍTÉS:

19.47: Milanovic: "nem félek a határzártól"

"Nem félek a magyar határzártól" - jelentette ki

Zoran Milanovic

horvát miniszterelnök szombaton újságíróknak nyilatkozva Dubrovnikban. A kormányfő szerint függetlenül attól, hogy a horvát-magyar határon a kerítés már vasárnapra elkészül, a migránsok "a fogaikkal fogják szétrágni a szögesdrótot". Hozzátette: már két hete hallgatják, hogy drótkerítés épül. "Ez nem kerítés, ez szögesdrót" - jelentette ki. A problémát Törökországban és Görögországban kell megoldani - hangsúlyozta. "Egyesek Magyarországon arról beszélnek, hogy katonaságot küldenek a határra, oda ahol az ország Horvátországgal és Szerbiával határos, de küldjenek inkább hajókat Görögországba" - mondta. Arra az újságírói kérdésre, hogy mit szól

Orbán Viktor

magyar miniszterelnök kijelentéséhez, miszerint "a horvát kormányfőre a Szocialista Internacionálé megbízottjaként kell tekinteni, akinek az a dolga, hogy támadja Magyarországot", továbbá hogy "amiket a horvát miniszterelnök mond, mi nem tekintjük a horvát emberek véleményének" Milanovic azt válaszolta: "Orbán Viktort elfogadják Magyarországon, de nem fogadják el Európában és főleg nem az Európai Tanácsban". A horvát kormányfő kijelentette: nem személyeskedésről van szó, de arra, amit a magyar miniszterelnök mond, neki emberileg és politikailag is reagálnia kell. "Én hitelesebb vagyok nála, mert én egész életemben a balközép értékrendet képviseltem, míg ő radikális kommunistából, radikális antiliberálissá vált" - mondta. Milanovic úgy vélekedett: ha a magyarok le is zárják a zöldhatárt, az nem állítja meg a migránsokat. "Ezek az emberek a fogaikkal fogják szétrágni a szögesdrótot, a magyaroknak pedig lőniük kell rájuk" - fogalmazott a horvát kormányfő. Orbán Viktor nem ellensége Horvátországnak - hangsúlyozta Zoran Milanovic. Kifejtette: tudja, hogy egyesek azt szeretnék, a magyar kormányfő ő módszereit Horvátországban is alkalmazzák, de ez "nem fog megtörténni" - mondta.

19.12: Nemzetközi rendőri akció kezdődött Dél-Szerbiában az embercsempészek kiszűrésére

Nemzetközi rendőri akció kezdődött Dél-Szerbiában az embercsempészek kiszűrésére hat ország és az európai uniós országok rendőri együttműködési szervezete, az Europol közreműködésével - hangzott el az M1 aktuális csatornán szombaton. A tudósítás szerint a szerb-macedón határon zajló átfogó rendőri akcióban Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró és Szlovénia vesz részt. Az ellenőrzés célja, hogy kiszűrje az embercsempészeket, akik a migránsokat regisztráció nélkül szállítják tovább Presevóból - tette hozzá. A beszámoló szerint a befogadó központban 24 óra alatt mintegy kétezer bevándorlót tudnak regisztrálni, ennél azonban többen, körülbelül háromezren érkeznek naponta a határon át, emiatt a migránsok feltorlódtak. A presevói befogadó központ felé vezető úton mintegy másfél kilométeren 4-5 ezer migráns várakozott szombaton - számolt be róla a tudósító. Hozzátette, tolakodások fordultak elő a bevándorlók között, a rendőrség munkáját azonban a csendőrség is segíti.

19.05: Bulgáriában felére csökkent az illegális bevándorlók száma a kerítés hatására

A bolgár-török határon megépített kerítés hatására felére csökkent az illegális határátlépők száma - hangzott el az M1 aktuális csatornán szombaton. A M1 tudósítója, aki a bolgár-török határon fekvő Lesevo térségéből jelentkezett be telefonon, elmondta: 2013-ban még 11 ezer bevándorló kelt át illegálisan a szerb-török határon, a következő évre azonban hatezerre csökkent a számuk, köszönhetően a 33 kilométer hosszan megépült, három méter magas szögesdrót kerítésnek. A bolgár kormány nemrég döntött a kerítés meghosszabbításáról, mivel év eleje óta mintegy 17 ezer nem regisztrált migránst tartóztattak fel Bulgária határain, valamint az ország belsejében.

16.01: Gördülékeny a migránsok elszállítása Zákányból és Magyarbólyból

Gördülékenyen, feszültség nélkül halad a migránsok elszállítása Zákányból és Magyarbólyból - hangzott el az M1 aktuális csatornán szombaton. A Zákányból jelentkező tudósító elmondta, szombat délutánig három migránsokkal teli vonat érkezett a horvátországi Botovoba, onnan rendőri irányítással a zöldhatáron át gyalog jöttek a bevándorlók Zákányba, ahonnan vonattal szállítják el őket Hegyeshalomba. Beremendről mintegy ötszáz bevándorló érkezett buszokkal Magyarbólyba szombat délután, ahol rendőri irányítással szintén vonatra szállnak - mondta a helyszínen az M1 tudósítója. Hozzátette, a segélyszervezetek élelmiszert osztanak az érkezőknek a vasútállomáson.

15.58: Ismét ellenőrzik az autósokat az osztrák hatóságok Hegyeshalomnál

Ismét ellenőrzik az autósokat az osztrák hatóságok a hegyeshalom-nickelsdorfi határátkelési pontnál, az M1-es autópályán emiatt torlódás alakult ki - hangzott el az M1 aktuális csatornán szombat délután. A tudósítás szerint a személyautókat és a furgonokat is ellenőrzik, utóbbiakat félreállítják és a rakterüket is átvizsgálják. A beszámolóból kiderült, hogy 3-4 hete nem volt ilyen szigorú határellenőrzés, az utóbbi időben csak szúrópróbaszerűen igazoltattak. Alig negyed óra alatt több kilométeres torlódás alakult ki az autópálya Ausztria felé vezető oldalán - ismertették.

14.39: Szakértők: a jelenlegi európai szabályozás nem tudja kezelni a problémát

A jelenlegi európai uniós szabályozás nem képes kezelni az Európát terhelő illegális migrációs nyomást - szögezték le szakértők Szentendrén szombaton a magyar tartalékosok napján tartott biztonságpolitikai előadáson.

Orbán Balázs

, a Migrációkutató Intézet főigazgatója felidézte: a második világháború előtt Európa egy túlnépesedett kontinens volt, így migráció szempontjából kibocsátónak számított. Aztán viszont "új helyzetben találta magát", s egy befogadó hely lett. Az 1990-es évektől folyamatosan érkeztek az Európai Unióba az emberek, a bevándorlás egy állandó jelenség lett, az elmúlt másfél évben viszont megsokszorozódott a kontinensre érkezők száma - emelte ki a szakértő, aki szerint a jelenlegi uniós szabályok nemhogy csillapítanák, hanem katalizálják a menekülthullámot. Szerinte az Európai Uniónak arra kellene törekednie, hogy az emberek ne induljanak el Európa felé. Ezt az alapelvet viszont mostanáig sok európai vezető tagadta, a legutóbbi uniós csúcson ismerték csak el a baloldali, liberális politikusok, hogy az ilyen mértékű és intenzitású migrációs hullám nem jó - jelentette ki. Ugyanakkor továbbra is vannak még erős filozófiai különbségek a vezetők között - tette hozzá. Mint mondta: a magyar kormány az ausztráliai modellt követné. Ennek lényege, hogy aki még a kontinensen kívülről a legális csatornákon keresztül igényli a menekültstátuszt, az megkapja. Aki viszont illegálisan lép Ausztrália területére, az örökre elveszíti azt a lehetőséget, hogy legális menekültstátuszt kapjon. Orbán Balázs elmondta: Európa esetében ezt segítené az úgynevezett hot-spot-féle kérelmezőhelyek létesítése, például Törökországban. Így az unión kívül indulhatna el a menedékjogi eljárás. Ha viszont valaki illegálisan elindul és belép Európába, akkor nem kaphat menekültstátuszt - összegezte a szakértő, megjegyezve: a V4-es országok, s a kelet-közép-európai országok is úgy vélik, csak így lehetne kezelni az Európát terhelő migrációs nyomást. Egy nemzetállam nem tudja megoldani a helyzetet, de a közös európai megoldásra várva sem lehetünk tétlenek - mondta a migrációs szakértő, hozzátéve: addig saját határszakaszunkon kezelni kell a helyzetet. Ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a magyar kormány által hozott intézkedések nyomán a szerb-magyar határszakaszon mostanra nagyjából normalizálódtak a viszonyok. Ugyanakkor elterelődött a hullám, ezért szükséges a magyar-horvát határon is hasonló intézkedéseket tenni - mondta Orbán Balázs.

Angyal Ágnes

, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója szerint az Európai Unió az egyik, ha nem a legnagyobb válságát éli most meg. Azt viszont, hogy miért ilyen későn reagált az EU, azt senki sem tudja - jegyezte meg. 2011-ben elindult az "arab tavasz" a Közel-Keleten több államban forradalmak, polgárháborúk alakultak ki. Ezekről a területekről 2013-ban kezdtek elindulni az emberek, először a szomszédos országokba. Mostanra viszont Jordániában, Egyiptomban és Törökországban is megteltek a befogadó állomások, ezért továbbindultak Európa felé - magyarázta. Az Európai Unió csak akkor kezdett el foglalkozni a helyzettel, amikor Olaszország "megkongatta a vészharangot", miután 2015 áprilisában bekövetkezett a migráció történetének legnagyobb katasztrófája: elsüllyedt egy migránsokat szállító hajó, s több mint 800-an vesztették életüket. A kutató szerint az EU nagyon lassan reagált a kérdésre. Javaslatok vannak, de konkrét mozgás, gyors cselekvés nincs. Ugyanakkor Magyarország gyorsan lépett - hangsúlyozta Angyal Ágnes, kifejtve: a magyar határzár ötlete, kivitelezése gyorsan zajlott. A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar határon - betartva az uniós előírásokat és szabályokat - regisztrálják az embereket. Görögország pedig - bár nemcsak az EU-nak, hanem a schengeni övezetnek is tagja - egyszerűen átengedi a migránsokat. Ennek kapcsán elmondta: az uniónak nincs arra vonatkozó szabályozása, hatékony eszköze arra, hogy szankcionálja azokat az államokat, akik nem tartják be a szabályokat, s regisztráció nélkül átengedik az embereket. Angyal Ágnes azt mondta: az EU jelenlegi menekültügyi szabályozását nagyon alaposan át kell gondolni, mert az elmúlt félév tapasztalatai alapján az látható, hogy az "nem működik". Mindezek mellett a kutató szerint számos kérdés van még, amelyekre egyelőre nincsenek válaszok. Senki nem tudja megjósolni, hogy mennyien jönnek még. Angyal Ágnes emellett a kvótarendszer működőképességét is kérdésesnek véli. A szakértő felvetette: foglalkozni kell azzal, ha be is fogadjuk, letelepítjük a bevándorlókat, hogyan integráljuk őket a társadalomba.

12.36: Merkel: közösen kell védeni a külső határokat Az uniós külső határokat közösen kell védeni, hogy rendezetté váljon a bevándorlás Európába - hangsúlyozta a német kancellár egy szombati nyilatkozatában. Angela Merkel szokásos hétvégi videóüzenetében arra a kérdésre válaszolva, hogy az uniós szolidaritás csak akkor működik, ha pénzt kell elosztani vagy adósságválságokat kell kezelni, elmondta, hogy természetesen nem erről szól a szolidaritás, de az Európai Unió tagországai a béketeremtő küldetésekkel és a közös külpolitikával már bizonyították, hogy többre is képesek. Ezeket az erőfeszítéseket pedig együtt tették az alapító tagok, a közép-, és kelet-európai uniós országok és a dél-, délkelet-európai tagállamok. Ezért nincs ok a kölcsönös vádaskodásra, egymásra mutogatásra, viszont a menekültekkel kapcsolatban nagy szükség van tisztázó vitákra - mondta Angela Merkel. Hangsúlyozta: "közösen meg kell értenünk, hogy több menekült van, mint a második világháború óta bármikor", és ez "globális kihívás", amellyel csak az EU részvételével lehet megbirkózni. Az "európai komponens" mindenekelőtt azt jelenti, hogy "megvédjük külső határainkat", méghozzá "közösen", és ezzel "rendezetté tesszük a bevándorlást", de azt is jelenti, hogy "nagyobb felelősséget vállalunk" mindazon országokért, amelyekben kialakultak a menekülthullámot kiváltó okok, vagy ahol nagyon sok a menekült, mint például Libanonban, Jordániában és Törökországban - mondta a német kancellár. Hozzátette, hogy Törökországgal már el is kezdődtek a tárgyalások az görög-török uniós külső határ ügyében. Arra a kérdésre, miként lehet bírálatot megfogalmazni és a további menekültek befogadása miatti aggodalmat kifejezni úgy, hogy ne kerüljön elő rögtön a rasszizmus és az idegenellenesség vádja, a kancellár azt mondta: "muszáj, hogy szabad legyen feltenni kérdéseket, és az emberek fel is teszik a kérdéseiket". A párbeszédre pedig "végtelen" mennyiségben nyílik lehetőség, és ennek így is kell maradnia, azért is, mert eddig ismeretlen jelenséggel szembesül az ország: a menekültek tömege révén hirtelen a mindennapi élet részévé válik egy háború, amely a messzi távolban zajlik, és mostanáig szinte csak a televízióból lehetett értesülni a fejleményeiről - fejtette ki Angela Merkel. Hangsúlyozta, hogy a védelemre szoruló embereket be kell fogadni, de "távozniuk kell azoknak, akik pusztán gazdasági okok miatt jöttek hozzánk". Ennek az elvnek az érvényesítésében "még következetesebbnek kell lennünk" - mondta a német kancellár. Németország szombaton az egység helyreállításának 25. évfordulóját ünnepli. A frankfurti, központi ünnepségen Joachim Gauck államfő mond beszédet. A kancellár korábban, csütörtök este mondott ünnepi beszédet a Szász-Anhalt tartományi Halléban, ahol az újraegyesített Németország és a tartomány 25. "születésnapját" ünnepelték meg. Angela Merkel ebben a beszédében is kitért a menekültválságra. Hangsúlyozta: a németek az egységfolyamat tapasztalatai alapján joggal bízhatnak abban, hogy a következő feladatokat is megoldják, "akármilyen nagyok is lesznek". Ez érvényes a minden eddiginél nagyobb tömegben Németországba áramló menekültek ügyére is, amelynek megoldása ugyan "Herkulesi munka" lesz, de sikerrel elvégezhető, ha mindenki megérti, hogy "nem egyedül német és nemcsak európai, hanem globális kihívásról" van szó. Angela Merkel hozzátette, hogy a válságkezelésben három rendező elvet kell követni: először is törekedni kell a válságot kiváltó okok megszüntetésére, másodszor pedig meg kell védeni az unós külső határt az Olaszországban és Görögországban felállítandó hot spotok - menedékkérő-regisztrációs központok -, valamint a Törökországgal folytatott együttműködés elmélyítésével, harmadszor pedig következetesen érvényesíteni kell azt az elvet, hogy a gazdasági okok miatt menedékjogot kérő embereknek távozniuk kell.

09.31: Az Emmi uniós támogatást kért a kísérő nélküli kiskorúak elhelyezésére

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) 3,6 millió eurós támogatásra nyújtott be igényt az Európai Unióhoz a kísérő nélküli kiskorúak megfelelő színvonalú elhelyezése és ellátása érdekében; a pályázat keretében további 144 állami férőhelyet lehet létrehozni - tájékoztatta a minisztérium szombaton az MTI-t. A közleményben felidézték, hogy az elmúlt időszak számos intézkedésének köszönhetően a magyar gyermekvédelem felkészült a kísérő nélkül érkező külföldi gyermekek fogadására és ellátására. A kormány eddig hazai forrásból mindent megtett annak érdekében, hogy a kiskorúak a lehető leggyorsabban megfelelő ellátásban részesüljenek. Hangsúlyozzák: a kormány elkötelezett amellett, hogy a kísérő nélkül érkező kiszolgáltatott gyermekeknek megadja a biztonságot és mindent megtesz azért, hogy ne sérüljenek érdekeik, éppen ezért nem bevándorlóként, hanem mindenekelőtt gyermekként tekint rájuk. A kormány mindent elkövet annak érdekében, hogy valamennyi tartósan Magyarországon élő gyermek a korának és szükségleteinek megfelelő ellátást kapjon. Magyarország várhatóan 200 millió eurót költ a migránshelyzet kezelésére az adófizetők pénzéből idén, miközben az Európai Unió erre a célra csupán 7 millió euró támogatást nyújtott Magyarországnak - tették hozzá a közleményben.

07.28: Idén már 300 ezernél több migránssal szemben intézkedtek

Szerdán az illegális határátlépők száma meghaladta a 4200-at, csütörtökön pedig a 3600-at.

Csiszér-Kovács Viktória

, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője pénteken azt közölte, januártól csütörtök éjfélig a hatóságok 295 ezer 262 illegális migránssal szemben intézkedtek. Számuk pénteken 300 159-re emelkedett.

07.22: Bakondi György: szeptember 15-e óta több mint 90 ezer migráns lépett át a horvát határszakaszon

Szeptember 15-e óta több mint 90 ezer migráns lépte át a horvát határszakaszt - mondta

Bakondi György

, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatornán péntek este. Látszik, hogy gyorsult a migránsok mozgása, most öt-hat nap alatt érnek a magyar határra, feltételezhető, hogy embercsempész szervezetek segítik őket - közölte Bakondi György. Hozzátette: ha a migránsok nem is, az embercsempészek nagy valószínűséggel tisztában vannak a változó jogi helyzettel, és szervező, koordináló tevékenységük gyorsan igazodik a körülményekhez.

Friss hírek és fotók a migrációs válságról folyamatosan, percről percre itt a SZEGEDma.hu-n!KLIKK: http://szegedma.hu/?p=576592

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. október 3.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.