Elindultak Magyarországra a cseh katonák

Elindult kedden délelőtt a morvaországi Olmützből az a különvonat, amely azt a 21 cseh katonát szállítja Magyarországra, aki segíteni fog a schengeni határ őrzésében - közölte a cseh védelmi tárca kedden.

Friss hírek és fotók a migrációs válságról folyamatosan, percről percre itt a SZEGEDma.hu-n!

ÉLŐ KÖZVETÍTÉS:

19.19: NYT: Washington több tízmillió dollárt fizetett Mexikónak a közép-amerikai migránsok távol tartásásért

Barack Obama

elnök kérésére Mexikó kíméletlenül lesújt a közép-amerikai országokban dúló erőszak elől menekülőkre, amiért cserébe a szeptember végén lezárult pénzügyi évben több tízmillió dollárt kapott - írta a The New York Timesban (NYT) megjelent riportjában

Sonia Nazario

Pulitzer-díjas író-újságíró és jogvédő. Nazario az NPR amerikai közszolgálati rádiónak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államokba múlt nyáron rekordszámban érkeztek migránsok és menekültek, akik közül sokan szülők nélkül utazó kiskorúak voltak. Ezeket a migránsokat most már azelőtt megállítják Mexikóban, hogy elérnék az amerikai határt. Az újságíró szerint ennek fejében az amerikai kormány közvetve több tízmillió dollárt fizet ki Mexikónak. Sonia Nazaro, aki korábban is cikkezett már a latin-amerikai migrációról, az NPR-nak elismerte, hogy sem amerikai, sem mexikói hivatalos személyekkel nem beszélt erről az eljárásról. Ugyanakkor azt állította, hogy a washingtoni külügyminisztérium 86 millió dollárt különített el - ezen összeget nem teljes egészében 2015-ben költötték el - arra, hogy Mexikó visszafordítsa a migránsokat, köztük a gyerekeket. Nazario szerint a pénzt a külügyi tárca a kábítószer-ellenes keretéből kifejezetten a migrációnak a Mexikó déli határainál való ellenőrzésére irányozták elő. A kíméletlen fellépés következtében Mexikó most először toloncolt ki több közép-amerikait, mint az Egyesült Államok. Az amerikai Migrációpolitikai Intézet adatai szerint a 2015-ös pénzügyi év első hét hónapja alatt a mexikói hatóságok 92 889 közép-amerikai állampolgárt - köztük 18 310 felnőtt felügyelet nélkül utazó kiskorút - fogtak el, míg az amerikaiak csak 70 448-at. Az október 1-jén elkezdődött új költségvetési esztendőben a várakozások szerint Mexikóban az őrizetbe vételek száma 70 százalékkal növekszik, az Egyesült Államokban pedig a felére csökken majd. A szerző rámutatott, hogy a szigorítás miatt veszélyesebbé vált az utazás azon migránsok számára, akik nem tudnak fejenként 10 ezer dollárt kifizetni az embercsempészeknek. A mexikói hatóságok ugyanis leszedik a vándorlókat a tehervonatok tetejéről, akik ezért elhagyatottabb helyeken próbálnak meg továbbjutni, ahol a bűnözők szabad prédájává válnak. Meggyilkolják, prostitúcióra, vagy rabszolgamunkára kényszerítik őket a kábítószer-ültetvényeken. A mexikói kormány hivatalos adatai szerint az elmúlt években emberrablók fogságából 72 ezer migránst szabadítottak ki, akik közül sokakat megkínoztak és váltságdíj fejében tartottak fogva. Többeknek kioperálták a belső szerveit. Nazaro a NYT-ban arról írt, hogy Mexikó tavaly július óta a bevándorlásügy 300-600 ügynökét vezényelte a déli államokba, akik több mint 20 ezer razziát hajtottak végre a tehervonatokon, buszpályaudvarokon, szállodákban és a migránsok által használt autóutakon. A Mexikóban zsúfolt gyűjtőtáborokba - a legnagyobb közülük a Chiapas állambeli Tapachulában működik - terelt migránsok helyben nagyon ritkán kapnak menedéket. Esélyük helyben mindössze 20 százalék az Egyesült Államokbeli 50 százalékkal szemben.

19.14: Az olasz püspöki kar irányelvei a bevándorlók befogadásáról

Az olaszországi egyházmegyékhez szóló útmutatást adott ki az olasz püspöki kar (Cei) az Itáliába érkező migránsok befogadásáról. A kedden közölt dokumentum szerint az olaszországi illegális bevándorlók mintegy egynegyedét az olasz egyház látja el. A kilencoldalas kiadvány címe szerint a plébániáknak és katolikus közösségeknek az Olaszországban menekültkérelmet benyújtó bevándorlókat kell befogadnia. Konkrétan azokat, akiket az olaszországi befogadó-állomásokon már regisztráltak és menekültstátusuk elismerésére várnak. Az egyházi intézményekben való befogadásuk ideje ezért fél év és egy év között lehet, ez a menekültkérelmek átlagos elbírálási ideje. A dokumentum emlékeztet, hogy

Ferenc pápa

szeptember 6-án arra szólította fel az európai egyházat, hogy a plébániák, a kolostorok, illetve más egyházi intézmények mindegyike legalább egy-egy bevándorlócsaládot fogadjon be. Angelo Bagnasco, a Cei elnöke akkor azt hangsúlyozta, hogy ha a 27 ezer olaszországi plébánia mindegyike befogad egy bevándorló családot, akkor több mint százezer embernek tudnak segíteni. A Cei útmutatása részletezi a befogadás módozatait. A dokumentum szerint a bevándorlókat befogadó egyházmegyének és plébániának informáltnak és felkészültnek kell lennie, ezért a püspöki kar azt javasolja, hogy mindenütt a bevándorlás általános kérdéseiben, de jogban és ügyintézésben is jártas személyek foglalkozzanak a bevándorlók befogadásához szükséges feltételek megteremtésével. Ehhez a Cei támogatást is nyújt. A kiadvány azt tanácsolja, hogy a plébániák bevándorlócsaládokat, vagy ugyanolyan nemzetiségű bevándorlók alkotta csoportot fogadjanak be. A Cei azt javasolja, hogy a bevándorlókat inkább az egyház által fenntartott nagyobb szálláshelyeken, vendégházakban helyezzék el, mint egyházi tulajdonú lakásokban, mivel utóbbiakban biztosítást is kell kötni a bevándorlók nevére. A bevándorlók befogadására vállalkozó olasz családok egyedülálló felnőtteket fogadjanak be, az egyedülálló gyermekes nőket, a gyermeküket váró édesanyákat, valamint a szülői kíséret nélküli kiskorúakat pedig az egyház szociális hálózatához tartozó intézmények fogadják be. Az olasz püspöki kar elkötelezte magát arra, hogy a plébániáknak és más egyházi intézményeknek anyagi segítséget nyújt a bevándorlók befogadásához szükséges helyiségek kialakítására, és az erre rászoruló plébániák finanszírozásban is részesülnek, ha önerőből nem képesek a segítségnyújtásra. A Cei adatai szerint a jelenleg Olaszországban tartózkodó 95 ezer illegális bevándorlóból 22 ezer már eddig is 1600 különböző olasz egyházi intézményben kapott szállást és ellátást. A Vatikán szeptemberben egy négyfős szíriai családot fogadott be. A Szent Péter tér közelében egy vatikáni tulajdonú lakásban helyezték el őket. Mivel a családfő és felesége a menekültstátus megszerzéséig nem vállalhat munkát, a vatikáni Szent Anna plébánia hívőinek közössége nyújt nekik anyagi segítséget.

18.27: Őrizetbe vettek egy magyar kamion sofőrjét Angliában embercsempészet gyanújával

Őrizetbe vették Angliában egy magyar rendszámú kamion sofőrjét embercsempészet gyanújával. Keddi brit médiaértesülések szerint a kamionnal Angliába érkezett afgán migránsok fegyveres incidensbe is keveredtek. A Daily Mail című konzervatív brit tömeglap online kiadásának beszámolója szerint az illegális bevándorlók csoportját a közép-angliai Keele kisváros közelében, egy autópálya-pihenőnél fedezték fel, amint éppen kiugráltak a magyar rendszámú kamion rakteréből. Hetet közülük a hatóságok őrizetbe vettek, de további hat elmenekült. Őket egy környékbeli farm két tulajdonosa vette észre egy gazdasági épületben. A lap az egyik farmert idézve azt írta, hogy az afgánok elfutottak a földeken keresztül, ám egyikük menekülés közben "kis kézifegyverrel" az őket kocsival követő két gazdálkodóra lőtt. Sérülés nem történt, de a járműben károk keletkeztek. Az esetről a területileg illetékes Staffordshire megyei rendőrség is beszámolt honlapján, megerősítve, hogy az incidensben a gazdálkodók járműve megsérült. A beszámoló szerint a nagy erők bevonásával megindult széles körű kutatás ellenére az elmenekült hat személyt azóta nem látták a környéken. A hatóság ugyanakkor kérte a helyi lakosságot, hogy ha bármi gyanúsat lát, jelezze a rendőrségnek. Az MTI kérdésére a Staffordshire megyei rendőrség szóvivője közölte, hogy a kamionsofőrt őrizetbe vették, de kilétét nem fedték fel.

18.20: A német pénzügyminiszter csökkentené a munkanélküli menekültek támogatását

Wolfgang Schäuble

német pénzügyminiszter szerint Németországban csökkenteni kellene a munkanélküli menekültek szociális támogatását. A pénzügyminiszter egy keddi berlini tanácskozáson kifejtette, szerinte nem méltányos, hogy egy németül nemigen beszélő, adott esetben írni-olvasni is kevéssé tudó munkanélküli menekült ugyanannyi támogatást kap, mint egy 30 évi munkaviszony után állástalanná vált német. "Nem lehetne legalább a beilleszkedéshez nyújtott támogatást levonni?" - idézte a minisztert hírportálján a Frankfurter Allgemeine Zeitung. "Ezt meg kell vitatnunk" - tette hozzá a konzervatív CDU politikusa. A CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) rögtön elutasították a felvetést. Az alkotmánybíróság vonatkozó döntései alapján a munkanélküli ellátást nem lehet a létminimum alá csökkenteni, és az ügy nem válhat a "pártpolitikai önkény" martalékává - szögezte le

Ralf Stegner

alelnök, a párt baloldali irányzatának egyik vezetője a Bild című lap online kiadásában idézett nyilatkozatában. Németországban a menekültstátussal rendelkező külföldiek jogosultak a munkanélküli ellátás leggyakoribb formájára, az úgynevezett Hartz IV segélyre, amelynek legfőbb elemei a lakbér- és fűtési támogatás, valamint - egy egyedülálló felnőtt esetében - havonta 399 euró készpénzjuttatás. Wolfgang Schäuble a német gép- és berendezésgyártók szövetségének (VDMA) konferenciáját megnyitó beszédében kiemelte, hogy egyedül a menekülthullám miatt jövőre 240-460 ezer fővel emelkedhet a munkanélküli ellátásban részesülők száma, de ennek költségeit az államháztartás egyensúlyának megőrzése mellett is ki lehet gazdálkodni. Németország számára a menekültválság "randevú a globalizáció valóságával" - mondta a német pénzügyminiszter. Úgy vélte, irreálisak, megvalósíthatatlanok azok a követelések, hogy Németország ne engedjen be területére több menedékkérőt. "Amikor emberek ezrei jönnek, gyalog, elöl a nőkkel és a gyerekekkel, akkor nem lehet őket feltartóztatni, ezt felejtsék is el" - mondta Wolfgang Schäuble. Hangsúlyozta, hogy inkább az uniós külső határok ellenőrzésére kell törekedni, és ebben együtt kell működni Törökországgal. Hozzátette: "nem muszáj erőddé átalakítani Európát, az ostobaság lenne", de az Európai Unió nem tud befogadni minden nehéz sorsú embert.

17.48: Leszavazta az EP illetékes bizottsága a Magyarország elleni eljárást

Nagy többséggel utasította el az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottsága (LIBE) azt a liberális kezdeményezést, hogy kerüljön napirendre, hogy megindulhasson az eljárás Magyarország ellen az uniós szerződés hetes cikke alapján. A javaslatot 31 képviselő utasította el, 18-an támogatták, és ketten tartózkodtak. A képviselőcsoportok úgynevezett koordinátorai már a múlt héten megállapodtak arról, hogy a bizottság ne vegye napirendre a kezdeményezést, ehelyett inkább szóbeli kérdés formájában tudakolja meg az Európai Bizottságnál, miért késik az a jelentés, amelyet szeptemberre kellett volna elkészítenie a brüsszeli testületnek Magyarországról. A koordinátorok döntése ellenére a liberális képviselők ragaszkodtak ahhoz, hogy a napirendre vételről az egész bizottság név szerint szavazzon. Az Európai Parlament (EP) liberális képviselőcsoportja szeptember második felében a migrációs válság miatt elfogadott törvénymódosítások miatt kezdeményezett eljárást Magyarország ellen. Az uniós szerződés hetes cikke az unió alapértékeit hivatott védeni. Még soha egyetlen tagállam ellen sem indítottak ennek alapján eljárást. A procedúra több lépésből áll. A liberálisok az eljárás első szakaszának napirendre vételét kezdeményezték. Ennek értelmében a tagállamok harmada, az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament kérheti a tanácstól: állapítsa meg, egy tagállamban fennáll-e egyértelmű kockázata annak, hogy csorbát szenvedhetnek az unió alapértékei. Az Európai Parlamentben kétharmados többségre lenne szükség ahhoz, hogy a tanács elé kerüljön az ügy. Ott pedig a tagállamok négyötödének támogatásával állapítható csak meg, hogy fennáll az alapértékek sérülésének kockázata.

Niedermüller Péter

, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője elmondta, hogy a többség szerint ahhoz a nyári döntéshez kell ragaszkodni, hogy az Európai Bizottság készítsen jelentést Magyarországról. "Ennek a vizsgálatnak a lezárásaként még mindig lehetséges a hetes cikk első paragrafusának életbe léptetése" - emlékeztetett Niedermüller Péter. A DK-s politikus világossá tette, a szociáldemokrata frakció és benne a DK nem ellenzi az eljárás megindítását, de tisztában van azzal, hogy egyelőre nincs meg az ehhez szükséges kétharmados támogatás az EP-ben, sem a négyötödös többség a tanácsban, ezért ha az eljárás megindítása a plénum elé kerül,é s leszavazzák a kezdeményezést, akkor hosszú időre le is kerül a napirendről. "Ezzel lehet hosszú távon nyomást gyakorolni a magyar kormányra, mert ez most folyamatosan hetekig, hónapokig napirenden lesz" - húzta alá a DK-s EP-képviselő.

Monika Hohlmeier

- a Fideszt is soraiban tudó néppárt koordinátora a LIBE-bizottságban - a néppárti frakció honlapján közzétett írásában porhintésnek nevezi a kezdeményezést a liberálisok részéről. A német konzervatív politikus felidézi, hogy a liberális miniszterelnök vezette Szlovénia is könnygázt alkalmazott határon a szabálytalanul belépni igyekvő migránsok ellen, a szintén liberálisok vezette Dánia is a migrációt korlátozó jogszabályokat tervez, Csehország liberális miniszterelnök-helyettese pedig gazdasági öngyilkosságnak nevezte

Angela Merkel

német kancellár álláspontját. "Az elmúlt hetekben a liberális frakció azért támadta a magyar miniszterelnököt, mert a menekült- és migrációs válságban a biztonság szempontját helyezte előtérbe. Még Magyarország unióból való kizárását is szorgalmazták. Megfogalmazódik a kérdés: ha Magyarországot igen, akkor Dániát, Csehországot és Szlovéniát miért nem? Egyszerű: mert azokat az országokat liberális politikus vezeti, Magyarországot pedig a Fidesz" - írja Hohlmeier.

Gál Kinga

fideszes EP-képviselő, a LIBE-bizottság egyik alelnöke, aki személyesen nem tudott jelen lenni a szavazáson, a voksolás után az MTI-t arról tájékoztatta: nézete szerint a liberálisok nem akarták elfogadni a koordinátorok döntését, de a bizottsági szavazás világossá tette, hogy a többség nem támogatja az eljárás megindítását. "Nem nyugszanak sem a liberálisok, sem a szocialisták, amíg bosszút nem állnak rajtunk amiatt, hogy meg akarjuk védeni határainkat - melyek egyben az unió külső határai -, és meg akarjuk menteni a schengeni rendszert" - jelentette ki a politikus.

17.12: Észak-Vajdaságban már nincsenek migránsok, Macedónia felől azonban ezrek érkeznek

Észak-Vajdaságban már szinte egyáltalán nincsenek migránsok - tapasztalta az MTI tudósítója kedden, amikor körbejárta azokat a helyeket, Szabadkát, Magyarkanizsát és Horgost, ahol egy hónapja még több ezren vártak arra, hogy átkelhessenek a szerb-magyar határon. Szeptember közepe, a magyar-szerb zöldhatár lezárása óta megváltozott a migránsok útvonala, így már a szerb-macedón határ melletti Presevóból egyenesen a szerb-horvát határ melletti Sidre, vagy előbb Belgrádba, majd onnan Sidre utaznak a Közel-Keletről érkezők. A belgrádi buszpályaudvar melletti parkban - amely a migránsok ismert és közkedvelt gyülekezőhelye -, kedd kora délután körülbelül 20 sátor állt, és ennél több ember sem tartózkodott ott. Presevóba ugyanakkor most már naponta 5-6 ezren érkeznek, a helyi befogadóközpont munkatársai 24 órában végzik a regisztrációt, ennek ellenére folyamatosak a sorok.

Aleksandar Vulin

szerb szociálisügyi miniszter a múlt héten jelentette be, hogy hamarosan hasonló ideiglenes befogadóközpont nyílik Bujanovácon, alig 28 kilométerre északra Presevótól, ahol szintén végeznek majd regisztrációt. A tárcavezető azt reméli, ezzel felgyorsul az ügyintézés. A főleg Szíriából és Afganisztánból érkező migránsok célja általában Németország, a Presevóban várakozó autóbuszok és taxik azonban csak a horvát határig szállítják őket, ahonnan gyalog indulnak tovább, majd a határon átkelve ismét buszokkal és vonatokkal jutnak el a magyar határig.

16.59: Nyomozás indult a Pegida mozgalom drezdai tüntetésén felmutatott akasztófa miatt

Nyomozást indított a németországi Drezda ügyészsége az Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) nevű mozgalom hétfő esti tüntetésén felmutatott akasztófa miatt. A nyomozás a köznyugalom bűncselekményre felszólítással történt megzavarásának gyanúja miatt indult ismeretlen tettes ellen - mondta

Jan Hille

, az ügyészség szóvivője kedden a Mitteldeutscher Rundfunk (MDR) regionális közszolgálati médiatársaságnak. A menekült-, bevándorló- és iszlámellenes mozgalom drezdai demonstrációjának egyik részvevője egy akasztófát formázó tárggyal jelent meg, rajta azzal a két felirattal, hogy "Fenntartva

Angela +anyácska+ Merkelnek

", illetve "Fenntartva

Siegmar +csőcselék+ Gabrielnek

", vagyis a német kancellárnak és az alkancellárnak, akinek az utóneve helyesen Sigmar. Az ügyészségi szóvivő elmondta: az eljárásban azt is megvizsgálják, hogy a tárgy felmutatása uszításnak minősül-e. Az biztos, hogy fennáll a bűncselekmény elkövetésének "kezdeti gyanúja", és az eset rávilágít arra, hogy "a gyülekezési szabadságnak és a véleményszabadságnak vannak korlátai" - tette hozzá. A mozgalom legismertebb társalapítója,

Lutz Bachmann

szerint a sajtó eltúlozza az eset jelentőségét. Szerinte az akasztófa csupán egy 120 centiméter magas, vékony lécekből barkácsolt "nevetséges tákolmány" volt - közölte az MDR. A tüntetésen független becslés szerint 7500-9000 ember jelent meg. A szónokok egyebek között felvetették, hogy Szászország váljon ki Németországból, és lépjen ki az Európai Unióból is. Követelték továbbá, hogy építsenek ki műszaki zárat a német határokon. A Pegida ellen néhány százan tüntettek Drezdában. Hétfő este a Lipcse a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Legida) nevű szerveződés is tartott tüntetést. A megmozdulás egyik részvevője ellen feljelentést tettek tiltott jelkép használatának minősülő náci karlendítés miatt. Lipcsében a Legida ellen tiltakozó tüntetés is volt hétfő este.

16.35: Leszavazta az EP illetékes bizottsága a Magyarország elleni eljárást

Nagy többséggel elutasította az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottsága (LIBE) kedden azt a liberális kezdeményezést, hogy eljárást indíthassanak Magyarország ellen az uniós szerződés hetes cikke alapján. A javaslatot 31 képviselő utasította el, 18-an támogatták, ketten tartózkodtak. A képviselőcsoportok úgynevezett koordinátorai már a múlt héten megállapodtak arról, hogy a bizottság ne vegye napirendre a kezdeményezést, inkább szóbeli kérdésben tudakolják meg az Európai Bizottságnál, miért késik az a jelentés, amelyet szeptemberre kellett volna elkészítenie a brüsszeli testületnek Magyarországról. E döntés ellenére a liberális képviselők ragaszkodtak ahhoz, hogy a napirendre vételről az egész bizottság név szerint szavazzon. Az Európai Parlament (EP) liberális képviselőcsoportja szeptember második felében a migrációs válság miatt elfogadott törvénymódosítások miatt kezdeményezett eljárást Magyarország ellen.

14.16: Elindultak Magyarországra a cseh katonák

Elindult kedden délelőtt a morvaországi Olmützből az a különvonat, amely azt a 21 cseh katonát szállítja Magyarországra, aki segíteni fog a schengeni határ őrzésében - közölte a cseh védelmi tárca kedden. A különleges szerelvény 11 vasúti kocsiból áll, amelyek a katonákon kívül szárazföldi műszaki eszközöket is szállítanak a magyar-horvát határra. A korábbi hivatalos közlés szerint a csehek hét tehergépkocsit, egy kotrógépet és tíz tábori konyhát visznek magukkal Magyarországra. "Most 21 katonát, kilenc műszaki eszközt és tíz tábori konyhát küldünk Magyarországra. A műszaki eszközök között öt nagy katonai teherszállító jármű is van. A katonák felkészültek arra, hogy logisztikai segítséget nyújtsanak a magyar hadseregnek. A horvát határtól mintegy 60 kilométerre, egy Kaposvár melletti kaszárnyában szállásolják el őket" - nyilatkozott Petr Klepácek, a cseh hadsereg 153. szárazföldi ezredének parancsnoka. A cseh katonák a Balaton 2015 fedőnevű gyakorlat keretében október 15-étől december 15-éig lesznek Magyarországon. A tíz modern tábori konyhát átadják a magyar hadseregnek, és betanítják a legénységet azok használatára. A katonák többsége az Olmützben és Bechynében lévő szárazföldi egységek tagja, és nagy részük tapasztalatot szerzett már külföldi missziókban. Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott, hogy a cseh segítségnyújtás további formája és mértéke a magyar fél igényeitől függ. A cseh kormány a múlt hét elején döntött arról, hogy első szakaszban 25 katonát és szárazföldi műszaki eszközöket küld Magyarországra, hogy segítsen a schengeni határ őrzésében. Milan Chovanec cseh belügyminiszter a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország) tárcavezetőinek múlt heti luxemburgi találkozója után újságíróknak azt mondta, hogy Csehország több mint ötven rendőrt és mintegy száz katonát ajánlott fel Magyarországnak a déli határok védelmére, megfelelő műszaki eszközökkel. Csehország a V4 soros elnöke, és Prága ennek alapján kezdeményez közös lépéseket a migrációs válság megoldása érdekében. Szlovákia a kormány döntése értelmében 50 katonát, míg a lengyelek egy helikoptert küldenek személyzettel együtt a magyar hadsereg megsegítésére.

11.56: Továbbra is tömegesen érkeznek a migránsok Szerbiából Horvátországba

Továbbra is tömegesen érkeznek a migránsok Szerbiából Horvátországba, és nem csökkent a számuk - közölte a horvát közszolgálati rádió kedden. A belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint szeptember közepe, a magyar-szerb zöldhatár lezárása óta 168 ezer illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt. Horvátország területére - a kelet-szlavóniai Babska és Tovarnik körzetébe - egy nap alatt 7700 migráns érkezett, akiket az opatovaci sátortáborból vonattal és buszokkal folyamatosan szállítanak a magyar határra. A horvát kormány a kelet-horvátországi Bródban (Slavonski Brod) egy téliesített tranzitközpont létesítését tervezi, ahonnét a belügyminisztérium szerint gyorsabban és kényelmesebben lesznek elszállíthatóak az emberek. Az opatovaci befogadóállomás addig működik, amíg a bródi el nem készül.

09.50: Több mint 360 ezren lépték át illegálisan a határt idén

Január elsejétől hétfő éjfélig 366 409 ember ellen intézkedtek a magyar rendőrök illegális határátlépés miatt - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság helyettes szóvivője az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában. Gál Kristóf elmondta: a hétfői 8702 illegális határátlépésből 8633 a horvát oldalról, 68 a szerb oldalról történt. Határzárral kapcsolatos bűncselekmények gyanúja miatt a rendőrség szeptember 15-étől hétfő éjfélig 696 emberrel szemben rendelt el nyomozást, ebből 22 ellen határzár rongálás, 674 ellen pedig határzár tiltott átlépése miatt - tette hozzá. Kiss Attila, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal általános főigazgató-helyettese arról számolt be, hogy a dublini eljáráshoz tartozó megkeresések száma a nyolcszorosára emelkedett a tavalyi év azonos időszakához képest, idén eddig több mint 32 ezer ilyen megkeresés érkezett. Hozzávetőlegesen az esetek 80 százalékában el kell ismernünk a felelősséget, vagyis azt, hogy a magyar hatóságok felelősek a menedékjogi kérelem lefolytatásáért - mondta. Kiss Attila közlése szerint három tranzitzóna működik az országban: Röszkén, Tompán és Beremenden. Ezeknek összesen 1500 fős a kapacitása, jelenleg 630-an tartózkodnak a zónákban, amelyeknek tehát egyharmados a kihasználtságuk. A letenyei tranzitzóna kialakítása készen van, a kormány döntésén múlik, hogy megnyílik-e - fűzte hozzá.

07.21: Tiltott határátlépés miatt több mint 8700 embert fogtak el hétfőn

Tiltott határátlépés miatt 8702 embert fogtak el hétfőn a rendőrök - közölte honlapján kedd reggel az Országos Rendőr-főkapitányság. Közleményük szerint 7 emberrel szemben közokirat-hamisítás, további kettő ellen embercsempészés miatt indult büntetőeljárás.