Bartha László: Az utolsó pillanatokban vagyunk a gazdaságfejlesztés terén

A volt polgármester szerint több munkahelyet kellett volna teremteni az uniós támogatásokból. Úgy véli, most még van lehetőség behozni a lemaradást.

Korábban megírtuk

, a versenyképességi rangsorban csupán a 35. a szegedi járás, ami csak a középmezőnybe elég, mivel hiába rendelkezik a város egyetemmel, ha e mellé nincs ipar. Ehhez az elkeserítő adathoz kapcsolódó, most induló sorozatunkban elsőként

Bartha Lászlót

, a Fidesz volt polgármesterét (1998-2002) kérdeztük arról, hogy álláspontja szerint mit lehetett volna cselekedni egy előkelőbb helyezésért, a győri, kecskeméti példa követéséért, amely településeken a felsőoktatás, a város és az ipar együttműködése látványosan valósult meg. „Már 1998-ben az volt a legfőbb problémánk, hogy sorra zártak be a szocialista időkből itt maradt termelőüzemek, például a konzervgyár, a kendergyár, a kábelgyár. Viszont Szeged rendelkezett több előnnyel, a hármashatár közelében, folyók találkozásánál állt, s az autópálya kiépülésére is volt remény” - mondta. Azt javasolta akkoriban, az egyetemi tudásbázisra építve el kell indulnia a fejlesztéseknek négy kiemelt területen, ezek a következőek voltak: a mezőgazdasági feldolgozóipar, az egészségügyi háttéripar (gyógyszerkutatás, orvosi géptechnika fejlesztése és gyártása), a logisztika fejlesztése (vasút, nyugati feltáróút, harmadik híd 2008-ra, repülőtér) és a megújuló energia. Bartha László szerint ezen tervek nagy részéből semmi sem lett, illetve megkésve valósultak meg. „280-300 milliárd forint uniós pénzt kapott a térség, ezekből azonban nem teremtődött munkahely, ami a szocialista városvezetés felelőssége!” - vélekedett a volt polgármester. „Egy 15 évvel ezelőtti Világgazdaság-tanulmány szerint a város 8. volt a megyeszékhelyek versenyképességi listáján, amellyel nagyon elégedetlenek voltunk. Most egy másik listán 35. helyen vagyunk a járások között. A kérdésem az, vajon mi lenne, ha nem lenne egyetem?” - vetette össze az akkori és mostani helyzetet. „Jó és fontos támogatni a kutatást és fejlesztést, de hol lesz a gyártás és a munkahelyek? Ha nem tesz a város azért, hogy helyben maradjanak a fiatalok, s nem hoz létre termelőüzemeket, akkor még a jelenlegi szinthez képest is visszaeshetünk! Azt látom, hogy a családok addig maradnak Szegeden, amíg a gyerekek iskolába járnak, mert az oktatás még mindig jól működik” - osztotta meg tapasztalatait.

„A turisztikát kevésnek tartom, mert Szegednek ennél többet kellene jelentenie, ez csak kis szelete a tortának! Amíg nem épült ki az autópálya, azt mondták, hogy a hiánya miatt nem jön az ipar. Mikor elkészült, már azt állították, hogy Pest csak másfél óra autóval, ezért nem éri meg ide telepíteni a gyárakat. De akkor miért ment a Mercedes Kecskemétre?” - tette fel költői kérdésként. „Úgy gondolom, a helyzet kialakulásában jelentős szerepe van az egyetemnek is a városvezetés mellett. Számon kellene kérniük, hogy miért nem úgy zajlik az együttműködés, mint

Győrben

. Fontos lenne az is, hogy az egyetem oktatói, vezető tisztségviselői kapcsolatrendszerükkel bátorítsák a befektetőket, hogy ide települjenek, mert az értelmiségnek nagyobb a felelőssége ebben, mint egy kétkezi munkásnak. Az egyetemnek katalizátornak kellene lennie, akkor is, ha a főfelelősség a városvezetésé” - vélekedett az SZTE szerepéről. „A közgyűléseken nincs vita, a városfejlesztést érintő kérdéseket pár perc alatt letudják” - tapasztalta. „A következő öt év fejlesztési tervei szinte nem is kapcsolódnak a Gazdaságtudományi Karon most elhangzottakhoz. Szembesíteni kell a város polgárait a helyzettel és a döntéshozókat, a képviselőket a feladatukkal!” - fogalmazta meg véleményét.

Bartha László 2012-ben kiszámolta, hogy emelkedtek-e a város SZJA-, iparűzési adóból származó és más közvetlen bevételei. Úgy tapasztalta, hogy csupán nominatívan nőttek, de átlagosan az infláció alatt, így ezt a folyamatot is szükségesnek tartaná megfordítani. „Az ELI-vel kapcsolatban egyetértek

Orbán Viktorral

abban, hogy bármi is legyen ez, elhiszem, hogy hasznos. Bizonyos vagyok benne, hogy a szegedi tudományos életet is felpezsdíti, kiváló kutatók, professzorok fognak érkezni külföldről, aki jó hírünket vihetik. Az viszont nem egyértelmű számomra, hogy vajon mennyi munkahelyet fog teremteni a szegediek számára, habár a lézerközponthoz kapcsolódó tudásparkban bízom. Az ide települni szándékozó cégek jellemzően 10-15 éves távlatokban gondolkodnak, hiszen nagy tőkebefektetést, hosszas kísérletezéseket követően juthatnak csak bevételhez, ezért fontos lenne, hogy már itt várakozzanak a 2017-18-as nyitásra. Nem negatívumként említem, de a város nagy felelősséget vállalt az ELI-vel, ugyanis 2020-ig megoldott a finanszírozása ismereteim szerint” - foglalta össze véleményét a lézerkutató központról.

„Úgy gondolom, legalább 300-350 milliárd forint kellene Szegednek ahhoz, hogy megindulhasson egy biztos, stabil fejlődési pályán. Még mindig szükségesek infrastrukturális beruházások, mint a harmadik híd megépítése, területek feltárása, termelésbe vonása – ezek a következő öt-tíz év feladatai, habár az előző 12-13 évben kellett volna végrehajtani. Érdemes lenne az ide települni szándékozó cégeknek adókedvezményt adni, hiszen ez csökkentené a munkanélküliséget, a dolgozók a megkeresett bérüket a helyi vállalkozóknál költenék el, amely újabb álláshelyeket generálna. Ezért megérné pár évi adóról lemondani, hiszen egy üresen álló telek nem termel semmi hasznot. Ha ezek a cégek 2005-2009 között megérkeztek volna, akkor ma már fizetnék a helyi iparűzési adót, ami bevételt jelentene az önkormányzat számára” - magyarázta a volt polgármester. „Szeged az utolsó pillanatokban van, még most lehet cselekedni, van még öt évünk lehívni minél több európai uniós forrást!” - figyelmeztetett Bartha, aki reméli, hogy a kormány is segítségére lesz a városnak. „Kérem a kormányt, hogy a felsorolt célokat támogassa! A szegediek választottak, de nem szabad hagyni, hogy lemaradjon a város az ország többi részéhez képest! Ha Mohamed nem megy a hegyhez, a hegy menjen Mohamedhez” - üzente a kabinetnek.