Kultúra

Az 1956-os olimpia és a magyarok - Melbourne bronzérmese az Emlékpontban

Az 1956-os olimpia és a magyarok - Melbourne bronzérmese az Emlékpontban

2015. október 21., szerda
Az 1956-os olimpia és a magyarok - Melbourne bronzérmese az Emlékpontban
mohacsi_dobogo

"Egy szál melegítőben és egy kis szatyorral vágtunk neki a nagy útnak november 4-én. Busszal Prágába, majd a francia légitársaság vitt minket Ausztráliába" - mondta el egy interjúban Mohácsi Ferenc, az 1956-os melbourne-i olimpia bronzérmese. A kenu kettes ezer méteren harmadik helyezést elért olimpikon ma délelőtt 11 órától diákoknak mesél a magyar forradalom eltiprásának árnyékában zajló játékokról az Emlékpontban. A nem szokványos olimpiáról Dr. Jakabházyné Mező Mária, a Magyar Olimpiai Akadémia főtitkára tart előadást. A Nemzeti Emlékezet Hete programsorozatot Bálint Gabriella települési képviselő nyitja meg.

Az 1956-os olimpiai játékok nem voltak szokványosak. Ez volt első alkalom, hogy a déli féltekén rendezték meg a nyári játékokat, így azok november 22-én kezdődtek a magyar forradalom és a szuezi válság árnyékában. A lovas számokat azonban Stockholmban rendezték, ugyanis az ausztrálok nem engedtek be lovakat a kontinensre. A több mint száz főből álló magyar csapat felkészülése és utazása is igen viszontagságosra sikerült.

Mohácsi Ferenc

szerint, ha nyugodt körülmények között tudtak volna Melbourne-re koncentrálni, akkor 1956 novemberében túlszárnyalták volna a helsinki sikereket. (16 arany, 10 ezüst. 16 bronz). Az első magyar csapat november 10-én érkezett a melbourne-i reptérre, ahol az ottani magyarok fekete karszalagot viselve, az Himnuszt énekelve üdvözölték őket. Az első magyar aranyéremre 8 napot kellett várni, melyet

Fábián László

és

Urányi János

szereztek a 10 ezer méteres kajakkettős számban. Ezt követte még további 8 aranyérem, 10 ezüst, és 17 bronz. Mohácsi Ferenc, aki több sportágban (kajak, háromtusa, sífutás, motorcsónak) is országos bajnokságot nyert, Wieland Károllyal a kenupárosok 1000 méteres számában a román és szovjet egység mögött a harmadik helyen végzett. Az olimpia idején a magyar szabadság melletti szimpátiatüntetéseket szerveztek, a záróünnepségen pedig a békét, mindenki összefogását szimbolizálván nem nemzeteként kellett felvonulni, hanem keveredve járták körbe az olimpiai stadiont a sportolók. 1956-ban a melbourne-i olimpiai játékokról közel félszáz magyar olimpikon nem tért haza.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.