Aradi vértanúk: Vajdaság-szerte megemlékezéseket tartottak

Kiss Ernő honvédtábornok sírjánál, a vajdasági Eleméren tartották a délvidéki központi megemlékezést az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 166 évvel ezelőtt Aradon kivégzett vértanúinak tiszteletére kedden, emellett számos más településen is tartottak megemlékezéseket.

Eleméren szentmisével emlékeztek

Kiss Ernőre

, a város szülöttére abban a templomban, ahol már csak havonta egyszer tartanak katolikus szentmisét, a 4300 fős településen ugyanis már két százalék alá csökkent a magyar lakosság száma, és kevesebb mint egy tucat hívő van. Hajnal Jenő, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke ünnepi beszédében azt hangsúlyozta: a tizenhárom vértanú halála mára jelképpé vált, annak a küzdelemnek és áldozatvállalásnak a szimbólumává, amelyet a magyar nép évszázadokon át folytatott nemzeti függetlenségének megteremtéséért, társadalmi haladásáért. Emlékeztetett arra is, hogy hat vértanú kötődik valamilyen módon a Délvidékhez. "Nekünk ma azt kell eldöntenünk, hogy a senki földjén, a bizonytalanságban, vagy pedig szülőföldünkön, érzelmileg és szellemileg a magyar nemzethez kapcsolódva akarunk-e élni" - utalt beszédében az MNT elnöke a nagyfokú elvándorlási hullámra, illetve arra, hogy a vajdasági magyar politika a szülőföldön való megmaradást és boldogulást támogatja.

Pásztor István

, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke beszédében kitért az emlékhely felújítására is, és bejelentette, hogy az emléktábla mellett hamarosan szobrot is kap a településen Kiss Ernő, illetve azt a fejet, amely a nagybecskereki főtéren álló szobor felrobbantásakor megmaradt, és most múzeumban áll, méltó módon fogják kiállítani. (Nagybecskerek főterén Kiss Ernő szobra helyén ma

I. Péter

szerb király lovasszobra áll.) Adán vasárnap

Damjanich János

vezérőrnagy emlékművét koszorúzták meg az emlékezők. Elhangzott, hogy ebben az esztendőben kettős jubileumot ünnepel a település, mivel huszonöt éve ünnepelheti újra a magyar közösség az 1848-1849-es forradalmat és szabadságharcot, a Damjanich-emlékmű alapkövét pedig öt éve helyezték le.

Dudás Károly

író, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke beszédében méltatta az adai magyar közösséget, amelynek harcot kellett vívnia azért, hogy megőrizhesse Damjanich János emlékművét, hiszen azt felállítása után azonnal el akarták távolítani, mert a szerbek a szerb születésű Damjanichot árulónak tartják, amiért a magyar szabadságért harcolt velük szemben. Zomborban,

Schweidel József

szülővárosában hétfőn a Szent Rókus temetőben emlékeztek a szabadságharc katonáira, majd a Magyar Polgári Kaszinóban koszorúzták meg a honvédtábornok emléktábláját. Az ünnepi beszédekben elhangzott, hogy akkor van értelme a múltidézésnek és a megemlékezéseknek, "ha a megidézett hősök emlékéből, példamutatásából képesek vagyunk erőt meríteni az aktuális nehézségek leküzdéséhez" - számolt be róla a Vajdaság Ma című hírportál. A szabadkai Pannon RTV tudósítása szerint az eseményen

Hajnal Jenő

, az MNT elnöke összefogásra intett, és kiemelte: "az aradiak is ahányan voltak, annyiféleképpen gondolkodtak, de a tett, az akarat, a nemzetállam, a szabadság kivívása arra biztatta őket, hogy együtt, közösen egy célért kell előre menni". A

Lázár Vilmos

emlékére állított domborműnél Nagybecskereken a már hagyományosnak számító Légy híve rendületlenül című hangversennyel emlékeztek az aradi vértanúkra hétfőn. A

Vörösmarty Mihály

Szózatából vett idézetet címként viselő zenei programot Lázár Vilmos és Kiss Ernő búcsúleveleinek felolvasása színesítette. Közismert, hogy a szabadságharc első győztes csatáját Pákozdnál vívta a magyar sereg, az utolsó győztes csatáról azonban kevesebb szó esik. Erre emlékeznek kedd délután Kishegyesen, ahol 1849. július 14-én a magyar sereg visszaszorította

Jellasics

horvát bán csapatait, és ezzel kivívta a szabadságharc utolsó győzelmét.