Döntöttek Brüsszelben - Magyarországnak is be kellene fogadnia menekülteket
2015. szeptember 22., kedd
Komoly nyomás helyeződik a magyar-horvát határra a beérkező migránsáradat okán, miközben a két ország diplomáciai kapcsolata is egyre borúsabbá válik.
Friss hírek és fotók a migrációs válságról folyamatosan, percről percre itt a SZEGEDma.hu-n!
Az elmúlt héten egyértelműen áthelyeződött a migránsok Németország felé vezető útvonala, így a hatalmas tömegek mostanra már nem Csongrád megye déli részén lépik át a schengeni határt, hanem a horvát-szerb határon. Csakhogy déli szomszédunk alig egy nap után válsághelyzetet jelentett be a jelentős áradat miatt, így regisztráció helyett egyből hazánkra tolja a bevándorlók tömegét, nem kis diplomáciai feszültséget okozva ezáltal. A médiában folyamatosan megy az adok kapok Magyarország és Horvátország kormánya között, vasárnap este pedig a német belügyminiszter is alaposan megdorgálta a horvát, szlovén duót a migrációs válság kezelésében megtett lépéseikért. A tegnapi nap eseményeiről szóló részletes tudósításunk ide kattintva olvasható teljes egészében.
ÉLŐ KÖZVETÍTÉS:
20.21: Lengyel külügyi államtitkár: Lengyelország elérte követeléseinek teljesítését Varsó a tárgyalások során elérte azt, hogy a menekültelosztással kapcsolatos követeléseit teljesítsék - így nyilatkozott Rafal Trzaskowski lengyel külügyi államtitkár kedd esti varsói sajtóértekezletén, miután Lengyelország a minősített többségi szavazáson egyetlen visegrádi tagállamként az Európai Bizottság terve mellett szavazott. "A puszta ellenkezés ahhoz vezetett volna, hogy nem lenne beleszólásunk a döntéshozatalba, elértük követeléseink teljesítését" - érvelt Trzaskowski. Mint ismertette, Lengyelország 4500 menekültet vállal át, az elsők - a görögországi és olaszországi befogadóközpontokban lefolytatott biztonsági eljárás után - a jövő év elejétől érkeznek. Trzaskowski a legfontosabb tárgyalási sikernek az automatikus kvóták elutasítását nevezte, valamint azt, hogy Lengyelországnak nem kell befogadnia azokat a menekülteket, akiknek identitásáról kétségei támadnak. Arra az újságírói kérdésre, hogy a Csehországtól, Magyarországtól és Szlovákiától eltérő szavazás nem okoz-e törést a visegrádi négyek között, Trzaskowski elmondta: a csoport országai folyamatosan egyeztették álláspontjaikat, de a keddi találkozón hozott döntést a minősített többségi szavazás miatt nem lehetett megakadályozni. "A csehek és a magyarok jelképes okokból szavaztak ellene, a megszavazott tervet úgyis teljesítik. Számunkra fontos volt a mi feltételeink kieszközlése" - szögezte le a diplomata.
20.19: Horvát belügyminiszter: támogatják a kötelező kvótát, de nem lesznek gyűjtőközpont Zágráb támogatja a migránsok elosztására irányuló kötelező kvótát, de nem lesz hot spot, vagyis gyűjtőközpontja a Közel-Keletről érkező bevándorlóknak - közölte Ranko Ostojic horvát belügyminiszter kedden Brüsszelben, az EU-tagországok belügyminisztereinek találkozóján újságírókkal. Ranko Ostojic nem várta meg az ülés végét, hanem miután közölte álláspontját, egyéb kötelezettségeire hivatkozva elhagyta a tanácskozást. Ebben a pillanatban senki sem tiszteli a szabályokat, ezért nem kell, hogy bárki leckéztessen minket emiatt - mondta, ismét elítélve, hogy Szerbia csak Horvátország felé irányítja a migránsokat. "Képmutató viselkedésnek tartom, hogy miután a magyar és a szerb belügyminiszter ünnepélyesen megnyitotta a horgosi határátkelőket állítólag a migránsok előtt, egyetlenegy ember sem ment még arra" - tette hozzá. "A megoldást nem lehet több évre halasztani. Azonnal reagálni kell" - fogalmazott a miniszter, utalva arra, hogy az uniós belügyminiszterek a találkozón elfogadták újabb 120 ezer menekült szétosztásának a tervét, amelyet egyes információk szerint egy éven belül meg is kívánnak valósítani.
20.19: Tiltakoznak a sofőrök a horvát-szerb határon
Miután a horvát hatóságok részlegesen megnyitották a majdnem két napig zárva tartó Bajakovo-Batrovci határátkelőhelyet, kedd este maguk a sofőrök kezdtek tiltakozásba, és akadályozzák a forgalmat. A szerbiai közszolgálati televízió (RTS) helyszíni tudósítójának beszámolója szerint a sofőrök azért háborodtak fel, mert a horvát kormány nem a teljes teherforgalom előtt nyitotta meg a Belgrádot Zágrábbal összekötő, E70-es úton fekvő átkelőt, hanem csak azokat a járműveket engedik át, amelyek romlandó árut szállítanak. Az RTS tudósítása szerint a sofőrök a két határ közötti részt állták el, így akadályozzák a forgalmat mindkét irányban. Az átkelőhely szerbiai oldalán 700-800 teherautó vár arra órák, sőt napok óta, hogy áthaladjon. A torlódásra azért került sor, mert Zágráb pénteken lezárt a Szerbiával való nyolc határátkelőhely közül hetet, így a teljes forgalom a Batrovci-Bajakovo átkelőn zajlik. A szerb miniszterelnök szerda éjfélig adott időt horvát kollégájának arra, hogy feloldja a határzárat, ellenkező esetben - mint mondta - Szerbia jogi, politikai és gazdasági ellenlépéseket foganatosít.
20.11: Megérkezett Nagy-Britanniába a brit kormány által befogadott szírek első csoportja Megérkezett Nagy-Britanniába a brit kormány által befogadott szíriai menekültek első csoportja - közölte kedden a brit belügyminisztérium. A tárca nem részletezte, hogy pontosan hány menekült érkezett, és azt sem, hogy hol helyezték el őket. David Cameron brit miniszterelnök két hete jelentette be a londoni alsóházban, hogy Nagy-Britannia a jelenlegi parlamenti ciklus végéig, vagyis 2020 májusáig húszezer szíriai menekültet telepít át Nagy-Britanniába a szíriai határok mentén működő menekülttáborokból. London ugyanakkor nem vesz részt az Európai Unió területén tartózkodó menekültek közös elosztását célzó uniós programban, vagyis más EU-tagállamokból nem telepít brit területre menekülteket.
20.05: Többségi szavazással döntöttek Brüsszelben, Magyarországnak is be kellene fogadnia menekülteket Nem teljes egyetértéssel, hanem minősített többségi szavazással, Finnország tartózkodása mellett, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia ellenszavazata ellenére szavazták meg kedden délután az Európai Unió belügyminiszterei 120 ezer további menekült elosztását a tagállamok között. A megállapodás értelmében egyelőre 66 ezer menekültet helyeznek át a többi tagállamba Olaszországból és Görögországból, 54 ezernek az áthelyezésről pedig később (a Financial Times című brit lap értesülése szerint egy éven belül) döntenek. Az Európai Bizottság javaslata alapján éppen ennyit, 54 ezer menekültet helyeztek volna át Magyarországról más tagállamokba, de Magyarország elutasította, hogy a megkérdezése nélkül úgynevezett frontállammá minősítsék, arra hivatkozva, hogy a magyar határhoz érkező migránsok egy uniós országon, Görögországon már áthaladtak, így ott kellett volna őket regisztrálni. Korábban a miniszterek uniós tanácsának soros elnökségét ellátó Luxemburg egyik diplomatája úgy foglalt állást, hogy ha Magyarország nem óhajt haszonélvezőként részt venni a menekültek elosztásában, vagyis nem járul hozzá, hogy az oda belépő menekülteket máshová telepítsék át, akkor a szolidaritásból kell kivennie a részét. A belügyminiszteri tanácskozáson elfogadott - s kiszivárgott - dokumentumok tanúsága szerint például a mostani döntés értelmében Magyarországnak Görögországból 988 menekültet kellene befogadnia. Szlovákiának a görögöktől 612, Csehországnak 1215, Romániának 1890 menekültet kellene átvennie. Jean Asselborn, a tanács ülésén elnöklő luxemburgi miniszter közölte, hogy a jogszabály szövegében az újraelosztási kulcsok, "az elhíresült kvóták" nem szerepelnek, a számokról a tagállamok önkéntes alapon határoztak. "Az asztal körül egyetlen tagállam sem mondta azt, hogy nem fogad be egyetlen menekültet sem" - tudatta Asselborn. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke úgy fogalmazott: a döntést követően senki sem mondta, hogy nem fogja tiszteletben tartani. Asselborn hozzátette, hogy a szavazást követően erre az uniós szabályok szerint nincs is jogi lehetőség. Asselborn azt is elmondta, hogy rendkívüli helyzetben, indoklással ellátva bármely tagállam közölheti, hogy nem tud részt venni az újraelosztási rendszerben, így legfeljebb 12 hónapra elhalaszthatja a rá eső befogadási kvóta 30 százalékát. A német belügyminiszter a szavazás után bejelentette, hogy hazája a kvóták alapján mintegy 30 ezer menekültet fogad be. Thomas de Maiziere ismételten hangsúlyozta, hogy ez a megállapodás csak egy építőelem, arra is megoldást kell találni, hogyan lehet elejét venni annak, hogy tömegével induljanak útnak a menedékkérők Európa felé. A politikus szerint azt is meg kell akadályozni, hogy az elosztott menedékkérők ismét útnak induljanak. Mint mondta, a menekültek nem választhatják meg szabadon, hol szeretnének menedéket kapni, és ha más országban találnak rájuk a hatóságok, akkor "meg fogják kérni őket", hogy hagyják el az Európai Uniót. A tervet előterjesztő Európai Bizottság üdvözölte a döntést, amely alapján (a korábbi 40 ezerrel együtt) összesen 160 ezer olyan személyt lehet elhelyezni a tagállamokban, akik nyilvánvalóan menedékre szorulnak. Ezt az hivatott garantálni, hogy a menekülteket azt követően indítják csak útnak valamelyik tagállam felé, hogy a frontállamokban felállított hot spotokban elbírálták menedékkérelmüket, és menekültstátust kapnak. Frans Timmermans a tanácskozást követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy ez a döntés valóban nem fogja egy csapásra megoldani a migrációs válságot, de lehetővé teszi, hogy az Európai Unió megtegye a következő lépést. Jean Asselborn kifejtette: jobb lett volna konszenzussal elfogadni a javaslatot, de ez nem sikerült. A tervet így is a szerződésben megköveteltnél jóval nagyobb többség támogatta. A luxemburgi politikus elmondta: biztos abban, hogy a javaslat ellen szavazók is végrehajtják majd a döntést. "Vészhelyzet van, az Európai Uniót az a vád éri, hogy nem cselekszik elég gyorsan, ezért gyors döntést kellett hozni, máskülönben Európa még megosztottabbá válik, és hitelén még nagyobb csorba esik" - fogalmazott Asselborn. A miniszter elmondta, hogy az eredetileg Magyarországnak szánt 54 ezer fős áthelyezési keret afféle tartalékot képez, elvben Görögországból és Olaszországból lehet még ennyi ember máshová telepíteni, de szükség esetén más országok javára is felhasználható.
19.58: Harmincegy ítéletet hozott a bíróság határzár tiltott átlépése miatt Harmincegy ítéletet hozott határzár tiltott átlépésének bűntette ügyében a Szegedi Járásbíróság kedden - tájékoztatta a Szegedi Törvényszék szóvivője az MTI-t Juhászné Prágai Erika közölte, hogy a bíróság tíz vádlottat egy, huszonegyet két évre kiutasított Magyarország területéről. Az ítéletek java része jogerőre emelkedett, hat ügyben azonban a vádlott és védője részben felmentésért, részben enyhítésért fellebbezett. A vádlottak többségükben magukat szíriainak, afgánnak vagy bangladesinek vallották, de volt közöttük koszovói és török állampolgárságot közlő is. Valamennyien illegálisan lépték át a szerb-magyar határt, a határzár kerítése alatt vagy átmászva rajta, illetve korábban, mások által hasított résen átbújva. A terheltek egyike sem kérte, hogy a tolmácsolás útján lefordított ítéletet neki anyanyelvükön írásban kézbesítsék.
19.46: Soltész: Barcson szervezetten végzik a migránsok fogadását
Barcson felkészültek a migránsok fogadására, a település vezetői, a rendőrség és a karitatív szervezetek jól és szervezetten végzik a munkájukat - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a magyar-horvát határon fekvő somogyi városban kedden tartott sajtótájékoztatón. Soltész Miklós azt mondta, most éppen nyugalom van, de a segélyszervezetek vezetőinek beszámolója alapján az elmúlt napokban több hullámban érkezett migránsok közül a családosok és a fiatalok eltérően viselkedtek. A fiatalok egyes csoportjairól közölte: "az ő viselkedésük, fellépésük olyan volt, ami elfogadhatatlan a magyar törvények szerint is, meg az európai normák szerint is". Az államtitkár elismeréssel szólt a migránsokat ellátó segélyszervezetek munkájáról. "A karitatív szervezetek annak ellenére, hogy most már hónapok óta terepen dolgoznak, fantasztikus munkát végeznek" - hangsúlyozta. Hozzátette: sok ezren vesznek részt ebben a munkában, és az külön öröm, hogy az ország különböző területeiről jönnek segítők. Az államtitkár sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a horvát politikai vezetés nem fogadta el a felajánlott segítséget sem a magyar karitatív szervezetek tapasztalatainak átadását, sem a magyar migrációs rendszer felállítását illetően. "Ráadásul elég nagyhangúan azt mondták, hogy ők megoldják ezt a nyomást, ami rájuk fog nehezedni, de ennek az ellenkezője történt, egy nap alatt összedőlt a horvát politikai vezetésnek a migrációs politikája" - fogalmazott Soltész Miklós. Egyúttal hangsúlyozta: "ez nem keverendő össze, és egyáltalán nem azonos, akár a horvát karitatív szervezeteknek az együttműködésre adott pozitív jelentkezésével, meg az ő munkájukkal, és nem keverendő össze a horvát nemzettel, a horvát embereknek a mindenapjaival, hiszen szerintem ők ugyanúgy elszenvedik ezt nagyon buta, és nem előrelátó politikát". Szászfalvi László, a térség kereszténydemokrata országgyűlési képviselője arról beszélt, ez a mostani helyzet is mutatja, "hogyha baj van, akkor igenis össze tudtunk fogni, össze tudunk tartani". Talán ez a kihívás nehézséget és sok gondot jelent, de jelent egyfajta összekovácsolódást is itt ebben a választókerületben - fogalmazott a politikus, hangsúlyozva, hogy hatékony fellépés csak együttműködéssel érhető el. Az a cél, hogy minél hamarabb kiépüljön a műszaki határzár a somogyi szakaszon is, ezen már dolgozik a honvédség - mondta a politikus, hozzátéve: a határzár azonban "csak egy kezelése" ennek a helyzetnek, a megoldáshoz részben európai uniós egységes döntés, részben pedig nemzetközi összefogás szükséges. Karvalics Ottó (Fidesz-KDNP), Barcs polgármestere arról számolt be, hogy nagyon komolyan összefogtak a helybeliek, a városgazdálkodás dolgozói, a civilek, a segélyszervezetek azonnal itt voltak, amikor szükség volt rájuk. Nagyon rövid idő állt rendelkezésre, hogy a migránsokat úgy tudják fogadni, hogy ez ne borítsa fel a város életét - mondta a polgármester, hozzátéve: "úgy gondolom, hogy ez sikerült". A Barcson kialakított ideiglenes pihenőhelyen a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és az Ökumenikus Szeretetszolgálat önkéntesei kedden - egymást segítve - folyamatosan töltötték fel a készleteket, arra várva, hogy aznapra jelzett, várhatóan az esti órákban Horvátországból érkező migránsoknak vizet, élelmet, szükség esetén gyógyszereket, takarókat, pelenkákat adjanak.
19.34: Az európai zöldek Magyarország elleni vizsgálatot követelnek; LIBE-vita Magyarországról Az Európai Parlament (EP) zöldpárti frakciója kedden felszólította az Európai Bizottságot, hogy indítson vizsgálatot Magyarország ellen a menekültüggyel kapcsolatban a magyar parlament által frissen meghozott törvények miatt. Gál Kinga fideszes EP-képviselő - egy ugyancsak keddi EP-szakbizottsági vitában - elfogadhatatlannak nevezte, ahogy kizárólag a média állításaira alapozó baloldali képviselők a múlt szerdán Magyarországon történteket kezelik. Rebecca Harms, a zöldpárti frakció társelnöke nyilatkozatban adott hangot aggodalmának a magyarországi fejlemények miatt. Szerinte súlyos aggodalmak merülnek fel azt illetően, hogy a szóban forgó törvények ellentétben állnak a nemzetközi joggal. Ezeket az aggodalmakat - tette hozzá - megerősíti az, hogy a rendőrök és a katonák törvényes felhatalmazást kaptak az erő alkalmazására a menedékkérőkkel szemben. Philippe Lamberts, a másik frakciótárselnök ehhez hozzátette: az uniós intézményeknek biztosítaniuk kell az EU közös, alapvető értékeinek az érvényesülését, és a brüsszeli bizottságnak - az uniós jog őrének - jogsértés esetén igénybe kell vennie a rendelkezésére álló eszközöket. Magyarország volt az egyik napirendi téma az EP állampolgári jogi bizottságának (LIBE) keddi brüsszeli ülésén is. A parlamenti szakbizottság az Európai Bizottság képviselőjének azt a tájékoztatását vitatta meg, amely szerint a menekültügyben szervezett magyarországi nemzeti konzultáció kérdőívét félrevezető megfogalmazású, idegenellenes érzelmeket kiváltó szóhasználattal fogalmazták meg. Az ülésen Sophie in 't Veld holland liberális EP-képviselő azt a szemrehányást tette az Európai Bizottságnak, hogy a konzultációval kapcsolatos megállapításai ellenére nem lépett semmit Magyarországgal szemben. Gál Kinga a LIBE-vitában elítélte azt a szerinte félrevezető és csúsztatásokkal teli álláspontot, amelynek alapján a liberális frakció kötelezettségszegési eljárás megindítását kérte számon az Európai Bizottságon az illegális bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció kapcsán. Elfogadhatatlannak nevezte, ahogy kizárólag a média állításaira alapozó baloldali képviselők a múlt szerdán Magyarországon történteket kezelik. "Sajnálkozásukat fejezik ki a migránsokat ért könnygáz miatt, de még véletlenül sem említik meg a kövekkel megdobált, megsérült rendőröket" - mondta. A néppárti képviselő szerint ma nem tesz mást Magyarország, mint védi az unió külső határait, megpróbálja regisztrálni a menekülteket az érvényben lévő uniós szabályoknak megfelelően.
19.27: Sobotka: rossz döntés született Brüsszelben Rossz döntést hoztak az európai uniós belügyminiszterek Brüsszelben, a menekültek további elosztásának rendszere nem jelent megoldást és nem fog működni - állítja Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök, aki közleményben reagált a kötelező kvótarendszerről hozott keddi döntésre. "A kvóták nem fognak működni, egyáltalán nem visznek közelebb a migrációs válság igazi okainak felszámolásához" - olvasható a közleményében. Bohuslav Sobotka szerint a brüsszeli döntés "csak azon államok közvéleményének a megtévesztésére szolgál, amelyek a jelenlegi menekülthullám célországai". A cseh kormány szerdai ülésén foglalkozik majd a kérdéssel, és várhatóan dönt a további lépésekről. "Ez a döntés a józan ész vereségét jelenti" - mondta cseh újságíróknak Brüsszelben Milan Chovanec cseh belügyminiszter. A közszolgálati hírtelevízió (CT24) brüsszeli tudósítása szerint azt is megjegyezte, hogy miután Lengyelország megszavazta a kvótarendszert, "pillanatnyilag megszűnt a visegrádi csoport". Az európai uniós belügyminiszteri fórumon a négy visegrádi állam közül a kvótákat Csehország, Szlovákia és Magyarország utasította el, míg Lengyelország a többséghez csatlakozva megszavazta. Elutasító álláspontra helyezkedett Románia is, míg Finnország tartózkodott. Milos Zeman köztársasági elnök úgy véli, hogy a szerdai miniszterelnöki EU-csúcs visszavonhatja a belügyminiszteri döntést, amelyet az államfő "hibának" minősített. "Tény, hogy a döntés megváltoztatására kicsi az esély, mert a kvóták támogatása erős volt" - fogalmazott. "Csak a jövő fogja megmutatni, mekkora hiba volt ez" - szögezte le Milos Zeman.
19.26: Egy hét alatt harminchatezer migráns érkezett Horvátországba
Múlt szerda óta, amióta a migránsok Horvátország felé vették az irányt, harminchatezer illegális bevándorló érkezett az országba, jelenleg az opatovaci sátortáborban háromezren tartózkodnak, ők kedd éjszaka óta lépték át a szerb-horvát határt. Ezt Jelena Bikic rendőrségi szóvivő közölte kedden délután. Kedd éjszaka óta 15 óráig négyezer migráns érkezett Horvátországba és ezerötszázan hagyták el az országot - jelentette ki. Opatovacra, Bapska körzetéből napközben sokkal kevesebben érkeztek, mint az éjszaka: hetvenes csoportokban, nem pedig ezerötszázan egyszerre, mint ahogy keddre virradóra - tette hozzá. Az ideiglenes befogadóállomás elé 17 órakor tíz autóbusz érkezett. A buszok ezerötszáz migránst visznek majd tovább a tovarniki vasútállomásra, ahonnét a magyar határra szállítják őket. Még kedden este újabb vonat is indul Magyarország felé, amely további ezerötszáz migránst szállít majd el a tábor területéről - mondta a szóvivő. Horvátország a múlt csütörtökön a nyolc horvát-szerb határátkelő közül hetet lezárt, csak a bajakovói átkelő maradt nyitva, amely a Belgrád-Zágráb autópályán van. Ennek ellenére Szerbia felől folyamatosan érkeznek a zöldhatáron át az illegális bevándorlók. A szerb hatóságok hétfő óta a tovarniki határátkelő helyett, a tőle néhány kilométerrel északabbra lévő Babska körzetébe szállítják a migránsokat, feltehetően a horvát oldalon felállított opatovaci fogadótábor közelsége miatt. A szlovén kormány szerdán kiadott közleménye szerint Szlovéniában jelenleg 411 migráns tartózkodik. A szlovén hatóságok 1072 menedékkérőt regisztráltak az elmúlt huszonnégy órában, köztük 267 szíriai, 139 iraki és 103 afgán állampolgárt.
19.18: Fico elutasítja a kötelező kvóták szlovákiai alkalmazását "Amíg én leszek a kormányfő, Szlovákiában nem alkalmazzák a (migránsok elosztására irányuló) kötelező kvótákat" - jelentette ki Robert Fico szlovák kormányfő kedden Pozsonyban, arra reagálva, hogy az EU-tagországok belügyminiszterei többségi szavazással elfogadták 120 ezer menekült szétosztásának a tervét, miközben Csehország, Magyarország, Románia és Szlovákia ez ellen szavazott. A kormányfő a szlovák parlament európai ügyekért felelős bizottságának keddi ülésén szólalt fel. Kijelentését, amelyről több szlovák médiaforrás is beszámolt, elsőként a TASR közszolgálati hírügynökség idézte. Fico a bizottsági ülés után a sajtónak nyilatkozva hangsúlyozta: arra is hajlandó, hogy országa ellen uniós kötelezettségszegési eljárás induljon, de akkor sem fog beleegyezni "Brüsszel diktátumába". Hozzátette: Szlovákia anyagi és személyi segítséget, valamint szükség esetén katonai segítséget is kínál a migránskrízis kezelésére, és hajlandó részt vállalni az EU külső határainak védelmében is. Robert Fico megjegyezte: az EU belügyminiszterei által jóváhagyott döntés nagyban befolyásolni fogja a szerdán Brüsszelben sorra kerülő EU-csúcsot. "Éles hangvételű véleménycserére lehet számítani a történtekkel kapcsolatban" - fogalmazott, és annak a véleményének is hangot adott, hogy a migránsok kötelező kvóták alapján történő elosztásának terve kudarcba fog fulladni. A Brüsszelben kedden - minősített többségi szavazással - elfogadott megállapodás értelmében egyelőre 66 ezer menekültet helyeznek át a többi tagállamba Olaszországból és Görögországból, további 54 ezernek az áthelyezésről pedig később (a Financial Times című brit lap értesülése szerint egy éven belül) döntenek.
19.14: Seehofer: ez a hét az utolsó esély az ellenőrzés visszaszerzésére Az európai menekültválságban ez a hét az utolsó esély a folyamatok fölötti ellenőrzés visszaszerzésére Horst Seehofer bajor miniszterelnök szerint. A konzervatív CSU elnöke kedden a párt tartományi törvényhozási frakciójának tanácskozása előtt a bajorországi - egykori benedekrendi - Banz kolostornál (Kloster Banz) adott nyilatkozatában kiemelte: meg kell ragadni a "Németországnak és Európának megadatott utolsó esélyt", hogy nemzetközi együttműködéssel kezelhetővé váljék a menekültprobléma. A Bayerischer Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati médiatársaság beszámolója szerint a CSU amerikai mintára egy kontingenseken alapuló megoldást javasol, ami azt jelenti, hogy csak az előre meghatározott számban lehet menekülteket befogadni. Az egykori kolostorban kialakított oktatási központban csütörtökig tartó tanácskozást megnyitó beszédében Seehofer - a dpa hírügynökség résztvevők beszámolóira hivatkozó jelentése szerint - hangsúlyozta: nem Bajorország lesz az utolsó olyan német tartomány, amely a végsőkig kitart a szabályok mellett, ha nem sikerül döntéseket hozni a szerdai soron kívüli brüsszeli uniós csúcson, illetve a német szövetségi kormány és a tartományok vezetőinek csütörtöki berlini megbeszélésén. Nem részletezte viszont, hogy mit kellene tenni, ha nem hoz áttörést a szerdai és a csütörtöki találkozó. Horst Seehofer az eddiginél is élesebben bírálta a berlini vezetést a Magyarországról indult menedékkérők beengedéséről szeptember elején hozott döntés miatt. Azt mondta: "a szabályokat Németország helyezte hatályon kívül", és miközben Bajorország kapacitásait túlterheli a menekültek áradata, Berlinből csak "meleg szavakat" hallani, és azt tapasztalni, hogy "haszontalan látogatásokat tesznek". Seehofer ezzel minden bizonnyal a testvérpárt CDU elnöki posztját is betöltő Angela Merkel kancellár nyilatkozataira és menedékkérőket befogadó fővárosi intézményekben tett látogatásaira utalt. Az EU-ban vissza kell térni az együttműködéshez és a szolidaritáshoz, Németországban pedig ki kell alakítani a "felelősségvállalás közösségét", mert "nem lehet az a munkamegosztás, hogy egyesek csak az erkölcsért és az emberségességért felelnek, és a többiek dolgoznak és gondoskodnak az erőforrásokról" - mondta Horst Seehofer. A bajor kormányfő a BR hírportálján közölt beszámoló szerint azt is elmondta, hogy a menekültek beáramlásának korlátozásához helyre kell állítani az uniós külső határok ellenőrzését. Ehhez pedig "szükségünk van Magyarországra" - hangsúlyozta Horst Seehofer, akinek meghívására Orbán Viktor miniszterelnök szerdán részt vesz a tanácskozáson. A bajor tartományi törvényhozás (Landtag) CSU-frakciójának vezetője, Thomas Kreuzer egyebek között arról beszélt: elfogadhatatlan, hogy a biztonságos balkáni országokból érkezett menekültek hulláma után most még a háborús övezeteken kívüli, biztonságos táborokból is özönlenek a menekültek Németországba. Meg kell találni az eszközöket ennek a folyamatnak a feltartóztatásához, hiszen "ezek az emberek már biztonságban voltak" - hangoztatta Thomas Kreuzer a br.de beszámolója szerint. A CSU a honlapján egyebek mellett beszámolt arról, hogy a frakcióvezető a zárt ajtók mögött zajló tanácskozáson bemutatta a Sat1 Bayern televízió felmérést, amely szerint a megkérdezettek 51 százaléka "nagyon aggódik", vagy "nagyon erősen aggódik" a menekültek beáramlása miatt. Nem kell "prófétának" lenni annak meglátásához, hogy ez az aggodalom még tovább erősödik és terjed majd - mondta Kreuzer. Bajorország többszörösen nehéz helyzetben van, mert ennél a tartománynál éri el Németországot az úgynevezett balkáni migrációs útvonal és a Földközi-tenger felől észak felé igyekvő menekültek áramlása, ráadásul a tartományok közötti tehermegosztási rendszer alapján gondoskodnia kell a menedékkérők 15 százalékának ellátásáról. Ezzel Bajorország a második helyen áll a 16 tartomány sorában a menedékkérők 21 százalékát befogadni és ellátni köteles Észak-Rajna-Vesztfália után.
19.03: Soltész: Barcson szervezetten végzik a migránsok fogadását
Barcson felkészültek a migránsok fogadására, a település vezetői, a rendőrség és a karitatív szervezetek jól és szervezetten végzik a munkájukat - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a magyar-horvát határon fekvő somogyi városban kedden tartott sajtótájékoztatón.
Soltész Miklós
azt mondta, most éppen nyugalom van, de a segélyszervezetek vezetőinek beszámolója alapján az elmúlt napokban több hullámban érkezett migránsok közül a családosok és a fiatalok eltérően viselkedtek. A fiatalok egyes csoportjairól közölte: "az ő viselkedésük, fellépésük olyan volt, ami elfogadhatatlan a magyar törvények szerint is, meg az európai normák szerint is". Az államtitkár elismeréssel szólt a migránsokat ellátó segélyszervezetek munkájáról. "A karitatív szervezetek annak ellenére, hogy most már hónapok óta terepen dolgoznak, fantasztikus munkát végeznek" - hangsúlyozta.
18.44: Belgrád szerda éjfélig adott ultimátumot Zágrábnak a határnyitásra Szerda éjfélig adott ultimátumot Szerbia Horvátországnak: amennyiben addig nem születik megállapodás Zágrábbal a határnyitásról, Belgrád válaszlépéseket tesz - jelentette be keddi rendkívüli belgrádi sajtótájékoztatóján Aleksandar Vucic szerb kormányfő. A miniszterelnök hozzátette: folyamatosan tárgyal horvát kollégájával, Zoran Milanoviccsal. Ugyanakkor közölte: a szerb kormány felhatalmazta arra, hogy amennyiben nem születik megállapodás, akkor három szintű - politikai, jogi és gazdasági - válaszlépéseket foganatosítson az ország érdekeinek megóvása érdekében. Aleksandar Vucic nem volt hajlandó kifejteni, pontosan milyen lépések lesznek ezek. A szerb miniszterelnök a kormány és a biztonsági szolgálatok koordinációs irodájának rendkívüli ülése után elmondta: idén majdnem 174 ezer migránst regisztráltak Szerbiában, és ez az ország volt az első, amely nyilvántartásba vette a Szíriából, Irakból és más közel-keleti országokból érkezőket. Hozzátette: a migránsok Görögországon és Macedónián keresztül érkeztek az országba, Belgrád mégsem vezetett be semmilyen intézkedést az említett országok ellen. A horvát határzárral kapcsolatban úgy fogalmazott: 42-43 órával ezelőtt olyan helyzettel találta magát szembe Szerbia, amelynek semmi köze nincs a migránsválsághoz. Az egyoldalú lépés, amely miatt Szerbiából nem mehettek be a teherautók Horvátországba, Szerbia stabilitása, biztonsága és gazdasági rendszere ellen irányul - magyarázta Aleksandar Vucic. Belgrád megegyezésre törekszik, mert bármilyen megállapodás jobb a vitánál, de Szerbia nem befolyásolhatja a migránsok útját, nem mondhatja meg nekik, hogy merre menjenek - reagált a szerb kormányfő Zoran Milanovic horvát miniszterelnök azon felhívására, hogy Szerbia "szórja szét a migránsokat, küldjön valamennyit Magyarországra, Romániába és Horvátországba is". Hozzáfűzte, hogy eddig folyamatosan nőtt Szerbia kereskedelmi áruforgalma az EU-tag Horvátországgal, így a teherforgalom leállítása hatalmas károkat okozhat mindkét félnek. Horvátország kedden délután feloldotta a határzárat a horvát-szerb határon található Bajakovo-Batrovci autópálya-átkelőn a romlandó árut szállító kamionok előtt. Ugyanakkor a két ország közti további hét átkelőhelyen továbbra is életben van a Zágráb által korábban a migránsáradat miatt elrendelt határzár.
18.04: Brüsszeli konferencia a menekültválságról az Antall József Tudásközpont társszervezésében Az Antall József Tudásközpont - az Európai Néppárt égisze alatt működő Martens Központtal együtt - konferenciát tartott kedden Brüsszelben az európai menekülthelyzetről. A rendezvényen az előállt helyzetre adott tagállami megoldásokat vizsgálták szakértők bevonásával a visegrádi országok szemszögéből. Nyitó előadásában Hrisztosz Sztilianidesz humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős európai uniós biztos ismertette az Európai Bizottság azon javaslatait, amelyek a migrációs hullám kezelését célozzák, így a legnagyobb nyomásnak kitett uniós országokra nehezedő teher enyhítését, a menekültek egy részének a többi tagállam közötti elosztását célzó indítványokat. A migrációs probléma - mondta Sztilianidesz - nem pusztán európai összefogást igénylő, hanem az egész világot érintő, globális ügy. A kerekasztal-beszélgetésen Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a menekültekről szóló, 1951-es genfi konvencióban a menekültek fogalmát úgy határozták meg, hogy az csak a saját országukból távozottakra vonatkozik. A konvenció a megoldást a menedékjog megadásában látja, de nem ír elő tehermegosztást az országok között, és nem veszi figyelembe azt a helyzetet, amikor tömegek távoznak hazájukból. Orbán Balázs szerint a jelenlegi helyzet valójában jogi válságként minősíthető. A Századvég képviselője úgy vélekedett, hogy az EU alábecsüli az országhatárok jelentőségét, és azt hangsúlyozta, hogy csak az egyes tagállamok választhatják szét a tényleges menekülteket és a gazdasági bevándorlókat. Azt az álláspontot képviselte, hogy az uniós tagországok mindegyike saját maga dönti el, akar-e migránsokat fogadni, és nincs szükség közös uniós migrációs-menekültügyi politikára. A vitavezető, Vít Novotny, a Martens Központ kutatásvezetője megjegyezte, hogy a Lisszaboni Szerződés előírja ilyen közös politika kialakítását. A szlovák Milan Nic, a Central European Policy Institute (CEPI) ügyvezető igazgatója Orbán Balázzsal ellentétben nem jogi, hanem humanitárius válságként értékelte a kialakult helyzetet. Felhívta a figyelmet arra, hogy elhangzott olyan politikusi kijelentés, miszerint ha az EU-ban minősített többséggel előírják a kötelező kvótákat, lesz olyan ország, amely azt nem hajtja végre, inkább vállalja a jogsértési eljárást. A cseh Tomás Kaválek, az Association for International Affairs (AMO) szakértője arról beszélt, hogy az EU kialakított ugyan jó kereteket arra, miként segítsen a menekülthullám kezelésében, ám e kereteket egyelőre nem töltötte fel elegendő forrással. Eugenio Ambrosi, a Nemzetközi Migrációs Szervezet európai regionális igazgatója elutasította azt a megfogalmazást, hogy európai menekültválságról beszéljenek. Olyan számadatokat hozott fel érvként, hogy a világ számos országának - így például Jordániának - a lakosság számához és gazdasági teljesítményéhez képest sokkal nagyobb menekülttömeget kell elhelyeznie és ellátnia, mint az európai országoknak. Ambrosi azt is kifejtette, hogy az érkező migránsokban adott esetben nem csupán problémát, hanem gazdaságélénkítő lehetőséget is kellene látni. A szakmai eszmecserét Schöpflin György európai parlamenti képviselő összegzése zárta.
17.51: Seehofer: ez a hét az utolsó esély az ellenőrzés visszaszerzésére Az európai menekültválságban ez a hét az utolsó esély a folyamatok fölötti ellenőrzés visszaszerzésére Horst Seehofer bajor miniszterelnök szerint. A konzervatív CSU elnöke kedden a párt tartományi törvényhozási frakciójának tanácskozása előtt a bajorországi - egykori benedekrendi - Banz kolostornál (Kloster Banz) adott nyilatkozatában kiemelte: meg kell ragadni a "Németországnak és Európának megadatott utolsó esélyt", hogy nemzetközi együttműködéssel kezelhetővé váljék a menekültprobléma. A Bayerischer Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati médiatársaság beszámolója alapján a CSU amerikai mintára egy kontingenseken alapuló megoldást javasol, ami azt jelenti, hogy csak az előre meghatározott számban lehet menekülteket befogadni. Az egykori kolostorban kialakított oktatási központban csütörtökig tartó tanácskozást megnyitó beszédében Seehofer - a dpa hírügynökség résztvevők beszámolóira hivatkozó jelentése szerint - hangsúlyozta: nem Bajorország lesz az utolsó olyan német tartomány, amely a végsőkig kitart a szabályok mellett, ha nem sikerül döntéseket hozni a szerdai soron kívüli brüsszeli uniós csúcson, illetve a német szövetségi kormány és a tartományok vezetőinek csütörtöki berlini megbeszélésén.
17.40: MLP: nincs indok rá, hogy Magyarországgal szemben eljárás induljon 7. cikkely alapján
A Magyar Liberális Párt elnöke nyílt levélben fordult
Guy Verhofstadthoz
, az Európai Parlament (EP) liberális frakcióvezetőjéhez, amelyben kifejtette: nem lát elégséges okot arra, hogy Magyarországgal szemben megindítsák az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkely szerinti eljárást. A Liberálisok és Demokraták Európai Szövetsége (ALDE) többek között azért akart eljárást indíttatni, mert értelmezésük szerint a honvédelmi törvény módosítása felhatalmazta a rendőrséget és a hadsereget arra, hogy bizonyos körülmények között lőfegyvert használjon migránsok és menekültek ellen. Az MTI-hez is eljuttatott levélben Fodor Gábor hangsúlyozta, pártjuk határozottan és folyamatosan bírálja a magyar kormány menekültpolitikáját és különösen annak gyakorlati alkalmazását, az európai alapértékeknek és az emberiesség szempontjainak "gyakori megsértését". Hozzátette, élesen bírálták a menekültügyi törvény szigorítását és a honvédelmi törvény módosítását is, amiket a parlamentben szavazatával is elutasított. A politikus szerint a 7. cikk hatályba léptetésére mégsem látnak elégséges indokot. Kiemelte, hogy az ALDE javaslata az indoklásban tévesen hivatkozik a honvédelmi törvény rendelkezéseire.
Fodor Gábor
azt írja, hogy a honvédelmi törvény hétfői módosítása valóban kiterjeszti a honvédség jogkörét számos tekintetben, de - a jogos önvédelem speciális esetétől eltekintve - fegyverhasználatra nem jogosítja fel a katonaságot. Ha ezt tenné vagy ennek veszélye ténylegesen fennállna, akkor az MLP is támogatná az ALDE javaslatát - szögezte le. A pártelnök annak a véleményének is hangot ad, hogy Magyarország a menekültügyben okkal hibáztatható, de - szavai szerint - a méltányosság azt kívánja, hogy elismerjék: egyik érintett ország gyakorlata sem tökéletes és a hiányzó, késlekedő európai megoldás is részben felelős azért a rossz gyakorlatért, ami Magyarországra is jellemző. A Liberálisok és Demokraták Európai Szövetsége (ALDE) európai parlamenti frakciója arra szólított fel, hogy indítsák meg Magyarországgal szemben az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkelye szerinti eljárást. Ezt az eljárást az európai alapértékek súlyos sérelme esetén lehet megindítani egy tagállammal szemben, és egy többlépcsős folyamat végén akár az adott tagállam kizárását is lehetővé teszi az uniós döntéshozatalból. Az ALDE közleményében arra hivatkozott, hogy a honvédelmi törvény módosításával Magyarország felhatalmazta a rendőrséget és a hadsereget arra, hogy bizonyos körülmények között lőfegyvert használjon migránsok és menekültek ellen, két héttel ezelőtt pedig börtönnel büntethetővé tette a határ illegális átlépését. "Teljesen igaz, hogy az Európai Unió csúfosan cserben hagyta Magyarországot és a szomszédos országokat, miközben azok menekültek hirtelen és jelentős beáramlásával küzdenek. Azonban a magyar hatóságok reakciója teljességgel elfogadhatatlan. Ha az (Európai) Bizottság és az (Európai Unió) Tanácsa néma marad, Európa elveszti minden maradék hitelét azt illetően, hogy egy értékközösséget alkot" - közölte
Sophie In' t Veld
, az ALDE alelnöke.
17.35: Gianni Pittella bírálta az Országgyűlés határozatát
Éles bírálatot fogalmazott meg kedden az Európai Parlament (EP) szociáldemokrata frakciójának vezetője,
Gianni Pittella
azzal kapcsolatban, hogy az Országgyűlés határozatában az Európai Uniót teszi felelőssé a menekültek haláláért, valamint amiatt is, hogy Magyarország a hadsereget is alkalmazza a migrációs válság kezeléséhez.
Orbán Viktor
és pártja "túl messzire ment" - jelentette ki a demokrata párti olasz politikus, a "Nem Orbán gumilövedékei jelentik a megoldást" címmel tartott sajtóértekezletén. A frakcióvezető szerint ha valakit hibáztatni lehet, és ha valaki miatt szégyenkezni kell, az a magyar miniszterelnök, aki Gianni Pittella szerint két éve akadályozza az uniós menekültpolitika kialakítását. "Ahelyett, hogy felelős megoldást keresne, kerítéseket kezdett építeni és militarizálja az államhatárt" - állapítja meg a szociáldemokrata frakcióvezető, aki szerint a menekültválság humanitárius és nem katonai kérdés, az európai országok határain járőröző katonák pedig szigorúan a történelemkönyvekbe valók. Gianni Pittella szerint egyszerűen nem igaz, hogy a kontinenst legyűrik, ezért azt kéri az éppen jelenleg tanácskozó uniós belügyminiszterektől, hogy fogadják el az Európai Bizottság javaslatait "mielőtt még több fal emelkedik, még nagyobb lesz a zűrzavar és mielőtt Orbán idegengyűlölő retorikája gyökeret ver Európában".
17.30: Horvátország feloldotta a határzárat a Belgrád-Zágráb autópályán Horvátország kedden 16.15-kor feloldotta a határzárat a horvát-szerb határon található Bajakovo-Batrovci autópálya-átkelőn a romlandó árut szállító kamionok előtt - közölte a szerbiai közszolgálati televízió. A belgrádi B92 televízió korábban a szerb vámparancsnokság közlésére hivatkozva azt mondta: a teljes teherforgalom újraindulhatott. Horvátország hétfő éjféltől leállította a Belgrádot Zágrábbal összekötő E70-es úton fekvő, Batrovci-Bajakovo átkelőn a Horvátországba irányuló teherforgalmat, ami miatt keddre 12 kilométeres sor alakult ki. A számítógépes rendszer meghibásodása miatt viszont keddtől a kimenő forgalom is leállt, így Horvátországból körülbelül 5 kilométer hosszan vártak a teherautók arra, hogy beléphessenek Szerbiába. Szerbiát és Horvátországot nyolc átkelőhely köti össze, hetet már korábban lezártak a migránsáradat miatt, és a teljes forgalmat a Batrovci-Bajakovo átkelőhöz irányították. A szerbiai közszolgálati televízió helyszínen tartózkodó tudósítója szerint 700-800 kamion vár arra, hogy átléphesse a szerb-horvát határt, először úgy értesültek, mindenki átmehet, később viszont azt az információt kapták, hogy nem a teljes teherforgalmat, hanem csak a romlandó árut szállító járműveket engedik át. A szerb oldalon lévő Batrovci átkelő vámkirendeltségének vezetője, Nenad Vukcevic szerint amennyiben horvát kollégái gyors ütemben dolgoznak, akár 24 óra alatt helyreállhat a teherforgalom. A határzár miatt a szerb kormány rendkívüli ülést tartott kedden, amelyen arról tárgyaltak a miniszterek, Szerbia milyen válaszlépéseket tegyen. A sajtóban olyan információk is napvilágot láttak, amelyek szerint a válasz az lehetne, ha Szerbia határozatlan időre leállítaná a Horvátországból származó importot.
17.15: Szijjártó: a menekültek jogai nagyon fontosak
A menekültek jogai nagyon fontosak, ezért is javasolta Magyarország, hogy az EU vegye át a Szíriával határos országokban a menekülttáborok finanszírozását, így a menekültek jobb körülmények között élhetnének - közölte
Szijjártó Péter
. A külgazdasági és külügyminiszter a tárcának az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében a spanyol miniszterelnök nyilatkozatára reagált.
Mariano Rajoy
az Onda Cero nevű rádiócsatorna műsorában arról kérdezték, mi a véleménye a magyar kormány migrációs politikájáról, illetve arról, hogy a menekültekkel szemben vízágyút és könnygázt használtak a határon. A spanyol kormányfő azt mondta, nem ért egyet azzal, amit a magyar kormány tesz. Mint mondta, az életben a legfontosabb az ember és az alapvető jogai. A spanyol kormányfő igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy mindenki, aki kéri, megkapja-e a menekültstátust az országban. A menedékjog "az európai civilizáció génjeiben van", a politikai üldözöttek és a háború elől menekülők pedig megérdemlik a figyelmet és a támogatást - hangsúlyozta. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) közleménye szerint Szijjártó Péter azt mondta: egyetért a spanyol miniszterelnökkel, a menekültek jogai valóban nagyon fontosak. Ezért is tette Magyarország azt a javaslatot, hogy az Európai Unió vegye át a Szíriával határos országokban a menekülttáborok finanszírozását, így a menekültek jobb körülmények között élhetnének, jobb ellátásban részesülnének és a konfliktus lezárása után visszatérhetnének szülőföldjükre - magyarázta a tárcavezető. A kommünikében emlékeztettek arra, hogy az illegális migráció megfékezéséért Spanyolország a kilencvenes évek végén kezdett kerítésépítésbe az észak-afrikai spanyol enklávé, Ceuta szárazföldi határainál, és a védelmi rendszert azóta többször is fejlesztették. A kezdetben 2,5 méteres drótkerítés ma egy egyenként hatméteres dupla kerítés, amelyhez komoly határőrizeti kapacitás és technikai háttér is társul - ismertette a KKM.
17.10: Emmi: eddig 200 milliót költöttek a migránsok egészségügyi ellátására
Több mint 200 millió forintot költöttek eddig a migránsok egészségügyi ellátására - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős helyettes államtitkára kedden az MTI-vel.
Beneda Attila
elmondta, az év első hat hónapjában a korábbihoz képest nem volt nagyobb kiadás az egészségügyi ellátásban, azonban júliustól emelkedtek a ráfordítások. Eszerint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) 111 millió forintot költött, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 35 millió forintot jelentett, az Országos Mentőszolgálat pedig 66 millió forintot költött a migrációval összefüggő megnövekedett egészségügyi feladatokra. A helyettes államtitkár közölte azt is, hogy augusztus 31-ig 27 500 alkalommal fordultak a menekültek a befogadó intézményekben orvosi ellátásért, és csak töredékük szorult másodlagos szakellátásra. Beneda Attila hangsúlyozta, az egészségügyi ellátórendszer felkészült a megnövekedett feladatok ellátására, hiszen megerősítették azokat a helyeket, ahol a migránsok ellátására szükség lehet, így a mentőszolgálatot és azokat a kórházakat, amelyek a bevándorlók útjába esnek. Ezeken a helyeken jellemzően az ügyeleti rendet módosították - tette hozzá. Beneda Attila elmondta azt is, hogy a határon dolgozó - az egészségügyi ellátásba besegítő - honvédségnél is terhelés jelentkezett, ott az egészségügyi készleteket kellett feltölteni. Jelezte: ez ügyben egyeztetést folytattak a Honvédelmi Minisztériummal arról, hogy az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézetnél meglévő készletből egészítik ki a honvédségnek szükséges eszközöket. Felkészültek az esetleges megnövekedett gyógyszer- és oltóanyagkészletek pótlására is - emelte ki a helyettes államtitkár. A készleteket folyamatosan figyelik. Jellemzően a csecsemőknek adható védőoltások, felnőtteknél antibiotikumok, gyomor- és bélrendszeri megbetegedések ellen adható készítmények készletezését figyelik. A helyettes államtitkár hozzátette: az év eleje óta eddig az ÁNTSZ 8479 szűrővizsgálatot végzett, ebből 206 eredmény volt pozitív - emelte ki Beneda Attila. Arra a kérdésre, hogy a határhoz közeli magyar egészségügyi intézmények jeleztek-e túlterheltséget, a helyettes államtitkár azt válaszolta, túlterheltséget még nem, csak többletfeladatokat.
17.05: Gyorsított eljárásban ítéltek el egy migránsok közé petárdát dobó férfit
Gyorsított eljárásban felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a migránsok közé petárdát dobó férfit - közölte kedden a fővárosi főügyész az MTI-vel.
Ibolya Tibor
közleménye szerint a 23 éves férfi szeptember 4-én, a Magyarország-Románia labdarúgó-mérkőzés napján a délutáni órákban a VIII. kerületi, Baross téri felüljáróról, több társával együtt trágár szavakat kiabált, s két petárdát dobott a Baross téren tartózkodó migránsok közé. Az eset következtében ugyan senki sem sérült meg, de - mint írták - "magatartása olyan kihívóan közösségellenes volt, amely a csoport tagjaiban riadalmat keltett". A VIII. kerületi rendőrkapitányság által lefolytatott nyomozás eredményeként, a kerületi ügyészség a férfit kedden, gyorsított eljárásban állították bíróság elé. A tárgyaláson a Pesti Központi Kerületi Bíróság az ügyészi indítvány alapján megállapította a vádlott bűnösségét, és ezért őt egy év börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet a fellebbezések miatt nem jogerős. Az ügyész súlyosabb minősítés (csoportos elkövetés) megállapítását, valamint végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását kérte - olvasható a közleményben.
16.40: Zavargások voltak egy horvát befogadótábornál Zavargások törtek ki kedd délután Horvátországban az opatovaci befogadótábornál - jelentette a helyszínről az M1 aktuális csatorna tudósítója. A tudósítás szerint kedd délután "kitört a tömeg" a táborból, s megrohamozták az ott lévő buszokat. Bejelentkezésekor épp egy ájult embert emeltek ki a tömegből. Az M1 munkatársa látott a buszokhoz siető a gyermeküket magukhoz szorító nőket, de felnőtt férfiak is dulakodva igyekeztek feljutni a buszokra. Nagyon durvák voltak velük a rendőrök - hangzott el a tudósításban. Kitért arra is, hogy horvát sajtóhírek szerint már 6800 embert vittek el Magyarország felé. A hatóságok kedd délután is azzal próbálták csendesíteni az embereket a horvát tábornál, hogy hamarosan tíz autóbusz érkezik értük, de a bevándorlók ezt nem nagyon hitték el. A tudósító úgy fogalmazott: "a tábor bejáratánál elszabadult a pokol". A probléma az lehet, hogy a helyszínen nincs elég kapacitásuk, hogy regisztrálják az embereket - hangzott el. A területre további több mint kétezer érkezhet Macedónia felől Szerbián keresztül.
16.33: Románia és Bulgária felé irányítják a teherforgalmat a horvát-szerb határzár miatt Románia és Bulgária felé irányítja a teherforgalmat Szerbia a horvát határzár miatt - közölte Miroslav Poledica közlekedésügyi államtitkár kedden Belgrádban. A politikus emlékeztetett arra, hogy Horvátország hétfő éjféltől leállította a Belgrádot Zágrábbal összekötő E70-es úton fekvő Batrovci-Bajakovo átkelőn a Horvátországba irányuló teherforgalmat, ami miatt keddre 12 kilométeres sor alakult ki. A számítógépes rendszer meghibásodása miatt viszont keddtől a kimenő forgalom is leállt, így Horvátországból jelenleg körülbelül 5 kilométer hosszan várnak a teherautók arra, hogy beléphessenek Szerbiába. Az államtitkár kifejtette, hogy a határzár közvetett és közvetlen károkat is okoz. Példaként említette, hogy a teherautók fenntartása akkor is pénzbe kerül, ha azok nem mozognak, és pénzügyi kiesésekre lehet számítani azért is, mert sem az autópályákat nem használják ezek a teherautók, sem üzemanyagot nem vásárolnak. Hozzátette: nemcsak szerb és horvát, hanem külföldi fuvarozókat is érint az intézkedés. Marko Cadez, a szerbiai gazdasági kamara elnöke a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) kedd reggeli híradójában arra hívta fel a figyelmet, hogy eddig - valamivel több mint egy nap alatt - körülbelül hétmillió eurós (2,17 milliárd forintos) kárt szenvedett a szerb gazdaság a horvát határzár miatt.
16.30: Előzetes letartóztatás a határzár tiltott átlépése miatt
Az ORFK közlését megerősítette a Szegedi Járásbíróság, ugyanis arról tájkoztatott, hogy nem jogerősen elrendelte annak a gyanúsítottnak az előzetes letartóztatását, akit tömegzavargás részvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépése bűntettének megalapozott gyanúja miatt szombaton vett őrizetbe a rendőrség. A bíróság döntése alapján a gyanúsított előzetes letartóztatása október hó 22-ig tart. A Szegedi Járási Ügyészség azért kezdeményezte
A. H.
gyanúsított vonatkozásában az előzetes letartóztatás elrendelését, mert az ügyészi álláspont szerint megalapozottan gyanúsíthatóak azzal, hogy szeptember 16-án a szerb-magyar határ szerb oldalán várakozott a gyoda kerítéssel fedett kapu előtti területen, mivel Magyarország terültére szeretett volna átjutni. Időközben tömegzavargás alakult ki, amelynek a gyanúsított is aktív résztvevője volt. Egy az ügyben kihallgatott másik gyanúsítottal a tömeg által értett nyelven különböző, a tömeg cselekvését irányító beszédeket tartott, megpróbálva irányítani a rendőrökkel szemben fenyegetően fellépő tömeget. A tömegzavargásban részt vevő személyek időközben kidöntötték a gyoda kerítéssel borított kaput, majd a gyanúsított azon keresztül jogosulatlanul belépett az ország területére, és továbbfolytatta az erőszakosan fellépő tömeg irányítását, végül a kapun keresztül visszament Szerbia területére. Jóllehet a gyanúsított a schengeni övezetbe történő belépéshez rendelkezett vízummal, azonban tudta azt is, hogy a lezárt határon - a tömegzavargás során áttört - az államhatár rendje védelmét biztosító létesítményen keresztül jogosulatlanul lép be az ország területére. A gyanúsított ezt követően az ország területét elhagyta, majd visszatérve éppen Ausztriába indult volna vonattal, amikor a nyomozó hatóság tagjai elfogták. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, elfogását megelőzően az ország területét elhagyni kívánó gyanúsított vonatkozásában alappal lehet tartani attól, hogy a hatóságok elől megszökne vagy elrejtőzne, továbbá megalapozottan lehet következtetni arra is, hogy az ügyben érintett, ezidáig ismeretlenül maradt személyekkel összebeszélne, így a bizonyítási eljárás megnehezítésére, meghiúsítására törekedne. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a gyanúsított előzetes letartóztatása mindenképpen indokolt. A bíróság döntését az ügyész tudomásul vette, míg a gyanúsított és védője fellebbezést jelentettek be, így a végzés nem jogerős.
16.20: Ismét összeültek az uniós belügyminiszterek Újabb rendkívüli tanácskozást kezdtek kedden délután Brüsszelben az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei, hogy megpróbáljanak megállapodásra jutni a migrációs válság egységes, közös kezeléséről. A tanácskozásra érkező miniszterek közül többen a szolidaritás és a felelősség kettősét hangsúlyozták a sajtónak, kiemelve, hogy meg kell állapodni 120 ezer menekült elosztásáról a tagállamok között, ugyanakkor az ezt szolgáló hot spotok felállítását, a külső határok ellenőrzését és az elutasított menedékkérők, a gazdasági migránsok hazajuttatását is biztosítani kell. Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter humánus és felelős megoldásról beszélt, rámutatva, hogy mielőbb meg kell kezdeni a menekültek áttelepítését, ugyanakkor jelentősen meg kell erősíteni az EU határrendészeti ügynökségét, a Frontexet, emellett pedig azok visszajuttatását is fel kell gyorsítani, akikről kiderül, hogy nem jogosultak menekültstátusra. Emellett a baloldali francia kormány tárcavezetője arról is beszélt, hogy növelni kell az ENSZ-nek juttatott támogatásokat, hogy az emberáradat utánpótlása megszűnjön. "Felelőtlenség lenne azt az üzenetet küldeni, hogy mindenkit azonnal be tudunk fogadni" - húzta alá a francia miniszter. A tanácskozáson elnöklő luxemburgi tárcavezető, Jean Asselborn mindössze annyit mondott érkezéskor az újságíróknak, hogy a luxemburgi elnökség kiegyensúlyozott javaslatot készített, amelynek alapján szerinte konszenzusra lehet jutni, és mind a 28 államnak megvan a maga felelőssége. Thomas de Maiziere német belügyminiszter elmondta, hogy hazája kész a kompromisszumra, és reméli, hogy ez a többi tagállamra is igaz. A konzervatív politikus úgy vélte, hogy Európa nem engedheti meg magának, hogy azt az üzenetet küldje, hogy nem képes megoldást találni. De Maiziere kitért ugyanakkor arra is, hogy ha a menekültek elosztásáról sikerül is megállapodni, az is csak egy építőeleme a válság megoldásának. "Nem csak azokat kell elosztani, akik itt vannak, hanem annak is elejét kell venni, hogy többen jöjjenek" - magyarázta a politikus, aki szintén a hot spotok mielőbbi felállítását és a gazdasági migránsok hazaküldését szorgalmazta. Theresa May brit belügyminiszter ismételten hangsúlyozta, hogy hazája nem vesz részt a menekültek elosztásában, de az unión kívülről, menekülttáborokból fogadnak be menekülteket, ahogy azt korábban a brit kormány bejelentette. Ezzel May szerint a legkiszolgáltatottabbakon segítenek, megkímélve embereket attól, hogy akár az életük kockáztatásával útra keljenek Európa felé. A konzervatív brit kormány belügyminisztere úgy vélte, hogy az EU-nak szélesebb hatókörű intézkedésekben kell gondolkodnia. A brit politikus világossá tette, hogy azokat az illegális gazdasági bevándorlókat, akiknek nincs joguk az Európai Unióban tartózkodni, vissza kell küldeni, akik pedig a határokhoz érkeznek, azokkal megfelelően kell foglalkozni, s mindenkitől ujjlenyomatot kell venni. Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős biztos létfontosságúnak nevezte a migrációs válság kérdését Európa számára. A görög politikus szerint ez most annak a próbája, hogy Európa képes-e hatékonyan és egységesen fellépni. "Itt az ideje hogy mindenki megmutassa, mennyire gondolja komolyan, amikor szolidaritásról és felelősségről beszél" - húzta alá Avramopulosz.
16.05: Merkel: meg kell szüntetni a válságot kiváltó okokat Az európai menekültválság megoldáshoz küzdeni kell a válságot kiváltó okok megszüntetéséért, a menekültek hazájában és a környező országokban működő menekülttáborokban is - jelentette ki kedden Berlinben Angela Merkel német kancellár Juha Sipilä finn miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után. Angela Merkel a finn kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatón kiemelte: a menekültek beáramlása Európába "nagyon rendezetlenül" zajlik, de ennek ellenére "meg kell, és meg is fogunk birkózni" vele. Ehhez szükség van a "rend jeleire", így az uniós külső határok biztosítására - mondta a kancellár. Görögország uniós külső határárnak biztosításához pedig elengedhetetlenül szükséges Törökország támogatása - tette hozzá. A globalizáció következtében távoli konfliktusoknak is vannak következményei a németek mindennapjaiban. A menekültválságban így "megtanuljuk, hogy az is befolyásolja az életünket, ha valahol máshol történik valami szörnyűség, és ezen nem tudunk változtatni kerítések építésével" - idézte Angela Merkel szavait az AFP hírügynökség. Juha Sipilä méltatta Németország helytállását a válságban, és rámutatott: Finnország a lakosság nagyságához képest megközelítőleg annyi menekültek fogad be, mint Németország. Hozzátette: Finnország támogatja a 120 ezer menekült tagállamok közötti elosztását célzó javaslatot. Fontosnak nevezte, hogy az uniós belügyminiszterek keddi brüsszeli ülésén a terhek méltányos megosztásán alapuló megállapodás szülessen.
15.55: KKM: a magyar nagykövet tiltakozó jegyzéket adott át a horvát külügyminisztériumban
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter utasítására Magyarország zágrábi nagykövete tiltakozó jegyzéket adott át a horvát külügyminisztériumban - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kedden az MTI-vel. A KKM közleménye szerint a tiltakozó jegyzék átadásának oka, hogy a horvát belügyminisztérium ahhoz a feltételhez kötötte a legfontosabb szerb-horvát határátkelő megnyitását, hogy a szerbek Magyarország felé terelik a bevándorlókat.
Ivica Dacic
szerb külügyminiszter a történtekről telefonon egyeztetett Szijjártó Péterrel, és egyetértettek abban, hogy a horvátok kérése az európai normák szerint elfogadhatatlan. Magyarország felszólítja Horvátországot, hogy térjen vissza az európai viselkedési normákhoz, regisztrálja és lássa el a bevándorlókat - olvasható a tárca közleményében.
15.50: Horvát kormányfő: Szerbia küldje a migránsokat Magyarországra és Romániába
Zoran Milanovic
horvát miniszterelnök azt üzente kedden Szerbiának, hogy "szórja szét a migránsokat, küldje valamennyit Magyarországra, Romániába és Horvátországba is". A horvát kormányfő a sajtónak nyilatkozva arra válaszolt, hogy Szerbia felszólította Zágrábot, tegye lehetővé a szabad áru- és teherforgalmat a két ország között. Horvátország a Szerbiából érkező menekülthullám miatt a nyolc horvát-szerb határátkelő közül hetet lezárt, csak a Zágráb-Belgrád autópályán fekvő bajakovói átkelő maradt nyitva, hétfő éjfél óta azonban csak a személyforgalom számára.
Aleksandar Vucic
szerb miniszterelnök felszólította az Európai Uniót, hogy kedden 14 óráig reagáljon a horvát lépésre, illetve bírja jobb belátásra Horvátországot, ellenkező esetben - közölte - Szerbia kénytelen lesz válaszlépéseket foganatosítani. A horvát miniszterelnök szerint a határátkelő lezárása a teherforgalom előtt "nem jó", és több kárt okoz Szerbiának, mint Horvátországnak, de valahogy üzenni kellett. "Látjuk, hogy Szerbia összefogott Budapesttel. Lazítsanak kicsit" - jelentette ki. Milanovic azt hangoztatta, hogy ő "építő és civilizált módon" beszél azokkal az országokkal, amelyek a legnagyobb terheket viselik, vagyis Ausztriával, Németországgal és Szlovéniával. Szerinte azok az országok a leghangosabbak, amelyek - a migránsok továbbhaladására szolgáló - egyszerű tranzitfolyosó szerepét látják el.
15.37: A letenyei határátkelőkön is előkészítik az ideiglenes műszaki zár telepítését
A Letenye-Muracsány (Gorican) autópálya- és közúti átkelőn kedden megkezdték az ideiglenes műszaki határzár telepítésének előkészítését. A helyszínen azt látni, hogy az autópályán és a régi közúti átkelőnél, a Mura folyón átívelő hidakon oldalra állították a mozgatható acélkapukat, illetve a gyorstelepítésű drótakadály tekercseit. Az MTI a helyszínen úgy értesült, hogy a magyar-horvát határon, a Mura folyó mentén zajlik a műszaki felmérés is. Ennek során azt vizsgálják, hogy a kanyargó folyópart miatt hol szükséges a drótakadály telepítése, illetve hol jelent természetes akadályt a Mura vonala.
15.18: Berlin szerint mégsem kell fizetniük a menekültek befogadását elutasító tagállamoknak Német kormánykörök szerint lekerült a 120 ezer menekült európai uniós tagországok közötti elosztásáról zajló brüsszeli tárgyalások napirendjéről az a javaslat, hogy a menekültek befogadását elutasító tagállamok "kivásárolhatják" magukat - jelentette kedden a dpa német hírügynökség. Korábban arról volt szó, hogy a menekültek befogadása alól mentesülni lehet fejenként 6500 euró befizetésével. Az új elképzelés szerint inkább a határidőket módosítják, hogy valamennyi tagország el tudja fogadni a tervet. A 28 uniós tagállamnak arról kellene egyezségre jutnia, hogy miként vesz át a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett országoktól a többi uniós tagállam 120 ezer menekültet a következő két évben, a korábbi, 40 ezer főre vonatkozó vállalásokon felül. Hétfőn, nagyköveti szinten csaknem tízórás tárgyalás után sem sikerült megállapodásra jutni. Az egyeztetést kedden reggel újrakezdték. Délután az uniós belügyminiszterek tanácsa foglalkozik a témával, és ha ők sem tudnak megegyezni, a szerdai - soron kívüli - uniós csúcstalálkozó napirendjére kerül az ügy. Egyelőre nincs egyetértés arról sem, hogy a menekültek elosztásával mely tagállamok terheit enyhítsék. Az Európai Bizottság eredetileg azt javasolta, hogy Görögország és Olaszország mellett Magyarországról is telepítsenek át menekülteket (utóbbiból 54 ezret), de Magyarország nem akar élni a lehetőséggel, így át lehet alakítani a kontingensen belüli arányokat - írták. Nyitott kérdés az is, hogy milyen formában hozzanak döntést az ügyben. Valamennyi fél egyetért abban, hogy ennyire fajsúlyos ügyben egyhangú döntés szükséges, de elvileg akár a menekültek tagállamok közötti elosztását ellenző országok "leszavazásával", minősített többséggel is lehet dönteni. Az uniós szerződések értelmében minden tagállam számára kötelezővé tehető az a döntés, amelyet a tagállamok kormányai minősített többséggel hoznak, azaz a javaslatot megszavazza az olyan tagországok legalább 55 százaléka (vagyis legalább tizenöt ország), amelyek lakossága együttesen az unió népességének legalább 65 százalékát teszi ki.
15.16: ORFK: terrorista fedőszervezet tagja a röszkei tömegzavargás egyik gyanúsítottja A Szegedi Járásbíróság egy hónapra nem jogerősen elrendelte kedden annak a 39 éves szír férfinak az előzetes letartóztatását, aki a gyanú szerint a röszkei közúti határátkelőhelyen kialakult tömegzavargás egyik irányítója volt - tájékoztatta a Szegedi Törvényszék szóvivője az MTI-t. A férfi nemzetközi rendvédelmi információk szerint egy terrorista fedőszervezet tagja - közölte a rendőrség. A törvényszék szóvivője, Juhászné Prágai Erika közölte, a vádhatóság álláspontja szerint a férfi - az ügyben kihallgatott másik gyanúsítottal - múlt szerdán a röszkei átkelőnél beszédeket tartott, megpróbálva irányítani a rendőrökkel szemben fenyegetően fellépő migránsokat. Miután a tömegzavargás résztvevői kidöntötték az átkelő kapuját, a szír férfi magyar területre lépett, és folytatta az erőszakosan fellépő tömeg irányítását, végül visszatért Szerbiába. Jóllehet a gyanúsított rendelkezett schengeni vízummal, jogosulatlanul lépett be az ország területére. A férfi éppen Ausztriába indult volna vonattal, amikor a nyomozók elfogták. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, az elfogását megelőzően az ország területét elhagyni kívánó gyanúsított esetében alappal lehet tartani attól, hogy a hatóságok elől megszökne vagy elrejtőzne, illetve a tömegzavargás más résztvevőivel összebeszélne, így a bizonyítási eljárás megnehezítésére, meghiúsítására törekedne, ezért döntöttek a kényszerintézkedés mellett. A bíróság döntését az ügyész tudomásul vette, míg a gyanúsított és védője fellebbezést jelentett be, így a végzés nem jogerős. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden azt közölte a honlapján: nemzetközi rendvédelmi együttműködésből származó információk szerint a 39 éves szír férfi, Ahmed H. a Szövetség a hit terjesztésére elnevezésű iszlám fundamentalista mozgalom tagja. Terrorszervezetek ezt a mozgalmat fedőszervezetként is felhasználják radikálisok célországokba juttatásához - írták. A szír állampolgár ellen tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépésének bűntette megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda. A Cipruson élő, ott munkavállalási engedéllyel rendelkező férfit a Terrorelhárítási Központ szombaton kora délután fogta el, majd gyanúsítottként hallgatták ki. Ahmed H. múlt szerdán bizonyíthatóan, általa is elismerten jelen volt a magyar-szerb határszakasz Röszke 2 határátkelőhelyen kitört tömegzavargás helyszínén, majd a magyar államhatárt védő kapu bedöntését követően az államhatár védelmét biztosító létesítményen keresztül legalább egyszer jogosulatlanul Magyarország területére lépett - áll a közleményben. Migránsok egy csoportja múlt szerda délután döntötte be a kaput a röszkei közúti határátkelőnél, és megpróbáltak bejutni Magyarországra. A kövekkel, fadarabokkal, palackokkal dobáló bevándorlókat a rendőrség könnygáz és vízágyú alkalmazásával visszaszorította, és visszaállította a kerítést.
14.53: Soltész: Zákány példát mutat Horvátországnak
Zákány példát mutat Horvátországnak, mert a nem egészen 1100 lakosú település az elmúlt napokban több illegális bevándorlót fogadott, mint Horvátország abban a másfél napban, amíg ott össze nem omlott a migránshelyzet kezelése - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára kedden a magyar-horvát határon fekvő Zákány vasútállomásán. Soltész Miklós a vasúti sínek mellett, a migránsok érkezési pontján tartott sajtótájékoztatón kifejtette: a somogyi határtelepülés az utóbbi négy napban több mint 12 ezer embert fogadott, hogy tovább tudjanak menni a regisztrációs pontokra. Mindezt azután, hogy Horvátország alig másfél nap alatt "összezuhant", feladta a küzdelmet, amikor valamivel több mint 10 ezer migráns átlépte a határát - tette hozzá. Soltész Miklós köszönetét fejezte ki az önkormányzatnak és a település lakóinak, hogy "így kiállnak Magyarországért", szinte éjjel-nappal talpon vannak és segítik a hatóságok munkáját, illetve türelemmel viselik ezt a hatalmas terhet. Az államtitkár elismerését fejezte ki a rendőrségnek, hogy hónapok óta folytatják a küzdelmet a migrációs hullámmal szemben, "látják rajtuk az udvariasságot, a segítőkészséget és a határozottságot, amivel az országot védik". Hasonlóan megköszönte a karitatív szervezetek munkáját, említve a Református Szeretetszolgálatot, a Magyar Vöröskeresztet, az Ökumenikus Segélyszervezetet és a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, valamint a számtalan civil segítőt. Soltész Miklós azt mondta: ha a migrációs hullám nem csillapodik, az ideiglenes műszaki határzár elkészültéig ugyanez a rendezett megoldás várható a magyar emberektől, a határozott fellépés a rendőrség részéről, a közlekedési vállalatoktól pedig a szállítási feladatok átvállalása. Kérdésre válaszolva az államtitkár kitért arra, hogy a hazai segélyszervezetek támogatását az elmúlt években megduplázták, három pedig a múlt heti kormánydöntés értelmében további 200 millió forintot kapott az illegális migrációval kapcsolatos tevékenysége támogatására. Mindeközben ezek a szervezetek a nemzetközi kapcsolataikon keresztül is kapnak támogatást, de a magyarok is ajánlottak segítséget szerb, horvát és szlovén társszervezeteiknek. A parlament döntése, hogy a honvédség is a rendőrséghez hasonló felhatalmazásokat kapott, azt mutatja, "Magyarország odafigyel azokra a területekre, ahol baj van" - tette hozzá. Szászfalvi László, a térség kereszténydemokrata országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a Somogy megyei Barcs és Zákány térségében négy nap alatt már csaknem tizenötezer illegális bevándorló lépett be Magyarországra. Hozzátette, hogy a migrációs problémát nem lehet helyben megoldani, ehhez európai és nemzetközi megoldásra van szükség, de a helyi önkormányzatok és az ott élők "nagyon nagy hatékonysággal", illetve "türelemmel, visszafogottsággal és segítőkészséggel" támogatják a rendőrség és a honvédség munkáját. Jankó Szabolcs (Fidesz-KDNP) polgármester szólt arról, hogy a lakosság megdöbbenéssel tapasztalta, amikor múlt péntek délután váratlanul mintegy 1500 illegális bevándorló vonult végig a falun. Csak apróbb konfliktusok voltak, de összességében a migránsok probléma nélkül végigmentek Nagykanizsa irányába, azóta pedig a hatóságokkal sikerült rendezetté tenni az érkezők csapatainak mozgását. Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy nagyon sok mindent - takarókat, ruhákat, élelmiszert és vizespalackokat - dobálnak szét a migránsok. Ezt a szemétmennyiséget önkéntesekkel igyekeznek összegyűjteni - tette hozzá.
14.17: Szijjártó: időpocsékolás vitázni a kvótarendszerről Elfecsérelt időnek tartotta a kvótarendszerről folytatott vitát Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy más témában tartott sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva kedden Budapesten. Hozzátette: az egész nonszensz, kivitelezhetetlen és megvalósíthatatlan. "Minden olyan idő, amit az Európai Unió azzal tölt el, hogy erről (a kvótarendszerről) vitázik, az kidobott." - fogalmazott. Szavai szerint mindaddig, amíg erről vitázik az EU, addig tízezresével jönnek be az illegális bevándorlók, többek között Magyarországon keresztül az EU-ba. A külgazdasági és külügyminiszter azt tartotta elfogadhatónak, hogy a görög határ védelmét közös kvótarendszerben oldják meg a tagállamok. A varsói Frontex képviselői tárgyalják meg a görög illetékesekkel, hogy hány katona, határőr, helikopter vagy éppen éjjellátó kamera kell a görög határ megvédéséhez, a szükségleteket, költségeket a tagállamok egymás között osszák fel - fejtette ki. Szijjártó Péter szerint ha az EU tagországok nem szerzik vissza a kontrollt a határaik felett, akkor nincs olyan megoldási javaslat, amivel a helyzetet kezelni lehetne. Hozzátette: a szíriai menekülttáborok fenntartásának költségét az EU-nak át kell venni, és ha újakat kell létesíteni, azt is finanszíroznia kell a 28 tagállamnak. Kijelentette: Horvátország tudatosan "fittyet hány" az uniós szabályokra, nem védi meg az EU külső határait, és Magyarországra hordja ezresével a bevándorlókat, nem regisztrál senkit. A bevándorlókat ellátó rendszerük egy nap alatt összeomlott, könnyebb néhány óra alatt átszállítani ezeket az embereket, majd Magyarországra bízni az ellátásukat. Hozzátette, hogy Magyarország eddig 230 ezer illegális bevándorlót fogadott, ezért "ne a horvát miniszterelnök mondja meg, hogy mi a helyzet bevándorlásügyben". Amennyiben a horvát miniszterelnök továbbra is belegázol Magyarország becsületébe, egyebek között olyan hazugságokat terjesztve, hogy nem regisztrálja az ország a bevándorlókat, arra keményen fog reagálni - közölte. Szijjártó Péter szerint a magyar-horvát kapcsolatok fagyponton vannak, de ebben majd egy horvátországi választásokat követően lehet változás. Kérdésre válaszolva azt is közölte: a Külgazdasági és Külügyminisztériumban sikeres csapat dolgozik, nem tud arról, hogy bármilyen államtitkár jövője kérdéses lenne.
14.16: Szerbia tagadja, hogy Horvátországba küldené a migránsokat A szerb belügyminiszter visszautasítja azokat a rosszindulatú állításokat, amelyek szerint Szerbia Horvátország felé irányítja az országba érkező migránsokat - olvasható az MTI tudósítójához is eljuttatott keddi közleményében. Nebojsa Stefanovic azt írta: nem igazak azok a vádak, amelyeket egy nappal korábban horvát kollégája, Ranko Ostojic fogalmazott meg. "Szerbia semmilyen módon nem avatkozik be a migránsok mozgásába, és nem is korlátozza azt. Mindenki számára egyértelmű, hogy nem lehet befolyásolni azokat az utakat, amelyeken a migránsok mozognak, mert azok az emberek, akik a saját országukban dúló háború elől menekülnek, mindenképpen Nyugat-Európába akarnak jutni" - fogalmazott a belügyi tárca vezetője. Felszólította ugyanakkor Zágrábot, hogy tegye lehetővé a szabad áru- és teherforgalmat a két ország közötti legjelentősebb határátkelőn, mert a határzár óriási gazdasági károkat okoz az egész térségnek és Európának. Horvátország hétfő éjféltől állította le a Belgrádot Zágrábbal összekötő E70-es úton fekvő, Batrovci-Bajakovo átkelőn a Horvátországba irányuló teherforgalmat, jelenleg körülbelül 12 kilométer hosszan várnak a teherautók arra, hogy beengedjék őket az országba. Nebojsa Stefanovic hozzátette: a szerb belügyminisztérium kész arra, hogy - amennyiben nem normalizálódik a helyzet - a kormány és a miniszterelnök döntése értelmében válaszlépéseket foganatosítson. Marko Cadez, a szerbiai gazdasági kamara elnöke a közszolgálati televízió (RTS) kedd reggeli híradójában arra hívta fel a figyelmet, hogy a horvát határzár miatt eddig - valamivel több mint egy nap alatt - körülbelül hétmillió eurós (2,17 milliárd forintos) kárt szenvedett a szerb gazdaság. A szerb kormányfő becslése szerint a magyar és a horvát határzár miatt együttesen körülbelül 20 millió eurós (6,2 milliárd forintos) kárt szenvedett el a szerb gazdaság. Aleksandar Vucic kedd 14 óráig adott időt az Európai Uniónak arra, hogy reagáljon a horvát lépésre, illetve jobb belátásra bírja Zágrábot, ellenkező esetben - mint mondta - Szerbia kénytelen lesz válaszlépéseket foganatosítani. A miniszterelnök 14.30-ra rendkívüli kormányülést hívott össze.
13.21: A spanyol kormányfő nem ért egyet a magyar intézkedésekkel Nem értek egyet azzal, amit a magyar kormány tesz - mondta a spanyol miniszterelnök az Onda Cero nevű rádiócsatornának adott interjújában kedden, először kommentálva nyilvánosan a magyarországi migrációs intézkedéseket. Mariano Rajoyt a műsorban arról kérdezték: mi a véleménye a magyar kormány politikájáról, illetve arról, hogy a menekültekkel szemben vízágyút és könnygázt használtak a határon. "Én ellene vagyok" - jelentette ki a spanyol kormányfő, hangsúlyozva, hogy a menekültválság hatalmas probléma, ugyanakkor életekről és emberi lényekről van szó. "Szerintem a legfontosabb ebben az életben az emberi lény, és az ő alapvető jogai. Az első az élet, a szabadság, és mindaz, amit elismer bármelyik civilizált alkotmány" - fogalmazott. Igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy mindenki, aki kéri, megkapja-e a menekültstátust Spanyolországban. "A menedékjog valami olyan, ami az európai civilizáció génjeiben van" - mondta. Hangoztatta, hogy a politikai üldözöttek, és a háború elől menekülők megérdemlik a figyelmet és támogatást. Mariano Rajoy hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy a nemzetközi közösség megállapodjon és világossá tegye céljait Szíriával kapcsolatban, mert jelenleg csak abban egységesek, hogy elutasítják az Iszlám Államot és a terrorizmust, ugyanakkor vannak hatalmak, amelyek támogatnák Asszad elnököt, és vannak, amelyek nem. Spanyolország a közös álláspont kialakítása mellett van - jegyezte meg a dél-európai ország miniszterelnöke.
12.38: Sobotka: Prága elutasítja a menekültek elosztásának mechanizmusát Csehország álláspontja a migrációs válság megoldását illetően változatlan, Prága továbbra is elutasítja a menekültek elosztásának tartós, illetve rövid távú mechanizmusát - közölte kedden Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök. "A cseh kormány meg kívánja őrizni önállóságát a migrációs problémák kezelésében" - jelentette ki a kormányfő Milan Chovanec belügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján a prágai Kbely katonai repülőtéren. "A kvóták semmiképpen sem oldják meg a problémákat, azokat keletkezésük helyszínén, a gyökereknél kell kezelni" - húzta alá Sobotka, aki kikísérte a repülőtérre az uniós belügyminiszterek tárgyalására induló Chovanecet. A kormányfő szerint ezzel azt akarták jelezni, mennyire fontosak Csehország számára a keddi és a szerdai brüsszeli európai uniós tanácskozások, amelyek középpontjában a migrációs válság áll majd. Csehország álláspontja szerint - fejtette ki a kormányfő - a migrációs válság megoldásának kulcsfeltétele a schengeni határok őrzésének megerősítése és a közös védelem megszervezése. További feltétel, hogy már a határon szelektálják a migránsokat, és megállapítsák, ki az igazi menekült, és ki a gazdasági bevándorló. Működőképessé kell tenni az elutasított menedékkérők visszaadásának rendszerét, és szükség van az Európai Unió menekültpolitikájának felülvizsgálatára és egységesítésére is. "Az Európai Unió menekültpolitikája ma nem működik, kiürült. Új menekültpolitikára van szükség" - jegyezte meg a kormányfő. Leszögezte: a problémákat a helyszínen kell megoldani, és ezért nagyobb segítséget kell nyújtani a válságövezetekkel szomszédos országoknak, Törökországnak, Jordániának és Libanonnak az ottani menekülttáborok működtetéséhez. Prága emelni kívánja támogatásait - mondta Sobotka. Határozottan elutasította, hogy a migrációs válság kezelését és az európai támogatási alapokat összekapcsolják, illetve azt, hogy azok az államok, amelyek elutasítják a kvótarendszert, a jövőben kevesebb támogatást kapjanak Brüsszeltől. "Ez elfogadhatatlan" - hangsúlyozta Bohuslav Sobotka. Bár a menekültprobléma Csehországot pillanatnyilag látszólag kevésbé érinti, "a szomszédos országok destabilizációja számunkra nagyon komoly probléma" - mondta újságíróknak a cseh belügyminiszter. Kérdésre válaszolva - mi lesz, ha a V4-eket kvótaügyben Brüsszelben leszavazzák - Sobotka kijelentette: Prága kivárja a találkozók eredményét, majd a konkrét helyzet ismeretében egyeztetni fog a visegrádi csoport keretében a további lépésekről.
12.28: Menedékkérők nyertek pert Magyarország ellen Strasbourgban Ítélet született kedden egy 2011-ben indult ügyben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, ahol a bírák három szomáliai menedékkérőnek adtak igazat a magyar állam ellen indított perben. A három férfi 2011 novemberében Görögországon és Szerbián keresztül érkezett Magyarországra, ahol elfogták őket. A magyar hatóságok annak alapján, hogy illegálisan és személyazonosító dokumentumok nélkül léptek be az országba, határsértőnek minősítették őket, elrendelték fogva tartásukat, és kiutasításukat kezdeményezték Szerbiába. Fogva tartásuk indokoltságát ötször vizsgálta a magyar igazságszolgáltatás, minden egyes alkalommal a kényszerintézkedés meghosszabbítását rendelve el azon az alapon, hogy a migránsok papírok nélkül érkeztek az országba, és fennáll annak veszélye, hogy meghiúsítják kitoloncolásukat. A három szomáliai férfi ugyanakkor három nappal érkezése után hivatalosan menedékkérelmet nyújtott be Magyarországon, és azért fordultak a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, mert úgy vélték, hogy menedékkérőként fogva tartásuk már nem volt indokolt, ezért sértette a szabadsághoz és biztonsághoz fűződő jogaikat. Menedékkérelmüket egyébként Magyarország 2012. március 19-én elutasította, de a bíróság közleménye szerint az eljárás során úgynevezett kiegészítő védelmet kaptak Magyarországtól, így öt nappal később ki is szabadulhattak. A bírák kedden meghozott első fokú, nem jogerős ítéletükben azt állapították meg, hogy a magyar hatóságok 2011. november 8. és 2012. március 3. között valóban megsértették a menedékkérőknek az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett jogait, fogva tartásuk az adott időszakban jogilag nem volt indokolt, ezért fejenként 7500 euró (mintegy 2,3 millió forint) kártérítés illeti meg őket.
12.25: Az ENSZ további 120 ezer migráns letelepítésére szólította fel az EU-t Az ENSZ menekültügyi hivatala (UNHCR) kedden felszólította az Európai Uniót, hogy egyezzen bele további 120 ezer, azaz összesen 240 ezer migráns befogadásába, különben hiteltelen bármilyen széttelepítési program. Melissa Fleming, a hivatal szóvivője Genfben emlékeztetett arra, hogy csupán tengeren 480 ezer ember ékezett Európába, és naponta átlagosan 6 ezren jönnek, így a 120 ezres keretet 20 nap alatt kitöltik. Mint mondta, egy széttelepítési program önmagában nem fogja stabilizálni a helyzetet. A szóvivő szorgalmazta, hogy az EU sürgősen állítson fel befogadóhelyeket Görögországban, ahova emberek tízezrei érkeznek, főként szíriai menekültek Törökországon keresztül. Fleming "életbevágóan fontosnak" mondta az EU-tagállamok igazságügy és belügyminisztereinek keddi tanácskozását, valamint az Európa Tanács szerdai értekezletét. Szavai szerint az EU-nak valószínűleg ez az utolsó lehetősége arra, hogy kezelni tudja a válságot.
12.12: Új útvonalon érkeznek a migránsok Szerbiából Horvátországba A szerb hatóságok hétfő óta a tovarniki határátkelő helyett, a tőle néhány kilométerrel északabbra lévő Babska körzetébe szállítják a migránsokat, feltehetően a horvát oldalon felállított opatovaci fogadótábor közelsége miatt - közölte az M1 helyszínen tartózkodó tudósítója kedden az MTI-vel. Az éjszaka folyamán újabb mintegy háromezer illegális bevándorló érkezett Babskára, ahonnan gyalog indultak el az opatovaci fogadótáborba. A sátortábort azonban este 22 órakor bezárták, ezért több ezren a szabad ég alatt töltötték az éjszakát. A migránsokat csak reggel kezdték beengedni a tábor területére, két sorban. A hatóságok megpróbálták szétválasztani a szíreket és a nem szír állampolgárokat, miután komoly összetűzésre került sor a migránsok között, amiatt hogy ki jusson előbbre. Ranko Ostojic belügyminiszter ugyanakkor a horvát sajtónak úgy nyilatkozott, hogy minden szükséges intézkedést megtesznek Horvátország érdekében. "Tessék az embereket Horgos 1 és 2 határátkelőhelyekre szállítani" - szólított fel a 24 sata horvát napilap internetes oldala szerint, majd hozzátette: "Ha kell, lezárjuk bajakovói határátkelőt is teljesen." Horvátország múlt csütörtökön a nyolc horvát-szerb határátkelő közül hetet lezárt, csak a bajakovói átkelő maradt nyitva, amely a Belgrád-Zágráb autópályán van, de az is csak a személyforgalom számára. Ennek ellenére Szerbia felől folyamatosan érkeznek a zöldhatáron át az illegális bevándorlók, akiket a horvát hatóságok a magyar határra szállítanak tovább.
11.26: A horvát miniszterelnök szerint Zágráb tudja, mit csinál Zágráb tudja, mit csinál, és hatékonyan oldotta meg a migránsproblémát - jelentette ki Zoran Milanovic horvát miniszterelnök hétfő este az RTL horvát tévécsatornának adott interjújában. "Pontosan tudtuk minden pillanatban, hogyan és miképp küldjük az embereket" - mondta. Újságírói kérdésre, a hatóságok tudják-e annak a 30 ezer illegális bevándorlónak a nevét, aki az elmúlt napokban áthaladt Horvátországon, Milanovic azt válaszolta: azt nem lehet tudni. "Magyarország egy évig így engedte át a migránsokat, többségüket nem vette nyilvántartásba, hogy ne toloncolhassák vissza őket" - mondta. Utalt arra is, hogy Szerbia hónapok óta nem felügyeli határait, és Belgrád már egy nappal azután megpróbált tanácsokat osztogatni Zágrábnak, hogy múlt szerdán először jelentek meg nagy számban migránsok Horvátországban, "miközben (Szerbia) már egy éve nem működik államként". "Van szívünk, de nem vagyunk hülyék" - szögezte le. A horvát kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy állandó kapcsolatban áll Angela Merker német és Werner Faymann osztrák kancellárral, továbbá Miro Cerar szlovén miniszterelnökkel, és majdnem teljes az egyetértés közöttük. A belső határellenőrzés nélküli schengeni övezettel kapcsolatban - amelynek a már EU-tag Horvátország még nem része - annyit mondott: óvatos, és elsősorban az ország érdekeit tartja szem előtt. "Ha ilyen Schengen, akkor nekünk nem kell, Görögország sem funkcionál" - tette hozzá. A miniszterelnököt arról is kérdezték az RTL tévében, hogy miről beszélt telefonon Angela Merkel német kancellárral és kért-e valamit Németország Horvátországtól. Milanovic erre azt válaszolta: "Kért, különben nem lenne Németország kancellárja, de én pedig Horvátország miniszterelnöke vagyok, és nemet mondtam." Rövid válaszaiban Zoran Milanovic több éles hangvételű, bíráló megjegyzést tett a menekültválság magyarországi kezelésére, illetve Orbán Viktor miniszterelnökre. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden visszautasította Milanovic szavait. A tárcának az MTI-hez eljuttatott közleményében a miniszter úgy fogalmazott, hogy Horvátország miniszterelnöke "csúnyán megbukott első igazi európai tesztjén, és ezt veretes hazugságaival sem tudja elfedni". Többnapos "szájhősködését" követően a horvát bevándorlóellátó rendszer - amelyről azt állította, hogy tökéletesen felkészült - 24 órán belül összeomlott - közölte. A külügyminiszter kijelentette: Magyarország kikéri magának, hogy Zoran Milanovic ezek után is folyamatosan Magyarország ellen intézzen "szánalmas, hazug dühkitöréseket".
10.48: Lengyel lap: Varsó kompromisszumként ötezer menekült befogadását vállalná Lengyelország ötezer menekült befogadását fogja felajánlani az uniós belügyminiszterek keddi találkozóján, ez kevesebb az Európai Bizottság által előirányzottnál, de több az eddig vállaltnál - írta a Rzeczpospolita című lengyel napilap. Erről az álláspontról a lap az RMF FM lengyel kereskedelmi rádió egy meg nem nevezett luxemburgi diplomatától származó értesüléseire hivatkozva számolt be. Lengyelországnak az Európai Bizottság szeptember eleji indítványa alapján mintegy 12 ezer migránst kellene befogadnia, a lengyel kormány korábban kétezer ember befogadásába egyezett bele. A Brüsszel által előirányzott számmal kapcsolatban Lengyelország részéről eddig nem hangzott el konkrét álláspont. A Teresa Piotrowska belügyminiszter által kedden Luxemburgban előterjesztendő javaslat szerint Lengyelország önkéntes alapon 3900 görögországi menekülttáborokban tartózkodó migránst fogadna be, 1200 embert pedig Olaszországtól vállalna át. A Rzeczpospolita úgy értesült, hogy a belügyi tárcavezetők keddi megbeszélésén tárgyalt javaslatban nem lesz szó kötelező kvótákról és állandó menekültelosztási mechanizmusról. A lap szerint Luxemburgban az is tárgyalóasztalra kerül, hogy az uniós tagországok által Magyarországtól átvállalandó 54 ezer menekültre vonatkozó kvóta - mivel a magyar kormány nem fogadja el a frontország minősítést - "egyfajta tartalékká válik". Ezzel azok az uniós országok élhetnének, amelyeket a jövőben érne migrációs hullám. Ezek a tagállamok - köztük a keleti irányból érkező bevándorlási hullám lehetőségével számoló Lengyelország is - más uniós országokba irányíthatnák át a menekülteket. A lengyel kormány képviselői az utóbbi napokban tett nyilatkozataikban azt emelték ki, hogy a befogadandó menekültek számánál az a fontosabb, hogy ehhez milyen feltételek kötődnek, például Lengyelországnak lesz-e joga elutasítani azokat a migránsokat, akikkel kapcsolatban kétségei támadnak. Hangsúlyozták annak fontosságát is, hogy az Európai Unió a menekültáradat okait kezelje, és védje meg külső határait. A hangadó lengyel média szerkesztőségei a bevándorlási hivatallal együttműködve múlt héten sajtókampányt indítottak, amelynek célja az, hogy a lengyelek menekültek befogadásával kapcsolatos félelmeit csökkentsék. Egy hétfőn közölt felmérés szerint a lengyelek 56 százaléka ellenzi a migránsok befogadását.
10.46: Brüsszel nagyobb költségvetési rugalmasságot fontolgat a migránsválság kezelésére Az Európai Bizottság annak a lehetőségét vizsgálja, hogy a migránsválságot olyan "rendkívüli körülménynek" nyilvánítsa, amely az európai költségvetési szabályok rugalmasabb kezelését teszi lehetővé - mondta kedden Pierre Moscovici gazdasági ügyekért felelős uniós biztos. Ausztria és Olaszország az kérte Brüsszeltől, hogy alkalmazza a stabilitási és növekedési paktum azon cikkelyét, amely rendkívüli helyzetben engedélyezi, hogy a költségvetési hiány meghaladja a GDP-arányos 3 százalékot anélkül, hogy az szankciós eljárást vonna maga után. Moscovici a France2 francia közszolgálati televízióban megerősítette, hogy a stabilitási és növekedési paktum tekintettel van a rendkívüli körülményekre. "Fel kell tennünk a kérdést, hogy a mostani helyzetben rendkívüli körülményekről van-e szó a paktum értelmében, és ha alkalmazunk egyfajta rugalmassági cikkelyt, azt milyen mértékben" - mondta a francia biztos. "Most vizsgáljuk ezt a kérdést. Részletekkel fogok szolgálni, hogy az Európai Tanács véleményt alkothasson" - tette hozzá. Ugyanakkor azt is megemlítette, hogy ez nem lehet "felhívás költségvetési lazaságra". Az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői szerdán vitatják meg az Európai Bizottságnak a 120 ezer menedékkérő elosztásáról szóló javaslatát a tagállamok között. A többség támogatja a kvótarendszert szorgalmazó sürgősségi intézkedést, de több kelet- és közép-európai tagállam, köztük Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország ellenzi azt. Ennek kapcsán az uniós biztos megjegyezte, hogy az Európai Bizottság nem támogatja azt az elképzelést, hogy pénzügyi szankciókkal sújtsák azon tagállamokat, amelyek nem fogadnak be menedékkérőket.
10.45: M1: megérkezett Hegyeshalomba a Barcsról indult vonat
Kedd délelőtt megérkezett Hegyeshalomba az a menekülteket szállító vonat, amelyik hétfő este indult Barcsról - jelentette a helyszínről az M1 aktuális csatorna tudósítója. A beszámoló szerint 1700-1800, de akár 2000 ember is utazhatott a 16 kocsiból álló szerelvényen, amelyet a nap folyamán még három követ, a következő várhatóan dél körül érkezik.
10.44: Rendőrautóknak hajtott egy szerb embercsempész, vádat emeltek ellene Embercsempészés, hivatalos személy elleni erőszak és közúti veszélyeztetés miatt emelt vádat a Pestvidéki Nyomozó Ügyészség egy szerb embercsempész ellen, aki tucatnyi szírt szállítva a furgonjával nekihajtott az őt üldöző rendőrautóknak az M5-ös autópályán - tájékoztatta a Pest Megyei Főügyészség szóvivője kedden az MTI-t. Gyugyi Csilla elmondta: a szerb férfi augusztusban Szeged környékén megállapodott tizenkét szír állampolgárral abban, hogy fejenként 500 euróért Bécsbe fuvarozza őket. Utasaival együtt egy furgonnal indult a fővároson keresztül Bécs felé, ám hajnalban a Határ út térségében a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) járőre igazoltatni akarta őt. A rendőr fény- és hangjelzése ellenére a sofőr nem állt meg, hanem a Nagykőrösi úton visszafordult, és 100 kilométeres óránkénti sebességgel Szeged irányába hajtott - ismertette a vádirat lényegét a szóvivő. Közlése szerint a járőr követte, és többször meg akarta előzni a furgont, de a szerb férfi mindig a szolgálati gépkocsi elé kormányozta járművét, így a rendőrnek lassítania kellett, nehogy összeütközzenek. Hamarosan több rendőrautó is bekapcsolódott az üldözésbe; a vádlott ekkor már az M5-ös autópályán, 150-160 kilométeres óránkénti sebességgel hajtott. A férfi minden előzési kísérletnél úgy manőverezett, hogy járművét a szolgálati gépkocsik elé húzta, ám Inárcs környékén mégis sikerült őt megelőzniük a rendőröknek. Ennek ellenére a sofőr nem lassított, hanem igyekezett egérutat nyerni, miközben többször nekiütközött a rendőrautóknak. Végül feladta a küzdelmet, így elfogták, őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatásba helyezték. A nyomozó ügyészség börtönbüntetés kiszabására tett indítványt - közölte Gyugyi Csilla.
10.43: ORFK: hétfőn ötezren lépték át illegálisan a magyar-horvát határt
Hétfőn mintegy 5300, kedd reggel hat óráig csaknem 2000 illegális bevándorlóval szemben intézkedtek a rendőrök a magyar-horvát határszakaszon - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) honlapján. A közlemény szerint Szerbia felől hétfőn egész nap mindössze 178-an érkeztek Magyarországra. Kedden 0 órától reggel 6-ig a magyar-horvát határt csaknem kétezer, a magyar-szerb határt kilencven ember lépte át illegálisan. Január elseje óta Magyarországon mintegy 230 ezer illegális bevándorlóval szemben intézkedtek, ebből a magyar-szerb határon csaknem 202 ezer, a magyar-horvát határon 27 ezer ember ellen. A határzárral kapcsolatos bűncselekmények gyanúja miatt szeptember 15-től kedd reggelig 164 ember ellen indult büntetőeljárás - írták az összegzésben.
10.42: Párizs: a válság Európa működését és létének lényegét veszélyeztetni Laurent Fabius francia külügyminiszter szerint "a menekültválság Európa működését és létének lényegét" kérdőjelezi meg. A francia diplomácia vezetője ezt a Le Figaro francia, a La Tribune de Geneve svájci, az El País spanyol, a La Repubblica olasz és a Le Soir belga lapokban kedden megjelent interjúban mondta az uniós tagállamok belügyminisztereinek keddi tanácskozása és a szerdai állam- és kormányfői csúcstalálkozó előtt, amelynek fő témája a menedékkérők elosztása lesz a tagországok között. "Illúzió azt hinni, hogy mindenki boldogulhat a nemzeti határok visszaállításával. De tisztességesen meg kell mondani, hogy a menekültekkel szemben szükséges szolidaritáson túl nem tárhatjuk ki a kapukat minden gazdasági migráns előtt. Egyébként mi fog történni? Káosz, szétesés, a szélsőségek megerősödése, beleértve a gondolkodást is, és súlyos következmények Európa számára minden szinten" - fogalmazott Laurent Fabius. A francia külügyminiszter szerint "a nemzeti egoizmusokkal nem fog sikerülni" a válságot megoldani. A menekültek számára ellátó és regisztrálására alkalmas központokra (hot spot) van szükség Laurent Fabius szerint azokban az országokban, ahol beléptek az Európai Unióba, valamint egy "méltányos elosztási rendszerre", és az unión kívüli, első vonalban lévő országok (Törökország, Jordánia, Libanon) támogatására. "Ha nem cselekszünk gyorsan, a robbanás veszélyei valósakká és jelentősekké válnak, a következmények pedig minden szinten jelentkeznek" - hangoztatta a külügyminiszter. Az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői szerdán vitatják meg az Európai Bizottságnak a 120 ezer menedékkérő elosztásáról szóló javaslatát a tagállamok között. A többség támogatja, több kelet- és közép-európai tagállam, köztük Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország viszont ellenzi a kvótarendszert szorgalmazó sürgősségi intézkedést.
09.58: A kormányoldal határozatban szólította védekezésre az európai vezetőket Az Országgyűlés kedden kormánypárti képviselők kezdeményezésére határozatban szólította fel az Európai Unió vezetőit a kontinens és polgárai védelmére a migrációs válsággal összefüggésben. A képviselők 112 igen szavazattal, 34 nem ellenében fogadták el az erről szóló előterjesztést, amelyet többek között Rogán Antal, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője terjesztett a parlament elé.
09.25: Muszlim segélyszervezet Beremenden
Muszlim segélyszervezet is részt vesz a bevándorlók ellátásában a beremendi határátkelőhelyen - számolt be az M1 aktuális csatorna tudósítója kedden. A segélyszervezet képviselői kedd reggel két teherautóval jelentek meg a határnál, és élelmiszereket, ruhákat, cipőket, egészségügyi csomagokat vittek a rászorulóknak. Egyelőre nem tudni, mikor érkezik újabb migránscsoport Beremendre, erről ugyanis a magyar rendőrök nem kapnak értesítést Horvátországból.
09.20: Német lap: nem sikerült megállapodni Brüsszelben Csaknem tízórás tárgyalás után sem sikerült megegyezni Brüsszelben a tagállamok belügyminisztereinek keddi tanácskozását előkészítő nagyköveti szintű egyeztetésen a 120 ezer menekült elosztásáról - írta a Die Welt című német lap online kiadása. A tagországokat az uniós intézményeknél képviselő nagykövetek hétfő késő estig tárgyaltak. A nagyon kemény vitában egymástól rendkívül eltérő álláspontok fogalmazódtak meg - mondták diplomaták a Die Weltnek. Az egyeztetés kedden folytatódik. A belügyminiszterek ülése 14.30-kor kezdődik, és "addig minden erőnkkel törekszünk a megállapodásra" - hangsúlyozták a német lap forrásai. A 28 tagállam képviselőinek arról kellene egyezségre jutniuk, hogy miként vesz át a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett országoktól a többi uniós tagállam 120 ezer menekültet a következő két évben, a korábbi, 40 ezer főre vonatkozó vállalásokon felül. Három kérdésben nincs egyetértés. Az első arról szól, hogy a tagállamok miként "vásárolhatják" ki magukat az elosztási rendszerből, vagyis milyen esetekben zárkózhatnak el a menekültek befogadásától, és mennyit kell fizetniük ezért. A ZDF német országos köztelevízió szerint a megállapodás tervezetében az áll, hogy fejenként 6500 euró befizetésével lehetne mentességet szerezni a menekültek befogadása alól, de csak egy bizonyos időszakra, a formálódó elképzelés szerint legfeljebb hat hónapra. A Die Welt értesülése szerint egyes tagországok nem akarják elfogadni, hogy más országok befizetések révén teljes mértékben mentesülhetnek a menekültek befogadása alól, és különösen Franciaország igyekszik olyan feltételeket elfogadtatni, amelyek csaknem lehetetlenné teszik ezt a megoldást. Vita van arról is, hogy a menekültek elosztásával mely tagállamok terheit enyhítsék. Az Európai Bizottság eredetileg azt javasolta, hogy Görögországból, Olaszországból és Magyarországról telepítsenek át menekülteket, de Magyarország nem akar élni a lehetőséggel, így át lehet alakítani a kontingensen belüli arányokat. Felmerült, hogy a tervezettnél több embert telepítsenek át Görögországból és Olaszországból, de felmerült az is, hogy Magyarország helyett inkább Németországból, Svédországból, Ausztriából, Horvátországból vagy Szlovéniából vegyenek át menekülteket a társországok. A harmadik fő vitapont az, hogy milyen döntéssel fogadják el a menekültek elosztásáról szóló megállapodást. A bizottság és az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Luxemburg szerint egy ennyire fajsúlyos politikai ügyben teljes egyetértéssel kellene dönteni. Ugyanakkor számos tagállam, köztük Németország hangsúlyozza, hogy az elosztást ellenző államok - köztük Magyarország és Lengyelország - miatt szükség esetén élni kell a minősített többséggel történő szavazás lehetőségével - írta a Die Welt. Az uniós szerződések értelmében minden tagállam számára kötelezővé tehető az a döntés, amelyet a tagállamok kormányai minősített többséggel hoznak, azaz a javaslatot megszavazza az olyan tagországok legalább 55 százaléka (vagyis legalább tizenöt ország), amelyek együttesen az unió népességének legalább 65 százalékát teszik ki.
09.05: Szijjártó visszautasította a horvát miniszterelnök nyilatkozatát
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter kedden visszautasította a horvát miniszterelnök nyilatkozatát, amelyben Magyarországot bírálta. A Külgazdasági és Külügyminisztérium az MTI-hez eljuttatott közleményében felidézte:
Zoran Milanovic
hétfő esti televíziós interjújában azt mondta, hogy Magyarország egy éven át engedte átmenni a migránsokat az országon, és nem regisztrálta őket azért, hogy ne hozzájuk jöjjenek vissza. "Ha egy év alatt jön valakihez 65 ezer ember, az semmi, de ha két nap alatt 20 ezer ember jön, az sok, ezt nem lehet összeírni" - fogalmazott. A horvát miniszterelnök kijelentette: nem tudja megérteni "a magyar vezetők merevségét, keresztes templomos rendi görcsös hozzáállását". Azt is mondta, nem beszélt Orbán Viktor magyar kormányfővel, "de úgy tűnik, vele senki nem beszél a nyugatiak közül". Végül arra a felvetésre, hogy egy migránsokkal teli vonatot küldött Horvátország Magyarországra, Zoran Milanovic közölte: "ezt a vonatot ott hagyhatjuk nekik, ha már elvették az INA-t", miután "a HDZ odaadta nekik". De "ilyen Schengen nekünk nem kell, Görögország miatt nem működik" - mondta. Szijjártó Péter minderre úgy reagált, hogy Horvátország miniszterelnöke "csúnyán megbukott első igazi európai tesztjén, és ezt veretes hazugságaival sem tudja elfedni". Többnapos "szájhősködését" követően a horvát bevándorlóellátó rendszer - amelyről azt állította, hogy tökéletesen felkészült - 24 órán belül összeomlott - közölte. A külügyminiszter kijelentette: Magyarország kikéri magának, hogy Zoran Milanovic ezek után is folyamatosan Magyarország ellen intézzen "szánalmas, hazug dühkitöréseket". Magyarországra idén eddig több mint 220 ezer bevándorló érkezett, akinek az ellátását biztosították, és akinek az elsöprő többségét regisztrálták - emlékeztetett. Hozzátette: ezzel szemben Horvátország szándékosan sérti meg az uniós jogszabályokat, bejelentette, hogy képtelen megvédeni az Európai Unió külső határát, és szervezetten hordja át Magyarországra a bevándorlók többezres csoportjait, ahelyett, hogy regisztrálná őket, és ellátást biztosítana nekik.
08.17: Nem éri meg az érkezők kel feltölteni az európai munkaerőpiacot
Nem éri meg a menekülthullámmal érkezőkkel feltölteni az európai munkaerőpiacot; ehelyett a kontinens déli államainak állástalan fiataljait kellene helyzetbe hozni - hangsúlyozta az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában a Századvég Alapítvány vezető elemzője.
Lánczi Tamás
szerint az érkezők 80-90 százaléka csak általános iskolát végzett, ráadásul olyan államokban, ahol - akár évtizedes polgárháború miatt - nincs is mód megfelelő képzettséget szerezni. Példaként hozta fel a 20 százaléknál magasabb írástudatlansággal bíró Szíria esetét is. Megjegyezte, nyugat-európai példák mutatják, hogy a bevándorlók asszimilációja, társadalmi integrációja "nem túl sikeres", ráadásul, jegyezte meg egy kérdésre válaszolva, elképzelhető, hogy Németország megpróbálja kimazsolázni az érkezők közül a használható munkaerőt, a többivel pedig "majd bajlódjanak a perifériaországok".
08.15: Előzetesét indítványozta az ügyészség a Győrben elfogott migránsnak
Az ügyészség hétfőn további 32 fő bíróság elé állítását indítványozta határzár tiltott átlépésének bűntette miatt a Szegedi Járásbíróságnál, illetve mai napon egy személy előzetes letartóztatásának elrendelését is kezdeményezte a szerdai tömegzavargással összefüggésben. Tegnap a Szegedi Járási Ügyészség húsz szír, hat török, három koszovói, két afgán és egy bangladesi állampolgár esetében indítványozta bűnösségük gyorsított eljárás keretében történő megállapítását a bíróságnál. A vád szerint valamennyien tiltott határzár átlépésének bűntettét követték el, huszonhárom esetben ismeretlen személy által megrongált határzáron keresztül léptek be az országba, további kilenc esetben azon átbújva, illetve azon átmászva jutottak be. Az elkövetők tizenhárom esetben Kelebia, tizenegy alkalommal Mórahalom, négy esetben Tompa, míg három esetben Röszke külterületén léptek be Magyarországra. A vádlottak a bűncselekmény elkövetését minden esetben elismerték, egy elkövető szabadlábon, míg a többi elkövető őrizetben várja a bírósági tárgyalást. Az ügyészség múlt hét kedd óta így összesen 148 elkövetővel szemben nyújtott be gyorsított eljárás lefolytatására irányuló indítványt határzár tiltott átlépésének bűntette miatt a bíróságnál. A Szegedi Járási Ügyészség ma reggel az előzetes letartóztatását indítványozta egy szír férfinek, aki a múlt szerdai, röszkei határátkelőnél történt tömegzavargás során lépett be Magyarország területére és akit Győrben tartóztattak fel és állítottak elő.
08.00: Orbán Viktor részt vesz az ENSZ rendkívüli tanácskozásán
Orbán Viktor
miniszterelnök részt vesz a migrációval foglalkozó jövő heti rendkívüli ENSZ-tanácskozáson, New Yorkban - közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-vel.
Ban Ki Mun
ENSZ-főtitkár szeptember 30-ra, az ENSZ-közgyűlés általános vitája alkalmából, rendkívüli tanácskozást hívott össze, hogy megvitassák azokat a kihívásokat, amelyeket a növekvő migrációs mozgás és a menekültek számának világszerte bekövetkezett növekedése jelent.
07.45: Kósa: elégséges a hadsereg állománya a határ megvédésére
Elegendő a hadsereg létszáma a határok védelmére - mondta
Kósa Lajos
, a Fidesz megválasztott frakcióvezetője kedd reggel a TV2 Mokka című műsorában. A szerb határon le vannak követve az erőink, ha a horvát határt is meg kell védenünk, akkor értelemszerűen már szükség van a katonák segítségére - fogalmazott a politikus. A frakcióvezetővé választásával kapcsolatos kérdésre Kósa Lajos azt közölte, nem volt kérdés, hogy elvállalja a megbízatást, "egy-két dolgot kellett tisztázni". Mint mondta, még folynak az egyeztetések arról, lemond-e a 2017-es budapesti vizes világbajnokság szervezőbizottsági elnökségéről, hozzátéve, "én ezt valószínűsítem".
07.15: Nem érkeztek meg az éjfélre várt migránsok Barcsra
Nem érkezett meg a hétfő éjfélre várt, 500-600 migráns Horvátországból Barcsra - számolt be az M1 akutális csatorna tudósítója. A horvátok azt mondták korábban a magyar hatóságoknak, hogy éjfél körül és hajnalban is várható bevándorlók érkezése Barcsra, azonban "megint nem az történik, amit a horvátok mondtak, ma már senki nem fog ide érkezni" - számolt be a tudósító. A rendőrök így elkezdték felébreszteni a hétfő este 8 óra körül érkezett 540 bevándorlót, akik csoportokra osztva, 2-3 óra alatt jutnak el és szállnak fel a Hegyeshalomra tartó vonatra a közszolgálati televízió tudósítója szerint, az osztrák határhoz pedig reggelre érkezhetnek meg. Kedden várható, hogy újabb bevándorlókat hoznak Horvátországból Barcsra, a Dráván átívelő, a két országot összekötő határhídhoz.
A szerb határon le vannak követve az erőink, ha a horvát határt is meg kell védenünk, akkor értelemszerűen már szükség...
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
