Orbán: ha nem találnak belső megoldást Szíriában, nincs esély az áradat megállítására

A magyar kormány továbbra is a határok védelmének fontosságát hangsúlyozza, miközben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kedden kijelentette, Európának égető kötelessége befogadni a menekülteket.

Friss hírek és fotók a migrációs válságról folyamatosan, percről percre itt a SZEGEDma.hu-n!

ÉLŐ KÖZVETÍTÉS:

20.39: Németországba 270 ezernél is több menedékkérő érkezhetett szeptember eleje óta a bajor belügyminiszter szerint

Szeptember eleje óta 270 ezernél is több menedékkérő érkezhetett Németországba - mondta a bajor belügyminiszter szerdán a müncheni tartományi gyűlésben (Landtag).

Joachim Herrmann

kiemelte, hogy végleges adatok ugyan még nincsenek, de abból kell kiindulni, hogy a hónap eleje óta 270-280 ezer menedékkérő lépte át Németország határait, jóval többen, mint tavaly egész évben. A belügyminiszter a menekültügyi helyzetről tartott vitában a tartományi kormány kezdeményezéseiről elmondta, hogy a határokra nehezedő nyomás enyhítését célzó konkrét javaslatokon dolgoznak. Vizsgálják egyebek között a tranzitzónák kialakításának lehetőségét, hogy már a határról visszafordíthassák azokat, akik például biztonságos országból származnak, vagy ügyükben az uniós szabályok alapján nem Németország az illetékes. A tartományt egyedül kormányzó CSU részéről a vitában a menekültáradat feltartóztatását, a határok mielőbbi lezárását sürgették, rámutatva, hogy csak Bajorországba szeptember 1-től 28-ig 169 408 menedékkérő érkezett, időközben pedig további 10 ezren. A kormánypárti szónokok úgy vélték, a menekülthullám katasztrófával fenyegeti Bajorországot. Hangoztatták, hogy az Európai Uniónak a menekülthullámot kiváltó okokat kell kezelnie, helyben kell segíteni a menekülteken, és csak különösen súlyos humanitárius vészhelyzetből menekülő embereket szabad befogadni. A Landtagnak a nyári szünet utáni első plenáris ülésén az ellenzéki szociáldemokraták (SPD) és Zöldek félelemkeltéssel vádolták meg a CSU-t és úgy vélekedtek, hogy a határok lezárása helyett a "befogadás kultúrájának" erősítésére és a menekültek integrációjának felgyorsítására kell törekedni - számolt be a Bayerischer Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati médiatársaság a br.de című hírportálján.

Thomas de Maiziere

szövetségi belügyminiszter egy keddi berlini nyilatkozata szerint a szeptemberi menekültügyi statisztika elkészítése több napig eltart majd, főleg azért, mert a menedékkérők nem jelentéktelen része kivonja magát a regisztráció alól, vagy nem hajlandó ott igénybe venni a menekültügyi ellátást, ahol a tartományok közötti tehermegosztási rendszer alapján kijelölték a helyét. Németországban 2014-ben 202 834 menedékjogi kérelmet regisztráltak.

Luka Juranic

, az Are You Syrious ( Ez most komoly?) önkéntes mozgalom alapítója a lapnak azt állította, hogy kérelemmel fordultak a mobilszolgáltatókhoz, hogy hozzanak létre internet-hozzáférési pontokat és mobiltöltő állomásokat a határátkelőhelyek közelében, hogy a menekültek felvehessék a kapcsolatot családtagjakkal, ha átlépik a határt. "A válaszon megdöbbentünk, az egyik mobilszolgáltató ugyanis közölte, hogy a belügyminisztérium ezt megtiltotta" - mondta az aktivista.

19.02: Handó Tünde: óriási kihívást jelentenek a migrációs ügyek

A migrációs ügyek tárgyalását óriási kihívásnak nevezte a bírósági szervezetre nézve az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke szerdán Pécsen.

Handó Tünde

sajtótájékoztatóján ezt azzal indokolta, hogy a bevándorlással kapcsolatos, elsőbbséget élvező eljárásokat a meglévő ügyteher mellett, gyorsan, magas színvonalon kell lefolytatni. A Szegedi Törvényszék szeptember 15-étől mostanáig 273 büntetőüggyel foglalkozott, ami rendkívüli leterheltséget jelent, tucatnyi bíró két hete minden nap reggel nyolctól este nyolc óráig dolgozik - mutatott rá az OBH elnöke. Hozzátette, nem véletlen, hogy a munkaszervezést illetően az ilyen ügyeket tárgyaló bíróságok turnusokban gondolkodnak, legyen idő más ítélkező munkára és a pihenésre is. Handó Tünde utalt arra: az Országgyűlés a migrációhoz köthető büntető és közigazgatási ügyek kezelését kiterjesztette a Pécsi Törvényszékre és a Zalaegerszegi Törvényszékre is, amelyek dolgozói a szegedi tapasztalatok alapján fel tudnak készülni az előttük álló feladatokra. E két bíróság kitűnően együttműködik a Szegedi Törvényszékkel az értesítések, a kézbesítések, a tolmácsok elérése, a technikai háttér biztosítása tekintetében - jegyezte meg. Hozzátette: mindez azért fontos, hogy a bírák kizárólag a dolgukra, vagyis az ügyekre és azok érintettjeire koncentrálhassanak.

Rendeki Ágnes

, a Pécsi Törvényszék elnöke arról beszélt, hogy a törvényszék illetékességi területén a jogszabály hatályba lépését követő két, két és fél hétben kizárólag a Pécsi Járásbíróság jár el migrációs ügyekben. Az első időszakban napi váltásban hét-hét tanács tárgyal majd - mondta. Kiemelte, ehhez tizennégy bíróra van szükség, de a számuk változhat, a szegedi adatok alapján a migrációs ügyek hosszabb távon tíz bíró folyamatos munkáját igénylik. Rendeki Ágnes közölte: a szegedi tapasztalatokból kiindulva Pécsett naponta 25-30 üggyel számolnak. Szólt arról is, hogy az ilyen ügyekre a kijelölést vállaló bírók más tárgyalásaikat elhalasztották, mert a jogszabály szerint a határsértéses eseteket minden más ügyet megelőzően kell tárgyalni.

18.21: Magyar Levente: a magyar-szerb kapcsolatok jók, Horvátországgal azonban mindkét államnak vitája van

Miközben a magyar-szerb kapcsolatok kiegyensúlyozottak, mindkét országnak nagyon komoly politikai vitája van Horvátországgal, pedig Budapest elemi érdeke, hogy Zágrábbal is hasonlóan konstruktív legyen a viszony, mint Belgráddal - hangsúlyozta

Magyar Levente

gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár a szabadkai Pannon RTV Szubjektív című, szerdán sugárzott interjúműsorában. A politikus kedden vett részt az első szabadkai magyar-szerb üzleti fórumon, a beszélgetés, amelyben a magyar-szerb-horvát kapcsolatokról is szó volt, akkor készült. Magyar Levente nyomatékosította a magyar kormány álláspontját, miszerint soha nem volt még ilyen jó a viszony Budapest és Belgrád között. Magyarázata szerint a kiegyensúlyozott magyar-szerb viszonyt számos tényező befolyásolta, "leginkább talán az, hogy mind a két fél felismerte, hogy a múlt méltó lezárása és a történelmi megbékélés fontos eleme a hosszú távú építkezésnek, fontos feltétele a valódi barátságnak". Az ehhez kapcsolódó szimbolikus lépések megtörténtek mindkét oldalról, és ez kiváló érzelmi alapot ad ahhoz, hogy folytatni lehessen az együttműködést - tette hozzá. A magyar-szerb határon épült kerítéssel kapcsolatban elmondta, hogy a határzárnak köszönhetően más irányba terelődött az a migrációs nyomás, amely Szerbia felől nehezedett Magyarországra. "Ez a kétoldalú kapcsolatok szempontjából is fontos célkitűzés volt, hogy ne terhelje egy folyamatos külső, egész Európára nehezedő tényező a magyar-szerb kapcsolatokat" - fogalmazott a politikus. Kiemelte, hogy Magyarország Horvátországgal is kiváló kapcsolatot kíván ápolni, "azonban ha a horvát kormány és a horvát kormányfő abból akar belpolitikai tőkét kovácsolni önmaga számára, hogy a szomszédait kritizálja, vádolja, akkor ezt természetesen vissza kell utasítanunk". Megfogalmazása szerint a horvátok politikai megnyilvánulásai az utóbbi időszakban egy platformra helyezték Magyarországot Szerbiával, és most "mind a két ország abban a helyzetben van, hogy a horvát belpolitika külföldre való kivetülésének az áldozatává vált". A magyar kormány szerint ezen változtatni kell, és Budapest elvárja, hogy ezen a viselkedésen változtasson Horvátország, mert ez elfogadhatatlan egy olyan kapcsolatrendszer történetében, mint amilyen a magyar-horvát - szögezte le Magyar Levente. A politikus azt is megjegyezte, hogy a migránsválság akkora mértékű kihívás, amilyenre csak összeurópai összefogással lehet választ adni, amíg azonban ez nem történik meg, addig "az egyes országok rá vannak arra kényszerülve, hogy a maguk erejéből, amit tudnak megtegyenek annak érdekében, hogy a saját népüket, a saját országhatáraikat a lehetőségekhez és a jogi keretekhez mérten megpróbálják minden eszközzel megvédeni". Magyarországnak nem az a célja, hogy másnak nehézséget okozzon, hanem az, hogy a magyar embereket és Magyarország területét megvédje az illegális migránsok tömegeitől, és az európai kötelezettségeinek eleget téve a schengeni határokat hatékonyan őrizze - tette még hozzá. Úgy fogalmazott: természetesen gondolni kell arra, hogy ezek a lépések milyen következményekkel járnak más országokra nézve, de nem lehet ez a magyar cselekvés elsődleges mozgatórugója vagy szempontja.

18.07: Simicskó: emberfeletti tempóban halad a kerítésépítés a horvát határszakaszon

Emberfeletti tempóban halad a kerítésépítés a horvát határszakaszon - hangsúlyozta a honvédelmi miniszter szerdán az M1 aktuális csatornának, miután a magyar-horvát határnál lévő Gyékényesnél terepszemlét tartott a határzár építésénél.

Simicskó István

az M1-nek úgy nyilatkozott: a katonák és a rendőrök gőzerővel dolgoznak. Megjegyezte: a kerítésépítés szempontjából ez egy nehéz szakasz, de munkagépek segítségével igyekeznek a lehető leggyorsabban elkészülni a határzárral. A Honvédelmi Minisztérium (HM) az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: Simicskó István Benkő Tibor vezérkari főnökkel tájékozódott az ideiglenes biztonsági határzár eddig elkészült munkálatairól, a katonák elhelyezési és ellátási körülményeiről, valamint a rendőrség munkájában részt vevők tevékenységéről. A Gyékényes térségében tett látogatás során a honvédelmi miniszter és a vezérkari főnök a határzár építésével és az egyéb feladatokkal kapcsolatos további teendőket is meghatározta. Közleményük szerint a látogatást követően a honvédelmi miniszter úgy vélekedett: "katonáink rendkívül nehéz terepen dolgoznak, ugyanakkor azt tapasztaltam, hogy nagy odaadással, tisztességesen végzik munkájukat". A HM közlése szerint a katonák ellátásáról, munkakörülményeiről jó tapasztalatot szerzett miniszter. "Minden magyar ember büszke lehet katonáira, akik azért dolgoznak, hogy az emberek biztonságban élhessék hétköznapjaikat" - idézte a HM Simicskó István szavait, aki emellett tiszteletre méltónak nevezte, hogy a katonák "a kialakult válsághelyzetben nem a laktanyákban vannak, hanem védik az ország határait". A magyar-horvát határon szeptember 18-ára virradó éjszaka kezdődött meg az ideiglenes műszaki határzár építése. Aznap reggel a Kossuth Rádióban, a 180 percnek adott interjújában Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: a kerítést 41 kilométeren építik ki.

17.39: Soltész: a magyar érdekeket kell szem előtt tartani

A magyar kormányzatnak elsősorban a magyar nemzet érdekeit és szempontjait kell szem előtt tartania, vagyis a magyar embereket kell megvédenie a migrációs válságban, de az is fontos számára, hogy segítsen a rászorulókon - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán Zágrábban az MTI-nek.

Soltész Miklós

előzőleg - mások mellett -

Josip Bozanic

zágrábi érsekkel folytatott megbeszéléseket a horvát fővárosban, a tárgyalások fő témája a migrációs válság volt. Az államtitkár kiemelte: Nyugat-Európa hozzáállása a migránsválsághoz kezelhetetlen állapotokat hozott létre Horvátországban és Magyarországon is. "Az érsek úrral és a többi tárgyalópartneremmel is egyetértettünk abban, hogy mennyire fontos a keresztény karitatív szervezetek feladata az átvonuló emberek megsegítése érdekében, de a problémát ott kell kezelni, ahol kialakult: Törökországban, Libanonban, Irakban és Szíriában" - mondta. Az ottani táborokban kell segítséget nyújtani - tette hozzá. Hangsúlyozta, bár láthatóak a migrációs válság veszélyei, a rászorulókon, az elesetteken továbbra is segíteni kell. Soltész Miklós úgy vélekedett, hogy

Zoran Milanovic

horvát miniszterelnök Magyarország elleni durva kirohanásai nem rontottak a két ország viszonyán. A magyar kormány által támogatott karitatív szervezetek gyakran segítenek horvát partnereiknek - fűzte hozzá. A Baptista Szeretetszolgálat egyesült államokbeli gyűjtése eredményeképpen mintegy 300 ezer dollár értékben visz horvát területre segélyt - emelte ki."Ez megint csak azt mutatja, hogy Magyarországon nem azt nézzük, milyen a horvát politikai vezetés hozzáállása Magyarországhoz, hanem szeretnénk segíteni a migránsokon és a horvát embereknek" - mondta az államtitkár. Soltész Miklós zágrábi látogatása során ellátogatott az Ady Endre Magyar Kultúrkörbe, ahol horvátországi magyar vezetőkkel találkozott.

17.11: Felfüggesztett börtönre ítéltek egy migránsokat szállító férfit Szegeden

Gyorsított eljárásban, jogerősen egy év tíz hónap, három évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtott a Szegedi Járásbíróság szerdán egy férfit, aki három szíriai határsértőt vitt volna a csongrádi megyeszékhelyről Budapestre - tájékoztatta a Szegedi Törvényszék szóvivője az MTI-t.

Juhászné Prágai Erika

közölte, a bíróság három rendbeli jogellenes tartózkodás elősegítése vétségében mondta ki bűnösnek a vádlottat. A férfi augusztus 31-én Szeged külterületén szólított le három, az út mellett gyalogló szíriai állampolgárt, és felajánlotta, hogy 200 euró ellenében Budapestre viszi őket. Meg is egyeztek a fuvarban, majd elindultak a főváros felé. Hamarosan a rendőrök megpróbálták megállítani, a vádlott azonban a piros lámpajelzéseket figyelmen kívül hagyva igyekezett elmenekülni. Szegeden, a Mars téren kiszállt a kocsiból és futásnak eredt, de a járőrök elfogták.

17.00: Embercsempészek elleni akció zajlik Presevóban

Embercsempészek elleni rendőrségi akció folyik a szerb-macedón határ melletti Presevóban, ezért a mintegy négyezer ott tartózkodó migráns regisztrációja csak nagyon lassan halad - jelentette a nyugat-balkáni SeeBiz.eu című gazdasági honlap szerbiai tudósítója a helyszínről. Az akció során eddig - meg nem erősített információk szerint - egy taxisofőrt már előállítottak, mert olyan migránsokat szállított, akiket nem regisztráltak a hatóságok. A rendőrök több autóbuszt is átvizsgáltak. A rendőrségi műveletet az európai uniós országok rendőri együttműködési szervezete, az Europol vezeti, emellett pedig szerb, osztrák, szlovén, macedón, boszniai, montenegrói és albán rendőrök is részt vesznek benne. A Szerbiába érkező migránsok az utóbbi hetekben gyakran elkerülték a presevói befogadóközpontot, ahol a regisztráció is folyik, mert minél hamarabb az Európai Unió felé akartak indulni. A nem regisztrált migránsokat sem a taxisok, sem az autóbusz-társaságok nem szállíthatták volna el a szerb-magyar, illetve - a szeptember 15-én életbe lépett határvédelmi szigorítások óta - a szerb-horvát határ felé, ez mégis egyre gyakrabban fordult elő. Ezt is ellenőrzik most a hatóságok, illetve a migránsokat is kötelezik a 72 órás szerbiai tartózkodást biztosító papírok beszerzésére. Kedden Macedóniából mintegy 3500 migráns érkezett Szerbiába, jelenleg pedig legalább 4 ezren tartózkodnak a dél-szerbiai településen - közölte a hírportál.

16.57: Pintér: a szabadság forgott kockán a határzár elrendelésekor

A magyar-szerb határszakaszon azért volt szükség a részleges határzár elrendelésére, mert "a szabadság forgott kockán" - mondta

Pintér Sándor

belügyminiszter az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának szerdai ülésén. A tárcavezető kiemelte: az EU schengeni rendelete kimondja, hogy meg kell védeni a külső határokat, biztosítani kell, hogy a zöldhatáron ne jusson át senki, és az adott ország határozza meg, hogy milyen feltételek mellett lehet az EU területére bejutni. Ha az unió külső határa nem megfelelően biztonságos, nem lehetséges schengeni belső térről beszélni, ahol a polgárok a közös határokat ellenőrzés nélkül szabadon átléphetik - indokolta Pintér Sándor a részleges határzár elrendelését.

Kósa Lajos

, a bizottság fideszes elnöke a belügyminiszter beszámolóját követően újságíróknak elmondta: a magyar-szerb határon a műszaki határzár beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

16.52: Húsz ítélet született határzár tiltott átlépése miatt szerdán

Húsz ítéletet hozott határzár tiltott átlépésének bűntette ügyében a Szegedi Járásbíróság szerdán - tájékoztatta a Szegedi Törvényszék szóvivője az MTI-t.

Juhászné Prágai Erika

közölte, hogy a bíróság négy vádlottat egy, tizenhatot két évre kiutasított Magyarország területéről. Egy esetben a bíróság elhalasztotta a tárgyalást. A vádlottak többségében szíriai és iraki állampolgárnak vallották magukat, de volt köztük olyan is, aki afgán személyi adatokat közölt. A vádlottak a mások által korábban megrongált határzáron keresztül vagy a kerítés alatt és felett átmászva léptek illegálisan magyar területre. Az ítéletek jogerősek. A terheltek úgy nyilatkoztak, hogy nem kérik a tolmács által anyanyelvükre lefordított ítélet írásbeli kézbesítését.

15.31: Másfél évre ítéltek egy embercsempészt Esztergomban

Másfél év börtönre, háromszázezer forint pénzbírságra és járművének elkobzására ítéltek szerdán egy férfit, aki nyolc szíriai migránst szállított a Mária Valéria híd esztergomi hídfőjéhez. Az ítélet nem jogerős - tájékoztatta az Esztergomi Járásbíróság sajtótitkára az MTI-t.

Lehel Enikő

közölte: az embercsempész szeptember 4-én Budapesten ajánlotta fel a migránsoknak, hogy fejenként 100 euróért elviszi őket Szlovákiába, mert onnan könnyebben eljuthatnak Ausztriába. Az elkövető a Mária Valéria híd magyar oldalán kiszállította az autóból a szíriai állampolgárokat, ekkor fogták el, a fuvardíj átvétele előtt, a három menekülttel együtt a rendőrök. Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője pedig a jármű elkobzása miatt jelentett be fellebbezést. A szíriai állampolgárokat tanúként hallgatták meg, ellenük nem indult büntetőeljárás.

14.59: Nemzetbiztonsági bizottság: még nem várható a migrációs nyomás enyhülése

A jelenlegi információk alapján nem úgy tűnik, hogy az Európára, benne Magyarországra nehezedő illegális migrációs nyomás enyhülne. Erről számoltak be az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagjai a testület szerdai zárt ülése után újságíróknak.

Molnár Zsolt

, a bizottság szocialista elnöke azt mondta: nem várható, hogy a közelgő tél miatt csökkenne a migránsok száma. Az ellenzéki politikus megjegyezte: a magyar kormány többek között "plakátkampánnyal" volt elfoglalva, így "féléves késésben vannak", de a magyar rendőrség és a titkosszolgálatok végzik a dolgukat. A bizottság elnöke beszámolt arról is, hogy a Röszkénél és Horgosnál történt zavargásokról is tájékoztatást kaptak. Elmondta: a terrorgyanúval hírbe hozott férfi ellen zajlik a büntetőeljárás, és annyit tudni lehet, hogy klasszikus értelemben nem nevezhető terroristának, de menekültnek sem. Ezzel együtt az igazolható, hogy iszlamizációt, fundamentalista irányzatot képviselő szervezethez köthető, de nincs információ arról, hogy konkrét terrorcselekmény elkövetésére készült volna - fejtette ki. Molnár Zsolt kérdésre válaszolva azt mondta: a hatóságok nem tudnak olyan magyar állampolgárról, aki csatlakozott volna az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez és arról sincsenek adatok, hogy a magyarországi iszlám közösségek szimpatizálnának velük. Konkrét, Magyarországot érintő terrorfenyegetésről nincs információ - mondta a bizottság elnöke, de megjegyezte: az országon áthaladó tömegek miatt nagyobb lehet a terrorveszély.

Németh Szilárd

, a bizottság fideszes alelnöke azt mondta: az ülésen a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetői és Tasnádi László, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az ukrán válságról, valamint az Iszlám Állam elleni fellépésről is adtak tájékoztatást. Ezzel együtt az egyik legfontosabb téma az illegális migráció volt. A kormánypárti politikus azt mondta: a jelentések azt igazolják, hogy az illegális migrációs probléma kezdeténél tartunk, az Európai Unióra még nagyobb nyomás fog nehezedni a következő időszakban. Ennek alapján Németh Szilárd szerint a Fidesz-KDNP jól döntött akkor, mikor döntéseket hozott arról, hogy a schengeni határokat zárni kell, és a határokon kell megállítani az illegális migrációt. Ehhez műszaki és jogi határzárra, valamint létszámnövelésre és anyagi ráfordításra is szükség van - fejtette ki.

Szél Bernadett

, a testület LMP-s tagja a többórás ülés után úgy nyilatkozott: hosszú, nyomasztó információkkal terhelt ülésen vannak túl. Az elhangzottak alapján az ellenzéki politikus azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon megnőtt a terrorfenyegetettség. Ugyanakkor kiemelte: a magyarországi nemzetbiztonsági szolgálatok hatékonyan végzik tevékenységüket, és kitartást kell kívánni nekik. Egyúttal arra is felhívta a figyelmet: fontos, hogy az európai nemzetek tudjanak egymással kommunikálni, és ebben Magyarországnak is részt kell vennie.

11.45: Varga Mihály: gazdasági bevándorlókkal nem kezelhető a munkaerő-piaci probléma

A magyar kormány szerint nem lehet az európai munkaerő-piaci problémákat a gazdasági bevándorlók befogadásával kezelni rövid távon - mondta a nemzetgazdasági miniszter szerdán Budapesten, a Magyar-német kapcsolatok a német újraegyesítés tükrében elnevezésű konferencián. A Konrad Adenauer Alapítvány, az Antall József Tudásközpont és az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem nemzetközi konferenciáján Varga Mihály hozzátette: tíz százalék körül van a munkanélküliség az unióban, először ezeknek az embereknek kell munkalehetőséget biztosítani. Mint mondta, szüksége van a szakképzett munkaerőre Európának, azonban látni kell, hogy "a most ideérkező migránstömeg nem feltétlen a német vagy magyar szakemberhiányt tölti be, hanem rövid távon elsősorban a szociális kiadásokat növeli". A magyar álláspont világos, a kormány szeretné, ha nem csak Magyarország, hanem az Európai Unió határainak biztonságát is garantálni tudná - jelentette ki Varga Mihály, hozzátéve: a problémát ott kell kezelni elsősorban, ahol létrejött. A miniszter elmondta: a bevándorlási helyzet kezelése közös probléma Németországgal, az utóbbi időben több egyeztetésre is sor került az ügyben.

11.20: Kevesebb migráns érkezett Horvátországba

A korábbi napokhoz képest kevesebb migráns érkezett Horvátországba - közölte a horvát sajtó szerdán. A legfrissebb adatok szerint szeptember 16. óta több mint 87 ezer illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt. Kedd 21 óráig 3800-an, szerdára virradóra pedig 2 ezren érkeztek az opatovaci sátortáborba. A menedékkérőket a kialakult gyakorlat szerint néhány órán belül buszokkal szállítják a magyar határra. A szerb-horvát határszakasz nyolc átkelője közül már csak három maradt zárva (Ilok 2, Principovac és Principovac 2). Az újlakit (Ilok) és a kiskőszegit kedden nyitották meg korlátozás nélkül, a teljes forgalom előtt.

10.54: Újabb embercsempész szervezetet fogtak el

Főként magyarországi befogadóállomásokról utaztatott Nyugat-Európába illegális bevándorlókat az az embercsempész bűnszervezet, amelynek 13 tagját egy hete fogták el Budapesten és Mohácson - közölte a rendőrség szerdán a honlapján. A nyomozás adatai szerint a jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyanúsítottak február óta szerveztek be - főként befogadóállomásokról - illegális bevándorlókat, akiket magyar állampolgárok bevonásával gépkocsikban utaztattak tovább nyugat-európai országokba. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói összehangolt akció keretében szeptember 23-án Budapesten és Mohácson tíz helyszínen tartottak házkutatást, és 13 embert hallgattak ki gyanúsítottként. A házkutatások alkalmával több tucatnyi mobiltelefont, laptopot és adathordozót foglaltak le. A nyomozók egy épülő ingatlant is találtak, ahol a gyanúsítottak illegális bevándorlók átmeneti elszállásolását kívánták biztosítani. A szálláshelyről előállítottak egy nigériai állampolgárt, aki nem tudta igazolni magyarországi tartózkodásának jogszerűségét. A kihallgatások után két nigériai, két szír, egy szudáni és egy szenegáli állampolgárt vettek őrizetbe, akiknek a Győri Járásbíróság elrendelte az előzetes letartóztatását, a bűnszervezet többi tagja szabadlábon védekezik. Velük szemben a további eljárást az NNI folytatja le.

08.35: Mintegy 370 millió forintot ad a kormány a kísérő nélküli gyermekek ellátására

A nemzetközi védelemben részesülő gyermekek gyermekvédelmi szakellátásban történő elhelyezéséhez szükséges férőhelyszám bővítéséhez és működtetéséhez szükséges többletforrás biztosításáról döntött a kormány. A Magyar Közlönyben megjelent határozatával a kabinet felhívta a nemzetgazdasági minisztert, hogy

a kísérő nélküli kiskorúak ellátása érdekében biztosítson 368,8 millió forint összegű forrást az idei költségvetésben

az Emberi Erőforrások Minisztériumának. A határozat felhívta egyúttal az emberi erőforrások miniszterét arra, hogy folyamatosan kísérje figyelemmel a nemzetközi védelemben részesülő gyermekek helyzetét és arról szükség szerint, de legalább félévente tájékoztassa a kormányt. Balog Zoltán feladata továbbá, hogy készítsen előterjesztést, ha további forrásra van szükség az ilyen gyermekek elhelyezése érdekében.

06.25: hatezernél is több illegális határátlépő kedden

A rendőrök szeptember 29-én, kedden tiltott határátlépés miatt 6644 főt fogtak el, három személlyel szemben közokirat–hamisítás miatt indult büntetőeljárás. Csiszér-Kovács Viktória, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában elmondta: a migránsok közül 6496-an a magyar-horvát határon, 145-en pedig a magyar-szerb határon keresztül érkeztek az országba. Ezzel az év eleje óta Magyarországra illegálisan belépők száma elérte a 287 386-ot - tette hozzá. A határzárral kapcsolatos büntetőeljárások száma szeptember 15-től kedd éjfélig 345-re nőtt.