Közélet

Egy lépés az egészségünkért 2. - Juhász Tünde: Kormányzati akarat, helyi elkötelezettség

Egy lépés az egészségünkért 2. - Juhász Tünde: Kormányzati akarat, helyi elkötelezettség

2015. szeptember 1., kedd
Egy lépés az egészségünkért 2. - Juhász Tünde: Kormányzati akarat, helyi elkötelezettség
egy_lepes_ez-_egeszsegunkert18_gs

A kormánymegbízott rámutatott: a magyar lakosság egészségi állapota nem éri el azt a szintet, ami az ország gazdasági-társadalmi helyzete alapján elvárható lenne.

csongrad_megye_egeszsegfejlesztes_logo01

Az „Egy lépés az egészségünkért – Csongrád megye komplex egészségfejlesztési programja” című projekt

szegedi nyitórendezvényén

Juhász Tünde

Csongrád megyei kormánymegbízott úgy fogalmazott: ez a nagyszabású összefogás alkalmas arra, hogy számottevő eredményt érjünk el megyénkben az egészségtudatos magatartás népszerűsítése terén. Bár vannak már biztató jelek, amelyek arra utalnak: terjed az önmagunkkal szembeni felelősségteljesebb gondolkodás, de még mindig késni látszik az az átfogó szemléletváltás, amelynek köszönhetően jelentősen javulhatna a magyar lakosság egészségügyi helyzete – vélekedett.

A kedvező adatok ellenére további javulás szükséges

Beszédében kitért rá, az eredmények már kimutathatók: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes, halálozásokat és halálokokat vizsgáló 2014-es kiadványából kiderül, hogy hazánkban meredeken emelkedik a születéskor várható élettartam. Beszédes adat, hogy egy 2012-ben Magyarországon született gyermek 3,7 évvel remélhet hosszabb életet, mint 2000-ben született társa. Magyarország történetében még soha nem volt ilyen magas, 75 év a születéskor várható élettartam. Örvendetes az is, hogy az utóbbi 13 évben a felére csökkent a csecsemőhalálozás aránya, és a 40–59 évesek halálozási aránya is jelentősen mérséklődött. Kevesebb fiatal lesz öngyilkos, és körükben csökken a daganatos megbetegedések száma is. Míg az ezredforduló évében Magyarországon több mint 135 500-an vesztették életüket, addig 2011 óta 130 000-re csökkent az elhunytak száma. Legutóbb csaknem negyven éve mértek hasonló adatot. „A kedvezően alakuló mutatók ellenére igaz sajnos az a tény is, hogy a betegségek gyakoribb előfordulása és a kimagasló halandóság miatt a magyarok még így is rosszabb minőségű és rövidebb életre számíthatnak nemcsak a korábbi uniós országok, hanem a velünk együtt csatlakozott visegrádi országokhoz viszonyítva is. Ezek az egymásnak ellentmondó, ugyanakkor valós tendenciák közös gondolkodásra késztetik a népegészségügy területén munkálkodókat és döntésre a jogalkotót. De mindenképpen fontos tisztázni: mihez képest jó vagy rossz a helyzet, milyen irányban célszerű erőfeszítéseket tenni, hogy elébe menjünk egy kedvező fordulatnak?” – jelentette ki a kormánymegbízott. Hozzátette: a gazdasági és az egészségi állapotra vonatkozó mutatók közötti összefüggések vizsgálata azt igazolja, hogy a magyar lakosság egészségi állapota nem éri el azt a szintet, ami az ország gazdasági-társadalmi helyzete alapján elvárható lenne.

„Ez az a szempont, ami megalapozza a döntéshozók szándékát és a jelenlegi programban együttműködő konzorciumi partnerek közös gondolkodását. Az adott gazdasági-társadalmi helyzet ismeretében kell minél többet megtennünk azért, hogy ami javulás elvárható, az történjen is meg. Hiszen nemzetközi példák sora bizonyítja, hogy a társadalom valamennyi területére kiterjedő, az egészségügy vezetésével végrehajtott átfogó programokkal jelentősen javítható a lakosság egészsége”

– szögezte le.

A jól működő egészségügyi intézményrendszer kormányzati prioritás

A folyamat – jelentette be – szerencsére elindult: kormányzati prioritás egy fenntartható, jól működő egészségügyi intézményrendszer kialakítása. Ezért készült el nemrégiben az alapellátásról szóló törvény, amit a Parlament ez év július 16-án el is fogadott, és amely kimondja, hogy a népegészségügyi szemlélet erősítése érdekében, a települési önkormányzatoknak az egészségfejlesztési irodák bevonásával gondoskodniuk kell a települési egészségterv kidolgozásáról és megvalósításáról. A megfelelő felkészülés érdekében a rendelkezés 2016. január 1-jén lép hatályba. Emellett a hazai egészségügyi intézmények infrastruktúrája az elmúlt években az uniós forrásoknak köszönhetően jelentősen javult. 2007 és 2013 között 500 milliárd forintot sikerült a fejlesztésre fordítani, ez több mint a duplája annak, amit erre a célra az azt megelőző húsz év alatt költöttek. Mindezeken felül

a 2015-ben megfogalmazott egészségügyi stratégiában kiemelt helyen szerepel a megelőzés és a szűrés, illetve az elmúlt években jelentős egészségpolitikai lépések történtek főleg a daganatos megbetegedések megelőzése, korai felismerése érdekében. Ilyen jelentős egészségpolitikai lépés és egyben az elsődleges prevenciót szolgáló döntés volt a dohányzásellenes jogszabályok elfogadása a chipsadó bevezetése, a méhnyakrák megelőzésére szolgáló HPV-oltás bevezetése a fiatal lányok esetében, valamint az egészséges táplálkozást segítő közétkeztetési szabályok.

A másodlagos prevenciós elemek közé tartoznak – folytatta Juhász Tünde – a szűrőprogramok, amelyek konkrét, elsősorban daganatos megbetegedések korai felismerését szolgálják Tavaly méhnyakrákszűrésben az országban 45 ezer, 25 és 65 év közötti nő vett részt, és az egészségügyi személyzet, azaz a védőnők képzése révén már az 5 ezer lakosnál kisebb lélekszámú településeken is el tudják végezni ezt a szűrővizsgálatot. Az egészségügyért felelős államtitkárság szándéka az, hogy emelkedjen az emlődaganatok szűrésére is, a 45 és 65 év közötti nők körében. Az a cél, hogy a jelenlegi 50 százalékos átszűrtségi rátát 60 százalékra emeljék, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nők a jelenleginél nagyobb számban éljenek az ingyenes vizsgálat lehetőségével.

Vastagbélrák-szűrési program indult Csongrád megyében

„Egy új szűrővizsgálat bevezetése is előkészítés alatt áll. Örvendetes, hogy megyénk azon négy között van, ahol útjára indult a vastagbélrák-szűrési program: Győr-Moson-Sopron, Heves és Nógrád megyében hazai finanszírozás nyomán, Csongrád megyében pedig egy európai uniós pilotprojekt keretében végeztek ilyen vizsgálatokat. Ennek tapasztalatait is felhasználva született a döntés, hogy 2018 végére az egész ország területén megszervezik a rizikócsoportok szűrővizsgálatát” – mondta el.

egy_lepes_ez-_egeszsegunkert25_gs

Juhász Tünde ugyanakkor hangsúlyozta:

az eredményes népegészségügyi tevékenységhez önmagában nem elegendő a kormányzati akarat. Mindig szükség van a helyi szakemberek elkötelezettségére is, hogy sikerre lehessen vinni a szemléletformálás ügyét.

„A lakosság egészére hatással lenni ugyanis csak úgy lehet, ha az ellátórendszer, szakmai szervezetek, az önkormányzatok, a hatóság és a civil szervezetek egyaránt segítik az egészségtudatosság terjesztését. Öröm a számomra, hogy a most induló Csongrád megyei programban az egyébként népegészségügyi feladatokat hivatalból végző főosztályunk is részt vesz, a megye hét járására kiterjedően. Hiszem, hogy munkatársaink erőfeszítése, amellyel az év minden napján hirdetik az önmagunk testi és lelki egészségével kapcsolatos felelősségteljes gondolkodást, a következő három hónapban a programban résztvevők segítségével felerősödik. Minden olyan programot, amely ilyen összefogást teremt, és e cél érdekében tesz konkrét lépéseket, csak üdvözölni lehet. Biztos vagyok abban, hogy minden olyan forint, ami az egészséges életmódot, a mozgást népszerűsíti, vagy a betegségek megelőzésnek bármilyen módját szolgálja, sokszorosan megtérül” – fogalmazott a kormánymegbízott. Végezetül arról szólt, bízik benne, hogy a Csongrád megye minden településén megvalósuló egészségprogramok és szűrővizsgálatok segítenek megértetni és elfogadtatni az itt élőkkel, hogy a hosszabb és jobb minőségű élethez a helytelen életmód tartós megváltoztatása a kulcs. Ezt a viselkedésváltozást azonban nem adják receptre. Azt nekünk, magunknak kell elhatároznunk, hiszen ahogyan Shakespeare fogalmaz:„Testünk a kert, akaratunk a kertész.”

A Területi emberi erőforrás fejlesztési komplex programok támogatása felhíváson nyertes „Egy lépés az egészségünkért – Csongrád megye komplex egészségfejlesztési programja” című, TÁMOP-6.1.5-14-2015-0004 azonosítószámú projekt 2015. november 30-áig valósul meg. A nagyszabású összefogás célja a Csongrád megyei lakosság komplex egészségfejlesztése, egészségtudatosságra nevelése, az esélyegyenlőség növelése, többek között megelőző célzatú szűrésekkel, életmód-tanácsadási és sportprogramokkal, képzési és módszertani anyagok elkészítésével, egy hosszú távú egészségfejlesztési program megalapozásául szolgáló tudásbázis létrehozásával. A projekt keretében a konzorciumvezető Csongrád Megye Fejlesztéséért Nonprofit Kft. és partnerei, a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás, a Kisteleki Térségi Egészségügyi Központ Nonprofit Kft., a Móra-Vitál Térségi Egészségmegőrző és Szociális Nonprofit Közhasznú Kft. és a Szegedi Tudományegyetem az Európai Unió és Magyarország Kormánya támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával 798,46 millió forintból fejlesztik a Csongrád megyei lakosság testi és lelki egészségét.

A magyar lakosság egészségi állapota nem éri el azt a szintet, ami az ország gazdasági-társadalmi helyzete alapján elvá...

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. szeptember 1.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.