Írjon nekünk

Közélet

Trócsányi László a nemzeti ünnepen: “Az alkotmányosságra kötelez a Szent István-i hagyomány”

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

augusztus20_opusztaszer19_gs

Jogszabályainknak az Alaptörvény szellemiségét kell tükrözniük. „Erre kötelez a szent istváni hagyomány, az Alaptörvényben is megjelenő Szent Korona eszme” – fogalmazott Trócsányi László igazságügyi miniszter Ópusztaszeren.

Nincs állam törvények nélkül, és az államalapítás is törvények útján jött létre – szögezte le ünnepi beszédében Trócsányi László igazságügyi miniszter Ópusztaszeren. Emlékeztetett, hogy a Szent István előtti időkben a szokások és a vérségi kapcsolatok alkották a kötőerőt, ám azóta az írott jog terjedt el, amit az akkori ember hatalmas forradalomnak élhetett meg a miniszter szerint. Emlékeztetett, hogy a szent istváni törvények egyszerűek és világosak voltak, s bennük két fő törekvés jelent meg: az egyik a gyakorlatiasságra és a célszerűségre irányult, másrészt az akkori törvényeknek ugyanakkor igazságosnak kellett lenniük, hogy a gyengébbet ne engedjék teljesen kiszolgáltatni az erősebbnek.

Trócsányi szerint ma is arra a kérdésre kell keresni a választ, mint Szent István idejében, nevezetesen, hogy milyen a jó jogalkotás, a jó törvény. Mint elmondta, a jogalkotásnak először is alkotmányosnak kell lennie. „Törvényeinknek és egyéb jogszabályainknak az Alaptörvény szellemiségét kell tükrözniük. Erre kötelez a szent istváni hagyomány, az Alaptörvényben is megjelenő Szent Korona eszme” – jelentette ki Trócsányi László. Hozzátette, a jogszabályoknak közérthetőnek is kell lenniük, hiszen társadalmi elfogadásuk és egyéni követésük is csak így várható el a miniszter szerint.

„Sajnálatos tény, hogy ma nem mondható el, hogy a jogi normák közérthetőek lennének. Ez különösen igaz az európai uniós jogalkotást illetően, ahol technokraták által bonyolult nyelvezeten írt szövegeket háromszor is el kell olvasni még a jogtudó embernek is, hogy feltételezhető értelmét a jogszabálynak megértsék” – jegyezte meg, majd a magyar jogalkotás bonyolultságáról is szólt. Mint elmondta, ha a jogszabály nem érthető az állami szervek és önkormányzatok, polgármesterek, rendőrök és a polgárok számára, akkor az a jogalkotás nem megfelelő minőségű, és ez esetben maga az állam sem megfelelő minőségű.

A miniszter kijelentette, hogy a jogszabályoktól ma is elvárható, hogy ne csak szabályozzák, hanem tegyék is jobbá az emberek életét. „Csak ha ez a két feltétel teljesül, akkor szilárdulhat meg a jogalkotásba, a törvényekbe vetett közbizalom” – fűzte hozzá. Szólt arról is, hogy míg Szent István idejében egyszerűek voltak a jogszabályok, a mai életviszonyok azonban sokkal összetettebbek, s ehhez a jogalkotónak is alkalmazkodnia kell, ám nincs nehezebb dolga, mint Szent Istvánnak, „akinek évezredes korszakváltást kellett megalapoznia és kormányoznia”.

A migrációs helyzet új jogi szabályozást igényel

Trócsányi elmondta, a honfoglalás idején harcok során alakult ki földrészünk etnikai térképe, majd az elmúlt századokban ugyancsak háborúk rajzolták át azt például az elnéptelenedések és kitelepítések miatt, most azonban teljesen más típusú népmozgásnak vagyunk tanúi. „A szomszédos kontinensek belső konfliktusok, vallási villongások, külső beavatkozások által felkavart régióiból eddig nem látott embertömegek kerekednek fel – akik életüket féltik, azok a legközelebbi biztos pontig, míg egy jelentős részük a számukra anyagi, szociális biztonságot jelentő legfejlettebb országok eléréséig vállalnak sok és veszélyes kockázatot” – fogalmazott. A tárcavezető emlékeztetett, hogy az 1951-es genfi egyezmény a menedékkérelem egyéni elbírálására épült, ám ma milliók kelnek útra. „Határozott álláspontom, hogy nem engedhető meg, hogy az államhatár egyfajta átjáró ház legyen. A jog azt diktálja, hogy aki az ország területére be akar lépni, azt szabályosan, az erre kijelölt határátkelőhelyen kell megtennie. A menekültként igazoltan védelemben részesítendő embereket Magyarország a nemzetközi és az európai szabályok szerint kezeli” – jelentette ki hozzátéve, hogy már több európai vezető – köztük Angela Merkel – is megfogalmazta, hogy a jelen helyzet új jogi szabályozást igényel.

augusztus20_opusztaszer20_gs

Szerbiára utalva kijelentette, szomszédunk nem egy diktatórikus ország, hanem az Európai Unió tagjelölt státussal rendelkező állama. Ellentmondásosnak nevezte, hogy bár a Magyarország felé irányuló migrációban érintett Görögország és Bulgária is az Európai Unió tagállama, mégis Magyarországra hárul leginkább a Balkánon keresztül átvonuló migrációs hullám kezelése. „Úgy véljük, ennek fényében nem engedhető meg, hogy az államhatár illegális átlépése mindennapos és tömeges jelenség legyen. A magyar kormány intézkedései azt szolgálják, hogy megszűnjék az illegális határátlépés, és a Szerbiából az országba történő belépésnek a jövőben rendezett keretei legyenek” – mondta. Beszéde végén ismét Szent István korát idézte, s mint elmondta, ő volt az, aki ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.

A megyei identitás a nemzet egységét szolgálja

Juhász Tünde kormánymegbízott emlékeztetett, kevés nemzetnek adatott meg, hogy több mint ezer évvel az után ugyanott ünnepelje a nemzetté válást, az összetartozást ahová eredetmondája köti. „A nemzet fennmaradásának, életének alapja a jog és a rend, és ennek a rendnek első elkötelezett alkotója volt Szent István királyunk. István, amikor megalkotta a magyar állam első törvényeit, azt a rendteremtés, a biztonság megszilárdítása, a tisztességesek ellen vétők szigorú megbüntetése, a hit megtartása, a jó és igazságos hatalomgyakorlás szellemében tette” – jelentette ki. Szent István nevéhez kötődik a megyék megalapítása, melyek mai napig fennmaradtak, s a megyék, a várak voltak azok az alapkövek, amelyekre a szilárd államot, a püspökségek pedig a lelki bástyák, amelyekre a keresztény hit terjesztését építette.

„Az országegyesítésben meghatározó jelentőséggel bíró megyék kialakulása egyidős a keresztény magyar állammal, s az egyetlen olyan intézmény, amely ezer esztendőn keresztül alkalmazkodni tudott a történelem folyamatosan változó kihívásaihoz. Voltak idők, amikor a túlzott központosítással szemben jelentettek védelmet, máskor önkormányzó egységként töltötték be a maguk fontos, társadalmi-politikai szerepét” – fogalmazott a Csongrád megyei kormánymegbízott, aki a megyék mai szerepéről is szólt. Elmondta, hogy a közigazgatásban és a fejlesztéspolitikában a megyék kirajzolódó egyre erősödő szerepe azt igazolja, hogy a rendszer továbbra is állja az idők próbáját, közigazgatási és politikai értelemben véve egyaránt szolgálják az adott területen az állami feladatok ellátását és az ott élőket. Juhász Tünde hangsúlyozta, hogy a jogszabályok mellett az érzelmi többlet, a megyei identitás adja azonban a megye igazi erejét napjainkban.

augusztus20_opusztaszer13_gs

Juhász Tünde úgy értékelte, hogy a megyerendszer megmaradása és ereje arra figyelmeztet, hogy nem lehet megszüntetni ezt a közigazgatási egységet és autonómiáját, feladatait sem lehet átruházni, még akkor sem, ha ezt diktálnák bizonyos politikai érdekek, és az azon túlmutató államigazgatási racionalitás is. „Az ezer év alatt kialakult megyei identitás erős kovász, amely ma is szolgálja az ország, a nemzet egységét” – indokolta a kormánymegbízott a megyerendszer létjogosultságát.

Összehangolt tervezés és munka szükséges a megye sikeréhez

„Magyarország jelenleg végvári feladatokat lát el, és nemcsak saját határait, saját állampolgárait védi meg, hanem határozottságával, eltökéltségével az öreg kontinens biztonságát, nyugalmát is szavatolja” – jelentette ki Kakas Béla, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke az ünnepségen utalva Orbán Viktor miniszterelnök tusnádfürdői beszédére, ahol a kormányfő az illegális migráció kapcsán Európa jövőjével kapcsolatban rámutatott: „Európa maradjon olyan, mint amilyenné alakult az évezredek alatt, kultúrájában és nemzetállami öntudatában egyaránt”. Kakas Béla szerint újkori népvándorlás zajlik körülöttünk, és a Csongrád megyeikre kiemelt feladatok hárulnak.

A közgyűlési elnök szólt ezeréves megyerendszerünkről, arról, hogy jelenleg is a változások korát élik a megyék. Kiemelte a 2020-ig tartó európai uniós ciklus nyújtotta lehetőségeket, hiszen Csongrád megyébe összességében 73 milliárd forint dedikált forrás érkezik, ebből 34 milliárd Szegedre, Hómezővásárhelyre 10, míg megyénk többi települése 29 milliárddal számolhat. „Célunk, hogy a megye 60 településén élő közel félmillió ember helyben találja meg a boldogulását, és hogy maximálisan kihasználjuk a fejlesztési források által kínálkozó lehetőségeket. Ehhez összehangolt és tudatos tervezésre, illetve cselekvésre van szükség. Érezzük ennek súlyát, ám nem nehezékként tekintünk rá, hanem épp ellenkezőleg: erőt merítünk belőle” – szögezte le Kakas Béla.

augusztus20_opusztaszer29_gs

A közgyűlési elnök beszédében kitért arra is, hogy hazánk megyei önkormányzatai között egyedülálló módon elkészítették Csongrád megye angol nyelvű befektetés-ösztönző kiadványát és Csongrád megye befektetés-ösztönzési stratégiáját. „Ez a két szakmai anyag nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a Csongrád megye fejlesztéséért felelős miniszteri biztossal, B. Nagy Lászlóval közösen megkezdhessük az operatív munkát, és a kormányzati szintű egyeztetéseket” – jelentette ki Ópusztaszeren a megyei elnök.

Csongrád megye idei büszkeségei

A Csongrád Megyei Közgyűlés Alkotói díjat adományozott Aranyi Sándor kortárs festőművésznek és Hiezl Józsefnek, a DÉMÁSZ volt vezérigazgató-helyettesének. A megye által adományozott Egészségügyért díjat idén Szűts Péter Tibor csecsemő- és gyermekosztály osztályvezető főorvos és Kabay Julianna aneszteziológia és intenzív terápiás főorvos vehette át az ünnepségen. Közigazgatásért díjban részesült Márton Rozália gazdálkodási osztályvezető, valamint Zalányi Ágnes vezető-főtanácsos az ópusztaszeri ünnepségen.

Az emlékparkban egész napos színes programsorozattal köszöntötték államalapító királyunkat, s ahogy Kertész Péter, az ÓNTE igazgatója elmondta, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark több mint 100 éves történetét áttekintve megállapíthatjuk, mi is a megmaradást szolgáljuk, hűen tartva magunkat az istváni alapelvekhez. Hozzátette, az emlékparkban mód van arra, hogy áttekintsük történelmünket, de ennél is többet nyújt, a park idén megújulva hidat is képez a múlt és jövő között.

Nincs állam törvények nélkül, és az államalapítás is törvények útján jött létre – szögezte le ünnepi beszédében Trócsányi László igazságügyi miniszter Ópusztaszeren.KLIKK: http://szegedma.hu/?p=560945

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. augusztus 20.

Kommentek

Hírzóna

Már csaknem háromszázan kértek autóvásárlási támogatást Csongrád megyében

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Nagyon népszerű a nagycsaládosok körében.

Tovább olvasom

Közélet

Nemesi Pált támogatja a szegedi gyógyszerkutató is

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Dr. Letoha Tamás, a nemzetközi sikerű Pharmacoidea tulajdonosa arról is beszámolt, Nemesi Pál hogyan segítette cégét nemzetközi kutatási projektek megvalósulásához. Kommentek

Tovább olvasom

Közélet

Szentháromság utcai X-akták

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Úgy tűnt, lassan elkészül a Szentháromság utca aszfaltja, de újra szól a légkalapács.

Tovább olvasom

Aktuál