Írjon nekünk

Egyetem

Ezt meg ki posztolta ki a nevemben? – Ha figyelmetlenek vagyunk, meglepetések érhetnek minket a Facebookon

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

virus

A több mint egymilliárd felhasználóval büszkélkedő közösségi oldalon már az indulás után nem sokkal megjelentek az első kártékony, adathalászást célzó próbálkozások. Kíváncsiak voltunk, hogy mennyire veszélyeztetett az ötmilliónál is nagyobb létszámú magyar Facebook-felhasználói tábor, mire érdemes figyelni a látogatóknak, hogyan tehetünk saját magunk biztonságunkért. A téma körüljárásában Ruzsinszki Gábor, a SZISZSZI Déri Miksa Tagintézménynek tanára, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar oktatója volt segítségünkre.

„Facebook-vírusok azóta vannak, mióta az oldal létezik, viszont sosem voltak hosszú életűek” – szögezte le Ruzsinszki Gábor. „Nem is vírusnak nevezném őket, inkább személyes adatellopó alkalmazásoknak, mert egy klasszikus vírus megfertőzi a gépet, továbbterjed és közben valami kárt csinál. Miután ez weben terjed, így a számítógépet nem támadja meg, viszont annál veszélyesebb dolgokhoz fér hozzá: a személyes adatainkhoz” – jellemezte a kártékony programokat. „A felbukkanásuk után egy-másfél nappal javítják a hibákat – köszönhetően a cég hozzáállásának. A Facebook védelmi szakembereinek többsége korábban pont az oldalra írt vírusokat, s ezt követően kérte fel őket a vállalat.

Egy anekdota szerint azt a srácot, aki írt egy programot, amely átalakította a Facebook kinézetét a vetélytárs MySpace dizájnjára, a cég felvette biztonsági igazgatónak” – mutatta be a Déri tanára azt a folyamatot, hogy hogyan váltak egyesek rablóból pandúrrá.

Gyakran látjuk, hogy egy-egy ismerősünk egy állítólagos privát videót „oszt meg” magáról, bejelölve ismerőseit is. Hogyan terjednek az említett vírusok, amelyek gyakran 18 év feletti tartalmat ígérnek? „Kattintással „fertőződnek meg” a felhasználók – válaszolta Ruzsinszki Gábor.

„Ezt angol szakkifejezéssel „clickbate”-nek nevezik, ami a kattintás és a csali szavakból ered, hiszen olyan tartalmat kell kitenni, amire a felhasználók többsége gondolkodás nélkül rákattint”

– mondta a tanár. „Pedig a Facebook figyelmeztetése kiírja, hogy ez egy olyan alkalmazás, amely hozzáfér az adatainkhoz – biztos akarjuk ezt? A felhasználó közben nem törődik ezzel, hanem a videót akarja látni, kattint és kattint, majd csodálkozik, hogy hogyan szemetelte tele az ismerősei oldalait a profilja. Úgy, hogy ő maga adott engedélyt erre…” – magyarázta Ruzsinszki Gábor.

Mindenki találkozott már a lájkgyűjtő oldalakkal – tipikus példa erre a Mi az indiánneved? alkalmazás, amihez egy ékszercég kedvelése után lehetett hozzáférni. „Két dolog miatt lehet ez veszélyes. Ha meg kell adni az e-mail címünket, akkor a cég abból adatbázist készíthet, esetleg eladhatja. Nem magas az e-mail címek árfolyama, például 100 millió e-mail cím eladása egymillió forintért már jó üzletnek számít. A második probléma az, hogy vannak marketingirodák, akik azzal foglalkoznak, hogy felfuttatnak egy-egy oldalt sok kedvelést begyűjtve, majd eladják azt” – kalauzolt el minket az internet homályosabb részére a programfejlesztő.

„Egyik nap „belájkoljuk” a Szeretem a palacsintát oldalt, majd egy idő után azt látjuk, hogy egy politikus fanklubjáért rajongunk, s nem az ételért” – hozott egy nem is olyan meglepő példát az oktató.

Megkérdeztük Ruzsinszki Gábortól, hogy érdemes-e külön e-mail fiókot fenntartani. „Nem fontos, igazából az a lényeges, hogy ne klikkeljünk rá gondolkodás nélkül minden butaságra. Gondosan és messziről kerüljük el azokat az oldalakat, amelyek kötelező megosztást kérnek, legszívesebben be is tiltanám őket” – vélekedett.

„Nem árt a biztonsági beállítások felülvizsgálata sem Facebookon, érdemes figyelni kivel és mit osztunk meg” – tanácsolta a tanár. „Például az egyik diákom egy tanárát szidta a közösségi oldalon, amit az illető pedagógus is meglátott. Komoly elbeszélgetésekre volt szükség, mire sikerült az így keletkezett problémát megoldani.”

Ruzsinszki Gábor szerint két korosztály igazán veszélyeztetett: a 12 és 15 év közötti fiatalok, akik most ismerkednek a számítógéppel és a 40 felettiek, akik sosem tanulták ezt, nem is lett elmagyarázva számukra. „Az előbbiek általában egyszer elrontják, majd sokat tanulnak az esetből, míg az idősebb gyakran többször is beleesnek ugyanabba a hibába” – osztotta meg tapasztalatait az oktató.

Amilyen sok felhasználója van a Facebooknak, annyi veszélyt jelent rájuk a közösségi portálon terjengő sok-sok vírus – íme, néhány jó tipp a kártevők kikerülésére: http://szegedma.hu/?p=558279

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. augusztus 9.

Kommentek

Egyetem

Bronz minősítést nyert a Szegedi Egyetemi Színház előadása

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Kárpáti Péter Én, a féreg – Kafka-kabaré című darabjának színre viteléért.

Tovább olvasom

Egyetem

Szegedi professzorokat tüntetett ki Trócsányi László igazságügyi miniszter

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Dr. Görög Márta Moór Gyula-díjat, Dr. Szabó Imre Deák Ferenc-díjat vehetett át.

Tovább olvasom

Egészség

Mozgásfejlesztő játékokat kapott a gyermekklinika

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Játszósarkot is kialakítottak a kis betegek számára.

Tovább olvasom

Aktuál