Közélet

Nagy Imre vértanú miniszterelnökre emlékeztek Szegeden + FOTÓK

Nagy Imre vértanú miniszterelnökre emlékeztek Szegeden + FOTÓK

2015. június 16., kedd
Nagy Imre vértanú miniszterelnökre emlékeztek Szegeden + FOTÓK
koszoruzas_nagy_imre_szobor16_gs

Az igazság kimondását halogatni lehet, de a végtelenségig akadályozni nem - hangzott el a megyei kormányhivatal és a megyei önkormányzat közös ünnepségén.

Június 16-án volt 57 éve, hogy kivégezték

Nagy Imrét

, az 1956-os forradalom és szabadságharc miniszterelnökét, illetve vádlott társait, és 26 esztendővel ezelőtt temették őket újra, ebből az alkalomból közösen emlékezett és koszorúzott Szegeden a Rákóczi téren a Csongrád Megyei Kormányhivatal és a Csongrád Megyei Önkormányzat.

Juhász Tünde

kormánymegbízott ünnepi beszédében rámutatott, Nagy Imre 1956. október 24-e és november 4-e között fellépett a szovjet csapatok távozásáért, deklarálta a többpártrendszer bevezetését, Magyarország kilépését a Varsói Szerződésből és az ország semlegességét. Ezekért a bűnökért - idézte fel - 1957. április 14-én társaival együtt letartóztatták. A per 1958. február és június közt zajlott, a vád pedig "szervezkedés a népi demokratikus rend megdöntésére" volt. Az egész eljárás valójában egy színjátékként zajlott, a végén - ahogyan várható volt - halálos ítéletek születtek, melyeket 1958. június 16-án hajnalban hajtottak végre a gyűjtőfogház udvarán. A holttesteket előbb a börtön udvarán, majd 1961-ben az Új Köztemető 301-es parcellájának egyik jeltelen sírjában, hamis neveken földelték el. A mártír miniszterelnök holttestére arccal lefelé, összekötözött végtagokkal találtak rá a demokratikus átmenet időszakában a rendszerváltás, a történelmi igazságszolgáltatás elkötelezett hívei. A 26 évvel ezelőtti újratemetésen - folytatta Juhász Tünde - Nagy Imre,

Gimes Miklós

újságíró,

Losonczy Géza

egykori ’56-os államminiszter,

Maléter Pál

, a forradalom honvédelmi minisztere és

Szilágyi József

, Nagy Imre egykori titkárságvezetője koporsója mellett

elhelyeztek egy hatodik koporsót is, amely szimbolikusan 1956 valamennyi kivégzett és elesett mártírjának állított emléket.

"A legtöbb korabeli értékelés szerint az újratemetés a magyar kommunista egyeduralom történetének szimbolikus záróaktusa volt, ami igazolta, hogy az igazság kimondását halogatni lehet, de a végtelenségig akadályozni nem" - fogalmazott a kormánymegbízott. Mielőtt Juhász Tünde

Kakas Béla

megyei közgyűlési elnökkel közösen elhelyezte a Nagy Imre-szobornál a koszorút, az ünnepség résztvevői emlékezésül és okulásul meghallgatták Nagy Imre alábbi mondatait, melyeket az ítélethirdetés után mondott "az igazság pillanatának" eljövetelébe vetett hitről.

"Engedje meg az igen tisztelt Népbírósági Tanács, pár szóval indokoljam a kegyelmi kéréssel kapcsolatos álláspontomat. A halálos ítéletet, amelyet rám az igen tisztelt Népbírósági Tanács kirótt, én a magam részéről igazságtalannak tartom, indoklását nem tartom megalapozottnak, és ezért a magam részéről, bár tudom azt, hogy fellebbezésnek helye nincs, elfogadni nem tudom. Egyetlen vigaszom ebben a helyzetben az a meggyőződésem, hogy előbb vagy utóbb a magyar nép és a nemzetközi munkásosztály majd felment azok alól a súlyos vádak alól, amelyeknek súlyát most nekem kell viselnem, amelynek következményeként nekem életemet kell áldoznom, de amelyet nekem vállalnom kell. Úgy érzem, eljön az idő, amikor ezekben a kérdésekben nyugodtabb légkörben, világosabb látókörrel, a tények jobb ismerete alapján igazságot lehet szolgáltatni az én ügyemben is. Úgy érzem, súlyos tévedés, bírósági tévedés áldozata vagyok. Kegyelmet nem kérek."

Június 16-án volt 57 éve, hogy kivégezték Nagy Imrét - az 1956-os forradalom és szabadságharc miniszterelnökének szegedi...

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. június 16.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.