Közélet

Hencz Péter: Újabb szegedi szent a láthatáron

Hencz Péter: Újabb szegedi szent a láthatáron

2015. június 15., hétfő
Hencz Péter: Újabb szegedi szent a láthatáron
Hencz_Peter

Boldoggá avathatják Kiss Szaléz Ferencet. Az 1946-ban meggyilkolt szegedi pap életét Hencz Péter mutatja be szerkesztőségünkhöz eljuttatott írásában, amelyet változtatás nélkül közlünk.

A 20. szd. a vértanúk százada volt, egyben a hit és az embertársak iránti szeretet győzelme is. A vértanúk életüket adták testvéreikért, hivatásukért. Példájuk erőt ad a hűségre, kitartásra a testvéri szeretet küzdelmeiben, a hivatásokban, a házasságban, a papság és a szerzetesi élet gyakorlásában. (Fr.

Kálmán Peregrin

) Közéjük tartozik az a hét ferences vértanú, akiknek boldoggá és szentté történő avatását

Erdő Péter

bíboros, esztergomi érsek kezdeményezte 2011-ben:

Körösztös Krizosztom

(1900-1944),

Kovács Kristóf

(1914-1944),

Krisztin Rafael

(1898-1952),

Hajnal Zénó

(1900-1945),

Kiss Szaléz Ferenc

(1904-1946),

Lukács Pelbárt

(1916-1948),

Károlyi Bernát

(1892-1954). Négyen a kiépülő szovjet típusú hatalmi rendszer, hárman a partizáncsoportok áldozatai. Mindnyájan önkéntesen vállalták a kegyetlen megkínzásokat és a halált, de nem hagyták el híveiket és egyházukat. Pax et Bonum! Az Úr békéje és áldása kísérje őket! Kiss Szaléz Ferenc szegedi volt; illő, hogy megismerjük. 1904. július 27.-én született Szegeden tíz gyerekes családban, édesapja cipészmester. 1920-ban lépett be a ferences rendbe. Az egri ciszterciták majd a pécsi jezsuiták gimnáziumában tanult. 1928-ban szentelték pappá. Jászberényben filozófia tanár. Nemzeti elkötelezettségből élesen bírálja kora társadalmi viszonyait, beleértve az egyházi vezetést is. Ez is közrejátszott abban, hogy 1937-ben az USA-ba küldik, ahol idegennek érezte magát, 1942-ben hazatér. Akkor, amikor mindenki menekült Európából. Itthon legfontosabb feladatának az ifjúsággal való foglalkozást tekintette. Felfigyel rá a Gestapo, majd a szovjethatalom és a baloldali diktatúra vezetése: „Kereszténységünk és magyarságunk egyaránt szent nekünk” – vallja. 1945-1946 folyamán, Gyöngyösön és környékén több szovjet katonát megöltek. Az ellenállás tizenéves vezetőjének édesanyját szeme láttára megerőszakolták a felszabadítók. (Becslések szerint négyszázezer és nyolcszázezer közé tehető a hasonló, tragikus sorsú, meggyalázott magyar nők száma.) A nyomozás jó alkalmat jelentett arra, hogy Kiss Szaléz Ferencet is belekeverjék. Az volt a vád ellene, hogy a gyónások alkalmával a fiatalokat ellenállásra buzdította. A nyilasokhoz hasonló kegyetlenséggel kínozták, majd átadták a szovjeteknek, akik agyonlőtték. Sírja ismeretlen. A ferences vértanúk emléktáblája az alsóvárosi ferences kolostor falán látható.

Bálint Sándor

mellett Kiss Szaléz Ferenc lehet a másik szegedi boldog (szent). „Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint ha valaki életét adja barátaiért.” (Jn 15,13)

Dr. Hencz Péter főorvos

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.