Harc a sarc ellen: a Szegedi Törvényszékhez fordult a Tisza Lajos Közéleti Egyesület

Tovább folyik a „Harc a sarc ellen”, miután a Helyi Választási Iroda (HVI) két ízben elutasította a Tisza Lajos Közéleti Egyesület népszavazási kezdeményezését, jogorvoslati kérelemmel a Szegedi Törvényszékhez fordultak. Az egyesületet alapító, Bartha László elmondta, a HVI elutasító határozatait előre borítékolni lehetett, most a bíróság pártatlan döntésében bíznak.

„Nem adjuk fel! A kezdetektől biztosak voltunk abban, hogy a szocialista városvezetés meg akarja akadályozni, hogy helyi népszavazást lehessen kiírni az általunk összeállított négy kérdésben. Ezért fordultunk jogorvoslati kérelemmel a Szegedi Törvényszékhez június elsején” – közölte

Barta László

, a Tisza Lajos Közéleti Egyesület (TLKE) alapítója. Elmondta, kérelmükhöz többek között az Alkotmánybíróság korábbi határozatait és azon állásfoglalásait is csatolták, amelyek a 300 forintos vizitdíjról szóló népszavazáshoz kapcsolódtak. Bartha példaként elmondta, az TLKE által megfogalmazott kérdések – ellentétben a Helyi Választási Iroda határozatával – nem Szeged költségvetését érintik, hanem gazdasági társaságokét. Ahogy

, „Harc a sarc ellen” címmel indított április végén népszavazási kezdeményezést a Tisza Lajos Közéleti Egyesület. Akkor az egyesület alapítója, Bartha László úgy fogalmazott: „az a célunk, hogy arra sarkalljuk végre a várost: a bevételi oldalt ne a lakossági sarccal növelje”. A Helyi Választási Iroda először

. A HVI vezetője,

Mózes Ervin

címzetes főjegyző határozatában az olvasható, hogy az aláírásgyűjtő ívek vizsgálata során azt állapították meg, hogy a jogszabályok által nem előírt lakcím rovat szerepel az íveken, viszont az aláírásgyűjtő személy nevét, személyi azonosítóját és aláírását tartalmazó rovat nem. Ezért nem felelnek meg az aláírásgyűjtő ívek a HVI vezetőjének indoklása szerint a jogszabályoknak. Jogorvoslati kérelmet nem lehet benyújtani a határozat ellen. Ezt követően a Tisza Lajos Közéleti Egyesület – kijavítva a formai hibákat – ismét benyújtotta a kérdéseket, ezt májusban

, mondván, az abban megfogalmazott négy kérdés mindegyike a város költségvetését érinti. A HVI ülésén

Herédi Edit

aljegyző rámutatott, a nem lakás célú városi ingatlanok bérleti díjánál az önkormányzatnak nincs szabályozási lehetősége, így azt módosítani semmiképpen nem tudja. Hozzátette azt is, a választási törvény szerint a kérdéseknek egyértelműnek kell lenniük, ők azonban a „minimum 30 százalékos” kifejezést az árcsökkentésre vonatkozóan nem találják e kategóriába illőnek. A bizottság végül mind a négy kérdést elutasította.

A TLKE helyi népszavazási kezdeményezésének kérdései a következők:

1.

Egyetért-e Ön azzal, hogy Szeged Megyei Jogú Önkormányzat Közgyűlése által a Szolgáltatókkal kötött szerződésekben meghatározott, jelenleg érvényben lévő közösségi közlekedési díjakat Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése minimum 30%-kal csökkentse?

2.

Egyetért-e Ön azzal, hogy Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlési rendeletében meghatározott, jelenleg érvényben lévő bérleti díjakat, önkormányzati tulajdonban álló lakások esetében Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése minimum 30%-kal csökkentse?

3.

Egyetért-e Ön azzal, hogy Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlési rendeletben meghatározott, jelenleg érvényben lévő bérleti díjakat, önkormányzati tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek (üzleti célú helyiségek) esetében Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése minimum 30%-kal csökkentse?

4.

Egyetért-e Ön azzal, hogy Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlési rendeletében meghatározott, jelenleg érvényben lévő fizető parkolási díjakat Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése minimum 30%-kal csökkentse?