Közélet

Bartha László a Szehőről: Mi fejlesztettünk és rezsit csökkentettünk 1998 és 2002 között

Bartha László a Szehőről: Mi fejlesztettünk és rezsit csökkentettünk 1998 és 2002 között

2015. június 9., kedd
Bartha László a Szehőről: Mi fejlesztettünk és rezsit csökkentettünk 1998 és 2002 között
SZS20141204_koltsegmegoszto_001

„Mi már 1999-ben rezsit csökkentettünk, míg Botka László csak sarcot vet ki, és visszafelé mutogat, mindig mást hibáztat” – nyilatkozta a SZEGEDma.hu-nak Bartha László, akinek a polgármestersége alatt létrejött a Szegedi Hőszolgáltató Kft., melynek felszámolását májusban kezdeményezte a szegedi önkormányzat. Benák Lászlóval, a társaság volt igazgatójával azt hangsúlyozták, hogy 1998 és 2002 között infláció alatti távhődíjemelés volt Szegeden, és a rendszer fejlesztésére is százmilliókat költöttek.

„Míg 1994 és 1998 között 170 százalékkal emelkedtek a távhődíjak, addig a következő négy évben infláció alatti, 28 százalékos emelés volt. A szakmai befektető, az Alfa-Nova Kft. bevonásával, a gazdálkodás átalakításával lényegében rezsicsökkentést hajtottunk végre, és mindezt úgy, hogy a cég vagyona a városnál maradt, vagyis nem privatizáltuk el egy multinak értékeinket, hanem megőriztük azt” – szögezte le

Bartha László

, Szeged volt polgármestere, akit a Szegedi Hőszolgáltató Kft. kapcsán kerestünk fel, és a társaság 2002-ig történő gazdálkodásáról kérdeztünk

Benák László

volt igazgatóval. Az 1998-as önkormányzati választások után a Bartha-féle városvezetés elkezdte az önkormányzati cégek átvizsgálását. „Először jöttek a vizes ügyek, majd egyéves háború volt, mire sikerült elérni, hogy Szegeden a legolcsóbb lett a vízszolgáltatás. Ezután a Szegedi Távhőszolgáltató Vállalat (SZETÁV) átvizsgálása is terítékre került, mert azt láttuk, hogy folyamatos a vagyonvesztés, miközben a díjak emelkednek” – mondta el portálunknak Bartha László. Az 1998 előtti ciklusban például négy év alatt 170 százalék körüli áremelést hajtottak végre. „Azt láttuk, ha így marad tovább, akkor elveszti a cég vagyonát, amortizálódik használati érték szempontjából is. A 3,3 milliárd forintos vagyont 1 milliárd körüli értéken vettünk át 1998-ban. Még semmiféle pályáztatásról nem volt szó, de már szakmai befektetőként jelentkezett a DÉMÁSZ. Ezt követően a SZETÁV működtetésére nézve háromfordulós pályázatot írtunk ki, melyben többek között azt vizsgálták meg, hogy ki az, aki a legjobb szakmai munkát tudja hozni azzal együtt, hogy forrást is rendel mellé” – részletezte Szeged volt polgármestere.

bartha_laszlo_kf

Bartha elmondta, több kikötése volt az akkori városvezetésnek, például az, hogy inflációt meghaladó mértékben nem emelkedhetnek az árak, fejlesztéseket és karbantartási munkálatokat kellett vállalnia az adott társaságnak a szolgáltatói és a végfelhasználói oldalon egyaránt, és csak kisebbségi tulajdonos lehet. „Az Alfa-Nova Kft. kizárólag a működtetésért és a fejlesztésért volt felelős, vagyon nem volt a birtokában, az a SZETÁV-nál marad. Amikor privatizációról beszélnek, az nem felel mag a valóságnak, hiszen a vagyon nem került a cég tulajdonába” – hangsúlyozta Bartha László.

Több százmilliós fejlesztések valósultak meg 2002-ig

A 1999 őszén megalakult Szegedi Hőszolgáltató Kft. kezdetektől kettős ügyvezetéssel működött, a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata által delegált ügyvezető igazgató 1999-tól 2003-ig Benák László volt, aki portálunknak elmondta, azzal, hogy a vagyon a SZETÁV-nál maradt mint annak kezelőjénél, azt bérbe vette a Szehő,

s ezért csak 2000-ben több mint 82 millió forintot fizetett

. „Ezt a pénzt a rendszerek karbantartására, fejlesztésére kellett fizetnie. Ha az elmúlt 25 év alatt csak ez a 82 millió forint ment volna el fejlesztésre minden egyes esztendőben, akkor több mint másfél milliárd forintot fordítottak volna csak ebből a forrásból ezekre a célokra” – jegyezte meg. Hozzátette, mióta 2003-ban az Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt.-be olvasztották be a SZETÁV-ot, azóta sem tudja senki, hogy pontosan mi történik ezekkel a szerződési tételekkel. Bartha leszögezte, amennyiben csak ez az éves 82 millió forintos fejlesztési szerződés fennmarad, akkor számításai szerint az idei évig kizárólag 1,5 milliárd forintot költhettek volna erre a célra, amihez nincs hozzászámolva az éves infláció és az amortizáció. „Azt nem tudjuk, hogy ezzel az évenkénti kerettel mi történt, mi csak azt tudjuk, hogy mit örököltek tőlünk 2002-ben a szocialisták” – fűzte hozzá.

A Szegedi Hőszolgáltató Kft. honlapján található beszámolóból

kiderül az is, hogy a fűtési hőmennyiségmérők beépítése 1996-ban befejeződött. A lakossági fogyasztók esetében épületenként, vagy lépcsőházanként összesen 946 hőmennyiségmérőt szereltek fel. A távhőszolgáltatás szabályozhatóságát, illetve a költségmegosztók alapján történő elszámolást 2000-től egy projekt is segítette, mely „KERET” néven futott. A Szehő a „Komfortnövelő és Energia Racionalizálási Elvek a Távhőellátásban” címet viselő programja keretében a lakóközösségek számára pályázatot hirdetett, és a mintegy 624 milliós beruházási költségéből a hőszolgáltató 570 milliót finanszírozott, míg a lakosság 54 milliót, az összköltség 8,4%-át finanszírozta a fejlesztésnek. A program keretében 15.752 lakásban termosztatikus radiátorszelepeket és 9.283 lakásban a fűtési költségmegosztókat szereltek fel. „Ezeken felül iskoláknál teljes fűtés- és világítás rekonstrukciót végeztek, ami összességében 700 millió forintos plusz” – tette hozzá a társaság volt igazgatója, Benák László.

benak_laszlo01_gs

„Évente több ezer állítható radiátorszelepet és hőmennyiségmérőt szereltünk fel. Az igényeket előre kellett jeleznie a lakóközösségeknek, a munkálatokat ugyanis csak a fűtési időszakon kívül lehet elvégezni. Az embereink házanként reggeltől estig szerelték ezt. Mi megmutattuk az elszámoló cégnek, hogy mennyi hőmennyiséget adtunk be az épületbe, ők leolvasták a merőket, felénk elkészítették az elszámolást, s eszerint számláztunk a lakók felé. Így végre mérhetővé vált a fogyasztás. Egy 70 négyzetméteres tarjáni panellakásnál 5000 forintot lehetett így minimum spórolni a fűtésszámlán, ami akkoriban jóval többet ért” – magyarázta Benák. Egy másik programot is indítottak, amivel azoknak szerettek volna segíteni, akik nem tudták kifizetni a számláikat. Akkor a szociális irodával közösen indította el a hőszolgáltató a díjhátralékos programot.

Jelentősen csökkent a lakosság rezsije 1998 és 2002 között

Érdemes tudni az 1998-2002-es időszakról, hogy akkor még az önkormányzatnak volt ármegállapító szerepe, mellyel kapcsolatban Benák arról tájékoztatott, hogy akkor négy év alatt 32 százalékos volt az infláció, s ezzel szemben 28 százalékos áremelést hajtott végre a Szehő. Elmondta, volt egy azonnali egyszeri 10 százalékos árcsökkentés, vagyis a szegedi lakosság négy év alatt több mint 14 százalékot nyert, míg az 1994 és 98 közötti ciklusban 170 százalékot emelkedtek a távfűtés árak. Bartha úgy látja, a szocialisták nem azon gondolkodnak, hogyan lehetne növelni a bevételeket és így a lakosság terheit csökkenteni, hanem azt mondják, nekik így is jó, majd a lakosság kifizeti a terheket. „2009-ig semmi gond nem volt ezzel a céggel, ráadásul a szocialista városvezetés 10 évig élvezhette annak a döntésnek az eredményeit és pozitívumait, amit most rossz lépésként állítanak be” – fogalmazott. A volt polgármester hozzátette, az 1998-as fűtési szezon kezdetén 50-60 millió forintot kellett a városnak odatennie, hogy egyáltalán legyen fűtés, hogy adjon gázt a szolgáltató. Az első évben, amikor a közös cég végezte a szolgáltatást, 7 millió forint nyereséggel zártak, majd elindultak a már említett felújítási keretek, illetve a 300 millió forint körüli kintlévőségeket is elkezdték lefaragni.

Cégevolúció - városgazdálkodási vállalatból SZETÁV, majd Szehő

Szeged távfűtési rendszerének alapjait létrehozni hivatott Szegedi Városgazdálkodási Vállalatot 1949-ben alapították, majd 1991-ben jött létre a Szegedi Távhőszolgáltató Vállalat (SZETÁV), mely társaság három évvel később Kft.-vé alakult át. 1999. november 11-től SZETÁV Vagyonkezelő Kft. néven folytatta tevékenységét, de ekkorra beszüntette a távhőszolgáltatást. ugyanis 100 százalékban a szegedi önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságként a távhőszolgáltatáshoz kapcsolódó közművagyon kezelőjeként működött az IKV Ingatlangazdálkodó és Vagyonkezelő Zrt.-be 2003. július 23-án történt beolvadásáig.

szeho sajat oke alakulasa

1999. november 30-án kezdte meg működését a szegedi önkormányzat 51 százalékos, és a legnagyobb magyar magántulajdonú közszolgáltató vállalkozási csoport részét képező Alfa-Nova Kft. 49 százalékos tulajdonában lévő, 100 millió forint törzstőkéjű Szegedi Hőszolgáltató Kft. A részleges privatizáció jelentős szervezeti ésszerűsítést is vont maga után, melynek következtében a Szegedi Hőszolgáltató Kft. alkalmazottainak létszáma 1998-hoz képest 2000-re mintegy 30 százalékkal – 264 főről 179 főre – csökkent. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. Szegeden összesen 27 251 lakás fűtését és 26 077 lakás használati melegvízzel történő ellátását biztosította, továbbá 490 közületi fogyasztót szolgált ki távhőenergiával. Ha kíváncsi a Szegedi Hőszolgáltató Kft. 2000 és 2014 közötti gazdálkodására, a társaság kintlévőségeinek alakulására, a gázármegállapítás alapját képező olajárak változására, vagy éppen a nyolc különböző értéket alapul vevő távhő-szolgáltatási alapdíj számítás bonyolult képletére,

ITT

tájékozódhat.

A hőszolgáltató felszámolását kezdeményező közgyűlési határozat előzményei:

A Szegedi Hőszolgáltató Kft. anyagi gondjai ismertek, a Szehőnek több ízben kellett anyagi segítséget nyújtani az elmúlt években, 2013-ban egy milliárd forintos tagi kölcsönt kapott a cég, ebből – tulajdonosi hányad arányában – 510 milliót a szegedi önkormányzat fizetett. Tavaly tavasszal a Vagyongazdálkodási Bizottság elfogadta a hőszolgáltató üzlet tervét és a prémiumfeladatokat,

Botka László

nem írt alá a határozatot. A

városháza közleményében

emlékeztetett, 2013-ban is másodjára fogadták el az üzleti tervet, mely eredetileg 186 milliós veszteséget tartalmazott, végül 50 milliós eredményt irányzott elő. Az éves beszámolóból az derült ki, hogy a 2013-as évet 263 millió forintos veszteséggel zárta a társaság. A cégvezetés a 2014-es üzleti terv alapján újabb 181 millió forintos veszteséggel kalkulált, így a polgármester felfüggesztette a bizottsági döntést, amiről

júniusban a közgyűlés is tárgyalt

, majd végül érvényben maradt a bizottsági döntés. Az 1999-ben alapított Szegedi Hőszolgáltató Kft.-nek 51 százalékban tulajdonosa az önkormányzat, a kisebbségi tulajdonos korábban az Alfa-Nova Kft. volt., 2014 szeptemberében azonban üzletrész-átruházás történt, a dunaújvárosi székhelyű

Alfa-Nova Kft.

helyett a magánberuházó cégcsoporthoz tartozó, az Alfa Novában 51 százalékos tulajdonosi hányaddal rendelkező ENERGOTT Fejlesztő és Vagyonkezelő Kft. lett. A szakmai befektetőcseréről csak az ügylet után másfél hónappal később értesült a szegedi önkormányzat, és mivel álláspontjuk szerint elővásárlási joguk lett volna, jogi lépéseket tettek. Az, hogy

nincs a Szegedi Hőszolgáltató Kft.-nek gázbeszállítója

, a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság tavaly novemberi ülésén hangzott el, így a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt kérték fel ideiglenesen gázkereskedő kijelölésére. Több pályázatot is hirdettek, de új gázszállítóval nem tudott a Szegedi Hőszolgáltató Kft. szerződést kötni. „A 103 magyarországi hőszolgáltató közül a szegedi cég a hetedik legdrágább szolgáltató” – erről

Szentgyörgyi Pál

alpolgármester számolt be

tavaly decemberben a pénzügyi bizottság ülésén

.

A Szegedi Hőszolgáltató működési engedélyét április 16-tól vonta vissza a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

. Ezt követően

rendkívüli közgyűlést

hívtak össze, az azt megelőző

összevont bizottsági ülésen

Solymos László

MSZP-s alpolgármester hangsúlyozta, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal határozatában foglaltak szerint köteles eljárni az önkormányzat, vagyis nincs mozgástere.

Az április 10-én megtartott közgyűlésen

jóváhagyták az energiahivatal határozatát: így április 16-tól az IKV Zrt. vette át a szegedi távhőszolgáltatást, ehhez pedig 800 milliós tagi kölcsönt nyújt a cégnek az önkormányzat. Következő lépésként a Szehő többségi tulajdonosa,

a szegedi önkormányzat felszámolást kezdeményezett a cég ellen

, melyről

a közgyűlés május 8-án döntött

24 igen, a jobbikos

Tóth Péter

nem szavazata és 3 tartózkodás kíséretében.

"Mi már 1999-ben rezsit csökkentettünk, míg Botka László csak sarcot vet ki, és visszafelé mutogat, mindig mást hibáztat...

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. június 9.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.