Kultúra

Paraszti nemi kultúra és erdélyi író a Somogyiban

Paraszti nemi kultúra és erdélyi író a Somogyiban

2015. április 20., hétfő
Paraszti nemi kultúra és erdélyi író a Somogyiban
somogyi_konyvtar01kf

Szilágyi István erdélyi íróval és Balázs Lajos csíkszeredai néprajzkutatóval találkozhatnak az olvasók a Somogyi-könyvtárban.

„Amikor az ember nincs es ezen a világon” – paraszti nemi kultúra

Helyszín:

1. emelet, folyóirat-olvasó

Időpont:

április 27. (hétfő), 17 óra „A paraszti világ szerelmi eposzaként” említik

Balázs Lajos

„Amikor az ember nincs es ezen a világon – Paraszti nemi kultúra és nemi erkölcs Csíkszentdomokoson” című kötetét. A könyv helyi adatközlőkkel folytatott beszélgetések nyomán, Csíkszeredán jelent meg 2009-ben. „A paraszti nemi kultúra – Balázs Lajos titokzatos kultúrának nevezi – tulajdonképpen nem más, mint az élet élésének-zajlásának, az élet folytonosságának sajátos kultúrája. Ezt a kultúrát teszi közkinccsé a terjedelmes munka, kiegészítve a szerző korábbi három, az élet nagy fordulópontjaihoz – születés, házasság, elhalálozás – kötődő csíkszentdomokosi szokásmonográfia-sorozatot.” –

ajánlja olvasóinak

a könyvet a Pallas Akadémia Kiadó. Balázs Lajos csíkszeredai néprajzkutatóval április 27-én, hétfőn 17 órakor, a Somogyi-könyvtár első emeleti folyóirat-olvasójában találkozhatnak az érdeklődők. A csíkszeredai néprajzkutatóval Gyöngyössy Orsolya, a MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport munkatársa beszélget. „Kutatásaim talán legszebb szakmai és erkölcsi tanulsága az, hogy a paraszti nemi kultúra – titokzatos kultúra – tulajdonképpen nem más, mint az élet élésének-zajlásának, az élet folytonosságának sajátos kultúrája. Eme hitemnek hadd nyújtson erősítést egyik 75 éves, csíkszentdomokosi asszony vallomása, ami a paraszti nemiség e könyvbe, írásba mentett kultúrájának gyönyörű összegzése, a nemiség paraszti szemléletből fakadó himnusza: „Az, mikor mind a kettőnek jó, az a legnagyobb boldogság a világon. amikor eltalálja az ember, az a pillanat boldog pillanat az ember életében. Úgy érzi, akkor nem törődik semmivel. Az emberiség is ebből származik. Ha az nem vóna jó, úgy az asszonynak, mint az embernek, nem es házasodnának essze, nem es vállalnának gyermeket, s a nyomorúságot. Ha az a pillanat nem volna olyan jó. Ezért a pillanatért érdemes élni. Ezért a kicsi rövid pillanatokért érdemes végigkínlódni 80-90 évet. Habár öreg korunkba má nem kell, de azért a fiatalkori kicsi boldog időért vállaljuk az egész élet nyomorúságát.”–

írja

könyvének születéséről a szerző.

A Sorskovácstól a Bolygó tüzekig – beszélgetés Szilágyi Istvánnal

Helyszín:

1. emelet, folyóirat-olvasó

Időpont:

április 29. (szerda), 17 óra „Az ember végül zerge lesz. Szökdösik. S ha nem zerge, béka. Hisz ő is ugrál. Micsoda különbség.” Így szól

Szilágyi István

erdélyi író Agancsbozót című regénye első fejezetének mottója. A könyv kiadását a nyolcvanas években a cenzúra nem engedélyezte, 1990 nyarán jelenhetett meg, a Kriterion Tiltott könyvek szabadon sorozatában. A számos irodalmi díjjal (köztük József Attila-, Márai-, Kossuth-, Székelyföld-, Arany János-díjjal) elismert szerző legolvasottabb kötetei a Kő hull apadó kútba és a Hollóidő, amely a magyar múlt négy és fél évszázaddal ezelőtti, máig „üzenetes jelenét” kelti életre. Márkus Béla elemző tanulmánya szerint a „képzelet, létezés és az emberi élet titkait fürkésző” mű: „a képzelet kivirágzása kánoni kopárság ellen.” Szilágyi Istvánnal április 29-én, szerdán találkozhatnak olvasói a Somogyi-könyvtár első emeleti folyóirat-olvasójában. A Sorskovácstól a Bolygó tüzekig című program 17 órakor kezdődik. Az íróval Fekete Vince József Attila-díjas költő, a Székelyföld folyóirat irodalmi szerkesztője beszélget. A program a szentesi Krúdy Gyula Baráti Kör, a Magyar Írószövetség Csongrád megyei Írócsoportja és az Areión Kulturális Egyesület rendezvénye. Szilágyi István 1938-ban született Kolozsváron. 1956-ban érettségizett Szatmáron, kitanulta a mozdonyszerelő géplakatos szakmát. 1958-tól a kolozsvári egyetem jogi karán tanult, 1963-ban nyert jogi diplomát. Az Utunk munkatársa, majd 1968-1989 között főszerkesztő-helyettese. 1990-től a Helikon főszerkesztője. Kolozsvárott él és alkot. 2014-ben megkapta a Nemzet Művésze elismerést.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.