Molnár Tamás: Szemléletváltásra van szükség a migráns problémát illetően

Az Európai Unióra nehezedő külső migrációs nyomás volt a téma az Integrációs Klub idei első rendezvényén, Molnár Tamás, a Miniszterelnökség, Nemzetpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Titkárságának nemzetközi jogi főtanácsadója beszélt az európai bevándorlás aktualitásairól és a magyar helyzetről.

"Az 1990-es évek óta erős a migrációs nyomás az Európai Unión, ugyan az irányok változtak, a de volumen nem csökken" - mondta el az EU bevándorlási helyzetéről

Molnár Tamás

. Jelenleg a Földön 232 migráns él (ez majdnem egyenértékű Indonézia lakosságával, vagyis ha egy országként nézzük, a hatodik legnépesebb állam lenne a bolygónkon), jelenleg körülbelül 20,4 millió nem EU-s állampolgárságú személy tartózkodik az Európai Unió határain belül, ami az EU 500 milliós népességének 4 százaléka. Magyarország az idegenek számában a második legkisebb aránnyal rendelkezik, a lakosság körülbelül 2%-a külföldi. Menedékkérők számát illetően több, mint 430 ezren kértek menekültstátuszt az EU-ban, 35%-uk, tehát 112 ezer ember részesült valamilyen nemzetközi védelemben.

Honnan jönnek a menekültek?

Leginkább Szíriából érkeznek az illegális határsértők (érdemes kiemelni, hogy a Szíriával szomszédos országokban 4 millió szír menekült tartózkodik, amihez képest az EU-ba menekült 50-60 ezer szír nem tűnik olyan nagy számnak), valamint Afganisztánból, Oroszországból, Pakisztánból, illetve Szerbiából. A legtöbb esetben konfliktusövezetekről van szó, de a szerbek esetében gyakran csak vissza akarnak élni a menekült státusszal. A fenitek a hivatalos adatok, az illegális migránsok számát nehéz megbecsülni, 2009-ban 2 millió és 4,5 millió közé tették a számukat, ami azóta biztosan nőtt. Az illegális bevándorlás elleni küzdelem hatékonyságát mutatja, hogy 2013-ban az Európai Unió határain elfogott 386 ezer migránsból 160 ezer tért vissza hazájába. A bevándorlók két útvonalat használnak az Európába jutáshoz: a "kék" határt, vagyis a Földközi-tenger vízi útjait, dél felől közelítve az öreg kontinenst, amely nem veszélytelen, eddig 26 ezren vesztek oda az embercsempészek túlzsúfolt, életveszélyes bárkáin, illetve a "zöld" határt, a szárazföldi utat dél-kelet felől, itt első vonalként a török-görög és a török-bolgár határ az érintett. A nagyobb hullámokat nemzetközi események váltják ki, mint például az Arab tavasz forradalmai és az abból kibontakozó polgárháborúk 2011-ben. "A migránsokat két csoportba oszthatjuk: a menekültek, aki az üldözöttség és a háborús helyzet miatt hagyták el hazájukat és a gazdasági migránsok csoportjába, akik a szegénységet hagyták hátra a jobb élet reményében" - fejtette ki Molnár Tamás.

Mit tesz Európa?

Az Európai Unió cselekvőképességét - mint számos esetben, az illegális határátlépések elleni küzdelemben is - korlátozza a nagy mennyiségű joganyag, az EU túlszabályozott jellege. "A joganyag tagállami átültetésére, és hatékonyabb végrehajtására, szorosabb tagállami együttműködésre lenne szükség, összességében pedig hosszútávú, stratégiai átfogó válaszok szükségesek" - emelte ki Molnár Tamás. Hangsúlyozta a felelősség és a szolidaritás kérdését: az előbbi szerint az illegális bevándorlásban érintett tagállamnak kell megoldania a menekült-problémát, míg a szolidaritás elve szerint a többi EU-tagállamnak segítséget kell nyújtania a nyomás alatt lévőknek. Kérdésként merül fel a Schengen-i határokon belül mozgás korlátozása, már csak a belső biztonsági kockázat miatt, mivel a menekültek és a gazdasági migránsok között terroristák is könnyen bejuthatnak az EU határai mögé. Az EU számos lépést tett a menekülthelyzet javítására: létrejött a Mediterrán munkacsoport, melynek feladata az illegális határátlépések számának csökkentése és az embercsempészet elleni harc, azonban működése nem túl hatékony. Az Európai Unió Tanácsa létrehozott egy folyamatosan frissülő dokumentumot, EU Útiterv – Stratégiai válasz címmel, a különböző témáknak "őrangyalokat" jelölnek ki, Magyarország az illegális migráció elleni küzdelem őrangyala. A Tanács következtetései az ügyben három pillért alkotnak: az embercsempészet leküzdésének fontossága, a nem EU tagállamokkal való kapcsolat erősítése és az Uniós jogrendszer végrehajtásának hatékonyabbá tétele a három fő célkitűzés. "A Bel- és Igazságügyi Tanács munkájában állandó napirendi pont a migráció és az embercsempészet, azonban a tanácskozások még nem vezettek komoly eredményre és ez a közeljövőben sem várható" - hangsúlyozta Molnár Tamás. Ugyancsak tervben van egy migrációról szóló európai napirend létrehozása, azonban ez még nem valósult meg, ezért nem is tudni, mennyire lesz hatékony.

A magyar helyzet

A magyar népesség kb 2,2 százaléka külföldi, vagyis körülbelül 220 ezer fő, ennek döntő része határon túli magyar, illetve EU tagállam polgára, ezen kívül pár tízezren maradnak más országokból, azonban e bevándorlók száma növekszik, 2014-ben 42 700 ember kért menedéket Magyarországon, amíg ez a szám idén március egyig 28 500 volt. A migránsok hazánkban nem okoznak társadalmi feszültséget, a kérdés eddig nem is szerepelt a hazai politikában. A menedékkérők többsége koszovói, tehát nem üldözött menekült, hanem a jobb élet reményében érkező szegény, aki tranzitországként tekint Magyarországra, vagyis tovább menne Ausztria, vagy Németország felé. Magyarország geopolitikai helyzete miatt érintett a bevándorlásban, a Schengeni-övezet határországaként nagy nyomás feszül hazánknak, főként dél-kelet felől, az ukrán határon a háborús helyzet ellenére sem nőtt számottevően a bevándorlás, az ukrán menekültek fő célja inkább Lengyelország. "Gond, hogy 2013-ig Magyarország nem rendelkezett önálló migráns politikával, és azóta ez nem tudott kellően megerősödni, azonban a 2014-2020-as EU költségvetési ciklusban a Menekültügyi és Migrációs Alap 3,4 milliárd eurót tesz majd ki, amiből bizonyára hazánk is részesülni fog. Az EU-s források elosztásakor azonban felmerül egy nézeti különbség Magyarország és az EU között: amíg hazánk az őrzésre fordítana a támogatásokból, épületeket húzna fel a migránsok fogva tartására, addig az Unió a humán erőforrásokra fordítana a költségvetésből, szociális munkásokat képezne a probléma kezelésére. "Szemléletváltásra van szükség a magyar hatóságoknál, mert a bezárt migránsokról gondoskodni kell, ami megterheli a költségvetést, másrészt a határsértők bezárása befagyasztja a helyzetet és nem vezet sehová" - mondta el Molnár Tamás.

Merre tovább?

A magyar kormány három javaslattal élt eddig az illegális határsértők problémájának megoldása érdekében: az első a biztonságos származási ország koncepciója, amely szerint alaptalan a menedékkérelem, amire hivatkozva a Koszovóból érkező migránsokat a határokon kívül tartani, a második a biztonságos harmadik ország koncepciója, ami alapján egy, a migránsok útjába eső nem EU tagállamon keresztül küldenék haza az illegális bevándorlókat. A harmadik javaslat a gyorsított eljárás alkalmazása, akár a határon is lefolytatott eljárással, azonban mindhárom terv jogszerűsége kérdéses. "A megoldás politikai nyomás helyezése lenne Szerbiára és Koszovóra, valamint a megfelelő tájékoztatás: tudatni kell a koszovóiakkal, hogy Európa nem Kánaán" - fejtette ki Molnár Tamás. Kiemelte további megoldásként a legális migrációs csatornák bővítésének lehetőségét, ésszerű mértékben, ugyanis maga az Európai Unió generálja a magas illegális bevándorlást, mivel nagyon nehezen adnak ki tartózkodási engedélyt. Felmerül még a kvóták alkalmazása a menedékkérőkről tagállamonként, vagyis minden EU tagállam fogadjon be meghatározott számú menedékkérőt, azonban ez sem biztos, hogy teljesen megoldaná a problémát.