Lakner Zoltán: Magyarországon a demokrácia nem szerzett elkötelezett híveket

A politológus szerint Magyarországon a demokratikus intézmények ellenőrző funkciója háttérbe szorult. Lakner Zoltán a Kultúrkör Egyesület első rendezvényén a kelet európai demokráciákról és a fiatalok helyzetéről tartott előadást a Hungi Vigadóban Szegeden.

"Egyesületünk azért jött létre, hogy megmutassa a fiataloknak, hogy a kultúra és a szórakozás nem ellenkezője egymásnak" - ismertette sajtótájékoztatóján

Tóth András

, a Kultúrkör Egyesület elnöke. A Kultúrkör Egyesület első, „Beszélgetés a DEMOkráciáról, egy pohár bor mellett!” című előadásnak vendége

Lakner Zoltán

politológus volt. "A 35 év alatt korosztály politikai tájékozottsága olyan kérdés, ami nem csak Magyarországon meghatározó, a legnagyobb demokratikus hagyományokkal rendelkező országokban is alacsony a fiatalok politikai részvétele" - emelte ki Lakner Zoltán. A politológus hangsúlyozta, hogy az aktuális gazdasági helyzetben meglehetősen magas a fiatalok munkanélkülisége, ami perspektívahiányt és bizonytalanságot okoz, aminek megvannak a politikai következményei. A fiatalok körében tetten érhető még az a jelenség, hogy elválik a komoly eséllyel indulók csoportja azoktól, akik beragadnak kilátástalan élethelyzetükbe, ami egyrészt szegénységet szül, valamint ezek a kirekesztett fiatalok érzik, hogy lehetőségeik limitáltak, ami frusztrálja őket, ami pedig a politikai rendszerrel szembeni bizalmatlansághoz vezet. Magyarországra különösek igazak a fenti állítások, mivel az átlagos politikai részvétel is alacsony, a fiatalok érdeklődése pedig ehhez képest is elmarad. "Akik keresnek valamilyen választ, azok többnyire a politikai rendszer leváltásában találják meg azt, ami sokszor szélsőséges megnyilvánulásokhoz vezet, amiben sokakat inkább a tiltakozás vágya motivál" - mondta el Lakner Zoltán. Kiemelte, hogy egyetemi oktatóként az a tapasztalata, hogy a hallgatók kevés információval rendelkeznek a demokrácia működéséről és a politikai rendszerek közötti különbségekről, itt felhívta a figyelmet a történelemoktatás felelősségére.

Az előadáson kitért a demokrácia helyzetére Magyarországon, ami sok vitának ad alapot az elmúlt időszakban, sok szélsőséges vélemény jelenik meg, ezek azonban többnyire pártállás szerint oszlanak meg, vagyis a legjobban működő demokratikus rendszerről, vagy a legrosszabb diktatúráról beszélnek. Lakner Zoltán szerint ma Magyarországon a demokratikus intézményeknek csak a homlokzata létezik, a különböző intézmények, mint például az Alkotmánybíróság vagy az Állami Számvevőszék ellenőrző funkciója kiüresedett, háttérbe szorult a személyi és az intézményi átszervezések által, valamint a politológus megkérdőjelezte az Alaptörvény megalkotásának demokratikusságát is. Hozzátette, hogy Magyarországon alacsony a bizalmi szint a politikát illetően, ami egy olyan individualizáltságnak tudható be, mely a jogszabályok elkerülésében és az együttműködés gyengeségében ölt testet, emellett pedig a civil társadalom is gyenge hazánkban. Lakner Zoltán szerint mindezek hátterében az áll, hogy 1990 és 2010 között a demokrácia nem szerzett elkötelezett híveket Magyarországon.