Közélet

Hívek százai fogadták a máriapócsi Szűz Mária kegyképet Szegeden (FRISSÍTVE) + FOTÓK

Hívek százai fogadták a máriapócsi Szűz Mária kegyképet Szegeden (FRISSÍTVE) + FOTÓK

2015. március 19., csütörtök
Hívek százai fogadták a máriapócsi Szűz Mária kegyképet Szegeden (FRISSÍTVE) + FOTÓK
mariapocsi_kegykep52_gs

A Lechner téri görög katolikus kápolnában fogadták a máriapócsi könnyező kegyképet, majd az alsóvárosi ferences templomban Kiss-Rigó László megyéspüspök az egyházmegye családjainak ajánlott fel szentmisét.

„Rendkívül nagy megtiszteltetés és öröm számunkra, hogy kápolnánkba is elhozták a Szűz Mária kegyképet, emellett nagyon sok kegyelmi adománnyal is jár. Nagyon készültünk a találkozásra, és ez a folyamatos várakozás az Isten jelenlétébe hozza az embert” – fogalmazott

Szaplonczay Miklós

szegedi görög katolikus esperes. Elmondta, a böjt hitelesebb megélésében és a húsvétra való felkészülésben is segíti a híveket a kegykép Szegedre hozatala. Hívek érkeztek Kecskemétről, Makóról és Szolnokról, illetve a határon túlról is érkeztek, például Ruszkikeresztúrról is több család érkezett.

mariapocsi_kegykep18_gs

A Lechner térről gyalogos menet hozta a kegyképet Alsóvárosra, ahol Szaplonczay Miklós arról beszélt, hogy Szegedről évente többször is útra kelnek a hívek Máriapócsra, és egyre többen gyalogosan teszik meg a hosszú utat. Kitért arra is, hogy a görögkatolikusokat nem zavarja, hogy a kegyképnek egy másolatát őrzik hazánkban. „A kép értékét nem az adja, hogy mikor és ki festette, másolat vagy eredeti, hanem az előtte végzett imádság, ami 300 éven keresztül szüntelenül folyt. A kép – mely az Istenszülő Szűz Máriát ábrázolja – s melyet szemlélve őt szólítjuk meg, és az ő közbenjárására Krisztus segít bennünket, pontosan ezáltal lesz számunkra értékes a kép” – fogalmazott. A ferencesek részéről

Wertheim Mátyás

plébános köszöntötte a híveket, majd a zarándoklatok fontosságáról szólt, míg Szeged városa részéről

Kozma József

mondott köszöntőt a szentmise előtt, amit

Kiss-Rigó László

megyéspüspök celebrált. „Sajátos módon a szent család tagjait köszönthetjük együtt. Ma az egész világegyházban Szent József ünnepe van, köszönhetjük a családfőt, a férjet.

Kocsis Fülöp

püspök atya és görög katolikus testvéreink jóvoltából azonban sajátos módon köszönhetjük Szűz Máriát, az édesanyát, feleséget. Most különösen ebben a nagyböjti időben, amikor Jézus halálát, kínszenvedését idézzük fel jobban és többször, mint máskor, ebben a szentmisében az ő föltámadását is ünnepeljük, és az Eukarisztiában sajátos módon találkozhatunk vele, köszönhetjük őt is” – fogalmazott Kiss-Rigó László, aki Szeged és az egyházmegye családjainak ajánlotta fel a szentmisét.

mariapocsi_kegykep54_gs

A világhírű könnyező ikont március 8-án délben, a püspöki szent liturgiát követően bocsátották útjára, és március 24-én tér vissza a máriapócsi kegytemplomba. A szentképet naponta más-más település egyházközségébe viszi el a Hajdúdorogi Egyházmegye, így számos szabolcs-szatmár-beregi település mellett Miskolcon, Veszprémben, Budapesten, Győrben, Pécsen, Szegeden és Debrecenben is megtekinthetik majd a hívek. A különleges eseményt a máriapócsi görög katolikus templom zarándokhellyé válásának háromszáz éves évfordulója alkalmából szervezi az egyházmegye. Ahogy megírtuk, a kegykép péntekig van Szegeden, a részletes programot

ITT

olvashatják.

A máriapócsi könnyezések

A török rabságából történt szabadulásának emlékére 1676-ben készíttetett pócsi kegykép a korabeli feljegyzések szerint 1696. november 4-én kezdett el könnyezni, ami szünet nélkül két hétig tartott, majd kisebb megszakításokkal december 8-áig. A képet 1697-ben Bécsbe szállították, Máriapócson egy másolata található. Sem az eredeti kép, sem a róla készült másolatok a továbbaikban nem könnyeztek, kivéve azt, amelyiket Pócsra visszavittek, amelyik 1715. augusztus 1-jén, majd 1905 december 3-án könnyezett. Az 1905-ös könnyezés tényét egyházi és világi vegyesbizottság ellenőrizte, s megállapította annak valódiságát. A könnyeket felfogó selyemkendőt kicsiny foglalatban a templom falára függesztették, ma is ott található a kegykép alatt. Nevezetes esemény volt Máriapócs életében 1991. augusztus 18-án, amikor II. János Pál pápa bizánci szertartású Szent Liturgiát végzett magyar nyelven a kegykép előtt. 2005-ben a kegyképet a budapesti Magyar Nemzeti Galériában megtisztították és restaurálták. December harmadikán Erdő Péter prímás a püspöki kar jelenlétében a képet újra megkoronázta a XVI. Benedek pápa által, Rómában megáldott arany glóriával. Ekkor nyilvánították Máriapócsot Magyarország Nemzeti Szentélyévé.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.