Közélet

Szeged büdzséje a Fidesz, a KDNP és az LMP szemével

Szeged büdzséje a Fidesz, a KDNP és az LMP szemével

2015. február 13., péntek
Szeged büdzséje a Fidesz, a KDNP és az LMP szemével
kozgyules34_gs

Két és fél órán keresztül vitáztak Szeged 2015-ös költségvetéséről – személyeskedésektől sem mentesen – a közgyűlésen. A Fidesz-L.É.T. és a KDNP-frakció nem elégedett az elfogadott büdzsével, és a testület LMP-s tagja is úgy látja, munkahelyteremtésre és a szociális területre több forrást kellett volna csoportosítani.

Szeged költségvetési rendeletét a baloldal 18 igen szavazatával, 9 ellenszavazat mellett fogadták el a

február 13-ai közgyűlésen

, a Fidesz-L.É.T. és a KDNP frakciók vezetőit és LMP-s tagját kértük rövid értékelésre. A közgyűlésen

Nógrádi Tibor

bejelentette, hogy a jövőben ő vezeti Fidesz-L.É.T. frakciót,

Kothencz János

képviselőtársának ugyanis megnövekedtek egyéb feladatai, s a frakció tagjai Nógrádinak szavaztak bizalmat. „Elhatároztuk már a frakció megalakításakor, hogy ebben a ciklusban nagy hangsúlyt fektetünk értékeink újradefiniálására és megteremtésére. A jövőben nemcsak a saját feladatomért vagyok felelős, hanem további négy embernek az eredménye, feladata is az én vállamon lesz” – fogalmazott Nógrádi Tibor. A frakcióvezető úgy értékelte, hogy nem Szegedről, nem az itt élőkről szólt a február 13-ai közgyűlés. Szerinte a legfontosabb az lett volna, hogy miként lehet a napfény városában megteremteni azt a bővülést, ami az ország gazdaságára jellemző. „Szeged városának az lenne a kulcskérdése, hogy miként tudjuk a bevételeinket növelni, mert csak azt tudjuk szétosztani, amit megtermeltünk magunknak. Sajnálatos, hogy egymás ócsárolása és a kormány szidása volt a középpontban, ehelyett Szeged sorsával, az itteni vállalkozások menedzselésével foglalkozhattunk volna, ami elsődleges kötelességünk lenne” – közölte Nógrádi Tibor.

kozgyules24_gs

A közgyűlés végén esküt tettek a településrészi önkormányzatok tagjai is, mellyel kapcsolatban a Fidesz-L.É.T. frakcióvezetője elmondta, sikernek tartja, hogy körzetében nem pártkatonákat választottak a testületbe, de továbbra sem érti, hogy az MSZP-s Lauer István javaslata nyomán miért vették el a részönkormányzati státuszát Szentmihálynak, ahol korábban hatékonyan működött a testület. Emlékeztetett, hogy úgynevezett

részönkormányzó testületet választottak

, melynek tagjai Nógrádi munkáját fogják segíteni. Hozzátette, az ajánlások alapján kiválasztott részönkormányzatok tagjai már járják a környéket, és összegzik a lakosság észrevételeit, Nógrádi szerint ugyanis attól függetlenül, hogy külön forrást nem kapnak a részönkormányzatok igenis lehet munkát végezni. A

Fidesz-L.É.T. költségvetési módosító indítványában

egyébként a tápéi és gyálaréti műfüves focipálya önrészére szánt 22,5 milliót csoportosította volna át munkahelyteremtésre, egyházi épületek rekonstrukciójára, továbbá út- és járdafelújításokra fordítottak volna többet.

A KDNP munkahelyteremtésre koncentrált volna

400 millió forint átcsoportosításáról szólt a KDNP végül nem támogatott módosító indítványa

, többek között a tavalyi 75 millióról 50-ra zsugorított munkahely-teremtési keretet duplázták volna meg, és az egyházi keret megtartását is szorgalmazták. „Sem koncepciójában, sem részelemeiben nem tudjuk elfogadni a költségvetést, hiszen a munkahelyteremtés, vállalkozásfejlesztés helyett más szempontokat állított előtérbe, ami hosszú távon nem fenntartható” – értékelte

Haág Zalán

, KDNP-frakció vezetője a pénteken elfogadott büdzsét. Emlékeztetett, hogy mindössze a költségvetés 1%-át érintették volna az általuk javasolt átcsoportosítások. Hozzátette, a baloldali-liberális többség nem támogatta módosító javaslataikat, így több mint másfél évtized után nem lesz egyházi keret, így a turisztikai célpontnak is számító egyházi létesítményeket, közösségeket nem tudják fejleszteni 40 millió forintból, ezen felül a tavalyihoz képest egyharmad résszel csökkent a munkahelyteremtésre fordítható forrás, az elfogadott 75 millió helyett a KDNP 100 millió forintot szánt volna erre a célra. Haág Zalán portálunknak elmondta, biztosan módosítják majd év közben a költségvetést. „Elszólta magát

Botka László

polgármester, hogy az 1,6 milliárd forintos fejlesztési tartalék valójában azt a célt szolgálja, hogy a lyukakat tömködjék belőle, amit nem tartunk helyesnek, hiszen fontos lenne bizonyos fejlesztési célok támogatása” – közölte.

kozgyules22_gs

A kereszténydemokrata politikus kitért arra is, hogy nem felelt meg a valóságnak az az állítása a városvezetőnek, hogy 600 millió forintot lehet spórolni az önkormányzati cégek gazdálkodásában, hiszen a költségvetésből az derült ki, hogy egyes cégek több pénzt kapnak idén, mint 2014-en, ráadásul a társaságok számláján több százmillió forint van, mellyel kapcsolatban Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester bizottsági ülésen jelzett, hogy fel is fognak használni. Ez Haág szerint azt jelenti, hogy megtakarítás nem várható, és ha elköltik a számlán lévő összegeket, akkor túlköltekezés is lehet egyes önkormányzati társaságok esetében. Azt sem tartotta elfogadhatónak, hogy a baloldali többség jelentősen, 20-40%-kal megemelte a városi cégvezetők alapfizetését. Szerinte, ha három alpolgármester fizetésére is jut pénz, akkor inkább a helyi közszolgáltatások tarifáinak csökkentése vagy szinten tartása lenne indokolt a 0%-os infláció mellett, nem pedig a városi cégvezetők béremelése.

Az LMP szerint a szociálisan rászorultak a költségvetés vesztesei

Szentistványi István azt kezdeményezte

, hogy szociális segélyezésre a város 400 helyett fordítson 450 millió forintot 2015-ben, továbbá az átmeneti segély összegének maximumát emelték volna meg. Az LMP-s önkormányzati képviselő kérdésünkre elmondta, évek óta azt tapasztalja a közgyűlésben, hogy a szociálisan rászorulókkal sem a bal, sem pedig a jobboldal nem foglalkozik kellőképpen. „Az egyik oldalon ez a kérdéskör teljesen érdektelen, míg a másik részről egy meglehetősen egyszerű kommunikációs fogást alkalmaznak. Létrehoznak egy 400 milliós segélyezési alapot, amit értelemszerűen pozitívan lehet kommunikálni, és hiába próbálunk tényszerű adatokat felhozni, egy egyszerű kijelentéssel lesöprik” – magyarázta. Szentistványi példaként elmondta, hogy 2010-ig több mint másfél milliárdot fordított Szeged városa szociális kiadásokra, így segélyezésre is, ami 2013-ra egymilliárdra csökkent. Rámutatott, ebben az összegben mindig is volt önkormányzati forrás is, csak – ahogy fogalmazott – jobban hangzik, ha egy 400 milliós alap létrehozásáról beszél a városvezetés.

kozgyules25_gs

Szentistványi számításai szerint összességében nagyságrendileg idén is annyit költ a város erre a területre, mint korábban. Az LMP-s politikus elmondta, 600 milliót is érdemes lenne a szociális feladatokra elkülöníteni, igaz ő 450 milliós keretre tett javaslatot, amiből az átmeneti segélyt lehetett volna 25 ezerről 45 ezer forintra emelni.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.