B. Nagy László: A késedelem a rendszer hibája

Az Európai Unió fejlesztési ciklusának váltása miatt sűrű év az idei: ebben az évben egyszerre kell újra pályázni, a régi pályázatot megvalósítani és elszámolni, amin sem az EU-s döntéshozatal sebessége, sem a bonyolult adminisztráció nem segít - a megkésett uniós támogatású pályázatokról kérdeztük B. Nagy Lászlót, Szeged kormánypárti országgyűlési képviselőjét.

"Szigorú uniós és magyar feltételrendszernek kell megfelelnie minden pályázónak" - mondta el

B. Nagy László

. A 2007-2013-as fejlesztési ciklus 2015-ben lezárul, így az elszámolást is el kell végezni, a finanszírozott projekteket be kell fejezni. B. Nagy László szerint Magyarország jól áll a pályázatokkal, kiemelt cél volt a ciklusban, hogy lehetőleg minél nagyobb mértékben le tudja hívni az ország az uniós támogatásokat, ez egyébként minden uniós országnak célja, de általában nem sikerül ezt megvalósítani különböző okok miatt, azonban a jelenlegi helyzetben hazánk nem küszködik gondokkal. "Nyilvánvalóan túlpályáztatás van, biztonsági szempontból, hogy a lehető legtöbb támogatást meg lehessen megszerezni" - emelte ki B. Nagy László. Az európai uniónak olyan feltételei vannak, közbeszerzések, vizsgálatok, melyek lassítják a folyamatokat, mindemellett akadályoztatják a kifizetéseket, minden fejlesztéshez brüsszeli jóváhagyás szükséges ezek a döntések sok időt vesznek igénybe, de ezt nem tudjuk megkerülni. "Most, hogy összetolódott a régi és az új periódus, néha nem is teljesen egyértelmű információk érkeznek az uniós döntéshozó szervektől ezzel kapcsolatban, nyilván minden európai országnak alkalmazkodnia kell a közösségi feltételekhez, ami nem könnyű" - fejtette ki a képviselő. "A zárás elvégzéséhez és közben is folyamatosan vizsgálatok folynak a tagállamokban az uniós pénzeket felhasználását illetően, kívülről ez úgy néz ki, hogy ezek késésben lévő veszélyeztetett fejlesztések, de a legnagyobb veszély az, ha valaki nem képes időben felmérni a pályázata megvalósíthatóságát, de mindenki törekszik arra, hogy maximális kifizesse az összes pályázati pénzt határidőn belül" - fűzte hozzá. A képviselő nyomatékosította, hogy a pályázati késéseket a rendszer okozza, a lassú döntési mechanizmus átgyűrűzik a tagországokba, az idő múlása miatt ezek késedelmet okoznak, de a szereplők mindegyike tudja, hogy 2015 végére be kell fejezni az előző ciklus pályázatait és el is kell számolni, ami igen komoly feladat, ez az adminisztráció az EU sajátossága. "Ez egy nehéz időszak, a legnagyobb kockázat a teljesítési kockázat, minden egyes pályázat, vállalkozó egyedi eset, de az közös, hogy ebben az évben egyszerre kell pályázni, megvalósítani és elszámolni" - tette hozzá B. Nagy László. A késedelemben a szegedi ELI beruházás is érintett, erről szóló cikkünk

ITT

található.

Minden támogatást felhasználni

A kormány elhatározása szerint Magyarország úgy zárja a 2015-ös évet, hogy a 2007-2013-ra megítélt uniós forrásokat teljes egészében lehívja - áll a honlapon megjelent tájékoztatóban - írja az MTI. Az ország 2007-ben 8200 milliárd forint lehívására kapott lehetőséget. Ennek eléréséhez a korábbi években a kabinet mintegy 1000 milliárd forint értékben engedélyezett túlvállalást, vagyis csaknem 9200 milliárd forint pénzügyi kötelezettséget vállalt a kormány, számolva azzal, hogy lesznek olyan fejlesztések, amelyeket nem lehet befejezni. Már csak pár hónap van hátra a 2007-2013-as fejlesztési ciklus pénzügyi zárásáig, ez év decemberéig nem csak a támogatott fejlesztéseket kell befejezni, hanem a pénzügyi elszámolást is le kell zárni minden futó fejlesztés esetében. A pályázatokon nyertes vállalkozásoknak, állami intézményeknek, háttérintézményeknek ki kell fizetniük szállítóikat. A futó fejlesztések soron kívüli felülvizsgálata lehetővé teszi, hogy a kormány egyes, korábban támogatott fejlesztésektől elvonja a forrást, és a zárásra minimalizálja az ország költségvetési kockázatát - olvasható a Miniszterelnökség tájékoztatásában. Úgy fogalmaznak: ezt a fejlesztéspolitikai kérdést is a lehető legtranszparensebben kezeli a Miniszterelnökség, ezért nyilvánosságra hozzák azokat az állami fejlesztéseket, amelyek esetében kockázatosnak ítélik a megvalósítás lehetőségét. Pár hónapon belül az érintett állami szereplőkkel közösen hoznak döntést arról, hogy mely fejlesztést törlik a támogatott projektek közül, és ezzel miként csökkentik az ország költségvetési kockázatát. A gazdasági élet szereplőit ezzel párhuzamosan levélben értesítik arról, ha fejlesztéseik megvalósítását kockázatosnak ítélik. A pályázók besorolásától függetlenül mindenkire vonatkozik a tiltás, hogy ha késedelmes projektje van folyamatban, ennek lezárásáig új támogatást nem kaphat az államtól a Széchenyi2020 pályázati rendszerben - hangsúlyozza a Miniszterelnökség. Hozzátették: ha egy állami intézmény esetlegesen forrást veszít, a kormány döntése értelmében ennyivel csökkentik az adott szervezet 2016. évi központi költségvetési támogatását, de a szankció nem érintheti az állami szerv által ellátott közfeladatokat. A késedelmes projektek listája

ITT

elérhető.