Írjon nekünk

ARC

Kóbor Balázs: További 7-8 termálkutat lehetne létesíteni Szegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

kobor_balazs01_gs

Akár tíz termálkör is működhetne Szegeden Kóbor Balázs szerint. A szegedi hőszolgáltató élére kinevezett szakember reméli, a most átadott két termálkör lendületet ad ennek a területnek, így a döntéshozók szándékán és a finanszírozási lehetőségeken múlik majd, hogy végre kihasználja-e a város kiváló geotermikus adottságait.

A pozitív változás minden esetben pozitív lökést hoz, így a belvárosi és az újszegedi termálkörök átadása is. „Azzal, hogy Szegeden van két sikeres projekt, minden döntéshozó szívéről legördül egy kő, s látja, mégis lehet ilyet csinálni. Mi, szakmabeliek pedig egy halvány elégtételt érzünk, hiszen tíz éve mondjuk azt, hogy műszakilag létrehozható és gazdaságosan üzemeltethető egy ilyen rendszer” – közölte Kóbor Balázs hozzátéve, hogy az évtizedes késlekedés sajnálatos. Az SZTE Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék tudományos munkatársa, a Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter elnöke és a Szegedi Hőszolgáltató Kft. új igazgatója megjegyezte, elegendő ugyanis Csongrád megyén belül szétnézni, és találhatunk jól működő geotermikus rendszereket, például Mórahalmon, Csongrádon.
„Ugyanakkor rendkívül erős a szénhidrogén- vagy más néven gázlobbi, ami akadályozza az alternatív energiagazdálkodást. A 2001-ben bevezetett KÁT, vagyis kötelező átvételi tarifa célja az volt, hogy fellendítse az alternatív energiatermelést. Ehelyett azonban mindenki – így Szeged is – gázmotorokat üzemelt be, vagyis fosszilis energiából állított elő elektromos áramot, amit a piaci árnál drágábban adtak el a rendszerszolgáltatóknak, és ebből profit keletkezett. Ez helyes gazdasági lépésnek volt, de környezetvédelmi szempontból inkább tragikomikus” – részletezte Kóbor Balázs hozzátéve, hogy a KÁT eltörlése számtalan hőszolgáltatónak okoz fejtörést, hiszen profitjuk egy része ebből származott.

Terv volt, a szándék hiányzott Szegeden

kobor_balazs02_gs

A Szegedi Tudományegyetemen már 2007-2008-ben készültek tervek két termálkörre. Akkor a projekt levezénylésére egy egyetemi tulajdonú Kft.-t is létrehoztak, de semmi nem valósult meg a tervekből. Ezzel kapcsolatban az SZTE Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék tudományos munkatársa elmondta, az akkori döntésekben rációt nem bírt felfedezni. „Az, hogy a politika a szakmai döntéseket nem mindig szakmai információkra alapozva hozza meg, nem újdonság” – fűzte hozzá. Végül egy külső befektetőre volt szükség, aki az eredeti elképzelésekhez hasonlót valósított most meg a városban, és sikerre vitte a terveket. Ugyanakkor az, hogy egy-egy projekt hosszú éveket csúszik, pénzbe kerül, hiszen a szegedi tervekkel egy időben készültek el a mórahalmi rendszeré is, de a homokhátsági kisváros már a következő esztendőben kiépítette a geotermikus rendszerét, mely beruházás mára már meg is térült.

Szándék már van, a kérdés, hogy forrás lesz-e

Közismert, hogy Magyarországon általában, és így Szegeden sem jó a levegő minősége, ezért is kimondottan fontos Kóbor Balázs szerint, hogy mennyi a károsanyag-kibocsátás, illetve, hogy mennyit váltunk ki ebből alternatív energiatermeléssel. Az más kérdés a szakember szerint, hogy miként lehet megvalósítani az ilyen, rendkívül magas beruházási igényű fejlesztéseket, miközben nincs hazánkban megfelelő hitelezési környezet. „Összességében most messze nem vagyunk a legjobb pozícióban, az önkormányzatoknak és cégeiknek sincsenek forrásaik ilyen jellegű beruházásokra, vagyis csak európai uniós pénzekből és/vagy külső befektető bevonásával lehet ezeket finanszírozni, melyekhez jelentős önerő szükséges. Számos településen 2010 táján azért nem indultak el fejlesztések, mert arra vártak, hogy egy politikai változás után magasabb támogatási intenzitás lesz elérhető” – magyarázta. Erre azonban egyértelműen felesleges várni Kóbor Balázs szerint, az EU nem fog 60-70%-nál több támogatást adni egy olyan projekthez, ami jövedelmet termel. Ezen felül a választások előtti és az azokat követő hosszú hónapok gyakorlatilag üresjáratnak számítanak.

Most egy új uniós költségvetési ciklus kezdődött, ezen kívül Szeged fejlesztési koncepciójában is szerepelnek geotermikus energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások, az Integrált Városfejlesztési Stratégiában is vannak hasonló célkitűzések, illetve a Csongrád Megyei Közgyűlés is exponál uniós források fölött. „Csak a mi látókörünkben mintegy harminc önkormányzat van, és az Európai Beruházási Banktól kértünk támogatást arra, hogy előkészítsünk alternatív energiaprojektet, melyek geotermiára vagy biomasszára, esetenként a kettő kombinációjára épülnének. A pénzintézet 5%-os önrész mellett nyújt hitelt, egy dolgot várnak el, legyen biztosítéka annak, hogy az adott fejlesztés meg is valósul. Ez okoz gondot jelenleg” – mondott példát a Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter elnöke arra, miből lehet finanszírozni többek között a beruházások megtervezését. Hangsúlyozta, hogy bizonyos energetikai beruházások meg fognak valósulni, hiszen pántlikázott pénzekről van szó. „E kérdéssel és egyben ajánlattal bombázni fogjuk Szeged városát, a Csongrád Megyei Önkormányzatot, továbbá a régió másik két megyéjét is” – fűzte hozzá.

kobor_balazs03_gs

Szegedet nem lehet „kifűteni” geotermiával

Vétek nem kihasználni Szeged kiváló geotermikus adottságait a szakember szerint, de egyértelmű, hogy nem lehet „kifűteni” a várost geotermiával, sőt még csak a távhő gázigényét sem lehet kiváltani teljes mértékben. A legnagyobb energiaspórolás az energiahatékonysági fejlesztésekből származik, de más megújuló rendszerek kiépítésének is lehet létjogosultsága. Kóbor Balázs megjegyezte, a fosszilis energiától teljesen nem fogunk tudni megszabadulni, hiába is lenne jó, de környezetünk állapotát javító, és az energiafüggőséget csökkentő megújuló energiaforrások kihasználása a gyermekeink jövőjébe való, biztosan megtérülő befektetés. Emellett van sok – geotermiához is kötődő – fejlesztési irány, amelyből nem lehet engedni. „Az összes felújítandó, zöldmezős beruházást úgy kellene elkezdeni, hogy megnézik a város ez irányú stratégiáját, hogy ahhoz vajon miként illeszkedik. A most megvalósult két termálkör mindkét végén elbírna még 1-1 fedett uszodát, ha azokat úgy méretezem, hogy a gépészetük fogadni tudja” – mondott példát. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nem minden alternatív energiával működtetett rendszerrel lehet spórolni, sőt az sem biztos, hogy minden esetben a megújuló energia a jó megoldás. Egy épület attól nem lesz „zöld”, hogy hőszivattyút építenek bele, meg kellene nézni az energiamérlegét, s lehet, hogy kiderül, hogy egy jól leszigetelt gázos épülethez képest ráfizetéses.

Szeged város hőfelhasználását vizsgálva megállapítható, hogy közel harmincezer lakás évi 800 ezer gigajoule távhőt kap, s a Szegedi Hőszolgáltató Kft. ügyvezetői posztjára felkért Kóbor Balázs szerint ennek a mennyiségnek mintegy 30%-át lehet olcsóbbá tenni 10%-kal. Ez csak egy piciny szeletét adja a lakossági áraknak, de összességében csökken a károsanyag kibocsátás, és a fosszilis energiahordozóktól való függőségünk. A felelős, európai politika számára ez elegendő érv a megújuló energiaforrások kihasználásának támogatásához.

Szegeden akár tíz termálkör is működhetne

Kérdés, hogy vajon mennyi termálkutat lehet fúratni a város területén, hiszen ezek hatással vannak egymásra, mivel közös vízbázisból táplálkoznak. „Egyelőre nincs sem műszakilag, sem pedig környezetvédelmi és geológiai szempontból teljes mértékben alátámasztva, de úgy kalkulálunk, hogy 7-8 további olyan rendszert lehet kiépíteni, mint amilyet most adtak át” – válaszolta kérdésünkre a Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter elnöke.

Első lépésként tanulmányokat kell készíteni, utána lehet pontosabban meghatározni, hogy hány további geotermikus termálkört lehetne még kiépíteni Szegeden. Ehhez a távhőrendszer állapotát is pontosan meg kell ismerni, másrészt a városban lévő, potenciális ingatlanok fűtésrendszereit is át kellene alakítani, hogy képesek legyenek termálenergiát fogadni. Ezzel párhuzamosan azt is meg kell vizsgálni, hogy a villamosenergia igényt miként lehet olcsóbban kielégíteni – erre akár napelemes rendszerek is alkalmasak lehetnek. „Egy ilyen városszintű energetikai fejlesztési tervrendszer nagyon komplex, egymásra épülő energetikai rendszerek összessége, aminek jelenleg még nincsenek meg az alapjai Szegeden, de ennek kidolgozására, rendszerszintű energetikai fejlesztések megalapozására elérhető uniós forrásokat, és egyre erősebb önkormányzati elhatározást látok” – hangsúlyozta Kóbor Balázs.

Kommentek

ARC

Húsz éve a múzeum szolgálatában

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Medgyesi Konstantin 1999 augusztusa óta azért dolgozik, hogy a szegedi Móra Ferenc Múzeum sikeresen működjön.

Tovább olvasom

ARC

Elismerést kapott a mexikói nagykövetségtől a Gringos étterem

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Még februárban működtek közre egy mexikói festőművész kiállításán, amiért a közép-amerikai ország nagykövetsége oklevelet állított ki a vendéglátóegység részére.

Tovább olvasom

ARC

Kiss-Rigó: A demokrácia vélt bajnokai csak a nihilizmus diktatúráját építik

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

A Szeged-csanádi Egyházmegye püspöke szerint húsvétkor azt ünnepeljük, hogy megtörtént a teljes és tökéletes kiengesztelődés Isten és az emberiség között.

Tovább olvasom

Aktuál