Hódok rágják a Maros fáit

Hódok kezdték ki a Maros és a Tisza alsó szakaszának fáit. Az eset nem egyedülálló, egy-egy példány néha a folyó ezen részén is feltűnik, állandó populációt azonban nem tartanak számon. Elképzelhető, hogy Romániából jött idáig a rágcsáló.

Korábban Magyarországon sem volt ritka az európai vagy eurázsiai névvel is emlegetett közönséges hód, vadászata azonban jelentősen megritkította az állományt, a folyók szabályozásával pedig természetes életterük szűkült le jelentősen. A 19. században a kontinens egészében drasztikusan lecsökkent a számuk, hazánk folyópartjairól pedig közel száz évig teljesen eltűntek. Osztrák segítséggel, a Természetvédelmi Világalap (World Wide Fund for Nature, röviden WWF) kezdeményezésére 1996-ban megindulhatott a rágcsálófaj visszatelepítése a Duna ausztriai szakaszán, majd Európa egyik legnagyobb ártéri erdőségében, a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó Gemencen is elindították a Hód-visszatelepítési programot.

Mártélyról vagy Romániából jöhetett

"Hosszú éveken át tartó folyamat a partvidékről eltűnt állatok visszatelepítése. A Dunán már megvethette a lábát egy viszonylag stabil populáció, illetve a Tiszán is egyre több helyen megjelent az állat. A dél-alföldi részeken régóta megfigyeltek egy-egy hódot, jelentősebb állományról azonban itt nincs tudomásunk" - nyilatkozta portálunknak

Veprik Róbert

. A Szegedi Vadaspark igazgatója szerint az állat meg tudja vetni a lábát a folyó ezen szakaszán is, a betelepítés azonban nagy munkával jár, ráadásul ilyen esetben hatástanulmányt is kell készíteni arról, hogy milyen módon befolyásolja környezetét.

Olvasó-tudósítónk portálunkhoz eljuttatott képe szerint a Maros 4., illetve a Tisza 185'5 folyamkilométerénél hagytak árulkodó jeleket maguk után a rágcsáló állatok. Hogy pontosan honnan érkezhettek, azt nem lehet tudni biztosan - 2006 őszén, a visszatelepítési program egyik utolsó hazai állomásaként nyolc hódot engedtek szabadon a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben, de az is elképzelhető, hogy az Arad megyei Marosborsára 2002-ben telepített 20 hód utódainak egyike jutott a Maros ezen szakaszára. A korábbi években is voltak már észlelések, időnként egy-egy hód megjelenik a folyó ezen szakaszán, állandó populációról azonban nem tudni - nyilatkozta portálunknak

Bánfi Péter

, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője. Magyarországon jelenleg körülbelül hatszáz hódot tartunk ma számon, a legtöbb család a Szigetközben és a Hanságban található.