Írjon nekünk

Közélet

Boszorkányok, férjjóslás, töltött káposzta – honnan erednek a karácsonyi szokások?

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szekerestamas.jpg

Megjelent:

magyarok_karacsonya_onte27_kf

Mint valamennyi ünnephez, a karácsonyhoz is számos hagyomány, népszokás kötődik az Adventi várakozástól indulva Miklós és Luca napján keresztül a Szenteste böjt-feloldásáig. E szokásoknak jártunk utána az ünnepen.

„A karácsonyi népszokások nem csak karácsony napjához kötődnek, hanem az azt megelőző időszak egészéhez. A téli ünnepkör népszokásai egy folyamatba illeszkednek, amelynek kicsúcsosodása maga a karácsony” – mondta el hírportálunknak Apjok Vivien, a makói József Attila Múzeum muzeológusa, a Szegedi Tudományegyetem néprajz mesterszakos másodéves hallgatója. Kiemelte, hogy alapvetően az egész ünnepkör és a karácsonyhoz vezető út a várakozásról szól, ez az advent. A hagyomány szerint a november 30-hoz legközelebb eső vasárnap advent első vasárnapja, ezzel a nappal veszi kezdetét a téli-karácsonyi ünnepkör, ami számos kiemelt naphoz kötődik, mint például december hatodika (Miklós), vagy december tizenharmadika (Luca) napjához.

A téli ünnepi időszakban is alapvetően a vallási eredetű ünnepek keveredtek a népi szokásokkal, hiedelmekkel, ezáltal nehéz a kettőt szétválasztani. „Tudni kell, hogy az egyház és a nép rítusai keveredtek, így alakult ki ez a szokásrend, de alapvetően a keresztény körhöz kapcsolódnak ezek az ünnepnapok” – közölte Apjok Vivien.

A Luca napjától Szentestéig tartó időszakhoz köthető népszokás a Luca-szék készítése, valamint a lányok körében a férjjósló varázslás. Ezek közül sok volt az analógiás varázslás, vagyis azt várták, hogy egy kis metódus elvégzésével valami történni fog: például ha belesütik a Luca pogácsába a fiúk neveit, akkor az utolsó pogácsában lévő név lesz a lányok férjének neve; de előfordult, hogy pénzt raktak a pogácsába, amitől gazdaságot reméltek. A Luca-szék december tizenharmadikától készült, és huszonnegyedikén, az éjféli misére kellett elkészülnie, addig minden nap csak kicsit faragtak rajta. Az éjféli misére el kellett vinni, és arra felállva a templom ablakán keresztül meg lehetett látni a boszorkányokat. A Luca nap dologtiltó nap volt, nem volt szabad varrni, mert az ínséget okozhatott a következő évre. „Miklós és Borbála napjához is számos népszokás kötődött, de manapság már nagyon kevés maradt fent a köztudatban, mint például a Mikulás napján a gyerekek ajándékozása, ami nevelő célzattal is rendelkezhetett. Az ajándékozás nem új keletű, a karácsonyi dalokban is megjelenik, hogy „cukrot, diót, mogyorót” kapnak a gyerekek, hiszen csokoládé és pénz helyett korábban ezeket kapták ajándékba” – fejtette ki Apjok Vivien.

Magához a karácsonyhoz kapcsolódik az ünnepi asztal, a ház feldíszítése, amin látszik a központi üzenet: a család egysége. Ilyenkor gyakoriak az egészség-varázslások, jóslások. „A katolikus Apátfalván ma is megtalálhatók ennek maradványai – például az ünnepi asztalra mézet tesznek, hogy megédesítse az életet, fokhagymát az egészség erősítéséért, illetve ezt a kettőt kombinálják” – ismertette Apjok Vivien. Az almaszeletelés még mindig élő szokás, az egész almát annyi szeletre vágják, ahányan vannak a családban és mindenki megeszik egy szeletet, ami a család összetartását hivatott elősegíteni. Ez igen beszédes hagyomány, egy dolog közös elfogyasztása (mint például a templomi ostyáé) közösséget teremt, az összetartozás érzését erősíti.

Konkrétan a karácsonyhoz kötődik még a betlehemezés szokása, ami manapság már színdarabok formájában él, gyakorlatként esetleg vallási közösségekben. „Falun, kis városokban ekkor körbejárták a szomszédságot, ahol bemutatták Jézus Krisztus születését, felhívták a figyelmet az ünnep közeledtére és a közös ünneplésre. A betlehemi játék regölésből, kántálásból, énekből, prózából tevődött össze” – ismertette a makói muzeológus. Advent a böjt időszaka is, amikor tiltott volt a tánc vagy a zenés mulatság, inkább játszani jöttek össze a gyerekek, így erre a kántálásra, regölésre korlátozódott a tevékenység.

A böjt elsősorban nem a közösségi életet határozta meg, hanem az étkezési szokásokat, így a karácsonyi ünnepkörnek számos ételhez kapcsolódó szokás is része. A karácsonyi étkezési rend szintén vallási eredetre vezethető vissza, az éjféli mise előtt nem lehet húst fogyasztani a böjt miatt, a háromnapos ünnep alatt oldódik fel a böjti tilalom, ezért a tipikus 24-ei étel a mákos guba vagy a halászlé, ugyanis a halat nem tekintették húsnak. Vacsorára, az éjféli mise után lehetett enni húst, például töltött káposztát, de minden család kialakítja magának a saját ünnepi menüjét. „Az ünnepi étkezés célja az is volt, hogy a böjt után bőséget fejezzen ki, így nehezebb ételeket is fogyasztottak, mint például húst. Ezeknek is megvolt analógiás varázslási céljuk, például az egészséget, a bőséget segítették elő. Sok helyen ma is él, azonban ez nem mindig tudatos” – mondta el Apjok Viven.

Átalakult formában szinte mindenhol fennmaradtak karácsonyi szokások, csak nem tudatos formában. A betlehemezésnél például tudatos a vallási töltet, de a Mikulásnál már nem biztos, hogy tisztában vannak vele, hogy Miklós püspök nevéhez fűződik a hagyomány, vagy a több helyen, iskolákban, ifjúsági közösségekben újraélesztett Luca-napi szokások kapcsán sem biztos, hogy mindig mindenki tudja, mi miért történik. „Két hete tartottunk Makón betlehemi mesékkel, történetekkel, magával a betlehemezéssel kapcsolatos interaktív foglalkozást a gyerekeknek, ott az volt a tapasztalat, hogy azok ismerik a szokások hátterét, akik vallásos nevelést kaptak, egyházi iskolába jártak” – osztotta meg tapasztalatait Apjok Vivien. Ezek a szokások ugyanúgy áttevődtek napjainkra is, mint mondjuk az almaszeletelés, esetleg áthelyeződött a hangsúly és nem tudatos ezeknek az alkalmazása. „Alapvetően hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy a Húsvét is vallási eredetű ünnep, holott Jézus keresztre feszítéséről és feltámadásáról emlékezünk meg, ami gyakran elveszti valódi jelentőségét. Ez az átalakult értékrendet is jelzi, ám ettől függetlenül maga az ünnep fennmaradt” – nyilatkozott a makói muzeológus.

„A közösségektől függ, hogy milyen formában maradnak fent a hagyományok. Egy kisebb, vagy mélyebben vallásos településen, mint Apátfalva, talán könnyebb ezt elérni, mint Szegeden, vagy akár Makón is. Egy kisvárosban inkább bizonyos városrészekre terjeszthetőek ki ezek a tevékenységek, ahol mindenki a saját közösségében ezt megteheti” – tette hozzá Apjok Vivien. Makón a katolikus közösségek szerveznek betlehemezést, Szegeden is van példa rá, hogy vallási közösségek tartják fent, például Újszegeden is. „Minél kisebb a település, annál könnyebb fenntartani a szokásokat, már ha van igény erre, ami nem biztos, hogy van és nem is biztos, hogy kell, hogy legyen. Hiszen átalakult a társadalom, az értékrend, átalakultak a közösségi kapcsolatok” – mondta el. „Amíg a betlehemezés volt az egyetlen „szórakozási”, kapcsolattartási forma a szomszédság körében karácsony környékén, addig éltek ezek a szokások, beengedték a betlehemeseket az otthonukba. Ma talán az átalakult életvitel miatt nehéz ezeket visszahozni, és nem is biztos, hogy vissza kell, de ha vannak ilyen törekvések, az dicséretes – főleg, ha tudják, miért csinálják, mire vezethető vissza. Ennek egy vallási közösségben abszolút megvan a háttere” – fejtette ki Apjok Vivien.

Kommentek

Egészség

Súlyos vízválság fenyegeti bolygónkat

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szekerestamas.jpg

Megjelent:

Szerző:

Népességének negyede már most sem jut elegendő vagy megfelelő minőségű ivóvízhez.

Tovább olvasom

Közélet

Oroszlán okozott pánikot Szegeden, félbeszakadt a cirkuszi előadás

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szekerestamas.jpg

Megjelent:

Szerző:

Megrettentek a nézők.

Tovább olvasom

Hírzóna

Átadták a felújított makói piacot

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szekerestamas.jpg

Megjelent:

Szerző:

400 millió forintból újult meg a vásártér.

Tovább olvasom

Aktuál