Közélet

A devizahitelek forintosítását kezdi tárgyalni az Országgyűlés

A devizahitelek forintosítását kezdi tárgyalni az Országgyűlés

2014. november 21., péntek
A devizahitelek forintosítását kezdi tárgyalni az Országgyűlés

A kormány devizahitelek forintosításáról, valamint a fair bankokról szóló javaslatainak összevont általános vitájával kezdődik az Országgyűlés mai ülése, amelyen a képviselők a jövő évi költségvetés összesen több mint 30 órás időkerettel rendelkező általános vitájának végére is érnek.

A Ház ülése reggel 9 órakor kezdődik, első napirendi pontként a devizahitelesek helyzetével foglalkozó kormányzati előterjesztések kerülnek terítékre. A kormány indítványa alapján a devizahitelek forintosítása a Kúria döntésének időpontja óta eltelt időszak átlagárfolyamán vagy a 2014. november 7-én jegyzett napi MNB-árfolyamon történik majd, a két érték közül a devizahiteles számára kedvezőbb árfolyamot köteles a bank alkalmazni. Az említett időszakban az euró árfolyama 308,97, a svájci franké 256,60, a japán jené pedig 2,163 forint volt. A forintosításról szóló javaslat szerint a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés forintra átváltása esetén a pénzügyi intézmény csak referencia-kamatlábhoz, a három hónapos BUBOR-hoz (budapesti bankközi kamatláb) kötött kamatot alkalmazhat. A kabinet fair bankokról szóló törvényjavaslata a kormány szándéka alapján hatékonyabbá teheti a hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatást, valamint szigorúbb feltételekhez köti az egyoldalú kamat-, költség- és díjemeléseket.

Rogán Antal

, a Fidesz frakcióvezetője hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: a törvényi változásokkal a devizahitelesek több mint 90 százaléka határozottan jobban jár, törlesztőrészleteik 25-30 százalékkal csökkennek majd, és stabilan úgy is maradnak. Az ülésnap másik napirendi pontja a jövő évi költségvetés általános vitájának lezárása. A képviselők szerdától péntekig összesen több mint 30 órában tárgyalják a 2015-ös büdzsét, amelyet a kabinet korábban a banki elszámoltatás költségvetésének nevezett. A kormány a javaslatban 2,5 százalékos GDP-növekedéssel és 1,8 százalékos inflációval számol, a költségvetési hiány a GDP 2,4 százalékát teheti ki, az államadósság a GDP 75,4 százalékára csökkenhet.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.