Szerdai programajánló: színházi nyílt nap, táncház, Tizenkét dühös ember

Madách Imrére emlékeznek, számos kiállítás nyílik, táncház, koncertek, borkóstoló és a Tizenkét dühös ember premierje várja a szegedieket szerdán.

A Madách Irodalmi Társaság, a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár és az SZTE JGYPK Művészeti, Művészetpedagógiai és Művészetközvetítő Szakkollégiuma tart emlékülést és rendez kiállítást Madách Imre halálának 150. évfordulója alkalmából az

SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban (TIK)

10 órától. A részletes program

ITT

olvasható.

11 órakor kerül sor a Színházi nyílt nap megnyitójára, Gyüdi Sándor, a Szegedi NEmzeti Színház főigazgatója és Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora közreműködésével a

Szegedi Nemzeti Színházban

. A program, illetve a rendezvényről szóló írásunk

ITT

tekinthető meg. Lelovits Tamás várja borkóstolóra a borszakértőket, hobbiborászokat, egyszerű borkedvelőket az

Ezerjó Borszaküzletbe

15 órától. A Csongrád Megyei Levéltár, a Meritum Egyesület és a Katolikus Ifjúsági Alapítvány közös, az első világháborút bemutató előadássorozatának keretein belül Varsányi Attila, a Csongrád Megyei Levéltár megbízott igazgatóhelyettese tart előadást "Berényi, a hóhér - Helytörténeti kitekintés" címmel a

Millenniumi Klubban

17 órától. Darvasi László József Attila-díjas író, költő, újságíróval a közelmúltban megjelent Ez egy ilyen csúcs (Magvető) című kötetéről Szilasi László József Attila-díjas író, irodalomtörténész, kritikus beszélget a

Somogyi könyvtárban

17 órától.

"Jaj, de szépen harangoznak...!" – címen lesz könyvbemutató és táncház a

Móra Ferenc Múzeumban

17 órakor. A Válogatás a Móra Ferenc Múzeum néprajzi fonográf felvételeiből című kiadványt Bárkányi Ildikó néprajzkutató mutatja be. A kötet anyagából népzenei előadást hallgathatnak meg az érdeklődők, majd táncházzal folytatódik az est. Ismét kézműves műhelyet tartanak Lakásdísz fillérekből címen a

Megálló - Tarján felett az ég

közösségi központban 17 órától. "Második alkalommal segít nekünk Rostás Viki, hogy otthonunkat egyszerűen elkészíthető, de mégis mutatós darabokkal dobjuk fel. Ez alkalommal a tojástartókat (mert ugye hát, otthon csak gyűlnek és gyűlnek és rakosgatjuk) hasznosítjuk újra egy kis festékkel és ragasztóval. Alkossunk együtt, dobjuk fel a lakásunkat!" Az

SZTE Rektori Hivatal 5-ös termében

Yu Zemin író, műfordító előadását hallgathatják meg az érdeklődők. Yu Zemin több évtizede él Magyarországon, Kertész Imre műveinek fordításával lett ismert Magyarországon és Kínában. A 90-es évek elején, amikor Magyarországra érkezett, először Szegedre jött. A magyar irodalom kínai fordításáról, kalandos életéről fog hallgatóinak mesélni.

A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Hallgatói Önkormányzata minden érdeklődőt szeretettel vár a

Jugyu Klubba

18 órára, az "Az ősz szimbolikája" című kiállítás megnyitójára, amelyet a kar tanulói részére meghirdetett rajzpályázatra beérkező művek alkotják. A kiállítás 2014.10.15. és 2014.11.07. között tekinthető meg a Jugyu KLUB alagsorában. A különdíjat az a kiállított mű nyeri el, amely a legtöbb szavazatot kapja a látogatóktól a kiállítás megnyitója során. A program: 18 órakor megnyitó (Roskó Gábor- Rajz-művészettörténeti Tanszék vezetője), 19 órakor a kiállítás első három helyezettjének és különdíjasának kihirdetése. Zsűrik: Roskó Gábor (Munkácsy-díjas Érdemes Művész, tanszékvezető), Szabó András (festő és grafikus) és Héjja János. "Depresszió, öngyilkosság és rock ’n’ roll: hangulatzavarok a kortárs zenészek körében" címmel tart előadást Papp László főiskolai docens (SZTE ETSZK) az

SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban (TIK)

18 órától a Szabadegyetem keretein belül. A Rézhúros Banda készül elhúzni a táncosok nótáját a

Rongy Kocsmában

19 órától tartandó táncházban. "A szeptemberi fergeteges hangulatú táncház után már itt is a sorban következő! Reméljük hasonlóan lelkes, néptáncra éhes közönséggel! Ez alkalommal egyik prímásunk; Kuklis Zoltán épp születésnapját ünnepli majd. Gyere el Te is és köszöntsd fel a mi Zolikánkat!" - invitál a Banda, amely repertoárját ezúttal erdélyi és kis magyarországi zenéken kívül moldvai népzenével is fűszerezi majd. http://www.youtube.com/watch?v=FhewaaXG1Bw "Új kalandra, kihívásra vágysz? Nemzetközi vizekre eveznél? Segítenél másoknak? Szeretnél tapasztalatot szerezni? Önmagadat, pályádat jobban megismerni?" - csábít az Európai Önkéntes Szolgálat egy tájékoztató és kerekasztal-beszélgetésre, "Életed élménye az Európai Unió támogatásával" címmel a

Millenniumi Klubba

19 órától. "Az est során hazánkban önkénteskedő külföldiek, valamint szolgálatukról már hazatért önkéntesek élményein keresztül ismerkedhetsz meg a programmal. Segítünk megtenni az első lépést!" Országosan egyedülálló kezdeményezésnek lehet tanúja a közönség a

Kisszínházban

19 órától a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Nemzeti Színház közös produkciójában, Reginald Rose regényén alapján készült Tizenkét dühös ember bemutató előadásán, amelynek különlegessége, hogy az esküdteket jogi szakemberek formálják meg a színpadon. "Tizenkét ember. Köztük egy ismert, hivatásos színésznő. Ő civil a tárgyalóteremben. Tizenketten egy tárgyalás után, összezárva. Van köztük bíró, ügyész, ügyvéd, joghallgató. Ők értik a bíróság nyelvét, de civilek a színpadon. Adott még egy hírigazgató, egy egyetemi docens, egy helytörténész, az egyetemi színház vezetője és egy biztosítási tanácsadó. Ők azok a kiválasztottak, akik Önök előtt érvelnek, vitáznak, döntenek egy fiatal fiú sorsáról: bűnös vagy sem?!" A Zűrös Banda ad koncertet a

Millenniumi Kávéházban

20 órától. A zenekar 2013-ban alakult azzal a céllal, hogy a modern balkáni zenét népszerűsítse. A zenekar tagjai az ország elismert balkán, folk és jazz zenészei. Az elmúlt években és a jelen pillanatban is számos hazai népszerű zenekarban szerepelnek. A zenekar tagjai: Básits Branka (ének), Bede Péter (szaxofon), Boros Attila (basszus gitár), Kertész Ákos (dob), Lang Jani (hegedű), Varga Kornél (gitár).

Folyamatos kiállítások, programok:

A Szegeden élő Szilasi László, József Attila- és Déry Tibor-díjas, Rotary Irodalmi Díjjal kitüntetett író hétköznapjaiba nyerhetünk bepillantást Csősz Géza fotóin keresztül. “Szilasi László nyomába szegődtem egy hónapon keresztül és megörökítettem hétköznapjait. A képek által bepillantást nyerhet a néző egy elismert szegedi író életébe. A képeim nem beállított fotók, az élet szülte őket, én pedig csak ellestem és megörökítettem.” fogalmazott Csősz Géza akinek számos kiállítása volt már Európa szerte. A fotográfus elmondta: fontosnak tartja, hogy a képei nemes célt szolgáljanak, ezért a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat munkájának támogatására ajánlotta fel a fotók árából befolyt összeget. A képeket november 5-ig lehet megtekinteni a

Grimm galériában

. A

Somogyi-könyvtár

kiállítása, "A Vasgróf, Tisza István alakja a korabeli sajtóban" a Szegedi Nemzeti Színház új évadának első bemutatójához kapcsolódva villantja fel gróf Tisza István életének néhány epizódját a korabeli újságok, hetilapok híradásai tükrében. A kiállítás képanyagát a század eleji sajtótermékekből válogattuk, melyek a Somogyi-könyvtár gyűjteményében megtalálhatók. A Vasgróf féltve őrzött magánéletéről, geszti otthonáról a Vasárnapi Ujság 1904-ben részletesen tudósított. Tisza István gyakori szereplője volt a korabeli ellenzéki élclapoknak is. Különleges, elfeledett karikatúrákon keresztül megmutatjuk, hogyan látták őt politikai ellenfelei és támogatói. A miniszterelnök ellen elkövetett merényletekről az országos és a helyi napilapok izgalmas tudósításokat közölnek. Néhány szalagcímet mutatunk meg, melyekből kiderül, hogyan tálalták az eseményeket a különböző pártállású sajtótermékek. Az Érdekes Ujság 1920-ban megjelent száma különleges képeken mutatja be Tisza István 1918. október 31-i meggyilkolásának helyszínét. Az ősbemutatóhoz kapcsolódó kiállításon Tisza István alakját önvallomásai és a korabeli újságírók véleménye alapján idézzük meg. A tárlat október 30-ig tekinthető meg. "Színház az egész világ" - Ujhegyi Éva, a Tiszatájonline fotósának kiállítása nyílik 2014. szeptember 17-én délután fél 6-kor a

Somogyi-könyvtár

földszinti Internet-terében. „Azt tudtam Éváról, hogy nagy szerelme a színház. Munkám során több csodálatos színházi fotójával volt szerencsém már dolgozni. Később tudtam meg, hogy Éva másik nagy szerelme a természet. Képes kora hajnalban felkelni, felpattanni kerékpárjára, oldalán fényképezőgépével elindulni, hogy több tíz kilométert tekerve napkeltét, ág végén egyensúlyozó csigát, harmatos vadvirágokat fotózzon. Természetfotóin mozdulatlanság látszódik. De ez a mozdulatlanság csak látszólagos. Nem próbálja megállítani a megállíthatatlant, nem fagyasztja meg az időt, hanem történetet mesél. Saját története van a párás ártéri erdőnek, a ringatózó búzatáblának vagy a fűszál hegyén billegő vízcseppnek. Szokták mondani, hogy a fényképezés a pillanat megörökítésének művészete. Éva legjobb színházi képeinek láttán ugyanazt érezzük, mint természetfotóiból. A mozdulatok, a pillanatok nem állnak meg, hanem tovább mesélnek. A tekintetek, a szólásra nyitott ajkak, a megfeszülő izmok, a lendülő karok ragadnak magukkal bennünket egy csodálatos világba, a színház világába!” (Annus Gábor – Tiszatájonline) A tárlat 2014. november 6-ig látogatható a Somogyi-könyvtár földszinti Internet-terében. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. Az ókor és a huszadik század találkozik a

Kass Galériában

nyílt tárlaton, ahol egyiptomi sírkamrába léphet be a látogató, és Kass János grafikáit is megcsodálhatja. A fáraók Egyiptoma címűt tárlaton az ókori egyiptomiak túlvilágát ismerhetik meg az érdeklődők, egy több mint 2000 éves férfi szarkofág és mintegy 70 műtárgy segítségével. A

Fekete házban

az ókori egyiptomi balzsamozás, az orvoslás és a hieroglif írás rejtelmeibe pillanthatnak be a látogatók. A múzeum emeletén az egészséges embert mutatják be, többek között a testrészek ábrázolását, míg a gyógyításnak a racionális és mágikus módjait is. Egy kétezer éves múmiát is kiállítottak, de Tutanhamon kerámiagyűrűje is gazdagítja a tárlatot, amit a németországi Hiedelbergből hoztak Szegedre.

A

Móra Ferenc Múzeum főépületében

látható nagy tárlat ismerteti meg az érdeklődőkkel a lenyűgöző, titkokkal teli ókori Egyiptom vallási életét, papságát, uralkodóit és az akkori emberek mindennapjait. A múzeum főhomlokzatát két óriási szoborkolosszus őrzi. A III. Amnehotepet és hitvesét, Tijét ábrázoló szobormásolatok nyolc és fél méteres magasságból üdvözlik a látogatókat. A külső terem a fáraóké és az állatáldozatoké, míg egy másik terem a férfi-nő kapcsolatot helyezi előtérbe. Mindhárom kiállítás december 16-ig látogatható. Kovács Emil Lajos számára Erdély a világ közepe, ahol az ég kékebb, mint máshol és a hegyek üde zöldje is magával ragadja. A szatmárnémeti festőművész alkotásaiból a

Polgári Szalonban

nyílt kiállítás Ecsetnyomok Erdélyből címmel, mely elkalauzol mindenkit a mesés tájakra. Kirakózhatunk, megtanulhatjuk a Zengő ABC-t és papírország mesefája is játékokat rejt. Mindez a

Móra-múzeum emeletén

várja a családokat, ahol Panka és a Vadember kalauzol végig bennünket Móra Ferenc különleges mesebirodalmán. A 135 esztendeje született és 80 éve elhunyt legendás író, Móra Ferenc gondolatait, történeteit megidézve igazi mesebirodalomba csöppenhetünk a kultúrpalota emeletén, ahol van betűleves és a betűfelhő is meglepetéseket tartogat. Panka, Móra Ferenc lánya, és a Vadember, vagyis imádott unokája bukkan fel újra és újra, kalauzolva végig a látogatót a három nagyobb részre tagolódó tárlaton. A kiállítás nem a hagyományos, vitrinben vagy épp a falon megjelenítő formában, hanem újszerűen, interaktív módon, többféle korosztály igényeit kiszolgálva mutatja be Móra Ferenc meséit, verseit és életbölcsességeit, így az egész család számára különleges birodalom tárul fel a múzeumban. Anna Margit

REÖK

-ben rendezett kiállításán 24 mű mutatja be dióhéjban a tragikus sorsú művész pályáját: a festői működés kezdetétől, vagyis az 1930-as évektől egészen szinte élete végéig, a 80-as évekig bezárólag. A harmincas években világos színekkel festett jelenetei, réveteg tekintetű nőalakjai tárgy nélküli nosztalgiával itatódnak át. A negyvenes években – férjének, Ámos Imrének egyre gyakoribb munkaszolgálatainak idején – rajzain, festményein a kontúrok megerősödtek, abroncsszerűen fogták körbe, szorították önmagukba a formákat. Már 1945 előtt megvoltak az előzményei annak a groteszk, csupán fejből, kézből és a felsőtestből álló bábunak, aki most szinte egyetlen elemi formára, a gömbfejre egyszerűsödve különböző szerepekben merítkezik meg. Az ötvenes évek végére a bábutematika mellett megszületett egy lírai, a szecessziót, Gulácsy alakjait idéző, visszafogottabb színeket használó, illetve szénnel vászonra készült műcsoport. A hetvenes években a naiv, tudatos primitivizmus, a festményekbe ragasztott giccstárgyak, fotók, rendkívüli színesség uralta képeit. A családi és történelmi tragédiákat egyaránt a bábukban mutatta meg. A hetvenes évektől haláláig a háború és a zsidóság, az özvegység, a magány tragédiáját dolgozta fel ironikus, groteszk, gonosz és démoni hangokkal, ambivalenciával átitatott képein. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.