Írjon nekünk

Kultúra

Isaszegi János: A nagyhatalmak nem gondoltak bele döntéseik következményeibe

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szekerestamas.jpg

Megjelent:

DSC_5519

A Somogyi-könyvtár Volt egyszer egy Nagy Háború című kiállítását Isaszegi János, nyugalmazott vezérőrnagy nyitotta meg, ahol az első világégés máig érezhető hatásairól, tanulságairól beszélt.

Isaszegi János az első világháború hatásait végigvezette a mai napig, kitért a Balkán, Közel-Kelet, Közép-Ázsia, Afrika és Ukrajna területein egykor és ma is folyó harcokra, olyan helyszíneket érintve, ahol maga is szolgált. “Mindenkinek joga van másként emlékezni” – szögezte le, mintegy ars poetica-ként a nyugalmazott katonatiszt.

Isaszegi János kiemelte, hogy a háborúk kitörésének kutatásakor nem a kirobbanás előtti egy hónapot kell kutatni, az első világégés esetében már egy évszázaddal korábban várható volt egy jelentős konfliktus, ennek fő területe a Balkán, “Európa puskaporos hordója” volt, ugyanis az Oszmán-Török Birodalom meggyengülésével a balkáni népek fegyveres szabadságharcot kezdtek, ezek közül a harcok közül a görög szabadságharc a leghíresebb, amely 1821 és 1831 között zajlott. A balkáni helyzet mellett az európai nagyhatalmak, Olaszország, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia is készültek a háborúra, ennek egyik példája, hogy 1912 októberében a Monarchia Szegeden tartott hadgyakorlatot, a később a szarajevói merényletben elhunyt Ferenc Ferdinánd főherceg vezetésével. “Gondoljunk az 1897-es krétai görög-török békekikényszerítésre, ami a nagyhatalmak erődemonstrációjával párosult, vagy a kínai boxerlázadás leverésére, amiben az akkori világ nagyhatalmai mind részt vettek, vagy Bosznia-Hercegovina annektálására, amit a Monarchia csak biztos hadászati fölényének tudatában tehetett meg” – fejtette ki Isaszegi János. A volt katonatiszt párhuzamot vont Bosznia-Hercegovina Osztrák-Magyar Monarchia általi annektálása és a Krím-félsziget Oroszország általi megszállása között. Mindemellett felhívta a figyelmet a tényre, hogy a boszniai ellenállókat a szerb, az orosz és a brit titkosszolgálatok készítették fel.

Az első világháború rengeteg szörnyűsége mellett (az öt háborús év alatt a történelmi Magyarországnak 660 ezer halottja, és több, mint 800 ezer sebesültje volt, ez a harmadik legnagyobb veszteség a háborúban) kiemelkedik a lezárást övező nagyhatalmi gőg, a veszteseket megalázó békediktátumok, amelyek kódolták a következő világégést, azonban az igazságtalan békerendszer által teremtett problémák máig sem sikerült lezárni. “A Párizs környéki békék okozta gondokat a második világháború sem oldotta meg, sőt egy még nagyobb háború kerekedett, amelynek már nem csak katonák estek áldozatul, hanem a civil lakosság is” – mondta el Isaszegi. “Ma már tudjuk, hogy 1945. május 10-én, az európai harcok megszűnésének másnapján a szövetséges hatalmak, a Nagy-Britannia-Egyesült Államok páros és a Szovjetunió egyaránt már egymás megtámadásának részleteit tervezték, egy újabb háborúra készültek, az atombombát pedig vehetjük az Egyesült Államok erődemonstrációjának” – tette hozzá.

A fentiek vonatkozásában Isaszegi János feltette a kérdést: és mi van most? Véres harcok Ukrajnában, a kilencvenes éveket a délszláv háború határozta meg – a jugoszláv és szovjet utódállamok egymással háborúztak és háborúznak ma is. “Nincs békesség a Közel-keleten sem, Afganisztánban nemzetközi misszió – magyar részvétellel – küzd az élhető élet megteremtéséért” – ismertette a volt katonatiszt. Isaszegi utalt az arab tavaszra, amelynek egyik jelentős mozzanataként említette a NATO-erők kivonulását Irakból, és a keletkező hatalmi űrt az Iszlám Állam töltötte ki, ami egy Al-Kaida jellegű terrorszervezetből nőtte ki magát, és mára Szíria területének negyedét, Irak területének pedig a 40 százalékát ellenőrzi.

DSC_5522A nyugalmazott vezérőrnagy előadásának címe “A 21. század élettérháborúi a földért, a vízért, az élelemért, a létezésért” volt, Isaszegi János kiemelte, az élettér fogalmat nem kell feltétlenül a hitleri Lebensraum-hoz kötni, mert már az Ókor óta vívtak ilyen jellegű háborúkat, például a mongol hadjáratok a középkorban, vagy a spanyol konkvisztádorok tevékenysége, mindkét esetben egy nép életterének kiszélesítése volt a cél. “Nemrégiben a Föld lakossága átlépte a hétmilliárd főt, és 2030-2040 környékére jósolják a nyolcmilliárdot, azonban bolygónk nem lesz nagyobb, sőt sivatagosodás miatt a vízkészlet is egyre fogy, így jogosan tehetjük fel a kérdést: hogyan lesz béke a jövőben?” – hívta fel a figyelmet Isaszegi. “Ami számunkra itt Európában természetes, a víz, az élelem, a jó minőségű termőföld, tőlünk néhány ezer kilométerrel arrébb már nem az. Ennek tudatában az a kérdés is felmerül: mi fogja megállítani az Európába áramló menekülteket?” – tette hozzá. A nyugalmazott tiszt rámutatott, hogy az afrikai társadalmak a népességrobbanás fázisában vannak, vagyis az orvoslás fejlődése miatt a csecsemőhalandóság csökken, az átlagéletkor pedig nő, ennek köszönhető a népesség számának nagymértékű növekedése. Isaszegi kiemelte, hogy mindezen aggasztó számok és folyamatok ismeretében a világ fegyverkezésre fordított kiadásainak három százalékát sem éri el az élhető életre szánt összeg, vagyis a Föld nagyhatalmai még mindig inkább a háborúra költenek, mint az emberiség jövőjének jobbá tételére.

Arról, hogy miért állhat valakinek érdekében a háború, Isaszegi János így nyilatkozott: “A vezetők kihasználják a háborúkat arra, hogy a nem kívánatos elemektől megszabaduljanak, ez már az első világháborúban is tette érhető, a másodikban pedig még inkább, a háború mindig lehetőséget ad arra, hogy a hatalom a neki nem tetszőket, osztályidegeneket, szószólókat legálisan elküldje oda, ahonnan nem biztos hogy visszajönnek, például munkaszolgálatra.” A két világégés másik tanulságát Isaszegi úgy fogalmazta meg, hogy minden háborúnak vannak nyerészei, és ez máig sem változott, a hadiipar, a hadikereskedelem, amely a harcokból csak a profitot érzékeli, minden fegyveres konfliktusnál jelen van.

Hírzóna

Bemutatkozik a XXIX. Plein Air Nemzetközi Alkotótelep Szegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szekerestamas.jpg

Megjelent:

Szerző:

Október 12-ig tekinthető meg a finisszázs.

Tovább olvasom

Hírzóna

A Somogyi-könyvtár is csatlakozik az Országos Könyvtári Napokhoz

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szekerestamas.jpg

Megjelent:

Szerző:

Felelősségünk a Földért – Országos Könyvtári Napokat rendeznek a bibliotékában.

Tovább olvasom

Kultúra

Kezdődik a Szent Gellért Fesztivál Szegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/szekerestamas.jpg

Megjelent:

Szerző:

Immár tizenkettedik alkalommal szervezik meg a vértanú püspök ünnepéhez kapcsolódóan.

Tovább olvasom

Aktuál